Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-26 / 9. szám

Termelési vállalások a terv végrehajtását, a termelési tartalékok feltárását szolgálják. A tervfeladatokat figyelembe vevő vállalásokban kapjon különös hangsúlyt a jobb munkaszervezés, az anyag- és energiatakarékosságot, a technológia és a termékek korszerűségének javítását szolgáló többletfeladat. A társadalmi és közéleti vállalásainkban szerepeljen a továbbtanulásban, a szakmai továbbképzésben való tevékeny részvétel. Járjunk élen a szocialista munkaerkölcs, a közösségi szellem erősítésében.

2. Társadalmi munkát a gazdaságosan értékesíthető termékek előállítására a helyi szolgáltatások bővítésére szervezzük. Ezek az akciók irányuljanak a településfejlesztési célok megvalósítására, szociális és tömegsport-létesítmények é- pítésére, karbantartására, környezetünk szépítésére. Nyújtsunk segítséget a betakarítási munkákban. Gyűjtsünk minél több minőségileg elkülönített vas-, fém-, papír- és textilhulladőkot, fáradt olajat.

3. A ZENIT-mozgalom pályázatai a műszaki fejlesztési programokhoz kapcsolódnak. A pályamunkák a műszaki korszerűsítés mellett csökkentsék a minőségi hibákat, vegyék figyelembe a piackutatás és az értékesítés, a takarékos gazdálkodás, a jobb munkaszervezés és a környezetvédelem által támasztott igényeket. Fordítsunk figyelmet arra, hogy a megadott témában minél több pályamunka készüljön, s az arra alkalmasakat a pályázók nyújtsák be újításként is. A legjobb pályaműveket a SZISZ szervei országos kiállításon, valamint a szocialista országok nemzetközi kiállításán is bemutatják.

4. Széles körű tevékenységet fejt ki a fiatal műszaki és mezőgazdasági szak- einbej^ek tanácsa. Mint arról mellékletünkben is, hírt, adunk, a tudományos- -mőszaki fejlődésnek megfelelően számos új szakterületen alakulhatnak ilyen tanácsok. Segítsék ezek a tanácsok a pályakezdők munkahelyi beilleszkedését, hogy mielőbb elsajátíthassák a munkakörük ellátásához szükséges szakmai fogásokat. Erősítsék bennük a munkahelyhez kötődést és a hivatástudatot. Segítsék a tanácsok, a fiatal újítók munkáját is.

A SZISZ SZKB mellett működő Fiatal Szakemberek Tanácsának több albizottsága van, így például van robotikával, mikroelektronikával, biotechnológiával, a környezet alakításával és védelmezésé- vel foglalkozó albizottság. E szakbizottságok munkájáról beszélgettünk a SZISZ SZKB osztályvezetőjével, Peter Dufával.

— Mi volt az indítéka, hogy a Fiatal Szakemberek Tanácsa mellett albizottságok alakultak?

— A tudományos műszaki fejlődés. Szlovákiában már minden kilencedik fiatal főiskolai végzettséggel rendelkezik, s egyre többen dolgoznak tudományos és kutatóintézetekben, a fiatalok sokoldalú műszaki érdeklődése _ lépten-nyomon ta pasztaiható. Például a robotok fölött vállalt SZI'-’Z-védnökség programja 16 SZISZ- -alapszervezete felhívására jött létre.

5. Az Ifjúsági Fényszórók őrjáratai

számos munkahelyen eredményes tevékenységet mutatnak fel, észreveszik, szóvá teszik a termékek minőségi hibáit. Rámutatnak az ésszerű takarékosság lehetőségeire, ügyelnek a tárolási és szállítási veszteségek elkerülésére, a személyi és gyártási higiéniára, környezetvédelmi szempontokat tartanak szem előtt. Jelentős az őrjáratok együttműködése az állami és társadalmi ellenőrző szervekkel, főleg az energia megtakarításában.

6. A SZISZ csaknem hetven szakmában szervez szakmai vetélkedőket. Ezek rendkívül népszerűek nemcsak azért, mert a versenyben részt vevő fiatalok erkölcsi elismerésben részesülnek, hanem azért is, mert akik a legjobb helyezést elérik, munkahelyükön anyagilag is elismerik.

7. A fiatalok kezdeményezésének számlája elnevezésű mozgalom csaknem 8 millió koronával gazdagította a társadalmi vagyont és a SZISZ pénztárát csaknem 200 000 koronával. Mint ezek az eredmények is mutatják, ez a mozgalom még nagyon sok kiaknázatlan lehetőséget rejt magában. Fordítsatok figyelmet arra, hogy a megadott témában minél több pályamunka készüljön, és valósuljon is meg a gyakorlatban.

