Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-03-18 / 11. szám

új ifjúság 9] Hagyományteremtők Február húszadikán rendeztélc meg Komáromban (Komárno) először a Já­rási irodalmi és kulturális napokat. Az esemény szervezésében a CSEMADOK Járási bizottságán kívül részt vett a Já­rási népművelési intézet valamint a he­lyi társadalmi szervezetek is. Németh Gyulával, a CSEMADOK járási bizottsá­gának titkárával az előzményekről és a tervekről beszélgettünk. — Mi volt e rendezvénysorozat elin­dítója? — Más Járások példáját Igyekeztünk Követni, ahol már rendszeresen tarta­nak kulturális napokat. Ilyen többek között a bratlslava-vldéki Járásban a Szenczl Molnár Albert Napok, a losonci (LuCenec) Járásban a Kármán Napok, és az érsekújvári (Nővé Zámky) Czuczor Napok. Városunkban van már országos rendezvény, a Jókai Napok, de minded­dig nem volt egy átfogó Járási rendez­vényünk. Olyan időszakban rendezzük meg az irodalmi és kulturális napokat, amikor intenzív városunk kulturális é- lete. Mintegy harmincöt rendezvényre kerül sor. — Megemlftene néhányat közUlflk? — Lesznek Járási Jellegű rendezvé- hyek, mint ez a mai megnyitó a CSE­MADOK Galériában, ahol a Komárnói Művészeti Népiskola képzőművész sza­kos tanulói tárlatát nyitottuk meg az iskola zeneszakos növendékeinek a közreműködésével. Á tárlatnyltó egy­ben a nyitány. A Mel6dla-86 országos táncdalverseny járási döntőjét március elsején Gután (Kolárovo) a járási nép­művelési intézettel közösen szerveztük, csakúgy mint a vers- és prózamondók, valamint a gyermekszínjátszók Járási seregszemléjét Komárnóban. Március közepétől látható a CSEMADOK Galériá­jában a Madách Könyvkiadóval közösen rendezett könyvkiállítás. Március 18-án a CSKP megalakulásának 65. évfordu­lója tiszteletére meghirdetett irodalmi- történelmi vetélkedő járási döntőjét tartjuk, nem sokkal ezután Hét-ankét helyszíne lesz a galéria terme. Az utol­só rendezvényre március huszonkette­dikén Keszegfalun (Kameniőná)' kerül sor, a kisszínpadok Járási versenyét tartjuk meg. Ezenkívül helyi Jellegű rendezvények is lesznek. író-olvasó ta­lálkozón találkozhatnak az olvasók töb­bek között Szőke Józseffel, Szénássy Zoltánnal, Lovicsek Bélával, Duba Gyu­lával, Gylmesi Györggyel, Zalabal Zsíg- monddal. Néhány népművészeti estet is rendezünk. — Lesz-e valami sajátos jellege a kulturális napoknak? — Szeretnénk kidomborítani az iro­dalmi Jellegét. Ezért rendezzük már­ciusban, a könyv hónapjában. Eddig Is szép eredményeket ért el járásunk az irodalom népszerűsítése terén, ezt még fokozni szeretnénk. Célkitűzésünk a nyelvművelés népszerűsítése is. Több előadás szól majd a nyelvművelésről. A képzőművészet terén is vannak ter­veink. A CSEMADOK Galéria ösztönzé­sére elindult egy folyamat, szeretnénk, ha a helyi szervezetekben is egyre több képzőművészeti kiállítás lenne. Annál Is inkább, mivel szinte minden község­ben él egy-két amatőr képzőművész. A CSEMADOK Galériában rendszeresen be szeretnénk mutatni a Komáromi Képző- művészeti Kör munkáit. A kör egyidős a galériával. — A fiatalokra milyen arányban 'gondoltak a műsor összeállításánál? — A Melódia táncdalverseny a fia­talok rendezvénye. A vers- és próza­mondók, a kisszínpadok versenyén sok fiatal vesz részt. Az irodalmi-történelmi vetélkedőre is fiatalokat várunk. Szép