Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-19 / 8. szám
új ifjúság 6 HONVÉDELEM ÉS HAZAFISÄG Osztályszempontból megosztott világban élünk, két ellentétes társadalmi rendszer kérlelhetetlen küzdelmében. Az agresszív imperialista erők visszaélnek a tudományosműszaki forradalom vívmányaival, s az emberi civilizáció létét fenyegetik. Ilyen helyzetben a SZISZ-nek és Pionírszervezetének legfontosabb célja, hogy elkötelezett munkával járuljon hozzá a szocializmus építéséhez, hazája és az egész szocialista társadalom védelméhez. A SZISZ III. kongresszusa hangsúlyozta: a Jelenlegi nemzetközi helyzet megköveteli, hogy a fiatalok megértsék a hazánk és a szocializmus védelmében való aktív részvétel jelentőségét. A gyermekek és az ifjúság rendszeres honvédelmi nevelését a következő pontokban foglalja össze: — A SZISZ és Ptonírszervezete munkájában rendszeresen figyelmet kell szentelni a fiatalok honvédelmi nevelésének és szocialista hazájukkal szembeni honvédelmi feladataik teljesítésére való felkészítésének. — Rendszeresen és igényesen hozzá kell Járulni a fiatalok honvédelmi tudatának kialakításához, elmélyíteni gyakorlati honvédelmi ismereteik és ügyességük hatásosságát. — A honvédelmi gyakorló központokban emelni kell a SZISZ-csoportok munkájának színvonalát. — Fejleszteni kell a honvédelmi szakköri, a honvédelmi-műszaki és a honvédelmi- sporttevékenységet, valamint az állami intézményekkel, a HSZ-szel ős a Nemzeti Front többi társadalmi szervezetével együtt megteremteni hozzá a kedvező feltételeket. — Még inkább felkelteni a fiúk érdeklődését a Csehszlovák Néphadsereg, a belügyminisztérium és az államvédelmi szervek kötelékében való szolgálatteljesités iránt. — A SZISZ Pionírszervezetének a szikrák és pionírok nevelési rendszere révén fokozni a gyermekek honvédelmi tevékenységét, hogy lelkiismeretesen készüljenek hazájuk és a szocializmus építősére és védelmére. A felsorolt feladatokat sikerült lépésről lépésre megvalósítani. Szlovákiában a SZISZ és Pionírszervezete szervei és szervezetei is fokozott figyelmet szentelnek a fiatal nemzedék honvédelmi nevelésének. Figyelmüket nemcsak a honvédelmi szakkörök feladatinak megvalósítására Irányítják, a- mint az a közelmúltban volt, hanem a honvédelmi nevelés valamennyi feladatának fokozatos teljesítésére. Bizonyítja ezt nemcsak egy sor elemző és ellenőrző Jelentés, melyeket az utóbbi időben a SZISZ KB, a SZISZ kerületi, valamint járási bizottságai megvitattak, hanem mindenekelőtt a SZISZ- tagok és pionírok aktív részvétele a különböző megmozdulásokon, rendezvényeken, s így a SZISZ és PSZ határozatainak fokozatos megvalósításával további alapszervezetekben és pionírcsapatokban sikerül a fiatal nemzedék honvédelmi nevelését rendszeresebbé és céltudatosabbá tenni.' A SZISZ Pionírszervezetének lehetőségei között, lényeges ezen a téren a SZISZ PSZ nevelési rendszere feladatainak a teljesítése, ami elsősorban a fiatal honvédők, határőrök, közbiztonsági dolgozók, tűzoltók és egészségügyi dolgozók speciális szakköreiben válik lehetővé. Szlovákiában Jelenleg közel 400 ilyen egység dolgozik, vagy 14 ezer pionírral, vagyis a szlovákiai pionírok 5,6 százaléka. Ezeknek a kollektíváknak a munkájában visszatükröződik a SZIÖZ Pio- nirszervezetének kiváló együttműködése a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel, elsősorban