8. Továbbra is aktuális a SZISZ véd- nökségi programja, a robotok alkalmazása, a számítástechnikai program bevezetése felett. Oj program a védnöksé- gl mozgalomban: „A gyerekek és fiatalok részvétele a tudományos-műszaki fejlődésben.“

Valamennyi mozgalomban nagyon fontos a SZISZ szerepe. A vezetőség igyekezzék megnyerni a fiatalokat, meggyőzni őket arról, hogy véleményükre, javaslataikra kíváncsiak a gazdasági vezetők, számítanak az új ötletekre, kezdeményezésekre. Lehet, hogy egy fiatal munkás nem tud közvetlenül beleszólni például abba, hogy a termékszerkezetet hogyan korszerűsítsék, de hogy miként lehetne jobban, ésszerűbben dolgozni, gazdaságosabban, jobb minőségben előállítani a terméket, abban igen is lehet jó javaslata, ötlete, véleménye minden dolgozónak. Persze a meggyőzéshez kevés a szó, a fiatalok azt Igénylik, hogy

— Készülőben van a SZISZ mikroelektronikai programja. Mit tartalmaz?

— Összeállításánál a távlati állami tervből indultunk kL Célunk, hogy a minisztériumokkal és gazdasági termelőegységekkel karöltve a mikroelektronikában a legfontosabb feladatok megoldására összpontosítsuk a fiatalok figyelmét. A program részét képezi az Is, hogy a SZISZ SZKB megvásárolt 55 darab PMD 85—1 típusú személyi számítógépet a bratislavai Teslától, amelyeket elsősorban a járási ifjúsági és pionírházaknak, valamint a jól működő Ifjúsági elektronlkai szakköröknek ajándékozza.

— Mit tapasztaltál a SZISZ-évzárókon?

•— Élénk érdeklődést minden új lránt,

és azt, hogy védnökség! programjaink jól kapcsolódnak a munkahelyi problémákhoz.

minden Javaslatukra — akár megvalósítható, akár nem — érdemi választ kapjanak a gazdasági vezetőktől. Ennek figyelemmel kísérése, szükség esetén kezdeményezése a SZISZ-vezetőség és az e- gész SZISZ-szervezet feladata.

Bátorítani kell a fiatalokat, hogy mondjanak véleményt, képviseljék társaik érdekelt is. Nem egy olyan szorgalmas, jól dolgozó, de szerény, hallgatag fiatal van, aki nem veszi a bátorságot, hogy a közös ügyekben véleményt nyújtson. Pedig minden jó ötlet, javaslat a közösség javára kamatoztatható, ezért nem tekinthetjük magánügynek a vélemény megtartását. Szóra kell bírni, rendszeres beleszólásra kell biztatni ezeket a fiatalokat.

A vállalat egészére kiterjedő gazdasági kérdésekbe csak az a fiatal tud beleszólni, aki már megtanulta és a gyakorlatban kipróbálta a helyi, közvetlen érdeklődésre számot tartható kérdések megvitatását. Ez az első lépés ahhoz, hogy a nagyobb áttekintés, szakértelmet Igénylő, vállalati szintű kérdésekben is kellően megalapozott véleményt alkothassanak a fiatalok. E munkában Igényelni lehet és kell is a tapasztalt munkatársak, a pártszervezet és a gazdasági vezetők segítségét. A jó SZISZ-szerve- zetben a fiatalok egymástól is tanulnak, egymást is formálják. így bontakozhat ki a képesség arra, hogy a közös ügyek eldöntésében, a gazdálkodás szervezésében, a munkakörülmények kialakításában szerepet vállalhassanak a fiatalok. Ezzel együtt fokozatosan megtelik tartalommal a döntésben való részvétel joga.

A SZISZ III. kongresszusa óta eltelt időszakban egyre konkrétabb formát öltött a- fiatalok tudományos-műszaki fejlődésben való részvétele. Kézzelfogható eredményeket értünk el a mikroelektronika és robotok fölötti SZISZ-védnökségi programokkal. A közelmúltban a szövetségi kormány és az SZSZK kormánya is jóváhagyta „A gyerekek és a fiatalok részvétele a tudományos-műszaki haladásban“ elnevezésű védnökségi programunkat.

„Add be első újítási javaslatodat“ címmel szocialista munkaversenyt hirdettünk fiatal újítók számára, a- melynek az a célja, hogy legalább további háromezer fiatal bekapcsolódjék a SZISZ munkahelyi mozgalmaiba. Itt jegyzem meg, hogy a 7. ötéves terv három éve alatt a fiatalok csaknem 40 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, amelyek társadalmi értéke 660 millió korona.

