Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-10-08 / 41. szám

A z ember felfedező kedvére a földön számos nevezetes pont emlékeztet. Más helyek kiindu­ló- és határpontokat jelölnek, tudo­mányos pontossággal meghatározot­tan. A hajózás fellendülésével különö­sen fontossá lett a kezdő délkör meg­határozása, annál is Inkább, mivel jó­formán ahány ország, annyiféle 0-ik hosszúságtól mérték a távolságokat. II. Károly angol király 1675-ben Greenwichben megalapította a királyi Obszervatóriumot, ahol meghatároz­ták a greenwichi délkört. Ezt a pon­tot fogadták el végül Is nemzetközi megegyezéssel a washingtoni délkör- -konferencián 1884-ben. A ma már múzeumként szolgáló obszervatórium kapuján belépve az úton keresztben lefektetett kétujjnyí széles, kettős fémszalag jelzi a kezdő délkört. A turisták a szalag egyik oldaláról a másikra átlépve nagy utazást tehet­nek meg; a keleti félgömbről a nyu­gatira... Az egyetlen híd a világon, amely két kontinenst köt össze, az 1973-ban átadott isztambuli Boszporusz-, más néven Európa-híd. Az 1560 méter hosszú, látványnak is nagyszerű ká­belhíd másik oldalán Azla kezdődik. Európa és Ázsia határát szárazföl­dön is jelzi mérföldkő. Az utasok számára a Szverdlovszk közelében felállított oszlop megpillantása élet­re szóló élmény. Az egyik cirillbrtüs táblán „Európa“, a másikon „Ázsia“ olvasható... Európa és Ázsia határán Mbs P0QXMI3 ° P0OQÖO8 Ű©[teD3 A Szovjetunióban található az Ázsia közepét mutató jelzöoszlop Is. A Je­nyiszej forrásvidékén, a Tuval ASZSZK fővárosában, Kizilben karcsú kőobe- liszk hirdeti tuval, orosz és angol nyelven, hogy itt van a ha'i.inas kontinens földrajzi középpontja. A Föld fargáscengelyáre merőleges, legnagyobb gömbi körnek a 4P 075 704 km hosszúságú Egyenlítőnek több he­lyen Is állítanak emlékművet. Az e- gyik természetesen Ecuadorban van, amely tőle kapta a nevét. (A latin arquator Jelentése: egyenlítő.) A nagy oszlop előtt a büszke felirat: „a vi­lág közepe". A másik egyenlítői em­lékmű az afrikai Ugandában találha­tó. Középpontjáról tetszés szerint lép­hetünk az északi, vagy a déli félte­kére. Az afrikai kontinens legdélibb pont­ján zordon szirtet ostromolnak az Atlanti- és az Indiai-óceán egymásba sistergő habjai. Ez a Cabb de 3oa Esperanza, vagyis a Jóreménység-lo- ka. 1478-as felfedezésével Bartholo- meu Diaz porfugái hajós megnyitot­ta az utat Afrika körülhajózására. Még délebbre, az Antarktlszon, a Davis-tenger partján, a Mírnij szov jet kutatóállomáson látható a világ talán legérdekesebb útjelző táblája. A feliratból kiderül, hogy honfitár­saink is jártak Itt: Prága 14 551 km. A „túlsó parton“ az Északi-sark pont­ján a jeges-tengeren úszó jégmező Déli-sark — Prága 14 551 km kön csak a légi felvételre berajzolt kereszt jelzi, hogy innen minden dél­re van... 'Az afrikai Egyenlítő-emlékmű A MEGÜJHODÁS KÉPLETE Á Szalantaj szovhoz szovjet Lit­vánia nyugati részén 5 évvel ez­előtt még gazdaságtalanul műkö­dött. Ekkor vette át a vezetést a 27 éves Stanislavos Iukniavicius. Azok, akik Stanislavos előtt ve­zették a szovhozt, mindig talál­tak valami indokot a krónikusan jelentkező problémák igazolásá­ra. Hol az időjárás volt szeszé­lyes, hol nem volt elég munkás­kéz... És végül a föld, amelyik leginkább csak követ termett. E- zen a tájon a szántóföld, ame­lyet ősszel megtisztítottak a kö­vektől, tavaszon megint a köves útra emlékeztet. A fagy ugyanis felszínre hozza a köveket, ame­lyek számolhatatlanul maradtak itt, még a jégkorszak idejéről. Ezen a földön nemcsak lóhere, sás se fog nőni — mondták az előző igazgatók. 