Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-09-24 / 39. szám

A delphoi jóshely megmondta laszónnak: csak úgy lehet hazá­jában uralkodó, ha elhajózik Kolkhiszba, és elhozza onnan a kin­cses arany gyapjút. A hős — Athéné istennő segítségével — meg­építette az Argót (a Gyorsat/, öt ven evezőjéhez ötven vakmerő vi­tézt (argonautát] toborzott, és útnak indult a tengereken, „a ha­landók világán túlra“. Médeia kolkhiszi királylány beleszeretett a daliás, szépjürtü görögbe, varázslatával segített neki, hogy a kin­cset őrző óriáskígyótól elragadja a nap sugarához hasonlóan csil- logó-villogó gyapjút. Mi több: követte Héllászba a héroszt. Két gyermeket szült szerelmének. Ám laszón egy napon úgy határo­zott, hogy barbár (azaz: idegen/ nejét törvényes görög házastárs­sal cseréli fel, Médeiát pedig sz ép szavakkal és pénzzel „kifizeti“. Félelmetes szenvedélyt ébresztett fel a kolkhiszi királylányban: a nő varázsszerével nemcsak laszón új feleségét pusztította el, de — hogy a hűtlen férjét megbüntesse —, a két gyermeket is megöl­te. Az argonauták vezére Médeia jóslata szerint pusztult el: Héra templomában halálra sújtotta az istennőnek szentelt Argó csókja. Így írta le a történetet Kerényi Károly Görög mitológia című köny­vében. Médeia tragédiáját pedig két és fél ezer évvel ezelőtt Euri­pidész, a nagy görög drámaíró ör ökítette meg az utókornak. A z antik időkben Kolkhisznak nevezték a mai Grúzia Ab- ház Autonóm Szovjet Szo­cialista Köztársaságának fekete­tengeri partvidékét, amelynek Pi- cunda egyik gyöngyszeme. Elne­vezése a görög pitilosz, a grúz pitchvi (fenyő) szóból származik. Tudósok feltételezik: a közelben a tengerbe torkolló, mintegy száz­húsz kilométer hosszú Bzib hozta ide a tobozokat a Kaukázus főge­rincének déli lejtőiről. (Néhány hegyi folyóban, ha nem is arany- gyapjút, de mindenesetre arany­szemcséket találtak.) Ma a har­madkor! flóra ritka példánya: a hosszú tűlevelű, smaragdzöld pontuszi fenyő az üdülőhely er gyik nevezetessége. Csaknem két­száz hektáros természetvédelmi területen látható a Bzib hordalé­kából képződött Picuna-fokon. A Pátriárka a leghíresebb. Ötszáz éves! ötven méter magas, körke­rülete csaknem hét méter. A szovjet kormány' 1958-ban úgy határozott, hogy Pincundán, ahol évenként kétszáznegyven a napsütéses napok száma, ahol az évi középhőmérséklet plusz ti­zenöt fok, ahol a szubtrópusi klí­ma és maga a tenger kiváló gyógyhatású, ahol a fürdőszezon májustól októberig is eltarthat — szakszervezeti üdülőtelepet kell létesíteni. A moszkvai Kongresz- szusi palotáért Lenin-díjat kapott Poszohint nevezték ki főépítész­szé. Az általa vezetett kollektíva hét tizennégy emeletes, egész év­ben nyitva tartó szállót és az eze­ket a hoteleket kiszolgáló épüle­teket tervezett. 1967-ben, az ok­tóberi forradalom 50. évforduló­jának előestéjére készült el a há­romezer ágyas üdülőtelep. A szállók nevét négy nyelven — abházul, grúzul, oroszul és an­golul —■ tüntették fel. Az első: az Apszni. Jelentése: A lélek orszá­ga. Az abházok ősidőktől apszuá- nak, azaz a lélek emberének ne­vezik magukat. A kis autonóm köztársaságban ma sok matuzsá­lem él. A százegynéhány évesek' kórusa-tánckara nemcsak a Szov­jetunióban, hanem külföldön is nagy sikereket arat. Azt mondják, puszpángleveleket tesznek az ab- ház csecsemők bölcsőjébe, hogy a kicsik majdan hosszú életűek legyenek. Ez a fa ugyanis, amint azt a Picunda közelében fekvő er­dő legszebb, tengeri liliomokkal benőtt példányai is tanúsítják, több száz évig élhet. A hotelek sorában a Bzib következik Nyá­ron itt, illetve a szomszédos, öt­száz személyes művelődési köz­pont előtt zajlanak a