Új Ifjúság, 1986. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1986-01-07 / 1. szám

KOMMENTÁRUNK A haladás programja A napilapokból olvasóink már megismer­kedhettek a KGST-tagországok tudományos­műszaki fejlesztésének kétezerig terjedő komplex programjával. A programot a KGST 41., rendkívüli ülésszaka hagyta jóvá, amelyet december 17—18-án tartottak Moszkvában. A KGST-tagországok ezen a tanácskozá­son megállapodtak abban, hogy szoros e- gyüttműkódéssel, koordinált módon járnak el az elvileg új típusú technika és techno­lógia kifejlesztésében és alkalmazásában. A tagországok miniszterelnökei úgy dön­töttek, hogy a tudományos-műszaki fejlesz­tést öt kiemelt irányban szorgalmazzák ha­zájukban. Ezek az irányok a következők: 1. A népgazdaság elektronizálása 2. Komplex automatizálás 3. Atomenergetika 4. Oj anyagok, s ezek gyártási ős feldol­gozási eljárásai 5. Biotechnológia. A kiadott közös közlemény megállapítja, hogy mindezek az irányok, amelyek a tu­domány, a technika és a termelés mai for­radalmi változásainak alapját képezik, egy­ben kiindulópontnak tekinthetők ahhoz, hogy a KGST-tagországok egyeztetett tudo­mányos és műszaki politikát dolgozzanak ki és érvényesítsenek. A tudományos-műszaki haladás kétezerig szóló komplex programja megalkotásával a KGST-tagországok forradalmi feladatot tűz­tek ki a tudomány, a technika és a terme­lés legmagasabb szintjének elérése végett. A feladatok megoldása elő fogja segíteni, hogy kétezerre a KGST-tagországok összes, ségében a társadalmi munka termelékeny­sége megkétszereződjék, ugyanakkor az energia- és nyersanyagszükséglet jelentősen csökkenjék. Ez végeredményben jelentősen megerősíti a szocializmus pozícióit a kapi­talizmussal való békés versenyben. Világos az is, hogy a szocializmus felté­telei között a nagy termelékenységű tech­nika 'és technológia bevezetése nem jár együtt sem kizsákmányolással, sem kon- kurrenciával, sem pedig munkanélküliség­gel. A KGST-tagországok moszkvai tanácsko­zásukon azt is hangsúlyozták, hogy egyen­jogú és kölcsönönsen elfogadható alapon készek más érdekelt országokkal is koor­dinálni terveiket, többek között humánus, a békét erősítő és az Egyesült Nemzetek Szervezete céljainak megfelelő együttmű­ködési programok keretében. Fontos tény az is, hogy a program hu­mánus, békeszeretö célokat tűz ki, nem irányul egyetlen nép vagy állam érdekel ellen sem. Látni kell azt is, hogy a tudo­mány és technika mai vívmányai minden eddiginél jobban igénylik a társadalmi sza­bályozást és ellenőrzést. A KGST-tagorszá­gok felhívják a figyelmet arra is, hogy az egész emberiség, a föld minden egyes la­kója számára különösen súlyos és belát­hatatlan következményekkel jár a fegyver­kezési, elsősorban a nukleáris fegyverkezé­si verseny, az űrfegyverkezés, azok a tö­rekvések, hogy a legújabb fizikai, biológiai felfedezéseket katonai célokra használják fel, ami a civilizációnak, az életnek a pusz. tolásához vezethet. A KGST-tagországok komplex tudomá­nyos-műszaki fejlesztési programja humá­nus és békés jellegű. Mint azt a CSKP KB Elnökségének és a Szövetségi Kormánynak állásfoglalása is leszögezi, a program va­lóra váltása kulcsszerepet játszik majd gaz­dasági fejlődésünk és a lakosság életszín­vonalának emelkedése szempontjából. Strasser György Tizenhét tett A Piesokl Gépgyár üzemi A SZlSZ-szervezetének tagjai a Banská Bystrica-i járás- han elsőként tettek szocla- lista kötelezettségvállalást a ' ^ CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére. Tizenhét konk­rét tettel köszöntötték a párt legfelsőbb szintű ta­nácskozását. A napokban újra az elsők között jelenthették a SZISZ járási bizottsága elnökének, Jaroslav Ko- lárnak a vállalások teljesítését, amelynek értéke 720 ezer korona. A szám mögött az áll többek között, hogy a gépek felületi megmunkálásán a munka­időn túl 650 órát dolgoztak le. A gépek csomagolását és szállítását a második és harmadik műszakban szintén a munkaköte­lezettségen felül végezték, 1285 órát szen­telve rá. Kilencven óra alatt egyhuzamban kijavították a festékszóró boksz elszívó be­rendezését. amelynek üzembe állításával megelőzték a nagyobb termeléskiesést. E- zenkívül egész sor olyan munkát végeztek el, amellyel elősegítették a termelési fel­adatok teljesítését. (zl) NÉPÜNK FIA Hetvenhárom éve született Gustáv Husák, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, akinek egész élete összefonódott népünknek és pár­tunknak a szebb holnapért, függetlenségünkért és a szocializmus felépítéséért vívott harcával. A szociális viszonyok, a környezet és a marxista-leninista irodalom tanulmányozása alakította ki politikai szemléletét, em­beri magatartását. Már fiatalon bekapcsolódott a haladó mozgalomba, 19 éves korában belépet a Kommunista Ifjúsági Szövet­ségbe. 1933-ban mint a bratlslaval Komensk^ Egyetem Jogtudományi Karának hallgatója Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának tagja lett, és főleg az Ifjúság körében, valamint a haladó sajtóban munkálkodott. Vonzalma az Ifjú nemzedék iránt mindmáig megmaradt.- Mindennapi elfoglaltsága mellett ma is talál időt és lehetőséget arra, hogy a fiatalok és a Szocialista Ifjúsági Szövetség ügyeivel foglalkozzék. Alább a Szocialista Ifjúsági Szö­vetség III. kongresszusán elhangzott beszédéből idé­zünk: „A mai fiatal nemzedék a szocializmusban született és a szocializmusban nő fel. A szocialista vívmányok számára magától értetődőek. Nem Ismeri a tömeges munkanlékítliséget, a kilátások ködbeveszésének, a re­ménytelenségnek nyomasztó terhét, amely a tőkés vi­lágban élő kortanait sújtja. Jő dolog, hogy önök ezt már nem ismerhették meg saját tapasztalataikból. Annál in­kább szükséges azonban, hogy a fiatalok tüzetesen meg­ismerjék eddig megtett utunkat, hogy tudják, szocia­lista jelenünket milyen sok harc és áldozatos munka előzte meg. Az évek során számos nehézséget kellett leküzdenünk, perbe kellett szánnunk tévedésekkel és fogyatékosságokkal is. A szocializmus győzelméért foly­tatott harc tapasztalatai és tanulságai tartós érvényűek és a fiatal nemzedék számára fontos vezérfonalat ké­peznek. Ehhez szervesen hozzátartozik az, hogy a fiatalokat nemzeti büszkeségre és internacionalizmusra, a nemze­teink történelmi múltja, a népünk által a szocialista építés időszakában elért eredméhyek iránti büszkeség­re, csehszlovák -hazafiságra neveljük. Az életben való helyes tájékozódás megkívánja, hogy a fiatalokat szocialista öntudatra, a CSKP politikája és a marxizmus-lenlnizmus eszmél he­lyességével kapcsolatos szilárd meg­győződésre, a szocializmus történel­mi műve nagyságának és bonyolult­ságának megértésére neveljük. Már V. 1. Lenin figyelmeztetett arra, hogy az Ifjúság más úton, más formában és eltérő helyzetben jut el a szocia­lizmushoz, mint az apák nemzedéke. Más gyakorlati tapasztalatok és for­radalmi feladatok alapján győződik meg a marxizmus-leninlzmus helyes­ségéről és Igazáról. Korunk fiatal nemzedéke számára ez elsősorban egyet jelent azzal, hogy gyakorlati­lag nap nap után közvetlenül részt vesz a szocializmus további felvirág­zásáért folyó munkában, a békéért és haladásért vívott küzdelemben.“ Elévülhetetlen érdemelnek elisme­rése, hogy a CSSZSZK Szövetségi Gyű­lésének mindkét kamarája 1985. má­jus 2á-én újra kötársaságl elnökké választotta Gustáv Husák elvtársat. M ár hagyomány, hogy a Szocialista If­júsági Szövetség Dunaszerdahelyl (Üu- najská Stredaj Járási Bizottsága az év végén megrendezi az ifjú mezögaidá- szok napját, amelyen kitünteti azokat a fiatalokat, akik egész évben leginkább ki­tettek magukért a mezőgazdasági üzemek­ben. Így volt ez legutóbb is, amikor Felsö- patonyban (Horná Poidá) látták vendégül a legderekabb SZlSZ-tagokat. A vendéglátás szó szerint értendő, mert a mozgalmas nap, amelyen az ifjúsági szö­vetség részéről megjelent DuSan Longaiier, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke és a járás vezető ifjúsági és po­litikai képviselői, SZISZ-bállal zárult. A helyszín és az időpont megválasztása sem volt véletlen. A felsöpatonyi fiatalok Mol­nár Tibor mérnök vezetésével már hosszabb ideje jó eredményeket érnek el a mező- gazdasági termelés és a mozgalmi munka fejlesztésében. Az Idöpojtí? Ahagy értékelő beszédében 'Bernét Lóránd, a SZISZ jb titkára mondta, a mezőgazdasági dolgozók a nagy munkák idején nemigen érnek rá ünnepelni, ilyen­kor azonban jólesik összegyűlni és számba venni az eltelt év eredményeit, sikereit és gondjait. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb kiállásnak, az aratásnak már csak az em­léke él, de annál jobb felidézni a munká­val telt esztendő egyes állomásait. Hosszadalmas lenne felsorolni a mintegy húsz kategória győzteseit vagy az első hár­mat, akik az ünnepi gyűlésen kitüntetésben és jutalomban részesültek. Említhetnénk Kukucs Miklóst, a Várkonyi (Vrckúfíj Efsz traktorosát, Szálát Attilát és Presser Fe­Élenjárók rencet, a Nagymegyeri (Calovoj Agrokom- plex kombájnosait. Bárdost Lászlót, a Gab- híkovól Állami Gazdaság kombájnosát vagy Szevecsek Dezsőt és Hornyák Imrét, az al- bári (Dolnf Barj szövetkezet kombájnosait. Mindenesetre meg kell állapítani, hogy ez­úttal is, mint sok előző évben a csilizközi, a dercsikat (fúróváj, az ekecsi (Okoöj, a felsöpatonyi, az albári és a várkonyi szö­vetkezet, valamint a Nagymegyert Agro- komplex és a Gabőíkovói ÁG fiatal dolgo­zói tettek ki leginkább magukért. A várkonyi szövetkezetből legalább ti­zenkettőn voltak jelen. Köztük Puha Mar­git mérnök, aki az Ifjúsági Fég.yszóró cso­portjukat képviselte, amely az említett ka­tegóriában első lett. A fiatal üzemgazdá^- nö szerint az öttagú őrjárat sikerének tit­ka, hogy rajtuk kívül úgyszólván mindenki bekapcsolódott a munkába. A csoportveze­tőktől kezdve a szövetkezeti elnök személy- gépkocsijának vezetőjéig mindenki. „Nyi­tott szemmel jártunk, ennyi az egész“ —i mondta. Ha látták, hogy a kombájn hul­latja a magot, megállították és utasították a vezetőt, hogy távolítsa el a veszteséget okozó hibát. Gyakran számba veszik az üzemanyag fogyasztást, időről időre sor ke­rül mindenkire, s ha túl nagy fogyasztást észlelnek, keresik az okát, hogy eltávolít­hassák. Felszólalt a tanácskozáson Bartos Andor mérnök, a Járási Mezőgazdasági Termelést Igazgatóság Igazgatója Is, aki nagyra Írté* kelte az ifjú nemzedék erőfeszítését. Hang* súlyozta, hogy a tudományos-műszaki fórra* dalom az akadémikusok, a mérnökök dolga, mindenkié és elsősorban az ifjú nemzedé* ké. Megelégedéssel nyugtázta, hogy a fia* talok igyekeznek élen járni a haladó mun* kamódszerek alkalmazásában. Többek kö* zött ennek tulajdonítható, hogy a Duna* szerdahelyi járás tavaly 12 mázsás gabona* hozammal és az egy tehénre eső 4500 li* teres tejhozammal az első az országban, és minden mutatóban túlteljesítette az öt* éves tervet. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy még nem értékeljük kellőképpen a jó munkát, és a jutalmazásban az egyenlösdl érvényesül. Az egyik traktoros húsz száza­lékkal nagyobb, a másik kisebb üzemanyag* fogyasztással dolgozik, de a keresetükön ez nem nagyon látszik meg. D uSan Longauer, a SZISZ SZKB alelnö* ke felszólalásában elsősorban szociá* lis kérdésekkel foglalkozott. Hang* súlyozta, hogy sikerült elérni a fiatalok fi* zetett szabadságának meghosszabbítását, munkájuk jobb anyagi és erkölcsi méltá- nyoiAsát. Faluhelyen is meghonősodott a tartalmas szervezeti munka és a kulturális élet. A földműves ember ma már nem túrja a földet látástól vakulásig, hanem megsza* bott munkaidőben dolgozik, ruhát vált és hasznos szórakozással tölti a szabad ide* jét. Ehhez eddig jelentős mértékben hozzá* járult az ifjúsági szövetség, de azon kell lenni, hogy még több lehetőséget teremtsen és nagyobb beleszólási jogot kapjon a fia* talok megalapozott követeléseinek megöl* dósába. (palágyij HA A FÉRJ KATONA — Az utöbbl években a ml járásunkban Is megszaporodott azoknak az eseteknek a szá­ma, amikor nős, sőt már egy- vagy kétgyer­mekes sorköteles fiatal állt a sorozó bizott­ság előtt — mondatta Varga Ferenc főhad­nagy, a Dunaszerdahelyl (Dun. Stredaj