1980 tavaszán, a- mikor Stanislavos átvette a szov­hoz irányítását, az állatokat Mol­dáviából hozatott takarmánnyal etették. Ám a következő évben már a sajátjukkal. A harmadik esztendőben pedig a Szalantaj már el is adott lóherét és egyéb ta­karmányokat a szomszédos szov- hozoknak. Az éghajlat nem változott meg az elmúlt ötven évben, a föld is ugyanaz, hát akkor mi történt? Ha röviden akarjuk megfogal­mazni, akkor a következő: a gaz­daságot egy fiatal, jól képzett ,szakember vette át, aki újjászer­vezte a termelést, fejlett agro­technikát vezetett be. És végül megváltozott a helyi lakosok gon­dolkodásmódja is, hiszen azelőtt a hektáronkénti 13 mázsás gabo­natermést csaknem a sors aján­dékának tekintették. Az 1984-es hektáronkénti 30 mázsás termés elérése, amely biz­tosította a szovhoznak az önellá­tást takarmányból, nem volt könnyű. Sok erőfeszítést, munkát és új talajművelési kultúrát igé­nyelt. — A szovhoz nem haladhat e- lőre, ha nem tér át mind nagyobb mértékben az intenzív gazdálko­dásra — véli Iukniavicius. Ö ezen az úton vezeti a gazda­ságot, mindenekelőtt a fiatal ve­zető beosztású szakemberek ere­jére támaszk..wa. Mindnyájuk­nak joga van az önálló döntésho­zatalra. Mindegyikük rendelkezik az önálló munkához szükséges is­meretekkel, s bátran tudja vállal­ni a felelősséget saját és beosz­tottjai munkájáért. Ez a típusú vezetőgárda szinte önmagától ala­kult ki a Szalantajban. Akik nem feleltek meg ezeknek a követel­ményeknek, nem maradhattak meg a helyükön. Az elmúlt évben csaknem a teljes vezetőgárda ki­cserélődött, az irányító posztokat ma többségükben 35 évnél fiata­labbak töltik be. Stanislavos tudta, hogy az itt élő emberek nem hisznek a saját földjükben. Útban vannak a kövek? Hát ak­kor neki kell állni követ gyűjte­ni. Ha pedig az igazgató az em­ber ablaka előtt töri a követ és ülteti a fát, akkor ő maga sem ül­het tétlenül. Persze ez nem módszer és nem is vezetési stílus, de lecke, ame­lyet egyébként mindenki jól meg­tanult. Hagyományosan nehéz kérdés a fiatal szakemberek számára a lakás. A Szalantajban saját erőből építkeznek. Kétszintes, összkom­fortos házakat húznak fel, s a költségek felét a szovhoz fedezi. Az elmúlt öt évben több mint 25 új ház épült. Az egyik magáé az igazgatóé. Jz már tulajdonkép­pen a harmadik háza, ugyanis az előző kettőt, amelyeknek az épít­kezésébe belefogott, átadta egy- -egy falubélinek, akik éppen nő­sültek. Stanislavos úgy gondolta, hogy a fiatal családnak nagyobb szüksége van lakásra, mint neki. A litván falvak egyik égető problémája, hogy a fiatal nők el­menne^ a városokba, mivel hely­ben nem találnak megfelelő mun­kát. így volt ez a Szalantajban is. Hogyan teremtsenek számukra munkalehetőséget? A megoldást természetesen egy melléküzemág létesítése hozta meg. Szerződést kötöttek egy szövetgyárral, besze- szereztek néhány gépet és meg­kezdték a termelést. A gyár is jól járt, hiszen addig munkaerőhiány- nyal küszködött, a Szalantajban pedig 40 lány és asszony kapott állandó munkát. Ha befejeződik a műhely bővítése, 85-en dolgoz­hatnak. — A Szalantaj most egy telje­sen rendben lévő gazdaság. A földművelési kultúra színvonala észrevehetően emelkedett, a nö­vénytermesztésben és az állatte­nyésztésben elért mutatók még valamivel magasabbak is, mint a kerületi átlag. De a legfontosabb szerintem az, hogy a szovhozban több a fiatal — mondja Volerie- nas Kubilius, a kretyingi kerületi pártbizottság első titkára. Ebben az Íróságban — mint a- hogy a szovhoz jövőjében is — hisz az igazgató. — Ha szereznénk egy nagy tel­jesítményű kőtörőt — nevet Sta­nislavos —, a szalantajisták a ke­rület összes földútját első osztá­lyú kővel borítanák be. Sőt, még exportra is jutna belőle. Zeferinas lonutas ( APN I AFGÁN DIÁK TBILISZIBEN Az afgán Mohammad Farid O- mar a Grúz Műszaki Egyetem é- pítészmérnöki karának negyedé­ves hallgatója, a IX. országos e- gyetemi tanulmányi verseny egyik győztese. A versenyt a társada­lomtudományok, valamint, a Kom- szomol és a nemzetközi ifjúsági mozgalom története témakörében hirdették me^ Értekezésében az afgán diák ar­ról ír, hogy a Szovjetunió minden szabadságszerető nép igaz, hű ba­rátja. „Nagy szomszédja segítsé­gével Afganisztán új életet épít. Az Afgán Demokratikus köztársa­ságban a Szovjetunió technikai és gazdasági segítségével több mint 170 ipari és mezőgazdasági létesítményt hoztak létre, felső- oktatási intézményeket, techniku­mokat, szakmunkásképző intézete­teket és iskolákat építettek.