Jelentősek a ZENIT-vetélkedők is. ezek elsősorban a fiatalok szakmai rátermettségét követik figyelemmel. Az ifjúsági szervezet csaknem 70 szakmában, elsősorban munkásszakmákban, továbbá olyanokban, amelyek a tudományos-műszaki fejlődés szempontjából fontosak, rendez ráter- mettségi vetélkedőt.

Részlet JOZEF DURICÄNAK, a SZISZ SZKB elnökének beszédéből, amely február 15-én hangzott el a fiatal generáció szocialista nevelésével foglalkozó IV. konferencián.

VÉDNÖKSÉGI PROGRAM A MUNKAHELYEKEN

Mindennapok,

párhuzamban?

Szeretem a focit, és erről jutott eszembe, hogy miért várjuk el tulajdonképpen, hogy a pályán jobban focizzanak, mint ahogyan mi dolgozunk? Tehetnék szemrehányást a labdarúgóknak is, de ugyanúgy magamnak is. Párhuzam, a ntinden- napok párhuzama. Ha őszinték akarunk lenni önmagunkhoz, belátjuk: a pályán éppen úgy, mint az életben, az elhatározás kevés. A mindennapok perceit, óráit kell úgy töltenünk, hogy azokból értelmes és eredményes napok, idények, évek álljanak össze. Ehhez mindenekelőtt fegyelem kell a sportban, a munkában, a tanulásban, az életmódban, a gazdálkodásban, vagyis mindenben.

Manapság sok szó esik egy fontos tényezőről, a munkafegyelemről. Hadd írjam ide gyorsan, nem ok nélkül. Közéleti fórumokon, baráti beszélgetések alkalmával így vagy ügy, de terítékre kerül. A köz érdeke és vélepiénye megegyezik abban, hogy országunk gazdasági nehézségeinek részbeni megoldása fegyelmezettebb munkánktól várható. S ha ennek mindannyian tudatában vagyunk, miért nem kezdjük el már holnaptól önmagunkon, közvetlen környezetünkön a változtatást? Hiszen csak ezután formálhatunk jogot építő szándékú bírálatra. Ezzel a legszükségesebb lépést megtettük, csakhogy a képlet nem ennyire egyszerű.

Számtalanszor előfordulhat ugyanis, rajtunk kívül álló okok miatt, hogy nincs mit, mivel és hogyan dolgoznunk. 'Anyag- vagy szerszámhiány, hibás utasítás, rossz szervezés, mind-mind ismert okok. Ilyenkor megesik, hogy munkahelyi fegyelmet, rendet elvárni önmagunktól és másoktól is elég nehéz. Fel kell lépnünk azokkal szemben, akik a szükséges munkafeltételek hiányát okozzák. Nem maradhatunk közömbösek, elnézőek velük szemben, mindahányunk érdekeit sértenénk ezzel. A mindennapok feladatai minden szinten megkövetelik a fegyelmezett munkát, s túl ezen azt is, hogy mindenki képességeinek maximumát adja. Így valószínűleg nem elégszünk majd meg az értelmetlen látszat- tevékenységgel, hanem csak a konkrét eredményeket hozó munkával. S hogy végül visszakanyarodjak az elején említett sporthasonlathoz, egyszerre lesz é- rezhetö és látható, hogy nemcsak rohangál a „csapat", hanem óraműpontossággal érkeznek a labdák. Mindenki érzi helyét tudja dolgát nemcsak a pályán, a lelátón is.

Unokáink is látni fogják?

Melyek azok a pótolhatatlan értékek, amelyeket napjaink embere — valamilyen módon mi magunk is —, gyakran észrevétlenül, önkénytelenül, máskor tudatosan pusztít? Nehéz lenne a felsorolás, hiszen a tájban, az állat- és növényvilágban, a levegőben, a vízben, a talajban jelentkező károsodások mértéke az utóbbi évtizedekben gyorsulva növekszik.

Világméretű folyamat ez, amelyből hazánk sem marad ki. A városiasodás, az ipari termelés növekedése, a kemizált nagyüzemi mezőgazdaság létrejötte, a motorizálódás egyfelől jótékony hatású, az élet minőségének javulását jelenti, másfelől viszont soha nem látott mértékben avatkozunk bele az emberiség évmilliós rendbe szervezett környezetének állandóságába.

