Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-22 / 16. szám

„Tizenöt éves lány vagyok. A fiúm, akivel már egy évig jártam, amikor kérházba kerültem, megcsalt az egyik osztálytársnőmmel. Szeretnék beszél­ni vele, de az az érzésem, kerüli a találkozást. Mit csináljak?“ Nehéz lesz a volt fiúddal kapcso­latot teremtened, ha kerül téged. 0- kosabb lenne, ha sikerülne meggyőz­nöd magadat, hogy ennek nincs Is értelme. Ha mindenáron el akarod érni, írhatsz neki levelet, amelyben megkérheted, hogy személyesen talál­kozzatok. Ha ezek után sem hallandó veled beszélni, ne reményked] a foly­tatásban. „Tizenöt éves lány vagyok és meg­szerettem egy tizennyolc éves fiút. Na­gyon rendesnek ismertem meg. de később kiderült, hogy három év bfir- tönbUntetés vár rá. Anyám nagyon tilt tőle. de a fiú arra kér. hogy vár­jam meg őt. Mit csináljak?“ Sajnos, nem Írod, hogy a fiút miért ítélték el, de egy biztos, vétke nem lehetett kicsiség. A korodat tekintve édesanyád meglátása az ob|ektfvabb. Tapasztalatlan va.gy, és kár lenne már most lekötnöd magad egy olyan e- gyénnel, akinek viselkedése törvény­be ütköző. Az embereknek, természe­tesen, még ilyen esetben is előlegezni lehet a bizalmat, de ezt nem teheti meg egy gyereklány; ahhoz korban is, jellemben js erős ember kell. Le­beszéllek erről a kapcsolatról. Ha a fiú letölti a büntetését, és újra fel­keres, ez érzelmeinek tartósságát bi­zonyítja. Lehet, akkor már te is más szemszögből fogod őt megítélni. „Középiskolás lány vagyok, és fény­képről nagyon megtetszett egy fiú. Megszerettem őt, csak azt nem tu­dom, hogyan ismerkedhetnék meg ve­le. Mit tanácsolsz?“ Amit te érzel, az piától szerelem. Még nem Ismered a fiút, nem tudod, milyenek a tulajdonságai, a jelleme, de már úgy érzed, rajongásod szere­lem. Várj még egy kicsit, lehet, át­megy ez az érzés rajtad, vagy jön egy másik fiú, aki elérhetőbb, ráadá­sul kezdeményező is lesz. írod leveledben, hogy nem akarsz kezdeményezni. Pedig vagv megvá­rod azt, aki kezdeményezi majd az ismeretséget, vagy megpróbálsz te is­merkedni. Van közös Ismerősötök, aki megtudakolhatja, jár-e a fiú lány- nyál, hol találkozhatnál vele stb. Ha így nem megy, írj neki levelet, ame­lyet a közös Ismerős átadhatna neki, és a fiú mindjárt válaszolhat is rá. Természetesen a levélnek tartalmaz­nia kell írójának az adatait, a rövid bemutatkozást. Ha nem jön válasz, kár álmodozni. „Szeretek egy fiút, aki azt állítja, hogy ő is szeret engem. Sajnos, más lányokkal is szívesen szórakozik, már kétszer meg is csali engem. Mit te­gyek?“ Válaszút elé kell állítani a fiatal­embert, vagy te megszokod csapodár életformáját. Az első mód azzal a veszéllyel jár, hogy esetleg szakítás­sal végződik, a másik megoldás mel­lett viszont folytathatja a fiú a ki­lengéseit. Válaszd tehát azt, a meg­oldást, amelyik számodra megfele­lőbb. Félrevezet, csak azzal, hogy azt állítja, szeret téged, hiszen másokra is szemet vet. Az érzelmeinkért ..ál­dozatokat“ is lehet hozni, ő erre nem képes. „Tizenhét éves fiú vagyok, és já­rok egy nagyon rendes lánnyal, aki azonban levelez egy katonával is, és nem tud választani. Azt állítja, mind­kettőnket egyformán szeret. Mit te­gyek?“ Számodra más megoldás nincs, mint kivárni a lány döntését, amire hama­rosan sor kerül, hiszen a katonafiú már jön haza. Ritkán fordul elő, hogy két embert egyformán szeretünk. A véletlenek találkozása az Ilyen eset, amikor az egyik partnerben ezt a tu­lajdonságot, a másikban meg azt sze­retjük. A legértelmesebb megoldás az lenne: egy harmadik emberben meg­lelni valamennyit. A lánynak kell te­hát eldöntenie, hogy végső soron ki számára a fontosabb. Te továbbra Is légy kedves és tü­relmes a lányhoz, és bízzál a szá­modra pozitív válaszban. Ha nem így történne, ne zaklasd őt tovább. „Tizenöt éves szeplős lány vagyok. Már sok mindent kipróbáltam, ami eltüntetné a szeplőket, de eredmény­telenül. Te mit tanácsolnál?“ Ha már sok mindent megprőbáltál, minek próbálkozni tovább, sokkal o- kosabb lenne elfogadni önmagadat olyannak, amilyen vagy. Ez lenne a természetes megoldás. Ha ezzel nem elégszel meg, s nem múlt el a vál­lalkozókedved, keresd fel a legköze­lebbi kozmetikát, ott ajánlhatnak va­lamilyen „csodaszert“. VERONIKA POSTÁJA 1. 18/165, májusban érettségiző lány várja szórakozást kedvelő fiúk leve­lét a Komárnöi járásból. VERONIKA ozéíni könnyű, de vajon beszélni tanulni is az? Az ember sok készsége közül egyi­ke a legfontosabbaknak a beszéd. Au- tomatikussága biztosítja folyamatos­ságát, tartalma tükröz! gondolkodá­sunkat. Ahhoz, hogy a beszéd kész­séggé váljék, hogy gyermekünk be­széde érthető, automatikus jazaz fo­lyamatos) és tartalmas (azaz okosj legyen, a beszédfejlödés Igen bonyo­lult és hosszú ütlát kell megtennie. Pléron francia pszichológus találó­an Írja, hogy a gyermek csak „em­berjelölt“. Emberré csak meghatáro­zott teltételek, körülmények között válhat. A legfontosabb ilyen feltétel az emberi környezet, a másik em­berrel való kapcsolat. Az olyan sa­játosan emberi készség, mint a be­széd, sem alakulhat ki. ha hiányzik hozzá az egyik alapvető teltétel: a beszélő emberi környezet; ha az nem nyújt utánzásra alkalmas példát, ha nem ösztönöz beszédre. Nem árt, ha egy kicsit elgondolkozunk azon, hogy szavaink gyermekeinket milyen be­szédre ösztönzik. A beszéd jelentősége, értéke azok számára, akik azt teljes mértékben birtokolják, nem tudatos, hiszen ma­ga a beszéd elsalátltása Is természe­tes, könnyű, magától értetődő, és kü­lön erőbefektetést nem Igénylő folya­mat volt. Talán ezért van az, hogy a- mlkor mint szülők szembetaláljuk magunkat gyermekünk beszédfellődé- se során egy egy „nem természetes“ problémával, megdöbbenünk, megtor­panunk, bizonvtalanná válunk. Ha gyermekünk nehezen válik szo­batisztává, ha étvágytalan, és ha a nagymamák és szomszédasszonyok ta­nácsai nem váltak be, orvoshoz for­dulunk. Ugyanezt tesszük, ha gyer­mekünk egészségi állapota nem kielé­gítő. Ha 8 nevelésével van „bal“, pszichológushoz sietünk segítségért. De hova fordulunk, ha gvermekünk beszédével van probléma? Ha túl ag­gályosak vagyunk — mindenkihez Ha felületesek — senkihez. Egy bizonyos: az esetek 90 százalékában nem a lo­gopédushoz. Egyrészt azért, mert so­kan nem .tudnak a logopédia létezé­séről, másrészt sok szülőt a nagyszü­lők megnyugtatnak azzal, hogy „te is így beszéltél“, amikor kicsi voltál, és kinőtted“ Végül, de nem utolsó­sorban, illetékesnek tűnő helyeken bár olyan megnyugtató, de szakava­tatlan, kissé tudálékos véleménnyel látják el a szülőt, hogy korán van még, vagy még rosszabb (szerencsé­re ritkábban előforduló): ne menlen oda, ott mást sem csinálnak, „csak“ beszélgetnek a gyerekkel. Az ilyen véleménv olykor sorsdöntő lehet. Jólleli. ■■ terápiára — a probléma Jellege vagy a gyermek életkora foly­tán — nem kerül sor, de mindenkép­pen a logopédus a beszéd szakembe­re. Megfelelő és megszívlelendő taná­csokkal, ha gyermekünk besz.