a HSZ-szel, a Tűzoltőszövetséggel, a Csehszlovák Vöröskereszttel, valamint a Csehszlovák Néphadsereg egységeivel, a határőrséggel, a belügyminisztériummal. E mellett a specifikus forma mellett a honvédelmi szakkörök feladatainak megvalósításában igen fontos szerepük van a különböző honvédelmi versenyeknek. Az országos honvédelmi játékok közül a pionírok „Mindig kész“ elnevezésű versenyének az a célja, hogy minél több iskolást megnyerjen ennek a szakköri tevékenységnek, javítsa erőnlétüket és nem utolsósorban a szocialista haza öntudatos védelmére nevelje őket. Elmondható, hogy az elmúlt 8 év alatt ezzel a játékkal sikerült gazdagítani a pionírszervezetben folyó honvédelmi nevelést, s mind több gyermek bizonyítja felkészültségét azzal, hogy benevez e versenyek alapfordulóiba. Az 1983-84-es tanévben Szlovákiában a pionírok több mint 43 százaléka vett részt ezekben a játékokban. Ma már a Járási és kerületi szervezetek „Mindig kész“ verseny betetőzéseként rendezik meg évente a pionírok Járási és kerületi honvédelmi játékát. Országos szinten kétévenként rendezik meg, mégpedig a páros években a szlovákiai honvédelmi pionírjátékokat (1984-ben már hatodszor), a páratlanokban pedig a Barátság elnevezésű országos pionírtábort. A SZISZ- szel, a HSZ-szel, a CSTSZ-szel, az iskolai szervekkel és a testnevelési mozgalom további partnereivel való együttműködés jóvoltából a honvédelmi szakköri tevékenységet a SZISZ talaján is sikerül továbbfejleszteni. Bizonyítja ezt nemcsak a már hagyományos honvédelmi versenyekben való részvétei — ilyen a sokolovi vagy a duklai honvédelmi rátermettségi verseny —, hanem a cőllövőversenynek, a középiskolák honvédelmi sokoldalúsági versenyének vagy pedig a SZISZ „Tábortüzek a hegyekben“ elnevezésű országos honvédelmi játékának a népszerűsége. 1980-ban például nem egészen 15 ezer fiatal nevezett be az említett versenyekbe. 1984-ben már több mint 70 ezer fiatal rajtolt. Nagyra kell értékelnünk azt az önzetlen segítséget és támogatást, amelyet a társvédnökök: a HSZ, a CSTSZ, a Szlovák Nőszövetség, a Tűzoltó- szövetség, a Csehszlovák Vöröskereszt, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az Antifasiszta Harcosok Szlovákiai Szövetsége, a Keleti Katonai Körzet Parancsnoksága, az Oktatásügyi Minisztérium nyújtott a SZISZ szerveinek és szervezeteinek, megkönnyítve ezzel a rendezést. A fejlett szocialista társadalom védelmében növekszik a tudomány és a technika jelentősége, s mind fontosabbá válik a műszaki tudás, kézügyesség, s ezt elvárjuk a fiataloktól is. Éppen ezért az eddiginél fokozottabban kell törekednünk a honvédelmi szakkörök politechnizálására. A gyermekek és fiatalok körében szorgalmaznunk kell a műszaki ismeretek elsajátítását, s azt, hogy minél nagyobb kézügyességre tegyenek szert. Ennek előfeltétele, hogy a gyermek- és Ifjúsági szervezet munkájában jobban kihasználjuk a modellezők, a rádióamatőrök és motorosok szakköreit, hiszen ez az alapja a honvédelmi szakemberek felkészítésének, -és a fiatalság hozzáállását formálja eljövendő hivatásához. Szlovákiában a SZISZ és Pionírszervezetének ezek az eredményei a HSZ-szel való szoros együttműködés és segítségnyújtás javára írhatók. A SZISZ-nek a fiatalok felkészítésében olyan irányban is fontos szerepe van, hogy tényleges katonai szolgálatukat felelősségük teljes tudatában