Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-02-12 / 7. szám

új ifjúság 6 te meg a labdarúgó rajongó­kat az 1986. évi mexikói VB szervező bizottsága, amikor elkezdte árusítani a belépő­jegyeket a másfél év múlva sorra kerülő nagy esemény­re. A jegyeket már az elsó órákban kapkodni kezdték annak ellenére, hogy teljes, az összes mérkőzésre érvé­nyes jegycsomagot lehetett csak venni az egyes hely­színekre. A jegyek ára igen borsos, a legdrágábbak 650 dollárba kerülnek. A fővá­rosban 13 mérkőzést rendez­nek, kilencet az Azték, né­gyet az Universitario sta­dionban! Miközben folyik a jegyáru­sítás, Bora Milutinovics, a mexikói válogatott jugoszláv származású szövetségi kapi­tánya a túlzott reményeket igyekezett lecsillapítani: — Az eddigi munkám so­rán a legnagyobb gondot az okozta, hogy a szurkolók azt gondolják: Mexikó labdarú­gó-szuperhatalom. Bz saj­nos, nem így van... Milutinovicsnak azonban nincs oka a szerény kedésre, Tizennyolc hónapos tevé­kenysége alatt a csapat ki­lenc mérkőzést megnyert, haton döntetlent ért el, s csak hármat vesztett el. A hazai környezet pedig — a fuballtörténelem már nem­egyszer igazolta — szárnya­kat ad a csapatnak. SZABÁLYOS — — NEM SZABÁ­LYOS? A színhely Pernambuco, Brazília. Egy bajnoki mér­kőzés 80. percében a ven­dégcsapat támadása fut a pályán. A csatár lövésre len­díti a lábát, a kapus izga­tottan helyezkedik, és ész­re sem veszt, hogy — gól­helyzet ide, gólhelyzet oda — a közönség már régen nem öt figyeli. Vetődik, és ebben a pillanatban valami a fejére esik. Hogy micsoda? Nem mi­csoda, hanem kicsoda. Egy ejtőernyős. Egy katonai gép húzott el a pálya fölött, hogy utasait a szomszéd mezőre szórja. Az élénk szél azonban a pá­lya fölé sodort néhány ejtő­ernyőst, s ezek egyike esett a kapus fejére. A labda köz­ben a hálóba jutott, és a já­tékvezető — megadta a gólt. Egy nullára győzött a vendégcsapat, de a Pernam­buco azonnal óvást jelentett be. Bár a szabályok kimond­ják, hogy a pályán mindent és mindenkit a pálya részé­nek kell tekinteni, de egy ejtőernyős mégsem lehet a pálya tartozéka — érveltek. A szabályok búvárai pedig máig is törik a fejüket a nem mindennapi eset óvá­sának elbírálásán. AZ ÜZLET AZ ÜZLET Az olaszok a rajongáslk sze­retik a labdarúgást — erre a megállapításra alapozta ötletét Paolo Fazztni milá­nói borbélymester. A műhely egyik szobáját kék-fekete csíkosra festette, s az ajtó­ra kiírta: Internazionale. E terem segédei valamen­nyien az Inter tagjai, gomb­lyukukban ott viselik a hí­res milánói egyesület jelvé­nyét. A másik terem piros- -fekete csíkos ruhát öltött, s az ajtón a felírással: AC Milan. Az ötlet óriási sikerrel járt. A két nagy milánói e- gyesület szurkolót valóság­gal özönlenek Fazzini bor­bély műhelyébe. Az üzlet annyira fellendült, hogy a borbély már a „cég“ bővíté­sére gondol. Rómában akar fióküzletet nyitni AS Roma- és Lazio-teremmel. Egyelőre nem érkezett hír arról, mi van akkor, ha egy Inter — Milan mérkőzés u- tán várakozás közben talál­koznak a műhelyben a két rivális klub szurkolói. (pl) SZISZ — TESTNEVELÉS — HONVÉDELEM A sport, a testnevelés, a honvédelmi (elkészülés a Szocialista Ifjúsági Szövet­ségben a mozgalmi mnnka egyik fontos része. Nagy szerepet játszik az ifjúság nevelésében és egészséges fejlődésében. A rendszeres testedzés hoezájárul ahhoz, hogy az egyén szellemileg és fizikailag harmonikusan fejlődjék, ezenkivül a sza­badidő kultúrált eltöltésé­nek egyik legjobb módja. Éppen ezért 'a SZISZ Szlo­vákiai Központi Bizottsága testnevelési és honvédelmi osztályának vezetőjével, jo zef KokoSkával arról beszélgettünk, hogy mik a teendők e téren a most kez­dődő mozgalmi évben. • Hol a helye a sportnak, a testnevelésnek és a honvé­delemnek