Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-04-08 / 14. szám

^ Jaroslav Jenerálnak, a SZISZ Központi Bizottsága elnökének' a vitafelszólalása a CSKP XVII. kongresszusán

(Folytatás az 1. oldalról)

Tevékenységünk fő célja: , a legnagyobb mértékben hozzöjárulni ahhoz, hogy a fiatalok becsületes, dolgos állampolgárokká, a szocializmus öntudatos építőivé és védelmezőivé, meg- gyözödéses hazafiakká és internacionalistákká váljanak. Ebben a törekvésünkben segítséget Jelent számunkra a lenini Komszomollal, folytatott testvéri együttműködésünk. Számunkra is ösztönzőek és tanulságosak a- zok a célok, amelyeket az SZKP XXVII. kongresszusa állított az ifjúság és az egész társadalom elé. Mi Is levonhatjuk ebből a következtetést, hogy azt, arait eddig csinálunk, a kor követelményejt tekintve nem elegendő. Tudjuk, meggyőzőbb hatást kell gyakorolnunk, élénkebben kell magyaráznunk azokat az utakat, a- melyek jelenünkhöz vezettek, hogy a fiatalok helyesen tudjanak orientálódni. A burzsoá propaganda rágalmait meg kell különböztetnünk a marxizmus-leninízmus igazságaitól, aktívan hozzá kell járulnunk a haladó erők széles frontjának megszilárdításához a világbékéért, a társadalmi és szociális haladásért folytatott harcban.

Azért is tartjuk időszerűnek ezt a követelményt, mert még mindig vannak olyan fiatalok, akik mindent saját érdekeik szempontjából ítélnek meg, vannak, akiket elvakltott a tőkés társadalom hamis csillogása. Hatásunk erejét csökkenti az a tény, hogy a politikai nevelömunkát számos helyen a megrendezett akciók számával azonosítjuk. Sokunkat nem aggasztja a nevelömunka egyoldalií- sága, ötlettelensége, tartalmi sekély- sége, gyakran azokat akarjuk meggyőzni, akik már meg vannak győződve, nem tudunk mindig rugalmasan és szakavatottan válaszolni azokra a problémákra és kérdésekre, a- melyekkel a fiatalok a mindennapi életben találkoznak, bjemegyszer előfordul. hogy szövetségünk tekintélyét egyesek olyan akciók szervezésére használják ki, amelyeknek semmi közük céljainkhoz.

őszintén meg kell mondanunk, hogy ezen a téren nélkülözhetetlen számunkra a pártszervek és -szervezetek segítsége, mindazok tevékeny együttműködése, akik befolyásolják a fiatal nemzedék fejlődését. Az ilyen hozzáállás példája a hazafias és internacionalista tettek nemzetközi stafétája, az Emlékidézö. Ez a mozgalom is azt bizonyítja, hogy vonzó formát adunk az eszmei tartalomnak, ha azok keresik fel a fiúkat, és lányokat, akiknek van mit elmondaniuk életükről, az eredmény nem marad el. Ez vonatkozik a szabadidőre is, amelyet sokan elfecsérelnek ahelyett, hogy fizikai és szellerni képességeik fejlesztésére, vagy hasznos szórakozásra használnák ki.

Ennek több oka van; Van, ahol hiányoznak a klubok, a klubhelyiségek, a sportpályák, míg másutt megvannak a létesítmények, de ezek az esti órákban, szombaton és vasárnap ü- resek, vagy pedig csak néhányak rendelkezésére állnak, jogosan kifogásoljuk, hogy a fiatalok egy része a nyugati divatot csodálja, de mit kínálnak a mi textil-, sport- és más üzleteink? Vegyük csak példaként a fiatalok öltözködését. A SZlSZ-nek a Fiatal divattervezők versenyében minden évben számos új modell születik. Többségük azonban eltűnik a termelés és az elosztás bonyolult mechanizmusában, és aztán csodálkozunk, hogy a fiatalok a Tuzex előtt sorakoznak. Tudjuk, hogy a szabadidő hasznos eltöltését a SZISZ és Pionír- szervezete tevékenységének gazdagabb és sokrétűbb form.ái teszik lehetővé.