számban vesznek részt fiatalok a töb­bi rendezvényen is. Az arány ...? Ta­lán fele-fele! El kell mondanom, hogy rengeteg új fiatal CSEMADOK-tagunk van. — Választottatok már nevet a ren­dezvénysorozatnak? — Még nem. Mindenképpen olyan személyiséget szeretnénk választani, a- kinek a neve méltóképpen fémjelzi majd ezt a rendezvényt. Bárány János Napjainkban egyre gyakrabban kerül elő­térbe az ifjúság szabad ideje helyes kihasz­nálásának kérdése. Hogyan lehet falusi kör­nyezetben aktívan kihasználni a hosszú téli estéket, erre ad kitűnő receptet a Nagy- íödémesl (Vefké Olany) Béke Efsz ifjúsági szervezete, illetve a dolgozók egyesített klubja mellett működő amatőr színjátszó- csoport. Tagjai különböző társada’ml rétegből ke­rültek ki. Van köztük munkás, állatgondo­zó, műszakvezető, hivatalnoknö, diák, szá­mítástechnikai szakember, gépjavító, akiket a színház szeretete hozott össze. Immár hét éve szünet nélkül készülnek minden évben, hogy januártól áprilisig szó­rakozva szórakoztassák a község, a járás, sőt gyakran a járáson kívüli falvak lakó- salt is. Az idén Oscar Wilde — Fejér István „A kísértet házhoz jön“ című háromfelvonásos vígjátékát mutatták be nagy sikerrel. A januári bemutató óta már több vendégsze­replés van mögöttük, március végéig még néhány előadás vár rájuk. Örömmel láttuk, hogy a csoport igénye­sebb darab után nyúlt, ami azt bizonyítja, hogy nem akarnak egy helyben topogni. A csoport erénye, hogy aránylag állandó szereplőgárdával dolgozik, hiszen Hanzel Lajos, Németh Tibor, Bachrat^ Ká­roly. Halami Ildikó, Bachraty Ka­talin neve szinte minden évben ott szerepel a plakátokon. Mások, mint Takács Sándor, Huszár. Lajos, Hanzel Valéria egy-egy évad kihagyása után újra visszatérnek. S ismét mások, az előző sikerektől kedvet kapva, újoncként mutatkoznak be; közéjük tartozik Mrva Szidónia, Sebők Károly, Huszár Ilona, Sebők Tibor. Az idei bemutatón nagy szerep jutott a műszakiaknak, külön ki kell emelni Kacsé­ra István nevét. Az amatőr színjátszó mozgalomban gyak­ran hallunk csoportokról, amelyek felbuk­kannak, egy esetleg két évig hallunk róluk, majd ismét elhallgatnak. Mi a titka annak, hogy a mai körülmé­nyek között, sót mai fiatalokkal folyama­tosan dolgozik a nagyfödémesi csoport? A választ a rendezőtől. Száraz Páltól kaptuk, aki kezdettől fogva vezeti a cso­portot; — Titkunk nincs. Nem kell hozzá más, mint egy baráti csoport és igazi összetar­tás. Egy csoport, melynek tagjai nemcsak akkor találkoznak, ha próbára mennek, ha­nem szinte mindig. Így olyan kapcsolat ala­kúi ki, hogy bátran megmondhatjuk egy­másnak véleményünket, megvitathatjuk a problémáinkat. Sz. Manczal Erzsébet r- • h r; Mi • í, ■ -i Az eddigi csaknem másfél évtizedes szí­nészi pályáról, szerepeiről, az ifjúsági szer­vezetben végzett munkájáról Mák Ildikó­val, a MATESZ csinos fiatal színésznőjével, a színház SZISZ szervezetének elnökével beszélgettem. Mák Ildiké az 1972—1973-as színházi évadtól szerepel a MATESZ szín­padán. — Melyek a leghálásabb szerepeid? — Hogy őszinte legyek, az ilyen szerepe­ket elég nehéz kiválasztani. Mindegyik sze­repemhez fűz valami kedves emlék. Szíve­sen emlékszem vissza Tamási Áron Vitéz­iélek című darabjában Boróka alakjára, Bo­risz Vasziljev Csendesek a hajnalok című alkotásában Gálja szerepére, P. A. Bréal Huszárok című müvében Cosima alakjára. Hálás szerepet kaptam Köszeghy F. László A lusta királyság című mesejátékában is. — Milyen zsánerű darabban Játszol szí­vesebben 7 —■ Kedvelem a különböző műfajú dara­bokat, mégis talán a dráma az, amelyben a legszívesebben játszom. A tragikumot szí­vesebben keltem életre. Persze az is hozzá­tartozik az igazsághoz, hogy drámai sze­repet nehéz játszani és a színésznek szük­sége van rá, hogy a rendező bízzon benne. Megemlíteném még a mesejátékot, amelyet szintén szeretek játszani. Ugyanis szeretem a gyerekeket, boldogsággal tölt el, ahogyan ezek a kis „emberpalánták“ reagálnak a poénokra, a mesejátékok minden részletére. — A rendezői bizalomról beszéltél. Mi­lyen szerepet Játszott ez az első stúdiédarab esetében, Ugo Betti Bűntény a kecskeszige­ten című bűnügyi Játékban? Mit éreztél, amikor megkaptad ezt a szerepet és hogy érzed magad benne? — Ebben a színpadi krimiben nagyon szép szerepet kaptam Szilvia alakjában. Igaz, egy kicsit féltem, mert a feladat igen­csak nehéznek tűnt. Nehéz volt a nekiru­gaszkodás. A próbák folyamán azonban é- reztem, hogy könnyebb lelt a megoldás, mint ahogy azt elképzeltem. Ezt mindenek­előtt a rendező bizalmának és a kollégák­nak köszönhetem. Tudatosítottam; nagyon szép szerepet bíztak rám. Az Igazság az, hogy Holocsy István rendező erősen kezé­ben tartotta az előadást, s amellett hagyta játszani a színészeket. így közös, kollektív munkával sikerült az előadást úgy kivite­lezni, ahogy azt szerettük volna. Ebben a darabban nem szabad egy percre sem la­zítani, meg kell őrizni a drámai feszültsé­get. Kollégáimmal a „mindenki egyért, egy mindenkiért“ elv alapján dolgoztunk, igazi alkotói légkörben. A közönséggel való első közvetlen kapcsolat is érdekes jelenség. A nézők reagálása azonnal eldönti és vilá­gossá teszi számunkra, hogy feladatunkat jól oldottuk-e meg, vagy sem. — Mi a véleményed az új stúdióprogram létrehozásáról? — Én nagyon örültem neki és kiváló öt letnek találom a stúdiószínpad létrehozását Feltétlenül szükség van stúdiószínpadra Ezzel kapcsolatban bizony „meg nem ér tettség“-be, ellenvetésbe ütközünk. Vélemé nyera szerint fontos tényező a színház é leiében. A stúdióprogramnak valóban fon tos küldetése van. — Mi szépet találsz a színjátszásban, a színházban? — A színjátszást szerepalkotás közben érzem gyönyörűnek és felemelőnek. Ha e­u Ja van rendezői bizaiom, akbr ■ ■ ■ gyütt élek a figurával. Ellenkező esetben elkeserítő helyzetbe kerülök. A színésznek sokat kell küzdenie annak eléréséhez, hogy a közönség érezze; szüksége van a színész­re. Ha maga a színész is tudja, hogy szük­ség van rá, ez önbizalmat ad. Még többet nyújt, még jobb teljesítményt produkál. — Két éve vagy SZISZ-elnök a szniház- ban. Milyen akciókat szerveztek az ifjúsági szervezet keretén belül? — Mindenekelőtt készülőben lévő, új szín. házépületünk építésében veszünk részt. Bri­gádokat szervezünk. Több gyermekműsort készítünk, különösen óvodák részére. Ogy gondolom, e műsorok előadásával alkalmat adunk a gyerekeknek arra, hogy közelebb kerüljenek a színházhoz, jobban megismer­jék a színházat. A közelmúltban például az egyik leégett óvoda megsegítésére készí­tettünk ingyenes műsort. Több budapesti színházi kirándulást szervezünk, megren­deztük a színészek és