Neptun-ün- nepségek. Havonként egyszer — fürdőnadrágban, palástosan, nagy műszakállal, kotlával érkezik ide népes kíséretével a tenger istene. Tréfás mondatokban hívja fel a figyelmet a mértéktelen napozás veszélyeire, inti meg a túl sová­nyakat és'a túl kövéreket, a lus- tálkodókat és a tilosban fürdő- zőket. Azután parancsot a<\ a ve­télkedők és a zenés műsor meg­kezdésére. Jogában áll, hogy a kö­zönség soraiból bárkit a tengerbe dobasson. A baba-jaga (a vasorrú bába) semmiképpen sem kerülhe­ti el ezt a kényszerű fürdőzést. Aranygyapjú, Kolheti, Amra, Iverija, Majak — így sorjáznak tovább a szállók. A Kolheti grú­zul Kolkhiszi, az Amra abházul Napot jelent, Iverija azonos'Nyu- gat-Grúzia nevével, a Majak pe­dig magyarul: világítótorony. Ma­gasodik is a hotel előtt egy fe­hérre mázolt, régi, használaton kívüli világítótorony — amolyan műemlékként. Az üdülőtelep vé­gén, a parton Médeiának és két gyermekének szobra áll. A tör­zsükre felszögezett táblákról le- olvashatóan nyolcvanegynéhány éves fenyők alatt pedig úgyneve­zett pacha-bar (abház falut után­zó borozó-konyakozó) bújik meg. Az igazi attrakció: a tenger. A kaukázusi partvidéken itt a leg­apróbbak a kavicsok, de azért el­kel a lezsak, a falécekből készí­tett napozóheverő Is. Apropó, nap! Bratislava és Abházia között — az utóbbi javára — plusz há­rom óra az időkülönbség. Gazdy Dénes Szobrok a Visztulánál Varsót már az ókorban Ptole- maiosz is felrajzolta a térképére. Egy műemlék-világtérképen is e- lőkelő helyre kerülne Wars és Sa­vva — a két városalapító testvér — városa, mivel több mint kilenc- száz szebbnél szebb műalkotás­sal, műemlékkel büszkélkedhet a lengyel főváros másfélmillió la­kosa. Kőslvataggá változtatták a ná­cik 1939 44 között a lengyel fővá­rost, és mintegy nyolcszázezer ember lelte halálát, az óváros ki­lencven százaléka romhalmazzá vált. A Visztula nyugati partján eltérülő városnegyed lakóinak száma csaknem nullára csökkent: az emberiség történetében hason­ló eset alig található. Mindez már a múlté. Az utóbbi évtizedekben sok műemléket állí­tottak vissza eredeti formájába, ebben Varsó világelsősége vitat­hatatlan. A város újjászületésével szobrainak üzenete is fontossá vált, hiszen a bronzban és a kő­ben a hősi múlt és történelem Iránti tisztelet reitőzik; Varsóban pedig nagyon sok emlékmű adó­zik kegyelettel történelmük nagy­jainak. Az óváros előtti téren találha­tó Közép Európa egvik legrégibb világi műalkotása: a Zsigmond- oszlop. III Zsigmond király di­csőségére emelték, aki a nagy krakkói tűzvész után az ország fővárosát a déli városból Varsóba helyezte át, amit a krakkóiak máig sem bocsátottak meg neki. Nevezetes niég Mikolaj Koper­nikusz, a heliocentrikus világkép első felismerőjének emlékszobra, amely a Lengyel Tudományos Akadémia előtti teret díszíti. Tár­sadalmi összefogással készült Adam Mickiewtcz szobra, amelyet a költő születésének 100. évfor­dulóján, 1898-ban avattak fel. Ma­ria Sklodowska-Ciirie mellszobra az Onkológiai Intézet bejárátá- nál, Fryderyk Chopin, a nagy ze­neszerző emlékműve pedig a La- zienski-parkban áll. A Chopin- szobor jellegzetes formáját a bronzba öntött nyírfának köszön­heti. Varsó egyik jelképévé vált a Visztula partján álló sellő, amely pajzzsal és karddal nvugat felé tekint. Ez a szirénmotívum a lengyel királyok címereivel az óvárosi Szent János-templom ka­puját díszítő domborműveken is felbukkan: a madártestű férfiak mellett megjelenik a szirén, az ógörög mitológia tengeri tündére is. Ä lengyel nép hagyományőrző, és tiszteli nagyjait. Nem véletlen, hogy a II. világháborúban a fa­siszta megszállók dühe nemcsak a hősiesen harcoló lengyel fővá­ros lakói ellen fordult, hanem műemlékeit sem kímélte. A Vörös Hadsereg segítségével a lengyel néphadsereg katonái kiűzték Var­sóból a megszállókat. Azóta a lengyel főváros szobrai ismét méltó helyükre kerültek. Az utó­dok pedig ma is tisztelettel adóz­nak a hősöknek: a Varsóért éle­tüket feláldozók emlékére emel­ték a Teatralny téren a monu­mentális Nike-szobrot. E. P. Nike-szobor a Nagyszínház előtti téren Varsó egyik jelképe új ifjúság 5 A Szovjetunió kölcsönösen elfogadható megoldásra tö­rekszik Genfben. Viktor Kar­pov, a küldöttség vezetője megérkezése után tett nyi- laíkozátában hangsúlyozta, hogy az atom- és űrfegyve­rekről folyó szovjet-ameri­kai megbeszélések újabb f-rdulóját Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ro­nald Reagan amerikai elnök közelgő találkozójának elő­estéjén tartják. Ez a tárgya­lások mostani fordulójának rendkívüli fontosságod ad, tekintettel a megtárgyalt kédések lényegére, a fegy­verkezési hajsza megállítá­sára. a stabilitás erősítésé­re, valamint a szovjet-ame­rikai kapcsolatok javítására gyakorolt jelentőségére. A nagy figyelemről, amelyet a Szovjetunióban szentelnek a problémák megoldásának, tanúskodik az a tanácskozás, amelyet szeptember 16-án tartattak az SZKP Központi Bizottságán Mihail Gorba- csovval az újabb tárgyalási fordulóval kapcsolatban. A Szovjetunió küldöttsége utasítást kapott, hogy olyan kölcsönösen elfogadható megoldásra törekedjenek, a- melyek megfelelnek a fegy­verkezési hajsza elhárításá­nak az űrben és megállítá­sának a földön. A küldött­ség készen áll konstruktív és érdemi tárgyalásokra mind a három csoportban — az flrfeeyverekről, a straté­giai atomfegyverekről és a közepes hatósugarú atom­fegyverekről tárgyaló cso­portban egyaránt. Amint ebben megállapodtak, mind­ezeket a kérdéseket kom­plexen kell megtárgyalni és megoldani — mondotta Kar­pov. XXX Daniel Ortega nicaraguai elnök managuai sajtókonfe­renciáján bejelentette, or­szága javasolta, hogy a ni­caraguai hondurasi határon a két ország fegyveres erői tagjaiból hozzanak létre ál­landó járőröket, amelyek megakadályoznák a somo- zista zsoldosok Honduras te­rületéről kiinduló agresszív akcióinak végrehajtását a nicaraguai nép eilen. Az el­nök hangsúlyozta, hogy a somozista bandák fegyveres provokációi idézték elő el­sősorban a Nicaragua és Honduras közti feszültségét. Hozzáfűzte, hogy ez a hely­zet teljes mértékben kielé­gíti Washingtont, amely a Honduras és Nicaragua, e- setleg Costa Rica és Nica­ragua közti fegyveres kon­fliktus kiprovokálására tö­rekszik, amit azután a Fe­hér Ház közvetlen amerikai katonai agresszióra használ­na fel a nicaraguai forra­dalom megsemmisítése cél­jából. Az USA kormányának e- zekbe a tervekbe teljes mértékben beleillik több száz somozista közelmúlt­ban végrehajtott fegyveres támadása Honduras terüle­téről Nicaragua ellen, amit a hondurasi légierő is tá­mogatott. Ezt a feszültséget cs^k úgy lehet feloldani, ha mielőbb konkrét intézkedé­seket tesznek a ClA zsold- jában álló, a nicaraguai ha­tárok közelében megtelepe­dett terrorista bandák el­lenőrzésére. xxx Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő, az el nem kötele­zettek mozgalmának elnöke fogadta a Béke világtanács küldöttségét. Kifejtette ezt a véleményt, hogy a lázas fegyverkezés a legfőbb ve­szély az emberiség számá­ra. Elutasította a világűr militar'zálására irányuló törekvéseket. Romes Csandra, a BVT el­nöke reményét fejezte ki, hogy tovább fog fejlődni a világméretű hékemozgalom, és az el nem kötelezettek mozgalma közti együttmű­ködés a nukleáris háború elhárítása és a leszerelés érdekében. Picundai képeslap

Next

/
Thumbnails
Contents