Já­rási Katonai .Parancsnokság tisztje. — Ez a jelenség országos méretben Is gondot okozott a hadseregnek. Azt Is mondhatnám, hogy a problémák egyenes arányban nőttek azzal a távolsággal, amely a katonát elválasztja ott­honától, családjától. Az érveket és ellenérve­ket mérlegelve született meg az a rendelet, amely 1985 októbere óta már megengedi az Ilyen fiataloknak, hogy az állandó lakhelyük szerinti kerületben töltsék le a tényleges ka­tonai szolgálatukat. Ügy érezzük, hogy ez a rendelet sokak helyzetét könnyítette meg, hi­szen a kisebb távolság a család tagjainak sem jelent olyan nagy megterhelést, ha megláto­gatják a katonai szolgálatot töltő férjet, apát. — Ez a rendelőt nemrég látott napvilágot. Hogyan szereztek, illetve szereznek rála tu­domást az érdekeltek? — A sorozások után tájékoztatjuk a sorkö­teleseket erről a rendeletről és azokről a teendőkről, amelyek az érdekelteket várják. Tehát mindenekelőtt kérvényezniük kell, hogy a saját kerületükben tölthessék a katonai szol­gálatukat, és a kérvényhez mellékelniük kell a gyermekük. Illetve gyermekeik születési bi­zonyítványát. A nemzeti bizottságoktól kapott személyi iratokból ml Is tudomást szerzünk ezekről az esetekről, s figyelmeztetjük az érin­tetteket, hogy élhessenek a lehetőségeikkel. —■ Eleget tudnak tenni az Ilyen kérelmek­nek? — Indokolt esetekben Igen. Főleg most, a- mlóta már nem a kerületi parancsnokságnak kell döntenie a kérvények sorsáról, hanem ne­künk. Eddig még nem kellett elutasítanunk egyetlen kérelmet sem. — Gondolom, ez ünőknek többletmunkát ad, de minden bizonnyal körültekintőbben tudnak eljárni, mint eddig a kerületi parancsnoksá­gok. — Ez természetes, hiszen ml vagyunk a leg­szorosabb kapcsolatban a sorkötelesekkel, ml Ismerjük legjobban egy-egy Ilyen kérvénynek a hátterét, a kérelmező helyzetét. Ha kell, személyesen is felvehetjük a kapcsolatot az Illetékes nemzeti bizottsággal vagy a fiatal családjával. — Azon kívül, hogy ezek n katonák köze­lebb kerülnek a családinkhoz, még milyen kedvezményekben, könnyítésekben részesülnek? — Továbbra Is érvényesek a korábban ho­zott rendeletek: a katona családja, tehát a feleség pénzbeli támogatást kap, míg a férj a hadsereg kötelékében van. Ennek összege függ á gyermekek számátől, s attól, hogy a feleség munkaviszonyban van-e vagy sem. Egy gyermekre háromszáz korona az anyagi jut­tatás, s ezen kívül a feleség további hatszáz­ötven koronát kap. — Ha ■ feleség időközben munkába lép, to­vábbra is Igényt tarthat a támogatásra? — A szociális segélyre ekkor már nem jo­gosult a katona felesége. — Ezekre a könnyítésekre és juttatásokra Igényt tarthatnak azok a katonák Is, akik ko­rábban beteg, illetve arra rászornlö szülaik- rűl gondoskodtak? — Természetesen a fiatal Is kérheti, hogy a katonai szolgálatát a lakhelye szerinti ke­rületben töltse le, de az ő esetében alaposabb mérlegelést igényel a döntés. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy létezlk-e további o- lyan személy, aki kötelezhető az eltartásra. Illetve a gondozásra. Tehát ha a sorkötelesnél van állandó Jövedelemmel rendelkező testvére, akinek módjában, áll a szülőkről gondoskodni, akkor nem jogosult az említett rendelet nyúj­totta kedvezményekre. — Ügy vélem, ez a rendelet nagyon sok fiatal helyzetét megkönnyítette. — Nekünk az a nézetünk, hogy ez a ren­delet nagyon humánus célokat szolgál. Min­denekelőtt azt akartuk velő elérni, hogy a már házas, Illetve gyermekes katonák ne ke­rüljenek tűi messzire a családjuktól, gyakrab­ban látogathassák feleségüket, gyermeküket. Ezáltal kevésbé van a család kitéve annak a veszélynek, hogy a katonai szolgálat ideje aiatt esetleg felbomlik. Bízunk benne, hogy így na­gyon megkönnyítettük az érintetteknek a két­éves szolgálat letöltését és a vele járó fizi­kai és lelki megterhelés elviselését. Meggyőző­désem, hogy számos katona éppen ennek a rendeletnek köszönhette, hogy ha rövldebb Időre Is, de az ünnepeket együtt tölthette a családjával, Kamocsal Imre

Next

/
Thumbnails
Contents