Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1986-04-29 / 17. szám
új ifjúság 3 Kassáról (Kosice) az első hiteles történelmi feljegyzések 1230- ból származnak. A keleti országrész igazi központjává 1919 után vált, de szocialista fejlődése csak 1945. január 19- után kezdődött el. A nagymérvű iparosítás ellenére az ötvenes évek közepén még talán a futurológusok sem jósoltak ilyen fényes jövőt a városnak, hiszen két évtized elteltével Kassa már Szlovákia második iparilag legnagyobb, legrangosabb városa lett. Ma 225 ezer állandó lakosa van, és kb. 00 ezer az átmenetileg itt tartózkodók száma. Akkor és most Emlékszem diákéveim Kassájára, a régmúlt Időket idéző, méltóságteljes főutcai épületekre, az akkor még újnak számító Terasz- lakótelepre, a főpályaudvar előtti, gyér megvilágítású, félelmetes parkra, az elavult buszállomásra és még sok minden másra. Ha ma visszagondolok azokra az időkre és összevetem a mával, nagyot lendült előre a fejlődés kereke, a minőségi változás lépten-nyo- mon szembetűnő. A Lenin utca új köntösbe öltözött, a régi, patinás épületek új színekben pompáznak, barátságosak a parkok, az újonnan létasített zöldövezetek, a korzón kiültetett díszfák. A Furcsa lakótelep szinte a város fölé nőtt, de másutt is gombamód szaporodnak a lakóházak, a téli stadion melletti cigánytanya helyén ma modern lakótelep fogadja a Szep- si (Moldava nad Bodvou] felől érkezőket. Kiépült az üzlethálózat, a városban ma jól és kényelmesen lehet vásárolni, de nemrég készültek el a vasút- és autóbuszállomás épületei is. A városkerületi nemzeti bizottságok gondosan kidolgozott terv szerint szervezik és irányítják a településfejlesztési munkálatokat. Egy-egy nagyobb beruházás éppúgy, mint az önerős építkezések és a polgárok társadalmi aktivitással támogatott Z-akciók is a választási program részei. A SZISZ-várnsi bizottságán Du- San Kostka alelnököt kértem meg, hogy értékelje az egyes városkerületek fiataljainak társadalmi tevékenységét. — A fiatalok bekapcsolódtak a SZISZ SZKB „Fiatalok a községükért és a városukért“ elnevezésű mozgalmába és a kezdeményezés több szép példájával találkoztunk a választási program teljesítése során. A fiatalok sokat segítettek a zöldövezetek létesítésében, a fásításban, a szökőkutak, parkok tisztításánál, részt vettek a műemlékek felújítási munkálataiban is. Szinte valamennyi SZISZ-alap- szervezet fontosnak tartja a jő, kellemes munkahelyi környezetet, s ezért tesznek is. Jelenleg három városkerületben van ifjúsági építkezésünk: az elsőben az állatkertben, a másodikban a pop- rádi út fölötti erdőparkban, a negyedik berületben a TRITON fürdőn dolgoznak a fiatalok. Július elsejével folytatódik a városi ifjúsági és pionífház építése, és ez Is ifjúsági építkezés lesz. A ledolgozott órák .sorolása helyett elmondhatom, hogy tavaly „A hetedik ötéves terv minőségi és hatékonysági Ifjúsági számlája“ elnevezésű versenyben a Kelet-szlovákiai kerületben elsők, országos viszonylatban pedig másodikok lettünk. — Mire összpontosítja a városi bizottság figyelmét az új választási programban? — Az egyes városkerületi nemzeti bizottságok az ott működő Ifjúsági szervezetektől külön-kü- lön kérnek majd segítséget. Mi megkülönböztetett figyelmet szentelünk majd a feladatok teljesítésének, de természetesen saját kitűzött déljalnkat Is szeretnénk elérni. Nevezetesen szeretnénk felépíteni a városi ifjúsági és pionírházat, a Lenin utcán rendelkezésünkre bocsátott pincehelyiséDiszcserjék a sétálóutcában A VÄROSfRT, A flATAlOXtRÍ Jozef Németh: „Cn közös tevékenységünket pozitívan értékelem.“ Viera Chiidikavá; „A kölcsönösen jó kapcsolatokért a jövőben Is mindent megteszünk.“ Dusán Kostka; „jelenleg három városkerületben folyik ifjúsági építkezés.“ gekben végre megnyitni a. városi ifjúsági klubot, gyarapítani az ifjú technikusok szakállomásainak számát stb. Hogyan látja a nemzeti bizottság titkára? Az 1. számú városkerület a legnagyobb, több mint 60 ezer lakosa van. Itt találni a város történelmi magvát is, amelyen az idő sok sebet ejtett már, és orvoslásuk nem kevés beruházást emészt fel. Halljuk, mit mond erről a nemzeti bizottság titkára, Jozef Németh. központ felújításáért, de új létesítményekkel is gazdagodtunk. Mindenképpen meg kell említeni a 206 hektáron épülő állatkertet. Ez Közép-Európa egyik legnagyobb és merem állítani, legszebb ilyen jellegű létesítménye lesz, és az ezredforduló után nyeri el végleges formáját. Teniszpályákat é- pítettünk az Anicka szabadidőközpontban. továbbá strandfürdőt a művelődési és pihenőparkban, síközpontot Kaveöanyban. — Az elkövetkező választási i- dőszakban hogyan fog gyarapodni ez a kerület? — Az elmúlt választási időszak- — Közel egymillió koronát fórban sokat tettünk a történelmi dítunk majd a házak felújítására, Ma még így fest a Fazekas utca a tetőszerkezetek, kémények, homlokzatok karbantartására. Habár pillantnyilag még anyagi fedezetünk nincs, szeretnénk a Dómot és az Állami Színház épületét felújítani; már elkezdtük a szökőkutak javítását. Eredeti állapotba szeretnénk varázsolni a Fazekas utcát, vagyis elérni, hogy úgy fessen, mint kétszáz évvel ezelőtt. Fazekasok, kovácsok, pékek, kosárfonók, alkimisták és mások keltik majd itt életre a múlt munkaeszközeivel a hagyományos szakmákat. Eralítésreméltó tervünk közé tartozik még a rokkantak klubjának felépítése, a Műszaki Főiskola területén egy 25 piéteres uszoda felépítése, és természetesen folytatjuk az állatkert építését. — Nagyon sokat segítettek a fiatalok a zöldövezetek létesítésében, gondozásában, a szökőkutak tisztításában, védnökséget vállaltuk az emlékművek, emléktáblák karbantartása felett, rendszeresen segítenek a tavaszi és őszi nagy- takarításban. A jövőben is számítunk fiataljainkra. Az állatkert é- pítkezésén egy konkrét objektum kivitelezését kapják majd feladatul, a főutcán a kapualjak, átjárók, udvarok tisztaságára fognak ügyelni, a gyalogosövezetben további virágágyások létesítését várjuk tőlük. Persze, ha a fiatalok kérnek tőlünk valamit, mi is i- gyekszünk mindenben segíteni. Megoldottuk a városi ifjúsági klub kérdését, a város legnagyobb művelődési központjában, amely a Kuzmányi lakótelepen van, biztosítjuk a kulturálódáshoz, hasznos foglalkozásokhoz szükséges helyiségeket. Sportpályáink és egyéb létesítményeink is a fiatalok rendelkezésére állnak. A vezetésben, az irányításban Is jelen vannak a fiatalok, munkatársaink; a szakbizottságokban 30 százalékban SZISZ-tagok dolgoznak. Én közös tevékenységünket pozitívan értékelem, és a jó viszony, remélem, a jövőben is megmarad. ÉS hogyan látja a SZISZ.titkár? A SZISZ 1. Városkerületi Bizottságának Viera Chudíková a titkára. A kerület 100 alapszervezetében több mint három és fél ezer fiatal dolgozik. Mikor a választási programról kérdezem a titkárt, készséges és kimerítő alapossággal tájékoztat. — Azokat a hatalmas, virágokkal teli ládákat, amelyeket a főutcán láttál a Városi Lakáskarbantartó