teljesítsék. SZISZ-csopor- tok segítik kiképzőközpontokban a sorköteles fiatalok politikai és szakmai felkészítését. Pozitívan kell értékelnünk azt, hogy az utóbbi Időben sikerült a SZISZ-csópor- tok munkatervét igényessé tenni és az e- gyes kiképzési időszakokat konkretizálni. A közelmúltban a SZISZ és Pionírszervezetében pozitív változásokra figyelhettünk fel. Emelkedett Szlovákiában a honvédelmi propaganda színvonala, hatékonyabb lett a Csehszlovák Néphadsereg népszerűsítése. A honvédelmi propaganda és népszerűsítés már bevált formáihoz újabbak csatlakoztak, amelyek fokozatosan teret hódítanak a SZISZ alapszervezeteiben és a pionírcsapatokban. Elsősorban a hadseregben zajló alkotóverseny legjobb szereplőit meghívják a SZISZ-szervezet seregszemléire, bajtársi kapcsolatokat teremtenek a katonai alakulatok SZISZ-alapszervezeteivel; ilyen a katona SZISZ-esek meglátogatása, a hadászati technika bemutatása, a SZISZ-rendezvények járási, kerületi és országos fordulóinak győztesei részt vesznek a lépcsőzetes sport- és honvédelmi versenyekben, és így sorolhatnánk még az együttműködés különböző formáit. Szükségesnek látszik, hogy a SZISZ szervei és szervezetei, valamint a Pionír- szervezet még nagyobb figyelmet szenteljen ennek a tevékenységnek, és rendszeresebben értékeljék az eredményeket. A honvédelmi nevelés erkölcsi és politikai tényezőit tekintve a SZISZ alapszervezeteiben és a pionírcsapatokban fokozatosan javul és nő a honvédelmi nevelésnek a pionírokra és SZISZ-tagokra gyakorolt hatása. Nemzeti öntudatra kell őket nevelni, szocialista hazafiságra, internacionalizmusra, s arra hogy felelősséget érezzenek hazánk szocialista fejlődéséért ős biztonságáért. JOZEF KOKOSKA, a SZISZ SZKB honvédelmi és testnevelési osztályának vezetője (Befejezése következik) edzője, 1983-tól pedig rám bízták a szlovákiai válogatott felkészítését is. — Különbözik a Honvédelmi Szövetség sportolói edzőjének a munkája az általános értelemben vett edzők munkájától? — Annyiban biztosan, hogy mi csakis a honvédelmi sportágakkal foglalkozunk, de minden más területen sok hasonlóságot lehetne találni a kettő között —Jobban örülnék, ha erről a sportolóim nyilatkoznának, de ha már így van, azt hiszem, elmondhatom magamról, hogy a keményebb edzők közé tartozom. Ez pedig szándékos, mert korábban fel kellett ismernem, hogy a honvédelmi sportokban talán még keményebb munka kell a sikerhez, mint a többi sportgában. EGY HSZ-EDZÖ MUNKÁJÁRÓL A siker titka: KEMÉNY MUNKA Vitathatatlan, hogy minden sportágban, így a honvédelmi sportokban is sok függ attól, hogy milyen szakemberek, edzők irányítják a sportolók felkészülését. Ezért az utóbbi években a Honvédelmi Szövetség illetékes vezetői sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek az edzők ás a bírák szakmai felkészítésére. Már szinte minden járásban a- kad egy két lelkes edző, akiknek akár országos hírű sportolókat is sikerült kinevelniük. A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban Reic Árpád (a képen), edző bátran elmondhatja magáról, hogy segedelmével ebből a kis járásból olyan sportolói kerültek ki a Honvédelmi Szövetségnek, akik a legmagasabb szintű versenyeken is helyt tudtak állni. — Egy évtizedes múltra tekint vissza edzőt pályafutásom. Ezerkilencszázhetven- négyben lettem a járási válogatott edzője. Kitartásomnak és