“ Az afgán diák kiemelkedő sike­rét egy olyan versenyben érte el, amelyben sok tízezer hallgató vett részt. A leendő építészmérnök ér­tekezésének címe: „A szovjet ifjú­ság nemzetközi kapcsolatai a bé­ke és a társadalmi haladás szol­gálatában“. Nem véletlenül esett a válasz­tása erre a témára, Mohammad Farid Omar az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt tagja, s a Grú­ziában tanuló afgán egyetemisták pártszervezetének titkára. A Szovjet közép, és felsőfokú tanulmányi intézményeiben sok e- zer szakembert képeztek már, és képeznek ma is, Afganisztán szá­mára. Csak Grúziában jelenleg 50 afgán diák tanul, akik mérnök­ként, örvösként, agronómusként vagy tanárként térnek haza Af­ganisztánba... Tbilisziben találta meg Mohám mad Farid Omar a családi boldog­ságot is. Grúz felesége van, Asz- mat Csitanava, aki szintén egye­temista, a Tbiliszi Állami Egyetem Bölcsészettudományi Karának ö- tödéves hallgatója. — Két fiunk van — mondjo mo­solyogva Mohammad —, Matin és Aras, akik oroszul is jól beszél­nek. Azon a nyelven, melyen ap­juk építészetet tanul. (APNj új ifjúság 5 Daniel Ortega nicaraguai államfő az ország gazdasá­gának az USA agresszív ak­ciói által okozott nehézsé­gekről beszélt managuai nyilatkozatában. Megállapí­totta, hogy a nicaraguai gazdaság nehéz helyzetben van. a munkaügyi miniszté­rium mégis utasítást kapott, mielőbb emelje a legalacso­nyabb fizetéseket. Ortega ugyancsak rámutatott arra, hogy az USA hadüzenet nél­küli háborúja okozta nehéz feltételek közt is szükség van a termelés további nö­velésére. Elmondta, nincs kizárva, hogy — mint a múltban már nemegyszer — az Egyesült Államok bioló­giai háborúja idézte elő a dengue nevű, magas lázzal járó járványt, és a gyapot­ültetvények megbetegedé­seit. —o— A szudáni fővárosban be­jelentették, hogy szeptem­ber 2-i-ára virradó éjszaka végrehajtott puccskísérlettel összefüggésben bíróság elé állítják a hadsereg 52 tag­ját, valamint a feloszlatott nemzeti front vezetőjét és további 6 aktivistát. A MENA egyiptomi hír- hírügynökség szerint a vizs­gálat során kiderült, hogy az összeesküvők el akarták foglalni a fontos katonai ob­jektumokat, a politikai pár­tok központi titkárságait és a kormányhivatalokat, hogy felszámolják a jelenlegi ka­tonai és politikai vezetést. A puccskísérlettel összefüg­gésben több mint 160 kato­natisztet és polgári politi­kust tartóztattak le — je­lentették a hírügynökség­nek. —o— A bolíviai baloldali pár­tok közös nyilatkozatot ad­tak ki, amelyben megálla­pítják: a kormány a szak- szervezeti vezetők elleni megtorlások második hullá­mára készül. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a kor­mány vonakodik tárgyalni a Bolíviai Munkásközpont (COB) képviselőivel. A nyi­latkozat felszólítja a kor­mányt a szükségállapot fel­függesztésére és arra, hogy tárgyaljon a szakszerveze­tek vezetőivel az országban kialakult helyzet rendezése céljából, s egyben követeli a több mint 170 bebörtön­zött szakszervezeti vezető szabadon bocsátását. —o— Pieter Botha dél-afrikai elnök Port Elizabethben, a kormányzó Nemzeti Párt tartományi kongresszusán elhangzott beszédében ismét visszautasította azt a lehe­tőséget. hogy szavazati jogot biztosítsanak az ország la­kosainak túlnyomó többsé­gét alkotó afrikai őslakos­ságnak. Ehelyett néhány teljesen lényegtelen „reformot“ a- jánlott fel, többek között a néger lakosok képviselőinek részvételét az úgynevezett elnöki tanácsban, amely az elnök tanácsadói szerve és teljes mértékben a fehér ki­sebbség ellenőrzése alatt áll. Botha leszögezte, hogy sohasem engedi meg kor­mánya „néger“ diktatúra létrejöttét az országban“. Álszent módon visszautasí­totta azokat a sajtójelenté- seKet. hogy a rezsim bizton­sági erői a faji zavargások elfojtásakor brutálisan iép nek fel. Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa felszólította a dél-af­rikai kormányt, hogy nyújt­son teljes kártérítést Botts- wanának a fővárosát, Gabo- rone-t június 14-én ért dél- -afrikai támadás okozta ká­rok felszámolására.

Next

/
Thumbnails
Contents