Vállalat fiataljai helyezték el. A Felszabadítók terén van a szovjet hősök emlékműve, ezt, továbbá a Gottwald-szobrot és környékét vagy akár a maratoni futó szobrát fiatalok gondozzák, de megemlíthetem a Petrov parkot, vagy a Csermely-patakot és egyebet, ahol a fiatalok végeztek társadalmi munkát. Az AniCka üdülőtelepet mi, fiatalok, tartjuk rendben, mi gondozzuk a szökőkutakat, takarítjuk a főutcát, segítünk a műemlékek felújításánéí. Az állatkert építését sajátunknak tekintjük. Április elsejétől naponta harminc fiatal, közép-, főiskolás és munkásfiatalok segítenek az építésben. Gondosan kidolgozott ütemtervünk van, és reméljük, az idei gyermeknapon már egy bizonyos részt át is adhatunk rendeltetésének. A nyári építőtáborozás résztvevőinek csoportját is ide irányítjuk. A nemzeti bizottság elvárja tőlünk és mi szívesen teszünk eleget ennek a feladatnak: a Slávia VÖT sportegylettel körzeti ifjúsági sportjátékokat szervezünk. Mi olimpia néven emlegetjük, hiszen 13 sportágban a fiatalok népes tömege méri ösz- sze tudását és rátermettségét, jó az együttműködésünk a nemzeti bizottsággal és szeretnénk, ha ez a következő választási időszakban Is így lenne. Polgári László (A szerző felvételei)-JÍW'-at# MÁRIA Berecky Mária a Nagykürtöst (Vel'ky Krtís) Városi Művelődési Központ propagandaosztályán dolgozik. — Beosztásomat tekintve képzőművész vagyok, szakvégzettségemet tekintve pedig keramikus. Hogy tiszta legyen a kép, el kell mondanom: Bratislavában az iparművészeti szakközépiskola kerámia szakán végeztem 1982-ben. Elhelyezkedhettem volna a szakmámban, de ahhoz a fővárosban kellett volna maradnom, én pedig haza akartam jönni. Ez viszont azzal járt, hogy más lehetőség híján egy rokonszakmában voltam kénytelen elhelyezkedni. Mifelénk egyelőre nincs lehetőség keramikusként érvényesülni — magyarázza Mária, aki Sirakról (Sira- kov), egy alig 300 lélekszámú faluból ingázik naponta a mintegy 30 kilométerre fekvő járásszékhelyre. A továbbiakban arról beszél, hogy eredetileg divattervezőnek vagy óvónőnek készült. Lényegében mindkét szakmában érvényesíthette volna jó rajzkészségét. É- desapja tanácsára azonban az I- parművészeti szakközépiskola mellett döntött. — Kedvtelésből sem készítesz kerámiákat? — Megfelelő felszerelés híján még ha akarnék, sem tudnék otthon dolgozni. Igaz, annak idején apu ajánlotta, vegyünk villanykemencét, de én lebeszéltem róla. — Miért? — Hogy miért? ... Magam sem tudom igazán. Egyrészt azért, mert a napi munka és utazás mellett nem futná a kedvtelésemre sem az időmből, sem az energiámból. Másrészt meg azért, hogy errefelé nincs hagyománya a kerámiának, így elképzelhető, hogy nem is nagyon érdeklődnének a munkám Iránt. Sajnálom, hogy nem dolgozom az eredeti szakmámban, de azért az iskolában tanultakat jelenlegi munkámban is hasznosítani tudom. Amit mindenképpen az Iskolának köszönhetek: felkeltette az érdeklődésemet a művészettörténet és általában a művészetek iránt. — Ogy tudom, Sirakon aránylag jól működik az ifjúsági szervezet. Bekapcsolódsz a SZISZ- munkába? — SZISZ-tag vagyok, de az igazat megvallva, húszvalahány éves létemre, kissé idősnek érzem magam a tagság zömét alkotó tinik között. Ha valamire megkérnek, igyekszem megcsinálni, de ritkán járok közéjük. Ahelyett szabadidőmben falumban és Nagykürtösön a polgári ügyek testületének emlékkönyvét rajzolom és díszítem, természetesen társadalmi munkában. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula
