Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-05-06 / 18. szám

új ifjúság 3 Az óvodában JÁTSZÓTÉR ÖTSZÁZEZERÉRT A Kolárovói Városi Nemzeti Bizottság titkára D2UP0N ERZSÉBET mérnöknő a közelgő választásokkal van elfoglal­va. Készül a választók névsora és a vá­lasztási program is, amely az előző foly­tatását ígéri. Hogyan teljesítette a vá­ros az elmúlt választási időszak prog­ramját? — kérdem a vnb titkárától. — S most záruló választási időszak kezdetben a beruházások visszafogása miatt, bizony, nem kecsegtetett látvá­nyos eredményekkel. Ml a nemzeti bi­zottságon is elégedetlenek voltunk a kilátásokkal. Kevés új beruházásra nyílt lehetőség, de a szokásos Z-akci6k, az óvoda, bölcsőde, a tornaterem épí­tésének befejezése reálisnak tűnt. Ké­sőbb sikerült tető alá hozni a szolgál­tatóvállalat központi épületét, és töb­bek között még egy játszótérre is fu­totta a keretből. A szolgáltatóvállalat épülete kétmillió koronába került, a játszótér ötszázezerbe. — Játszótér, ötszázezerért?! Milyen nagy az a tér, hogy ilyen sok pénzt költöttek rá? — Tudom, kicsit soknak tűnik ez az összeg, de mi ezzel egyszerre két gon­dot is megoldottunk. Nemcsak játszó­teret adtunk a gyerekeknek, hanem egy korábbi „szúnyogtelepet“ is megszüntet­tünk. A játszótér ugyanis egy régi mo­csaras területen létesült, ahol ha esett az eső, vagy valamilyen más oknál fog­va felemelkedett a talajvíz, nyáron rendkívül elszaporodtak a szúnyogok. Ezért a gödör feltöltése is sok pénzbe került. Ezenkívül egy szociális épületet is létesítettünk ott. — Hogyan vette ki részét ebből a munkából a város lakossága? — A lakosság nagyon is kiveszi ré­szét a közmunkákból. A játszótér, óvo­da, és tornaterem építésénél is dereka­san dolgoztak. Ezek mind Z-akcióban készüllek. Jelenleg épül a városban a gáz- és vízvezeték, és folyik a csator­názás is. Majdnem minden családiház- lakó ledolgozza a maga hatvan-hetven óráját évente. Ök ássák ki az árkokat, és ők is rendezik a feltúrt területeket. Az utcák vizének az elvezetése több­nyire nyitott árkokban történik. Ezeket is a lakosság építi. Emellett itt van az ivóvíz kérdése. Köztudott, hogy a mi talajunk vize sok vasat tartalmaz. Szükség van a jó ivóvízre. így aztán mindenki dolgozik, segít, hogy mielőbb a lakásokban legyen a kifogástalan víz. Az új tornaterem a város szélén levő Jegenyésben áll. Magányos épület. E- lőtte is, mögötte is park, szabad tér. Tenisz- és röplabdapályák épülhetné­nek, s mint mondják, épülnek is majd körülötte. Különben így képzelem el egy új létesítmény környékét: rend és tisztaság. A játszótér már nem fogad ilyen pél­dás renddel. Igaz, ezt nem is most, hanem még valamikor 1981-ben vették birtokukba a gyerekek. A csúszda már A tornaterem közben tönkre is ment. Képzelem, mi­lyen sláger lehetett öt évvel ezelőtt! Nincs megoldva a játszótér felügyelete, gondozása sem. Lehet, valamelyik ifjú­sági szervezetre vagy szocialista mun­kabrigádra vár a feladat, hogy megál­lítsák a létesítmény fokozatos pusztu­lását. — Az új óvoda és bölcsőde is a vá­ros szélén épült. — Egyelőre még egy kicsit kinn van a város szélén — mondja az igazgató­nő, Mária Kosturiaková. — Viszont ez is, hogy így kinn vagyunk, jó valamire. Tiszta itt a levegő, egészségesebbek a gyerekeink. Mondtam is már, hogy mi­vel nem működünk teljes kapacitással, akár rehabilitációs központot is létesít­hetnének itt. Ez már a jövő óvodája, bölcsődéje is egy kicsit: kilencven gye­reknek száztíz helyiség. A tervek sze­rint ebbe az irányba terjeszkedik majd a város, itt épül fel az új lakótelep — mondja és a határ felé néz, oda, ahova az új lakóházakat tervezik. — Ha el­készülnek az első házak, mintha csak találtuk volna ezt az óvodát. Miután mindezt elmondja, a nemzeti bizottság szervezési és belügyi osztályá­nak a vezetőjével még megtárgyalják az aktuális teendőket. Az igazgatónő szerette volna, ha maguk a nemzeti bi­zottság dolgozói is kijöttek volna se­gédkezni. a szombati környezetszépítés­ben. A személyzet, és a szülők elég fá­radtak már, hiszen amióta átadták az új intézményt, sokat dolgoztak, sok tár­sadalmi munkát végeztek azért, hogy a lehető legnagyobb rendben legyenek a dolgok. 