Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-11-26 / 48. szám
üj ifjúság 8 J3J Művészet magas fokon Á szovjet kultúra napjaira hazánkba látogató művészeti testületek egyik legjelentősebbje a Központi Televízió és Össz-szövet- ségi Rádió Művész Énekkara. A kar 1928-ban alakult Moszkvában, és azóta kiváló teljesítményével világhírnévre tett szert. Hazánkban most jár először az énekkar. A nyolcvanöt tagú együttes bemutatkozását nagy érdeklődés e- lőzte meg Kassán (Kosice) és Bratislavában, ahol fellépett a neves énekkar. Ez annál inkább is érthető, mert az énekkar műsorában láthatta a közönség Irina Arhipovát és Jevgenyij Nyeszte- renkót, az operavilág kiválóságait is. A szovjet vendégművészek eleget tettek a közönség elvárásainak. Szereplésük legfőbb erénye a magas fokú professzionális teljesítmény, technikai tökéletesség és intonációs tisztaság. kozásom, az első felvételem a rádióban és sok más esemény. — Miben különbözik az énekkaruk a többi hasonló szovjet művészeti testületektől? — Elsősorban, azzal, hogy kénytelen alkalmazkodni a rádió sajátosságaihoz. Ez megkívánja, hogy együttesünk nagyon mozgékony legyen, no meg azzal is, hogy repertoárunk nagyon sokrétű. Műsorunkban megtalálható az operától az oratóriumon, a miséken, rekviemeken keresztül egészen a népdalokig sokféle műfaj. A legfontosabb feladatunk azonban a kortárs szovjet zeneszerzők műveinek bemutatása és propagálása. Énekkarunk mutatta be elsőként Hacsaturján, Sosztakovics, Szviridov és más zeneszerzők sok művét. Repertoárunk a XII. század alkotásaitól napjaink zenéjéig terjed. — Mi a véleménye hazánk zenei kultúrájáról? — Csodálatba ejtett népeik zenei kulturáltsága és muzikalitása. Az önök énekkarai számára elérhetők a legbonyolultabb kompozíciók is, és ezeket magas művészeti fokon képesek tolmácsolni. Nagyon tetszik például a Szlovák Tanítók Énekkara. — Milyennek találta közönségünket? — Az előadások alatt nagyon jó, kellemes légkör alakult ki. A közönség és művészeink között létrejött kapcsolat kiváló teljesítményre ösztönzött bennünket. Ö- rülnénk, ha kapcsolataink szélesednének, szeretnénk megismerni zeneszerzőik legújabb műveit. Kívánunk önöknek minden jót, e- gészséget és sikert. -hrÁz előadás után nyilatkozott a sajtónak Ludmila Jermakova, az OSZSZSZK nemzeti művésze, az együttes karnagya és művészeti vezetője: — Mióta dolgozik ezzel a kollektívával? — Már huszonegy éve. Tanulmányaim elvégzése után azonnal az énekkarhoz kerültem mint karénekes. Később szólista lettem, majd karnagy, vezető karnagy, és a kiváló zenész, Klavgyij Ptyica halála után átvettem a művészeti vezető tisztét is. Ezenkívül még tanárkodtam, a konzervatórium karnagyi szakán. így a munkám lefoglalja a nap nagy részét, és már sok szép, emlékezetes pillanattal ajándékozott meg az életemben. Feledhetetlen marad számomra az első szólistái bemutatKAPCSOLATOK Ismét láthajuk Pataki Klára szobrait, ezúttal az írószövetség kiállítótermében. A művésznő most nem társult senkihez, így módjában van megmutatni Igazi önmagát. A tárlatláto- gatő pedig önkéntelenül is rábukkan a szobrásznő két énjére, gyökereinek két jellegzetes, gazdag, erős szálára. Az egyik ősi, emberi mivoltából táplálkozik, családja, származása, környezete, a múlt, saját múltjából táplálkozó gyökerek kérnek benne szót, A másik a kultúra megélt és felelevenített szálait veszi fel, a szobrászat több ezer éves történetét építi tovább. Ez utóbbi egyre erősebb, egyre szembeötlőbb, de amaz, amellyel annak idején, a hatvanas évek elején berobbant a szobrászatba, sem gyengül. A katalógus utal rá, hogy a kiállított anyag 1978 és 1985 között született. így tehát jogosan mondhatjuk, hogy az ősi, a bölcsőbe kapott forma és mondanivaló sem halványul, hiszen a kisebb portrék, magányos, paraszti madonnák, kopjafák, síremlékek világát idéző fába faragott, fából kibontott szobrai ugyanúgy szót kérnek munkásságában, mint az a másik, az évezredekre visszanyúló, a görög, római és főleg talán bizánci művészet formavilágát idéző szobrai. Az előbbi szál rusztikusabb, ősi, paraszti, majdhogynem kegyetlen világot idéz. Van benne valami az ősi népi imákból, a parasztfaragók bár- dolatlanságából, az öreg Szervátiusz, az idős Bártfay és Löffler Béla szobrainak a döbbenetéből. Az arc, a test, a formák elnehezült, jelzésszerű vonalai mögött duzzad az erő. Az arcvonások, a test tartása régmúlt időkből átörökiődött embercsoportok, ősök őseinek vonalait testtartását hordozzák. Nem véletlen, hogy az egyik munkája Az élet fája címet viseli, és szintén ebben a felfogásban fogant. Ez a világ ugyanis nagyon régtől, a múltból testálődott a művésznőre, a bensőjében hordja, eldugott falvak embereinek, nagyapák, és nagyanyák, dédnagyapák, és dédnagyanyák életét vallatja és őrzi. A másik vonal a megélt, felelevenített, magába szívott kultúra, a görög, a római és főképp a bizánci művészeti felfogás formavilágának a segítségével próbál beszélni. Míg amabban helyhez kötöttebb^ magába for- dultabb, addig itt időt és teret ível át. Amott görcsösebb, a történelem görcseit, kegyetlenségeit megélve beszél, itt dallamosabb, lágyabb, tisztább, áttetszőbb. Erre legjobb példa a Malántán felállított — már többször ismertetett Pataki Klára: Életfa (1381) — szoborcsoportja, a Nyáresta. Minden zümmög, énekel, halkan, csendesen, megkapóan énekel ebben a szoborban. Az ember hallja a liárfát vagy a görög lantot is, ha egy kicsit elidőz a szobor társaságában. Hallható a rím, a dallam, az elnyúló, ütemesen visszatérő visszhang is. Melegség, összetartozás, egymáshoz kötődés vibrál a szobor körül. A formák klasszikusan tiszták és barokkosán teltek, nyugodtak. Az elomló leplek, a ruhák redői, a szobor formavilága visszanyúlik a régmúlt időbe, de ezek a szobrok nem születhettek volna meg a múlt századi és századeleji klasszikus szobrászat, valamint a modern szobrászat, elsősorban Henry Moore és mások vívmányai nélkül. Érezzük bennük az erőt, de a nő sem hazudtolja meg magát, hiszen egy pillanatra sem feledhetjük, hogy ezeket a szobrokat nő gyúrta, illetve faragta ki a kemény kőből. A kiállításon sok apró kis vázlat is látható. Ezek mindegyike magában hordja a nagy, térbe, parkok tisztásaira kívánkozó vonalat, épp csak fel kellene őket arányosan nagyítani. A szobroknak jellemzően ilyen címeket ad: Koraest, Kettesben, Csók, Kapcsolat, Kapcsolatok, ami szintén mutatja, hogy Pataki Klára nem véletlenül nyúlt művészetében vissza mind a két vonalon a múltba. Az emberi élet e- gyik legizgalmasabb, legsokrétűbb tulajdonságát, társas voltát kutatja, és ott ér el a csúcsokra is, ahol ennek a kapcsolatrendszernek a minőségét vallatja és dicsőíti. Németh István A koreográfusverseny győztese S Bratislava! Zenei Ünnepségek keretén belül rendezték meg a koreográfusok első országos versenyét. A zsűri — Stefan Nosál érdemes művész elnökletével — a fődíjat Libor Vaculíknak ítélte oda a V mint Vivaldi című balett koreográfiájáért. A legjobb előadói díjat pedig a Szlovák Nemzeti Színház balettkara kapta az említett alkotás bemutatásáért. A nézők és a szakemberek körében elismerést aratott az eddig elsősorban balettművészként ismert Libor Vaculík koreográfiája. ^ Ön ismert és elismert balett-táncos, hogyan fogadták koreográfusként a kollégái? Dolgoztam már koreográfusként a bratislavai Szakszervezetek Házában e- lőadott Show-mixben, aztán néhány hónappal ezelőtt juraj Herz filmjéhez is az én koreográfiámat használták. Mindig is szívesebben dolgoztam olyan koreográfusokkal, akik figyelembe vették a táncos véleményét, és nem ragaszkodtak mereven a saját elképzelésükhöz. Én erre a versenyre Vivaldi népszerű zenei ciklusát, a Négy évszakot dolgoztam fel. Természetesen megvolt az elképzelésem, de nem utasítottam vissza a táncosok észrevételét, ötleteit sem. Nemzetközi viszonylatban milyen helyet foglal el a Szlovák Nemzeti Színház balettegyüttese? — Az együttest egészében nehéz lenne értékelni. Nekem az a véleményem, hogy néhány szólistája nemzetközi viszonylatban is egy picivel az átlagon felüli színvonalat képviseli. A fiatalabbak közül például Nóra Martinkovát tartom különlegesen tehetségesnek. ♦ Milyennek tartja balettiskoláinkat? — Sajnos, még mindig működnek o- lyan tanárok ezekben az iskolákban, akiknek már semmi helyük sem lenne ott. Szerencsére ők vannak kevesebben. Szerintem, ha valaki elér egy bizonyos színvonalat, az elsősorban rajta múlik, a munkabírásán, tehetségén, akaraterején és hozzáállásán. Az utóbbi időben gyakran találkozom olyan szülőkkel, akik elhatározzák, hogy csemetéjüket balett-táncosnak adják, holott a gyereknek teljesen más irányú az érdeklődése. Azt hiszem, az ilyen fajta erőszakos nevelés nem hozza meg a gyümölcsét. ♦ Viszonylag sokat utazik. Milyen tapasztalatokkal, élményekkel tér haza egy-egy külföldi útról? — Elég sok helyen megfordultam már. A Szovjetunióban a balett-táncosok helyzetét irigylésreméltónak tartom. Náluk a balettnek gazdag hagyománya van, színvonalas balettiskoláik vannak, úgyhogy a művészképzés egyenesen kiváló, és garancia van arra, hogy valamennyi tehetség felkerül. A kapitalista államokban a balett-táncosokat egy i- dényre szerződtetik, ezért nagyon kell igyekezniük. Az igyekezettel, hozzáállással, becsületes gyakorlással szeretnék itthon is találkozni. ♦ Gondolom, hogy a sok utazás e- léggé fárasztó. Nem gátolja ez önt a felkészülésben? — Az utóbbi időben egyre kevesebbet utazok. Most októbertől márciusig kellett volna az Egyesült Államokban szerepelnem, de lemondtam. Tényleg csak a legszükségesebb esetekben vállalok külföldi vendégszereplést. Legszívesebben itthon vagyok. Szívesen barkácsol- gatok a lakásban, olvasok, pihenek, egyszóval örülök, ha otthon lehetek. Kamoncza Márta (A szerző felvétele) Történelmi-irodalmi vetélkedő A Csemadok Központi Bizottsága Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása 65. évfordulójának a tiszteletére országos történelmi-irodalmi vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja, hogy a CSKP tevékenységének bemutatásával érzékeltesse azt a történelmi utat, amelynek során a CSKP mint a munkásosztály élcsapata, szocialista társadalmunk vezető erejévé vált, és érzékeltesse, miképpen hatott a hazai munkásmozgalom a két világháború közötti baloldali csehszlovákiai magyar irodalomra. A vetélkedő feltételei: 1. A vetélkedőn részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki az e célra kiadott jelentkezési lapot 1986. január 31- ig kitöltve, beküldi a Csemadok illetékes járási bizottságára. (A jelentkezési lapok, a Csemadok járási bizottságain szerezhetők be.) 2. A vetélkedőn háromtagú csoportok versenyeznek. A vetélkedő lebonyolítása: 1. A háromfordulós vetélkedőt (járási forduló, kerületi forduló, országos döntő) a Csemadok KB 1986. március 1 — május 24. között rendezi meg. Szükség esetén a járási fordulót helyi vagy körzeti forduló előzi meg. 2. A vetélkedő kérdéseit a Csemadok KB a járási bizottságokkal együttműködve állítja össze. Az egyes fordulókban elért pontszámokat nem viszik magukkal a csoportok a következő fordulóba. 3. A Csemadok KB részletes tájékoztatókat készít a felkészüléshez, melyek a Csemadok járási bizottságain szerezhetők be. 4. Az országos döntőben helyezést elérő, valamint a kerületi fordulóban részt vevő csoportok tagjai különböző jutalmakban részesülnek; valamennyi résztvevő oklevelet kap. hmm