Mit várhatunk? Fojtó, mérges gázokkal teli levegő, kibírhatatlanul zsúfolt, zajos nagyvárosok és ipartelepek, madárdal nélküli tavaszok? Ezt mutatjuk majd meg gyermekeinknek? Az élet minőségéhez az Is hozzátartozik, hogy friss levegőt szívhassunk, tiszta vizet Ihassunk.

Ezt megteremteni valamennyiünk közös felelőssége, hiszen a természet ma már nem tudja létfeltételeinket biztosító állapotát saját erőiből fenntartani. Az ifjúsági szövetség Életfa-mozgalma más szervezetekkel és mozgalmakkal vállal feladatokat a környezetvédelem érdekében.

Vegyünk részt a környezetünket szeny- nyező folyamatok feltárásában, a szeny- nyeződést kiváltó okok megszüntetésében. Fordítsunk figyelmet a munkahelyek, a tanintézetek és a lakóhelyek tisztaságának megőrzésére; a szennyezett, gondozatlan területek felszámolására; példamutatással Is neveljük a fiatalokat környezeti kultúránk fejlesztésére.

A SZISZ-szervezetek végezzenek társadalmi munkát, hogy a munkahelyükön és a lakóhelyükön felhalmozódott hulladékot összegyfijtsék, a közterületek rendbetétele végett. Vegyenek részt a tisztaság megtartását szolgáló legfontosabb munkálatokban (szemétgyüjtőhelyek kialakítása, hulladékgyűjtőládák felállítása stb.J.

Ahhoz, hogy unokáink ts láthassák azt, amit mi kaptunk szüléinktől — tettek kellenek. Most! A késedelem okozta károk helyrehozhatatlanok...!

Tudsz-e már „számítógépül”?

Nemzetközi és hazai tanulmányok egybehangzóan állapítják meg, hogy a XX. század utolsó két évtizedében az elektronika alkalmazásának széles körű elterjesztése határozza meg a különböző nemzetgazdaságok gazdasági növekedésének ütemét.

Egyre jobban érzékelhető, hogy az e- lektronika csatát nyer, sőt alkalmazása racionális kényszerré válik a munkahelyeken, a tanulásban, a háztartásokban vagy a művelődés különböző területein. Az elektronika meghatározó mértékben befolyásolja az irányítás, a távközlés, az automatizálás fejlődését és behatol a termékek, termelési folyamatok, technológiák és szolgáltatások valamennyi területére. A mikroelektronikai technológiák robbanásszerű fejlődésének eredményeként ma már az elektronika alkalmazásának 80—100 000 területe ismert.

Az elektronika ilyen széles körű elterjedése a világ sok országában és lassan hazánkban is strukturális átalakulásokhoz vezet. Ezek a változások megkövetelik, hogy az elektronikát alkalmazó ember szemléletében Is kedvező változás következzék be. A szemléletformálás eléréséhez azonban elsősorban a képzés területén kell jelentős eredményeket elérni, hiszen ma már egyre több ember kerül kapcsolatba az elektronikával.

Az elektronika az elmúlt húsz évben a számítástechnika területén ért el talán a legnagyobb fejlődést. Az ifjúsági szövetség feladata, hogy a számítástechnikai szakmával a fiatalokat megismertesse és a számítástechnikai kultúrát elterjessze. Létrejöttek a számítástechnikai kutató-fejlesztő, termelő és értékesítő bázisok, jórészt rendelkezésre áll a feladatok elvégzéséhez szükséges szakembergárda.

Hazánkban már az ötvenes évek végén ts gyártottak félvezetőket, de csak a hetvenes évek közepe felé alakult ki olyan műszaki kultúra, amely a széles körű hazai alkatrészgyártás személyi és tárgyi feltételeit biztosíthatta. A mikroelektronikai alkatrészgyártás, ha csak önmagában szemléljük, „kevés“ szakember számára jelent közvetlen feladatot. Ha a felhasználás oldalát vizsgáljuk, akkor szinte minden szakember érdekelve van. Az élet minden területén felmerülhetnek olyan javaslatok, kidolgozhatnak olyan termékeket, és technológiákat, a- melyek közvetlenül orientálják a gyártandó alkatrészek típusát, vagy közvetve berendezésorientált áramkörök fejlesztésével, konkrét műszaki fejlesztési munkával segíthetik a program megvalósulását.

Az elektronika, és ezen belül a mikroelektronika, számítástechnika napjaink egyre meghatározóbb tényezőjévé válik. Nem mindegy, hogy az ifjúság milyen gyorsan és főleg alkotó módon tud ebbe a folyamatba bekapcsolódni. A SZISZ a mozgalmi munka lehetőségeit felhasználva ezt a folyamatot segíti.