3 — Hogyan készül a város új válasz­tási programja — kérdem Oíupon Er­zsébettől. — Mindenkinek van elképzelése ar­ról, hogy mire lenne szüksége a város­nak, mit kellene építeni, létrehozni. S különösen a képviselők gondolkoznak ilyenformán, ök a saját javaslataikon túl a lakosság elképzeléseit is tolmá­csolják. Ezek alapján készül a tervja­vaslat, amelyet egyeztetünk költségve­tési lehetőségeinkkel, megtárgyaljuk a járás képviselőivel. Néha ötször-hatszor is át kell dolgozni, míg véglegessé vá­lik. És persze, nemcsak egyeztetni kell a lehetőségeket az elképzelésekkel, de távlatokban is kell gondolkodni. Nem elég valamit megépíteni, azt üzemeltet- rli is kell. Rákanyarodunk a főútra A rengeteg örökzöld láttán megjegyzem: — Falu a városban! — Pedig ez sem volt mindig így. A- mikor megkezdtük a fák telepítését, sokan vitatkoztak velünk, hogy ez mi­nek. Abban az Időben kijártak a tyú­kok, kacsák, libák, és a lakosok úgy vélték, elvesszük az állataik elöl a le­gelőt. Ma viszont, nemcsak gondozzák, hanem ha kell, új fákat, bokrokat is ültetnek. És ez így van mindennel. Kezdtük a járdákkal, utakkal, aztán jött a művelődési ház és a többi léte­sítmény. Az egész város megújult és újul ma is. Németh István A jó pionírmunka névjegye Az idei tanév .központi pionirjeiszava: „A szikrák és a pionírok példaképei a kommu­nisták“. Ehhez fűződik a CSKP megalakulá­sának 85. évfordulója tiszteletére meghir­detett „A jó pionfrmunka névjegye“ elneve­zésű mozgalom. Milyen célból bontakozott ki ez a mozgalom, és hogyan sikerül meg­valósítani feladatait a Kassa vidéki (Kosice- vidiek) járásban? — erről beszélgettem a SZISZ járási bizottsága pionírtitkárával, SÍ­POS ERIKÁVAL. — A mozgalom a pionírok és pionírveze- tök tavalyi äumaval találkozóján Indult, ahol a kommunisták példájára a pionírok is elhatározták, hogy az új évben igyekezni fognak jobb eredményeket elérni, és ez lesz a jó pionírmunka névjegye. A pionírok, rajok, csapatok kötelezettség­vállalásai lényegében öt ,-területet érinte­nek, és mindig az elmúlt iskolai év ered­ményeit veszik összehasonlítási alapul. Az első csoport kötelezettségvállalásai a tanul­mányi eredmények Javítását tartják szem előtt, a másodikban a rajban kifejtett álta­lános aktivitás kerül előtérbe, a harmadik­ban a sporteredraényeket értékelik, a ne­gyedikben főleg a szakkörökben végzett munkán van a hangsúly, az ötödik csoport feladatainak főleg a szülőknek, testvérek­nek, a városnak, falunak nyújtott segítség a mérvadó. — Mekkora az érdeklődés a mozgalom iránt a ti járásotokban, és milyen eredmé­nyekről tudnál beszámolni? — Lényegében ez a mozgalom nem új, csupán arról van szó, hogy e jelentős po­litikai évforduló tiszteletére mindent job­ban, nagyobb felelősséggel szeretnénk elvé­gezni. Járásunkban nagy érdeklődéssel ta­lálkozott a mozgalom, valamennyi alapisko­la benevezett. Közel 12 ezer pionír és szik­ra tett kötfelezettségvállalást, s ml e fel­ajánlások teljesítését figyelemmel kísérjük és természetesen értékeljük is. Az egyének a saját vállalási lapjukon vezetik az ered­ményeiket, a pionírrajok és csapatok fali­újságokon szemléltetik, mit sikerült már megvalósítaniuk. Mi negyedévenként vonunk mérleget. Eddig az ötödik feladatcsoportban a legjobbak az iskolák. A trstenái pionírok járnak az élen, de jók a szepsi (Moldava nad Bodvou] és a tornaváraljai (Turnianske Podhradie] alapiskolások is. A szepsieket külön is szeretném megdicsérni. A József Attila pionírcsapat beszélgetést szervezett a városi nemzeti bizottság elnökével a vá­lasztásokról. Szorosan együttműködnek a városi pionírházzal, ami sok tekintetben se­gíti vállalásaik teljesítését. Nagy népszerű­ségnek örvend a mozgalom harmadik fel-, adatcsoportja is, úgy is mondhatnám: moz­galom bontakozott ki a mozgalomban. E té­ren a legaktívabbak a szaláncai (Slanec) és ruskovi gyerekek, akik mindent meg­tesznek, hogy megszerezzék a rátermettségi jelvényt, rendszeresen sportolnak, és rend­szeresen megrendezik a pionírsportliga is­kolai versenyét. A „Bővítem érdeklődési kö­römet“ terület adta az ötletet a kecerovcei pioníroknak, hogy további technikai szak­köröket létesítsenek, sőt társastánckört is alakítottak. — Mikor ér véget a mozgalom, és mi vér a legjobbakra? — A pionírév végén rajgyűlésen értékelik a pionírok és szikrák eredményeit. A leg­jobbakat a SZISZ Pionírszervezetének Köz­ponti Tanácsa oklevéllel és ötágú vörös csillaggal fogja jutalmazni. Polgári László (A szerző felvétele]

Next

/
Thumbnails
Contents