Szükségesnek tartjuk, hogy tovább bővítsük a nyári és téli üdülés, a turisztika és a fiatalok utazásának lehetőségét. Sok, könnyen leküzdhető akadály abból ered, hogy ugyanúgy, mint a többi társadalmi szervezet, mi is túlságosan magunkba fordulunk, vonatkozik ez mindenekelőtt a legfiatalabbak iránti viszonyra. Ezért latba kell vetni az érdekeltek erejét és eszközeit, hogy a fiatalok hasznosan töltsék szabadidejüket. Ilyen hozzáállás kell ahhoz is, hogy kedvezőbb enyagi és káderfeltételeket teremtsünk a pionírkollektívák munkájához. Ezen a téren több támogatást várunk a pártszervek és a nemzeti bizottságok ifjúsági szakbizottságaitól.

Társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése meggyorsításának követelménye fokozott igényeket támaszt a fiatal nemzedékek felkészültségével, főleg a tudomány és technika új Ismereteinek elsajátításával és gyakorlati érvényesítésével szemben. Társadalmunk nagy figyelmet szentel a fiatal nemzedék felkészítésének. Ezt bizonyítja oktatásügyünk színvonala, a tízéves tankötelezettség bevezetése

stb. Ennek ellenére tény, hogy a végeredmény gyakran nincs összhangban a társadalom szükségleteivel. A középfokú szakmunkásképző iskolák és más középiskolák tanulói gyakran felsóhajtanak, hogy a tankönyvekből már sokat tudnak az új technikáról, de csak nagyon elvétve kerülnek közvetlen kapcsolatba vele. Sokan aktívan bekapcsolódnak a szakköri munkába. Az első bátortalan lépések után többet kellene tenniük ezen a téren az ipari és mezőgazdasági üzemeknek, hozzá kellene járulniuk a fiatal technikusok és természettudósok állomásai, a tudományos-ifjúsági klubok hálózatának b'Övítéséhez.

Az említett és további kérdések megoldását elő kéne segítenie annak a programnak, amely a gyermekeknek és a fiataloknak a tudományos-műszaki fejlesztésben való részvételére vonatkozik. E program a SZISZ kezdeményezésére keletkezett s a pártszervek támogatásával a szövetségi kormány másfél évvel ezelőtt/ hagyta Jóvá. Meg kell azonban állapítanunk, hogy az egyes tárcákban' és számos válalatnál a helyzet ellentétben áll ezekkel a kormányhatározatokkal.

Tudjuk, hogy az új nem ' valósul meg magától, ebben segítenünk kell. Kezdeményezőbbeknek, bátrabbaknak kell lennünk. Jobban ki kell használnunk a már népszerű mozgalmakat: a Zenitet, az Ifjúsági Fényszórót vagy pedig A hatékonyság és minőség ifjúsági számlája a 7. ötéves tervnek elnevezésű mozgalmat. Hasonló hozzáállást várunk el azonban azoktól is, akik a különböző szintű gazdasági vezető szervekben dolgoznak.

A fiatalok nagyra értékelik, hogy a fő irányvonalak javaslata tovább bővíti felkészítésük lehetőségeit a második és harmadik évezred fordulóján való életre és munkára. Tudatosítják, hogy létfeltételeink további javítása közvetlenül a megteremtett értékektől, valamennyiünk munkájából függ. Meggyőződésünk, hogy a lehetőségek szerint figyelembe veszik azokat a javaslatokat amelyek a kongresszus előtti vitában hangzottak el, és a megteremtett forrásokkal összhangban tovább bővül mindenekelőtt a fiatal családoknak nyújtott társadalmi segítség, és megoldódnak a lakásproblémák.

' Teljes mértékben támogatjuk pártunk alapszabályzatának javasolt módosításait. főleg azokat a Inődosítá- sikat, amelyek közvetlenül a párt- és a fiatalok viszonyára vonatkoznak. Tudatosítjuk, sokkal többet kell tennünk azért, hogy sorainkból a legjobbakat felkészítsük és javasoljuk a tagjelöltségre, segítenünk kell nekik tagjelöltségi feladataik teljesítésében, a legnagyobb megtiszteltetést jelentő küldetésünk megvalósításában.

Szüntelenül emlékeztetünk Vlagyimir Iljlcs szavaira: minden nemzedék a maga útján jut el a kommunizmushoz. Az az út, amelyen a mai fiatalok haladnak, más, mint az apák és a nagyszülők útja volt. De az irány azonos. Ezt tekintjük mi, a sziszben dolgozó kommunisták elsőrendű feladatunknak.