talán lelkesedésemnek köszönhető, hogy aránylag gyorsan felfigyeltek rám. 1978 ban már a nyugat-szlovákiai kerületi válogatottnak voltam az — Vannak olyan versenyzők, akikkel csak ön foglalkozik? — Igen, most a válogatottban, de a Jelöltek között Is akad egy-két olyan tehetség, akikkel évek őta kizárólag én foglalkozom. Nagyon jő a kapcsolatom a helyi szervezetemmel, azzal a szarvai (Rohovce) szervezettel, ahonnan már több tehetséges sportolót sikerült kiemelnem, Illetve kinevelnem. Szeretném megemlíteni közülük Borbély Lacit, az újdonsült válogatottunkat, továbbá Kozlk Terit és Bognár Júliát, akik országos viszonylatban is az élmezőnyhöz tartoznak. — Sok tehetséges fiatal van ebben a járásban? — Szerintem rengeteg. Akik járási válogatottként részt vesznek a magasabb szintű versenyeken, szinte minden esetben kivívják a szakemberek elismerését. Megbízhatóak és formatartőak. — Ha nem műhelytitok, hallhatnánk az edzői módszerekről, elvekről is? — Melyek azok az adottságok, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki ezekben a sportágakban eredményt tudjon elérni? — Az a véleményem, hogy a sportágakban a sportolók fizikai adottságai a meghatározók. Azt vallom, hogy egy jó futóból még lehet jő honvédelmi versenyző, ha megtanítjuk mondjuk lőni. Fordítva viszont ez ritkábban szokott előfordulni. Nem biztos, hogy egy Jő lövészből futót lehet faragni. Tehát a honvédelmi sportokban már nem tudna érvényesülni. Természetesen itt főleg a sokolovi és a duklai rátermettségi versenyek egyes számaira gondolok; tehát a legfontosabb az, hogy egészen fiatal korban kezdjünk foglalkozni a versenyzőkkel, hogy fizikailag tökéletesen felkészítsük őket. A többi, ami ezekhez a sportágakhoz kell, menet közben el tudjuk velük sajátíttatni. — Hogyan tud ehhez hozzájárulni egy edző? — Nálam ez a kiválasztással kezdődik. Nagyon sok függ attól, hogy milyen kollektívával kell dolgoznom. Ha Jő a kollektíva, tervszerű munkával aránylag elég rövid idő alatt már érezhetők az első eredmények. Természetesen ehhez nagyon fontos az edzési terv következetes megtartása, mert éppen általa valósulnak meg legmaradéktala- nabbul az edzői elképzelések. — Időigényes munka ez? •— El kell mondanom, hogy mindent, amit csinálok, az elsősorban a szabadidőm rovására megy. De én ezt a munkát annyira szeretem, hogy szívesen hozok érte áldozatot. Sőt, nekem ez nem is tűnik áldozatnak. — Az edzői tiszt mellett több funkciót is betölt a HSZ-ben. Többek között elnöke a HSZ kerületi bizottsága égisze alatt működő alaphonvédelmi nevelés komissziójának és a HSZ KB edzői tanácsának. Hogyan kapcsolódnak ezek a funkciók az edzői munkához? — Ogy érzem, hogy nagyon szorosan. Az edzőnek az a dolga, hogy építsen a meglevő alapokra. Ezeknek a megteremtése éppen az egyik legfontosabb célja az említett kerületi komissziőnak. A KB edzői tanácsa pedig az egyes edzői problémák orvoslásával foglalkozik. — Szerencsés edzőnek tartja magát? — Egy tekintetben igen. A dnuaszerda- helyi járásban, amint már említettem, nagyon sok a tehetséges fiatal. így az utánpótlás nem okoz gondot. Biztos vagyok benne, hogy a jövőben is sokat hallatnak még magukról a sportolóink. Elsősorban Szitás Beára, Ambrus Gáborra, Ambrus Attilára és Matus Anikóra gondolok. Ezek a nevek még sokat jelenthetnek kerületi, sőt országos szinten Is. KAMOCSAI IMRE