Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-29 / 44. szám

A kiváló minőségért Á közelmúltban tízéves volt a §afá- rtkovói ruhagyár. A zömével nőket foglalkoztató textilipari üzem kitünte­tett dolgozói között néhány férfi is akadt. Dienes László Is a kitüntetettek között volt. Tizennégy éve dolgozik a gyárban. Jánosdeák Béla, főművezető így vall róla: Laci minőségi ellenőr, mesteri szinten végzi munkáját, rá bármikor lehet számítani. Fiatal párttag, műhely­bizalmi, az I. részleg ezüstérmes Iszo- cialista munkabrigádjának a tagja. Ez a beosztás fegyelmet, pontos munkát, józan, szigorú elbírálást igényel, hiszen ettől függ termékeink további minőségi színvonala. Négy ellenőrünk közül már évek óta a legjobb eredményeket tudja felmutatni, és ténylegesen neki is kö­szönhetjük a minőségi mutatók javu­lását. Äz üzem példás cíoígozójával közvet­len munkahelyén beszélgetek: ® Laci, te a minőség őre vagy; ez a beosztás konfliktusforrás-e számodra?, •— Többéves munkám alatt csupán egyszer támadt kisebb nézeteltérés a munkatársaimmal. Jól kijövök a műve­zetőnővel, és a lányokkal is megértjük egymást. Végső soron én vagyok a mű­helybizalmi, tehát ebből kifolyólag is érdekem a kölcsönös jó viszony, az al­kotó légkör. A lányok nem neheztelnek rám, ha egy-egy varrat vagy ferdén álló zseb, gyűrődés miatt visszaadom a félig kész zakót kijavításra, hiszen tudják, ha elnézném a hibákat, a következmé­nyek ártanának az egész kollektíva jó hírének, és én ezt a fizetési borítéko­mon is lemérhetném. • Napjainkban egyre többet Beszé­lünk a minőségről, kiváltképpen az ex­portra is termelő üzemek esetében. Ná­latok tehát jelentős dolog a minőség megőrzése, és gondolom, az évek során magad is részese voltál ezeknek az erő­feszítéseknek. ■— Emlékszem, amikor kikerültem ä gyár szakmunkásképző iskolájából, napi négyszáz öltöny volt a terv, ma pedig hétszáznál tartunk. A mennyiség eme­lésével a gyár is bővül, korszerűsödik a termelés is. Ma már nagy teljesítmé­nyű import varrógépeken dolgozunk, így lépést tudunk tartani a tervnöveke­déssel, és eleget teszünk a minőségi kö­vetelményeknek. Tapasztalatból mond­hatom, hogy kevesebb a javítás például az ún. vágott zsebeknél, mert ezeket speciális gépek végzik. Üzemünknek je­lentős exportkötelezettségei vannak, ezért számunkra sem közömbös és nem is lehet közömbös a minőség. A jó hír­név kötelez, a jó minőség pedig köte­lező, ezt az elvet vallom. -polg­Nagyszerű szakember a SZISZ-elnök zet férfi tekecsapatát, amely az orszá­gos mezőgazdasági olimpián harmadik helyezést ért el, és elnökünk, Bodnár Béla mérnök eredményeit. Béla nem­csak a mozgalmi munka jó szervezője, hanem vérbeli zootechnikus is, amit már több ízben bizonyított. Az ifjú zoo- technikusok ZENIT-versenyében leg­utóbb tavaly a kerületi fordulót meg­nyerve az országos vetélkedőben a he­tedik helyen végzett. Szívesen szólok á tizenkét tagú ifjúsági munkacsopor­tunkról is, amely a somocfi szakosított borjúneveidében tevékenykedik. Ered­ményeikkel járási méretben a csúcson vannak, és példaképül szolgálnak vala­mennyi tagunknak. A XVII. pártkong­resszus tiszteletére szeretnénk megala­kítani második ifjúsági munkaközössé­günket itt, a bodolói udvarban „A XVII. pártkongresszus kollektívája“ név alatt. Fejőkörben 'Ä széltében-hosszáSan terpeszkedő szántóföld felszínéről itt-ott porfelhő emelkedik a magasba. A Szepsi-alföld domináns szövetkezetének, a Bodolói (Budulov) Efsz egyik tábláján vagyunk a fiatal főgépesítővei, Iván László mér­nökkel. A munka dandárja napjainkban az őszi vetés, hiszen a jövőre nézve most mindennél fontosabb, hogy idejében földbe kerüljön a mag. Az agrotechni­kai terminusok betartása jelentős té­nyező, mert máig is érvényes apáink, dédapáink igazsága, hogy ki mint vet, úgy arat — magyarázza a fiatal mérnök a mellettünk elhaladó vetőgép után lép­kedve. Katedráról a gépesítésbe Laci nemrég cserélte fel a katedrát á szövetkezet egyik kulcsfontosságú, felelősségteljes posztjával, a főgépesítő munkakörével. És hogy miért, erre így válaszol: — Izgő-mozgó ember vagyok, és me­zőgazdasági mérnök lévén ragaszkodom is a mezőgazdasághoz, a gyakorlati ön­megvalósításhoz. Öt évet töltöttem az iskola „szélárnyékában“, egy éve dol­gozom a mezőgazdasági termelésben. Most még nehéz véleményt nyilváníta­ni, hol jobb, itt vagy az iskolában. Min­denütt a kollektíva