Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-02-12 / 7. szám
Afganisztán múltja és jelene AFGÁN — SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK Afganisztán szinte a szovjethatalom születésétől kezdve intenzív gazdasági kapcsolatokat tart fenn nagy északi szomszédjával. Öt esztendeje, az afgán forradalom második szakaszának kibontakozásával új fejezet kezdődött a két ország együttműködésében, s a jövő évtől Afganisztán ötéves terve is igazodik a KGST-országok tervidőszámításához. Az afgán kormány egyik fő feladata az írástudatlanság felszámolása. Felvételünk egy felnőttek számára indított kurzuson készült „A madárnak sem egy napjába telik, amíg fészket rak“ — ezt az afgán szólásmondást idézi a szovjet-afgán gazdasági kapcsolatokat összegező könyvében Leonyid Tyeplinszkij szovjet kutató. Valóban, a Szovjetunió létrejötte óta nagy figyelmet fordít a közéfí® -ázsiai határvidékhez kapcsolódó Afganisztán infrastrukturális szükségleteinek kielégítésére. A független Afganisztán első emírje, Amanullah 1920-ban éppen a szovjethatalomtól ajándékba ka- * pott első rádióadón keresztül köszönte meg Leninnek az azóta is folyamatosan növekvő segítséget. Az északról jött szakemberek már a húszas években serénykedtek a szovjet határt az afgán nagyvárosokkal összekötő távíróhálózat kiépítésén. Ma viszont már Kabulban és környékén mind többen nézhetik a moszkvai televízió műholddal továbbított adásait. Afganisztán manapság a mostoha örökségének leküzdéséhez szükséges külhoni kölcsönök 73 százalékát a Szovjetuniótól, további 20 százalékát néhány kisebb szocialista országtól kapja. Az é- szaki szomszéd súlya tehát ezen a téren is meghatározó. Kestmand kabuli kormányfő ösz- szegezése szerint az első afgán üzemektől kezdve a Szovjetunió mindmostanáig 190 létesítmény é- pítéséhez nyújtott és nyújt segítséget. Közülük eddig 90 készült el. Kivált az 1978 áprilisi forradalom óta gyorsult föl ez a folyamat: időközben 30 új üzem lépett be a termelésbe. A szovjet segélyinjekciók rendre az állami szektor létrehozását vagy megerősítését szolgálják. Így Afganisztánban a teljes gyáripari termelés 60 százalékát, illetve az állami szekter termelésének 75 százalékát adják azok az üzemek, amelyek szovjet bábáskodással születtek. A lakosság túlnyomó részét foglalkoztató agrárágazat is jelentős szovjet segítségre számíthat: szovjet szakemberek jeleskedtek a legfontosabb öntözőrendszerek, gátak, csatornák és erőművek tervezésében és kivitelezésében. A kabuli tervezők a forradalmi agrárreform kimunkálásában továbbra is irányadónak tekintik a szovjet tapasztalatok átültetését. Az afgán gazdaság és társadalom megújításában perdöntő lehet a „szellemi infrastruktúra“ megteremtése, a nyomasztó kulturális örökség leküzdése. 1978-ban a 15 milliós népesség több mint 90 százaléka írástudatlan volt. Az iskolás korú gyerekek alig 20 százaléka tanulhatott. Ma óriási erőfeszítéseket tesznek, kampányokat szerveznek az analfabetizmus fölszámolására. A jövőre nézve is meghatározónak minősítik az országszerte szovjet oktatók által képzendő káderek seregét. Jelenleg mintegy 7500 afgán szerezhet szakképzettséget a Szovjetunióban. Aligha véletlen, hogy az ország vezetésében is szép számmal akadnak olyan kulcsemberek, a- kik ily módon tettek szert szakmai-politikai vértjükre. A forradalom óta kemény küzdelmek jellemzik Afganisztán mindennapjait. A kabuli kormány ellen fellépő fegyveresek rajtaütései súlyos gazdasági terheket, a- nyagi és emberi áldozatot követelnek. A hadüzenet nélküli háború következtében 35 milliárd af- gánira (1 US dollár = 51 afgá- ni) becsülik Kabulban az eddigi gazdasági kárt. Ez az összeg a forradalmat megelőző két évtized összberuházásánek a felét teszi ki. Tönkrement minden második iskola, a kórházak és segélyállomások több mint fele, megannyi mecset, használhatatlanná vált a távközlési vonalak csaknem háromnegyede és az állami szállítóeszközök 14 százaléka. Ezért is látszik rendkívül fontosnak az a nemrég aláírt szerződés, amelynek értelmében a Szovjetunió 10 év lejáratú hitelre 1050 tehergépkocsit és 700 egyéb szállítójárművet bocsát szövetségese rendelkezésére. Amikor a kontinentális éghajlatú Afganisztánban „tél tábornok“ támadásba lendül, a gerillaháború is némiképp megdermed: ilyentájt az ország nagyobbik részén „befagy“ a kormányellenes gerillák utánpótlása is, a Hindukus havas lejtőin átmenetileg megszűnnek búvóhelyeik. így az egyébként erőteljes biztosítással közlekedő konvojok viszonylag kockázatmentesen jutnak el célpontjuk, ra. Növekvő forgalmat bonyolítanak le a nagyvárosokat az északi határral összekötő főütőerek. A kemény burkolatú úthálózat mindössze 2800 kilométer, ebből több mint 1500 kilométer szovjet segítséggel épült, köztük az egykori Selyemutat lerövidítő köldökzsinór, amely a Hindukus ormain át kacskaringózik Kabulból északi i- rányba. A Salang-hágónál, 3500 méteres magasságban a szovjet mérnökök megannyi alagutat terveztek a hegy gyomrában. Ezért így nevezik: föld alatti ösvény — a felhők fölött. Az ország északi övezetében található a sibergáni földgázlelőhely is, ahol évente már több mint 3 milliárd köbmétert termelnek ki. Ez a gáz táplálja a közeli Ma- zar-i-Sarif erőművét is, amely az afgán erőműkapacitás 60 százalékához hasonlóan szovjet segítséggel épült. A gázmező stabil bevételi forrást jelent az ország gazdaságának, hiszen a 101 kilométeres csővezeték indul innen az é- szaki határig. Alig két esztendeje itt, a szovjet-afgán határon avatták föl — Babrak Karmai és számos más vezető jelenlétében — a Barátság hídját, ahonnan további hat kilométeres sínpár vezet az ország belsejébe. Méltán tartják nagy becsben, hiszen Afganisztánban jelenleg ez az egyetlen vasútvonal. A gazdasági-pénzügyi kalendáriumot fokozatosan a szocialista közösség naptárához igazítják. Kabulban úgy kalkulálnak, hogy a mostani tervidőszakot követő egyéves átmeneti periódusban csak a folyamatban levő beruházásokat fejezik majd be. De az új, igazán lényeges átalakításokat már abban az ötéves szakaszban helyezik sínre, amelynek tervét a szocialista országok tervperiódusával egyeztetve, párhuzamosan hajtják majd végre. Kabulban hagyományosan csak március 21-én köszöntik az új é- vet. A mi újesztendőnk napjára most politikai ünnepeket iktattak be: húsz esztendeje ezen a napon alapították meg az Afganisztáni Népi Demokratikus Pártot. Az élcsapatnak a forradalom idején mindössze 15 ezer, ma már 120 ezer tagja és tagjelöltje van. Hatvan százalékuk a fegyveres területek sorait erősíti — azért küzdenek, hogy Afganisztánt valóban bevezethessék a XX. századba. Ebben a közép-keleti országban március 21-től — az ott honos iszlám naptár szerint — még csak 1364- et írnak .. < BENDA LÁSZLÓ Az afgán állattenyésztésben jelentős segítséget nyújtanak a szovjet szakemberek. Felvételünkön A. P. Kuscs szovjet állatorvos. A Kabulból Strhán kikötőbe vezető hegyi út CTK felvételek f új ifjúság 5 Genfben a múlt héten megkezdődött a leszerelési konferencia soros ülése. A tanácskozáson a résztvevők foglalkoznak az atomháború elhárításával és az atom- fegyerkezési hajsza megállításával összefüggő kérdések egész komplexumával. Javier-Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár táviratban szólította fel a konferencia résztvevőit, hogy tartós erőfeszítéssel törekedjenek a leszerelési célok elérésére. A megnyitó ülésen felszólalt Viktor Iszraeljan, a szovjet küldöttség vezetője. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió támogatta és támogatja mindazokat az erőfeszítéseket, amelyek célja az újabb háború elhárítása és a béke megszilárdítása. A Szovjetunió és más szocialista országok meggyőződése, hogy adva vannak a lehetőségek a nemzetközi helyzet megjavításához. Az utóbbi időszak egyik pozitív ténye a szovjet-amerikai megállapodás létrejötte az űr- és atomfegyerek kérdéseiről tartandó megbeszélésekről. A leszerelési megállapodások elérése során nem csekély szerepet játszhat és kell, hogy játsszon a leszerelési konferencia is. Megbeszéléseket kell kezdeni az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról kötendő szerződésről, meg kell vitatni az atomfegyverkészletek befagyasztásának kérdését, ami az első lépés volna e fegyverkészletek megsemmisítéséhez, el kell érni azt, hogy minden atomfegyverrel rendelkező állam vállaljon kötelezettséget: nem alkalmaz elsőként ilyen fegyvert, és azonnal meg kell kezdeni az atomleszerelés programjának kidolgozását. Ma elsőrendű jelentősége van a fegyverkezési hajsza megakadályozásának a világűrben. A konferenciának minden feltétele megvan ahhoz, hogy haladást érjen el a vegyi és a sugárfegyverek tilalmának területén. A szovjet küldöttség vezetője végül idézte Konsztan- tyin Csernyenko szavait: a Szovjetunió kész a legradikálisabb megoldásra is, a- mely lehetővé tenné az előrehaladást a fegyverkezési hajsza megállításához, az a- tomfegyverek betiltásához és végül teljes felszámolásához vezető úton. —o— Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkvában fogadta a nyugatnémet vállalkozói körök egyik ismert képviselőjét, Berthold Beitzet, a Krupp-művek igazgatótanácsának elnökét. A találkozón áttekintették a szovjet- -nyugatnémet gazdasági kapcsolatok egyes kérdéseit. Ezzel kapcsolatban megelégedéssel nyugtázták, hogy a felek készek tovább fejleszteni a gazdasági kapcsolatokat az érvényes megállapodások szellemében. Ugyancsak szó volt a szovjet gazdasági szervezetek és a Krupp-művek együttműködéséről is. , —o— Robert Hawke ausztrál miniszterelnök brüsszeli sajtóértekezletén bejelentette: az ANZUS-paktum március elejére tervezett haditengerészeti gyakorlatát nem rendezik meg. Közölte, azért marad el a hadgyakorlat, mert Üj-Zéland továbbra sem hajlandó kikötési engedélyt adni azoknak a hadihajóknak, amelyek a- tommeghajtásúak, vagy fedélzetükön atomfegyver van. A Sea Eagle fedőnéven tervezett hadgyakorlat elmaradása az Egyesült államokat, Ausztráliát és Cj-Zé- landot magában tömörítő ANZUS katonai tömbön belül egyre mélyülő ellentétek megnyilvánulása.