Illusztrációs képek

J

átsszunk el egy kicsit az idővel, tegyük fel, hogy 1989-et írunk! Szlovákia fővárosában huszonegyedszer nyitotta meg kapuit a nemzetközi vegyipari vásár, az Incheba. A Duna jobb partján épült új vásárvárosban vagyunk. A júniusi napsugár kicsalogatta az embereket a húszemeletes irodaház teraszára. Hatvanméteres magasságban vagyunk.

— Négy éve, hogy vázoltuk, amit most a szemével a valóságban is láthat — mondja Vladimír Dedéőek, a Bratislavai Stavoprojekt építészmérnöke.

A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a főváros történelmi részére. A Duna túlsó partján a várdomb, az embernek szinte az az érzése, hogy belát a vár ablakain. A Szlovák nemzeti felkelés hídján csak lépésben haladnak a kocsik és autóbuszok ide, a kiállításra. A torlódás csak rövid ideig tart, hiszen a kiállítási térség parkolójának befogadóképessége ezer kocsi. Ott lent, igazi nagyvásári hangulat uralkodik: mindenütt kellemes zene hallatszik, itt kereskedők tanácskoznak valamelyik nemzetközi nyelven, amott egészségügylek vitatkoznak, és aztán itt a sokezer látogató, akik kíváncsiságból jöttek az Inchebára. Az idén nemcsak a bemutatott termékek, hanem maga a kiállítási komplexum, a vásárváros is érdekli őket, a vasbeton és üveg kombinációjából készült monolit Irodaépü9 - a Duna jobb partján

let, de a csarnokok is. A szerelőközpont 215 méteres tetőszerkezete öt méteres magasságban — sétálóutca. Innen jól szemügyre vehető a szabadtéri kiállítás. Valamennyi fedett csarnokban klimatizációs berendezés van. A vásárváros legérdekesebb épülete a központi pavilon, amelynek többek között színpada is van, 2500 férőhelyes mozgatható nézőtérrel.

Külön figyelmet érdemel a vásárváros környezete, amelyet ha egy szóval akarnánk jellemezni, akkor egész biztosan a ,,zöld“ jelzőt használnánk, no meg a „kék“-et, hiszen csupán pár méterre a pavilonoktól hömpölyög a Duna.

Igen, így fest majd a főváros legújabb nevezetessége 1989-ben. A jelen azonban még a kemény munkáé. A mo-- nolit betonépületnek egyelőre még csak a fele (10 emelet) van felhúzva, a kiállítási csarnokokon a napokban fejezték be a vasváz hegesztését. Az építészeti munkák fő* kivitelezője a Bratislava! Priemstav, de lengyel szakemberek is dolgoznak az építkezésen. A Priemstav építésvezetője, Frantisek Raninec elégedett a munkák haladásával, habár hozzáteszi, hogy a lengyel segítség ellenére munkaerőhiánnyal küszködnek.

Télen gond volt az építőanyag folyamatos szállítása és az igényesebb építészeti gépek biztosítása.

A központi csarnokban jelenleg Fü- löp József ácscsoportja dolgozik, az i- rodaházon a lengyel betonozok kollektívája a tizedik emeletnél tart. Itt fenn, most ezen a szép áprilisi napon is hideg szél fúj. Zbygniew Ploskonka mérnök, a lengyel munkások vezetője nem kis büszkeséggel mondja, hogy tavaly év végén három műszakban dolgoztak, hogy behozzák a lemaradást. Csodálkozva kérdem, nem okozott-e gondot, hogy egyetlen városból, Krakkóból egyszerre ennyi betonozó munkás eljött.

— A legjobbak azért otthon maradtak — mondja. — Nálunk nem gond az utánpótlás ebben a szakmában, annak ellenére, hogy fizikailag is igényes. Nálunk egy betonozó munkásnak sok mindent tudnia kell, így például értenie kell a műszaki rajzokhoz is. De állíthatom, hogy munkájukat kellőképpen meg is fizetjük.

Nem véletlenül látogattuk meg a főváros egyik legnagyobb épülő beruházását. Nem véletlenül, hiszen Bratislava április 4-én ünnepelte felszabadulása 41. évfordulóját. A vásárvárosnak, amely nemcsak a Duna jobb partján

felépült százezres lakótelepnek lesz domináns része, hanem egész Bratislavá- nak, 1988-ban kell elkészülnie. Akkor azonban már nem csupán vásárvárosról, hanem a lakótelep sport- és szabadidő központjáról fogunk Írni. A tervek szerint ugyanis a vásárváros közelében felépül egy sportcsarnok is.

Felvételünkön a vásárváros húszemeletes irodaházának rajza látható