a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájában? — A mozgás ez Ifjúság életeleme, éppen ezért a rendsze­res sportolás, testedzés, a honvédelmi sportok űzése a SZISZ munkájának egyik legfontosabb része. Arra törekszünk, hogy szövetségünkben szellemileg és testileg Is fejlett, kiegyen­súlyozott embereket neveljünk, és ez a rendszeres testedzés nélkül elképzelhetetlen. Már arról Is leszoktunk, hogy a számbeli részvételt kövessük nyomon és látványos sportese­ményeket rendezzünk. Ma elsősorban arra törekszünk, hogy minél nagyobb tömegeket vonjunk be a lépcsőzetes verse­nyekbe, amelyeket a SZISZ vagy szövetségünk a többi tö­megszervezettel, elsősorban a testnevelési szövetséggel együtt rendez. Gondolok Itt a Smena és a Mladá fronta futóver­senyére, a kispályás vagy a teremfocira, a lábteniszre, a tájékozódási futóversenyre, a pionlrllgára, a turisztikára és nem utolsósorban a rátermettségl jelvényszerző versenyre. • Melyek a szövetség legfontosabb feladatat a sport és a testnevelés terén az Idén? — Az egyik legfontosabb feladat kétségkívül a spartaktád gyakorlatok elsajátítása. Ezúttal nem vállaltunk védnöksé­get egyetlen gyakorlat fölött sem, de úgy hiszem, nem té­vedek, ha azt állítom, hogy a gyakorlatotok túlnyomó több­sége SZISZ-tag. Szövetségünk tagjai úgyszólván minden gya­korlatban képviselve vannak. A SZISZ szervei nyomon kö­vetik jí spartakládmozgalmat, a járási bizottságok vezető dolgozói képviselve vannak a járási spartakládtörzskarok- ban. Tudomásom szerint szövetségünk különösen a férfiak gyakorlatához járult hozzá azzal, hogy tornászokat tobor­zott akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy imitt-amott nincs meg a kellő létszám. A spartaklád jegyében zajlanak a tömegsportversanyek is, amelyekről már tettem említést. Nagy részétellel zajlott le például az SZNF fehér sfnyoma sífutóverseny, s ott vagyunk a Dukla — Bratislava — Prága távolsági stafétában. Idén az egyik legnagyobb akciónk Is­mét a Rysy csúcs megmászásával egybekötött nemzetközi Ifjúsági találkozó lesz a Tátrában július 18—21. között, je­lentősége annál nagyobb, hogy röviddel a moszkvai vlláglf- júsági és diáktalálkozó előtt zajlik le. A kérdésre válaszol­va szeretném még elmondani,, hogy egyik legfontosabb cé­lunk, minél több hívet szerezni a turisztikának. Nem egy­szeri kirándulásokra gondolok, hanem szervezett turisztiká­ra. Arról van szó, hogy a fiatalok minél több Időt töltsenek a természetben. 9 Sok fiatal azzal mentegetőzik, hogy szívesen sportolna rendszeresen, he lenne rá módja, ha beengednék a torna, termekbe. Mt ■ helyzet e téren és milyen az együttműködés a többi tnmegszervezettel. illetve az iskolákkal, nemzeti bi­zottságokkal? — Akt valóban akar sportolni, az szerintem kedvére spor­tolhat. Sokan talán nem fldják, hogy az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának 672/1976. évi II./ 1. számú rendelete le­hetővé teszi az Iskolai tornatermek használatát más szerve­zeteknek. Hasonló rendeletet bocsátott ki a művelődésügyi minisztérium a kultűrházak használatáról, ahol például a nők gyakorlatozhatnak. Az együttműködés a tömegszerve­zetekkel és a nemzeti bizottságokkal a járási szervek szint­jén jó, az alapszervezetékben már kevésbé. Ezen feltétlenül változtatni kell, elsősorban több közös, szakosított sportkört kell alakítani. Hazánk felszabadításának 40. évfordulója al­A MOZGÁS az ifjúság ÉLETELEME kaiméból márctus 30-án Bratlslavában megnyitjuk a tavaszi spartaktád-kilométerek elnevezésű távolsági menetelő moz­galmat. Bizonyos nevelő célzattal szeretnénk összekapcsolni a felszabadító harcok nevezetes helyeinek érintésével és a környezetvédelemmel. Remélem, hogy ez a mozgalom is sok fiatalt mozgat meg. Rendkívül nagy feladatok várnak ránk az új mozgalmi évben a honvédelmi és fiazatiasságra neve­lésben Is. Erről azonban lapunk legközelebbi számaiban éppen jozef Kcikoska tollából hosszabb eszmefuttatást közlünk. PALAGYI LAfOS A szerző felvételei A természet a legnagyobb tornaterem. A táborozás, a ter­mészetben való tartózkodás sok szép élménnyel és örömmel jár, s rendkívül egészséges. "* NEGYEDSZÁZ DOBOGÖS HELYEZÉS AMIKOR AZ EDZŐ LEFOGADJA... Bár nem teljesen Idegen tőlem a számok bi­rodalma, statisztikus mégsem akarnék lenni. Így aztán arra sem vállalkoznék, hogy az SM Gabőíkovo fiatal birkózóinak valamennyi tava­lyi sikerét összegezzem. Már akkor Is, ha csak a hazai bajnokságokat: a serdülök szlovákiai és országos egyéni bajnokságait tekintjük. Igaz, hogy az egyesület elsősorban a kötöttfogásra specializálódott, de azért a szabadfogásban is szépen sorjáztak a sikerek. Olyannyira, hogy csak az egyéni bajnokságok dobogós helyezé­seit összeadva Is negyedszáz érmet könyvel­hettünk el, s a nemzetközi tornákon aratott győzelmek és helyezések statisztikájával együtt legalább duplája lenne a statisztikai kimuta­tás eredménye, pedig a nemzetközi tornák me­zőnye általában erősebb, mint a hazai bajnok­ságoké vagy tornáké., Ha figyelembe vesszük, hogy tavaly ősszel blrkőzőtagozatos iskolai sportközpont Is létesült, akkor el kell monda­nunk, hogy eme ősi sportág alapjait rövid Idő alatt sikerült tartósan meghonosítani. Ha valaki egy sportágat valóban meg akar Ismerni annak lóőnként a legfiatalabbak ver­senyeire Is el kell látogatnia. Ilyen értelem­ben a serdülőkorú birkózókhoz fűződő első Igazi élményem ezzel a dél-csallőközt nagyköz­séggel kapcsolatos. A már hagyományossá vált Csallóközi Nagydíj versenyeit láttam és szur­koltam végig a község parkjának százéves fái alatt elhelyezett két blrkózószőnyeg körül vagy százfőnyi közönséggel együtt, pedig altkor, jú­nius utolsó napjaiban strandidő volt. Ha fü­rödni mentem volna, aligha emlékeznék erre a napra, így azonban sose felejtem el. Vagy száz kis birkózó vívott egymással nagy csatá­kat. Az alig húszkllós kis srácok olyan elszán­tan mérkőztek, mintha legalábbis EB-döntőben lettek volna, és a felnőtt szurkolókat Is elra­gadta a hév. Előfordult persze az Is, hogy a- mikor egy-egy birkózópalántának nem úgy si­került a verseny, mint ahogy azt előre elter­vezte, akkor bizony eltörött a mécses. Akkor Is egyébként a hazai csapat szerepelt a legjobban, január közepén megtartotta év­záró taggyűlését, pontosabban év végi mérle­gét az SM Gabőíkovo birkózészakosztálya. A ta. nácskozás megkezdése előtt már vagy egy órá­val megérkezett a feldíszített terembe RÁKÓ­CZI ANDRÁS, aki fiatal kora ellenére már fő­edző Azonban nála Is frissebbek voltak a gye. rekek, akik kiemelték az edző autójából a cso­magokat, és találgatták, vajon ki melyiket kap. ja a díszes kupák, vázák, kerámiák közül. Mind­ezekhez még oklevél is járt. Az évzérónak tehát az a napirendi pontja volt a legizgalmasabb amikor kiosztották a dijakat. Előbb 18 olyan kis birkózót díjaztak, akik ugyan az országos bajnokságokon nem jutottak dobogós helyhez, de jől szerepeltek az évközi versenyeken. Köztük például Bátky Atti­la, aki a 32 kilósok között a Budapest-bajnok- ságot Is megnyerte tavaly ősszel. A szlovákiai bajnokságokon 13 második helyet szereztek a falu kis birkózói, köztük Hauner jános, Németh Lehel és Fekete Barnabás kétszer Is volt ezüst, érmes, rajtuk kívül még hatan álltak a dobogó második fokán, egy versenyző pedig bronzér­met szerzett. __ Az év birkózója mindenképpen a 35 kilós Halász Zoltán lett, aki két szlovákiai bajnoki címet Is szerzett, azaz mindkét fogásnemben első lett, akárcsak Cstcsal Csaba. Az Ifjabb Rákóczi András egyszer aranyérmes, egyszer ezüstérmes volt Fekete Tamással együtt, míg Jankovlcs Igor egy bajnoki címéhez még egy bronzérmet Is gyűjtött. Az országos bajnoksá­gon Kántor József ezüst-, Mészáros József bronzérmet szerzett, Halász Zoltán pedig Cseh­szlovákia legjobb kötöttfogású serdülő birkó­zója lett súlycsoportjában; ugyanúgy Hauer Já­nos is, aki ezenkívül a szabadfogásban kihar­colta magának az ezüstérmet Is. A csapatver­senyeken szintén nagyon jól helytálltak a gye­rekek. Közben említettük a Budapest-bajnokságot Is, amelyre a Ferencváros meghívására érkezett Rákóczi András csapata, amelyből ketten Is a legjobbak lettek. A már említett Bátky Attilán kívül még Halász Zoltán lett első, pedig ott voltak a szőnyegen a legjobb magyar egye­sületek fiatal birkózói Is. Még ennél is nagyobb sikerrel szerepeltek Győr városának nemzet­közi serdülőbajnokságán, ahol vagy egy tucat gyerek bejutott a döntőbe, és egymás után aratták győzelmeiket. Olyannyira, hogy már- -már a vendéglátók Is megsokallották. Amikor aztán a 32 kilósok döntőjére került sor, az egyik győri edző fogadást ajánlott Rákóczi Andrásnak, mondván most pedig megszakad tanítványainak a sikersorozata. A tét egy üveg pezsgő volt. Rákóczi András állta. Aztán pe­dig szőnyegre lépett Halász Zoli... Nem sok Időt töltött rajta — tussal nyert! A fogadást ajánló győri edző nem akart hinni a szemé­nek: „Pedig országos bajnok a gyerek...!“ — hajtogatta védancéről. „A Halász gyerek Is azl Sasa búsulj, pajtás“ — vigasztalta Rákóczi. A tanácskozás alatt eltOprengtem, vajon ml lehet az oka, hogy Ilyen gyorsan meghonoso­dott és terebélyesedik ez a sportág ebben a faluban? Később a választ Is megkaptam. Ko­rábban már birkóztak ebben a faluban, de a- nyaglak hiányában megszűnt a szakosztály. Majd amikor újrakezdték már az állami gaz­daság támogatását Is élvezte a blrkőzőcsapat, hiszen védnökséget vállalt a mezőgazdasági nagyüzem a falu sportja fölött. Aztán sorjázni kezdtek a sikerek, egyre Inkább megbarátkoz­tak a birkózással azok Is, akik korábban Ide­genkedtek tőle. FEKETE ZOLTÁN az SM Gabőíkovo sportköri elnöke beszélgetésünk során elmondta, hogy a falu elsőszámú sportja a birkózás lesz a jö­vőben, hiszen rövid idő alatt bizonyították a fiúk, hogy érdemes foglalkozni velük, és egy­re nő azok száma, akik birkózni szeretnének. Sőt, a környező falvakban is nagy az érdeklő­dés. Bakán például szintén birkóznak a gyere­kek, akik szintén ezt a szakosztályt erősítik. Igaz, abban a faluban Is vannak blrkőzóha- gyományok, hiszen onnan Indult egykor Tőth Béla. a római olimpia hatodik helyezettje is. Beszélgettem MIKLÖS FERENCCEL, a magyar tanttásl nyelvű iskola Igazgatójával aki el­mondta, hogy kezdetben tartottak a gondolat­tól, hogy birkózótagozatos Iskola! sportközpont alakuljon, mondván, hogyan tartják majd fé­ken az amúgy !s csintalan gyereksereget, ha azok nemcsak birkózni tanulnak meg, hanem ráadásul még az erejük Is megnő. Aztán kel­lemesen csalódtak, hiszen aki birkózni jár, az annak tudatában, hogy erő- és ügyességi fö­lényben van nem birkózó társával szemben, nem kezdeményez konfliktust. Azok meg, akik nem birkóznak, eleve nem kezdenek ki azok­kal, akik a rendszeres edzések hatására egyre „deltásabbak“, jóllehet korábban clngárak vol. tak. Halász Zoliról sem mondanánk első látás­ra hogy az ország egyik legjobb serdülő bir­kózója. Mivel a serdülő és ifjúsági korcsoportban már nevet szereztek maguknak a falu birkózói, azt remélik, hogy egyszer maid az ország fel- nőttblrkózásának „térképére“ Is felkerül az SM Gabőíkovo neve. Ha így folytatják, nem Is kell erre túl sokáig várni. mészáros iAnos A juniorok csapata. Balról ax- edzfi, Rákóczi András, mellette Both László, a korábbi idő­szak kitűnő birkózója. A szerző felvétele /

Next

/
Thumbnails
Contents