alkotó ereje a fon­tos, végső soron a vezető munkájának is ez a fokmérője. A termelési feltéte­lekből, időjárásból, talajviszonyokból eredő problémák itt napirenden van­nak, de valamennyiünk számára siker­élmény, ha jó irányítással, munka- szervezéssel, aktív hozzáállással, közös akarattal megoldjuk őket. szont a kombájnok szezonteljesítménye a járási átlag alatt maradt. Magyaráz­kodás helyett a jövőben a géppark mo­dernizálásával és jobb munkaszervezés­sel szeretnénk biztosítani az olcsóbb termelést. A pártkongresszus tiszteletére A központi irodaházban a szövetkezet bérelszámolójával, Veres Katival a gaz­daságban dolgozó fiatalokról beszélge­tek. “ Á SZISZ-alapszervezet 52' tagot számlál, ami ugyan nem jsok, de mivel a SZISZ-nek van falusi szervezete is, ez a szám reálisnak mondható. A szö­vetkezet hat község határát öleli fel, következésképpen csöppet sem könnyű a mozgalmi élet megszervezése, ezért három SZISZ-csoportot hoztunk létre az üzemgazdaságok szerint. Ha kirob­banó sikerekről nem is beszélhetünk, azért rendszeresen dolgoznak. A tava­szi, nyári és őszi mezőgazdasági mun­kából aktívan kivesszük a részünket, ha kell, szombaton és vasárnap is segítünk a halasztást nem tűrő csúcsmunkákban, jelenleg a kertészetben dolgozunk, nem­rég pedig hulladékvasat gyűjtöttünk. Örvendetes tény, hogy a szomszédos, újbodvai (Nová Bodva) szövetkezet fia­taljaival egyre erősödik a barátságunk. Ez a kölcsönös igyekezet tarkítja tevé­kenységünket, és a közösen szervezett hagyományos szilveszteri bál alkalom a személyi kapcsolatok további elmélyí­tésére. Ha tagságunk átlagon felüli eredményeit kéne említenem, akkor fő­leg két dolgot emelnék ki: a szövetke­Megyek előre — szól Béla, miköz­ben belép a vaskapun, jómagam pedig követem példáját. Most látom először működés közben a modern tehénistállók újkori fejőberendezését, a DZKD 15-ös körfejőt. Mindenesetre érdekes látvány. A két fejőnő kis vízipuskával a tehenek tőgyét tisztítja, majd ügyes mozdulatok­kal felcsatolják a szívófejeket. Ez az istállónk a legkorszerűbb. Mindkét vé­gében megtalálható a körfejő berende­zés, amely óránként 75—80 tehén fejő­sét teszi lehetővé. Egy-egy tehén átlag­ban tizenkét percet „utazik“, a tej pe­dig központ csőrendszeren jut el a szű­rőállomásra, majd a központi tárolóba — magyarázza a látványt Bodnár Béla. Weiszer Ilona fejőnőként kipróbálta már a kézi és a gépi fejőst, most pedig ezt a korszerű módszert is. Vajon mi­ként vélekedik a fejéstechnika legújabb vívmányáról? — ez a kérdés foglalkoz­tat, miközben várom, mikor szentel rám néhány pillanatot. •— Számunkra sokkal egyszerűbb és könnyebb így a fejés, valóban sokat se­gített rajtunk a tudomány! *—■ hangzik a tömör fogalmazás. Már a központi telep nagykapuján is túljutottam, amikor még mindig a fejő­nő szavai jártak az eszemben. Mi taga­dás, a növénytermesztés és az állatte­nyésztés példáján újra láthattam, hogy a szocialista nagyüzemi 'mezőgazdaság sikereinek egyik záloga a gépesítés. POLGÁRI LÁSZLÓ (A szerző felvételei) Á bodolói központi telep felé robogó gépkocsiban arról faggatom, hogy mit ígér a szövetkezet jövője a gépesítés­ben. — A meglévő gépparkunk karbantar­tásához, javításához eléggé mostohák a feltételek. Különösen a makranci (Mokrance) és somodi. (Drienovec) gazdaságban jellemző ez, ahol a műsza­ki karbantartás alapfeltételei sincsenek meg. Itt hajdanában önálló kis szövet­kezetek voltak a gépesítés alacsony fo­kán, és csak az akkori javítási szükség­letekre voltak berendezkedve. A jövő­ben mindkét udvaron tervezzük egy-egy karbantartó javító központ kiépítését, de nem a gépjavítók létszámának eme­lésével, hanem a műhelyek korszerűsí­tésével. Ami a meglévő gépeket illeti, el kell hogy mondjam, van elegendő. A jövőben azonban szükség lenne bizo­nyos szerkezeti változásokra. Egyes technológiai folyamatok nincsenek elég­gé gépesítve, így kellene több szalma­prés és nagyobb teljesítményű trakto­rok. Mind az üzemanyag, mind a gép­kihasználás terén vannak még tartalé­kaink. Tavaly a traktorok napi kihasz­náltsága például nálunk elérte a 8,64 órát ami a járási átlag fölött volt, vi­Bodnár Béla: „A körfejő berendezés óránként 75—80 tehén fejősét teszi lehetővé. Iván László mérnök Veres Kati: „Ha kirobba­nó sikerekről nem is beszél- Bodnár Béla hetünk, azért dolgozunk.“ SZISZ-elnök

Next

/
Thumbnails
Contents