édfellő- désében zavart észlelünk, csak ő lát­hat el bennünket. Sokszor a logopédiai tanács birto­kában és nyugodt, józan magatartás­sal, Igazi szeretettel és valós érdek­lődéssel áthidalható. Illetve, megold­ható sok probléma, mely megnehezí­tené gyermekűnk számára a beszéd­tanulás folyamatát. A környezet, a szülök, főleg az anya általában képes megtenni mind­azt, ami a kisgyermek természetes és zökkenőmentes beszédfejlödéséhez szükséges. Ez a legnagyobb kincs, amit gyermekünknek adhatunk. ri^ ■V* Az embernek ahhoz, hogy teljes értékű életet élhessen, szüksége van önismeretre. Tudnia kell, milyen tulajdonságokkal, képességekkel rendelke­zik, ismernie kell tűrőképességét, szívósságát, vá­gyait, elképzeléseit és azok megvalósításának le­hetőségeit, módjait; Ha ez nem így van, sokszor saját magát is kellemetlen helyzetbe hozhatja, vagy válaszút elé állítja. Környezetével szemben is helytelenül cselekszik, mert kétessé válik meg­bízhatósága, Indulatos, elégedetlen emberként könyvelik el. Éppen ezért van szükség arra a bi­zonyos tükörre, amelybe ha belenézünk, önma­gunkkal állunk szemben. Szintén Jó, ha képesek vagyunk egészséges kri­tikával elemezni önmagunkat, a kudarcok okainak feltárására, mert ez segít átjutni az élet buktatóin. 'A lélektan szakembereit is már régóta Izgatja a személyiség tipológiája. A személyiség típusai szerint különböző besorolást Ismerünk. Természe­tesen tiszta típus ritkán létezik, inkább a típusok összemosódása, keveredése a jellemző, de a tí­pusmeghatározás segít önmagunk megismerésé­ben, eligazít az önismeretben. Eysenck tipológia­rendszerében introvertált és extrovertált típusú személyiséget különböztet meg. Az extrovertált ember szociális, kedveli a tár­saságot, az embereket maga körül, akikkel beszél­gethet, és nem szívesen olvas vagy tanul egyedül. Szereti az Izgalmat, kockázatot, gyakran kiteszi magát a veszélynek, a pillanat hatása alatt cse­lekszik, és általában Impulzív, Indulatos. Kedveli a vaskos tréfát, mindig van kész válasza, és ra­gaszkodik a változatossághoz. Gondatlan, köny- nyelmű, optimista, jókedvű, mozgékony és tevé­keny, érzéseit nem tartja szigorú kontroll alatt, ezért nem mindig megbízható. Az introvertált személyiség csendes, visszahúzó­dó, magába mélyedő, Jobban érzi magét könyvek között. Viszonylag kevés barátja van, ezekkel azon­ban meghitt, bensőséges a kapcsolata. Tartózkodó, megfontolja minden szavát. Nem szereti a várat­lan eseményeket, ezért ragaszkodik a megtervezett életrendjéhez. Megbízható, erkölcsi értéke nagy. Ezt a két típust egy tengelyen ábrázolhatjuk, amelyen a középponttól kifelé haladva egyre In­tenzívebben jelennek meg az adott típusra jellem­ző személyiségjegyek. Ugyanakkor Eysenck felállít egy tengelyt az ér­zelmi stabilitásra is. A stabil, állandó érzelmek­kel rendelkező ember csendes, nyugodt, kiegyen­súlyozott, nem gondterhelt, megbízható, míg a la­bilis, ingatag érzelmek erősek, könnyen fellángol­nak, és az embert nyugtalanná, érzékennyé. Inger­lékennyé teszik. Ha ezt‘a felosztást vesszük alapul, négy ember­típust határozhatunk meg. Van az Introvertált- stabil, az introvertált-labilis, az extrovertált-stabil és az extrovertált-labilis. Milyenek Is vagyunk? A leírtak alapján próbál­-st­juk meg megállapítani. / O'Öjwwí ^ ■'íí;Uí{i , ... J A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai KOzpontl Bizottságának lapja. Kiadja a Smena Kiadóvállalat Szerkesztőság; LeSkova S, BI2 84 Bratislava Telefoa: 435 79, 468 19 Főszerkesztő; CSIKMAK IMRE Főszerkesztő-helyettes; N. ZACSEK ERZSEBET Nyomja a Západoslovenská tlaClarne, 812 62 Bratislava, Odborárske nám. 3. Előfizetési dlJ: egy évre 52,— KCs, fél évre 28,— KSs. rerjesztl: a Posta HIrtapszolgálata. Előfizethető minden posta­hivatalnál vagy kázbesftOnál. A lap költőidre a PN3. Ostredoá aspsdfcia a dovoz tIaEe, 813 61 Bratislava, Gottwaldovo nám. ő. 6 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzOnk meg és nem kúldflnk vissza. Inde« 498 02

Next

/
Thumbnails
Contents