szinészbarátok bál­ját. S végül, de nem utolsó sorban, honvé­delmi versenyeket, Vág-parti kirándulásokat szervezünk a színházi alkalmazottak részé­re. Főképpen ilyen, és ehhez hasonló ak­ciók megvalósításában nyilvánul meg a színházunkban a SZISZ tevékenysége. Ogy érzem, hogy az ifjúsági szervezet nálunk kissé másként működik, mint másutt. Leg­többször ugyanis műsorokkal, előadásokkal, rövid programokkal veszünk részt a SZISZ- akciókban. Az új színházban majd arra is lesz lehetőség, hogy nyugodt körülmények között megbeszélé.seket tartsunk. — Mik a terveid? — Mint ahogy oly sok színésznek, ne­kem is csak ez; sok jó szereppel bizonyí­tani tudásomat, jó rendezőkkel dolgozni, akik bíznak bennem. Természetesen telt házas előadásoknak a tanúja lenni. Tarics Péter Ingmar Bergman filmjeiről Hazánkban Is egyre-másra alakulnak a filmklubok, amelyek arra vannak hivatva, hogy a roűvészfilmek iránti igényt kielégít­sék; A filmblubok műsorán gyakran szere­pelnek a világ filmművészetének nagy e- gyéniségel. Alkotásaikkal örökérvényű em­beri, társadalmi és lélektani problémákról beszélnek a művészet eszközeivel. A kortárs filmművészet egyik nagy egyé­nisége — Fellini, Antonioni mellett — a svéd származású Ingmar Bergman. A vi­lághírű rendező 1918. július 14-én született Uppsalában. A harmincas években a stock­holmi egyetemen folytatott tanulmányokat, miközben amatőr együtteseknél rendezett előadásaival hívta fel magára a figyelmet. 1940-ben Stockholmban rendezőasszisztens lesz a Dramaten Színházban. Első filmjét 1945-ben rendezi meg Válság címen. A Bör­tön (1948], a Nyári közjáték (1950]. a Fű­részpor és ragyogás (1953) után 1956-ban a Cannes-i filmvesztlválon az Egy nyári éj mosolya hozza meg számára a világhírt. Harminc évvel ezelőtt forgatta élete — számára még mindig legnagyobb filmjét — első igazán bravúros alkotását, A hetedik pecsét-et. Ez a film 1957-ben elnyeri a Cannes-i zsűri kUlöndíját. A filmet a ml mozihálózatunk is átvette, a stúdióhálózat­ban a mai napig vetítik. Érdekes, hogy Bergman nem csupán film-, de színházi ren­dezőként is jelentősét alkotott. A hetedik pecsét is erről a kettős kapcsolatról vall, hiszen a történet egy vándorkomédiás cso­port életén keresztül bontja ki mélységes filozófiai mondanivalóját. Életművének jelentős alkotásai közül való a sok vihart kavart Csend. A szexuális fe­szültségekkel teli, ezek nyílt ábrázolásával megformált, a háború előtti riasztó „csend“- röl szóló munkája olyan képi nyíltsággal rendelkezik, amelyre a filmművészetben addig nem volt példa. Olyan vihart kavart, hogy maga a svéd közvélemény Is életve­szélyesen megfenyegette a rendezőt. A film szintén szerepelt filmszínházaink műsorán. Stúdióvetítéseken ma is felbukkan. A számos remekmű közül láthattuk még a jelenetek egy házasságból (1973) című filmet, amely két változatban készült. Mozi és tv változatát is vetítették nálunk. Filmszínhááeink műsorán jelenleg az 1982. ben forgatott Fanny és Alexander látható. Bergman sokszor nyilatkozta már, hogy végleg felhagy a filmezéssel. Néhány hónap után jött a hír; újra forgat. Reméljük a hetvenedik életéve felé közeledő zseni „megajándékozza“ még a művészvilágot né­hány jelentős alkotással. Kiss Péntek József A siker titka:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents