Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-09-10 / 37. szám
% új ifjúság 5 A Távol-északi Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai elkészítették a körzet részletes talajtani térképét. A tundrában állattenyésztő telepeket létesítettek. Az építészeknek is megvan a maguk látomása a jövő többemeletes, szép és kényelmes városáról. A Tajmir-félsziget Az Északi-Jeges-tenger és a Himalája, az Amazonas-vidék vagy az Antarktisz nevének hallatéra még ma is egyszeriben meglódul a képzeletünk. Valaha a térkép „fehér foltjai“ csak úgy vonzották a kaland- és kincskeresőket, a tudósok is itt keresték a választ a természet titkaira. Még napjainkban, a modern távközlés és az utazások korában is meglehetős romantika övezi e vidékeket, noha például az Északl- -Jeges-tenger partvidékén is élnek és dolgoznak emberek, akiket telefonvonalak és rendszeres légi járatok kötnek össze a külvilággal. Mégis van ebben a tájban valami vonzó különlegesség; akik onnan jönnek, még mindig kérdések özönével árasztjuk el, hiszen sokat próbált embereknek számítanak. Ilyen különleges, bár korántsem fehér foltja e térségnek a Tajmir-félsziget. AZ IPAR PIONÍRJAI A Szovjetunió legészakibb gazdasági körzete, a Tajmiri Gazdasági Körzet az azonos nevű félszigeten fekszik. E vidékről szólva gyakran kell használnunk a „legészakibb“ kifejezést. A félsziget legészakibb pontja, a Cseljusz- kin-fok egyben Eurázsia legészakibb pontja. A Tajmiron épült a világ legészakibb gázvezetéke és vasútvonala, itt működik az egyik legészakibb vízierőmű. Sehol másutt a világon nem nyúlnak eny- nyire északra az összefüggő erdőségek; a dauri vörösfenyővel még a 72. szélességi körön túl is találkozhatunk. A Tajmir partjait a legészakibb óceán, az Északi-Jeges-tenger mossa. A gazdasági körzet határai egybeesnek a — Krasznojarszki határterülethez tartozó — Tajmiri (Dolgan-Nyenyec) Autonóm Körzetével. Területe: 862 ezer négyzetkilométer. Népsűrűsége alacsony. Ha Norilszkot, amelyről a- lább külön szólunk, leszámítjuk, a hatalmas területen mindössze 50 ezer ember él, igaz, hogy 67 nemzetiségből. A Tajmir térségeinek nomád őslakosai közül két nemzetiség adta a körzet nevét: A dolgának — több mint 5 ezer fő — és a nye- nyecek — 2300 fő. ősidők óta élnek itt nganaszanok, encek, számuk azonban rendkívül csekély; a nganaszanok például alig ezer lelket számlálnak. A körzet irányításában valamennyi kis nép e- gyenjogúan részt vesz. ZÖLDSÉG A FAGY BIRODALMÁBAN A Tajmiron a januári középhőmérséklet mínusz 35 fok, a júliusi is csak plusz 2—13. Fél évig tart a sarki éjszaka. A talaj: az örök fagy birodalma. A növények vegetációs időszaka mindössze két hónap. Mindez azelőtt eleve megszabta az emberek gazdasági tevékenységét. A tajmiri őslakosok' nomád életmódot folytattak. A dolganok és a nyenyecek a rénszarvasnyájakkal együtt vándoroltak a tundrában, halásztak, prémes állatokra vadásztak. A rénszarvastenyésztés, a halászat és vadászat ma is a vidék fontos gazdasági ága, hiszen a Tajmiron találhatók a legnagyobb háziasított és vad rénszarvasnyájak, s az itteni tavak és folyók bővelkednek értékes maréna- és lazacfajtákban, a sarki partvidék tengeri emlősökben, borjúfókában, és sarki delfinben, a tundra pedig sarki rókában és hófajdban. Híresek a tajmiri tajga prémes állatai is — a coboly és a hermelin. A vadászat és halászat rendjét szigorú előírások szabályozzák, hiszen az északi természet rendkívül sérülékeny. A tundrában évtizedekig nem gyógyulnak be a lánctalpas terepjárók által ütött sebek, az örökké fagyott talajréteg feletti humusz rendkívül vékony és kényes. Az itteni állat- és növényfajok száma oly csekély, hogy csínján kell bánni gazdasági hasznosításukkal. A félsziget természeti erőforrásait gondosan Óvják: természetvédelmi területeket alakítottak ki, évente felmérik az állat- és növényvilág állapotát. Az utóbbi időben gyarapodott az állatvilág: húsz pézsmatulok itt látta meg a napvilágot. Mintegy tíz esztendeje, hogy a mammutok e kortársait sikerült akklimatizálni a Tajmiron. A vidék mezőgazdaságának fejlesztése persze elképzelhetetlen óriási beruházások és tudományos kutatómunka nélkül. Norilszkban működik a Távol-északi Mezőgazdasági Kutatóintézet. A vizek természeti kincseinek megóvásával foglalkozik a Sarkvidéki Halászati és Öceanológiai Kutatóintézet. A tudósok javaslatai alapján lehetővé válik, hogy a természet károsodása nélkül évi 60 ezer mázsa húst nyerjenek, kihalásszanak 33 ezer mázsa halat, elejtsenek 130 ezer hófajdot, másfél millió rubel értékű prémes állatot. A Jajmir tojástermelése meghaladja az évi 2 millió darabot, tejtermelése pedig a 20 000 mázsát. A melegházak friss uborkával, paradicsommal, hagymával és zöldségfélével látják el a lakosságot. Ma már mindennapos dolog a konyhakertészet az örök fagy birodalmában. A rövid nyár időszakában a zöldségfélék a szabad ég alatt növekednek. Volt idő, amikor varázslatszámba ment az ilyesmi. A történelem megőrizte az utókornak az egyik ilyen „varázsló“, Oszip Capanyi nevét, aki 1637-ben egy kis konyhakerttel —• Tajmir első konyhakertjével ■— próbált harcba szállni a skorbut és az éhínség ellen. Valamikor a húszas években gazdag kőszén-, réz-, nikkel és más ásványkincs-lelőhelyekre bukkantak a félszigeten. Ezek a felfedezések nemcsak a Tajmir számára hoztak létre teljesen új 1- parágakat, hanem nekik köszönhető, hogy majdnem a 70. szélességi körön egy új nagy ipari központ jelent meg: Norilszk. 1939- ben adta az országnak az első tonna szenet, 1942-ben innen indította útnak az első nikkelszállítmányt. Napjainkban több mint 2,5 millió tonna — részben kokszolható — szenet, továbbá nagy mennyiségű rezet, nikkelt, valamint kobaltot, platinát, tellúrt, szelént: összesen tizennégy fajta fémet termelnek ki az itt található ércből. Több kohászati és bányászati kombinát és építőanyaggyár működik. Bővében vannak az energiának is. A félsziget méhében a szén mellett földgázt és kőolajat Is találtak. A Jenyiszej és a Hantajka folyók találkozásánál felépült az Uszty-Hantajszkaja Vízierőmű. A Tajmirnak meglehetősen jő a közlekedése. A körzet központja — Dugyinka — a nagy szibériai folyó, a Jenyiszej partján fekszik. A félsziget mentén halad az északi hajózőút. Az atomjégtörők jelentős mértékben meghosszabbították a hajózási idényt, s a légiközlekedés közelebb vitte Norilszkot és Dugyinkát az ország szívéhez. TÁVLATOK A rénszarvastenyésztőket műszaki felszerelésekkel, rádióadó- vevőkészülékkel látják el, a sátrakat könnyen telepíthető, hordozható házak váltották fel. A tundrában mindenhová eljut az orvosi segítség. Az iskolákban és óvodákban úszómedencéket építettek. A sarki éjszaka idején 1- bolyántúli sugarakat ontó lámpák alatt „napozhatnak“ a tajmiri lakosok. A légihíd segítségével a szőlő és az őszibarack is eljut hozzájuk. A fizetések — mint általában az északi körzetekben — itt is magasabbak az átlagnál. Az itt dolgozók több más anyagi és szociális juttatásban is részesülnek, így például nyugdíj-korkedvezményben. De kik is ezek a tajmiriak? Lehet, hogy egy kicsit kitartóbbak, magabiztosabbak, mint a szelídebb éghajlatú övezetekben élők, hiszen a modern élet minden áldása ellenére rendkívüli éghajlati viszonyok között élnek és dolgoznak. Ha semmi sem változna, akkor is több évtizedre el lennének látva munkával az ország legészakibb gazdasági körzetében. A Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának segítségével dolgozták ki és valósítják meg a Tajmir-félszigeten a munkaerő- -tartalékok tudományos programját. Ez a program lehetővé tette, hogy a termelés növelésének feltételeit összekapcsolják a lakosság életkörülményeinek javításával. Miután felfedezték a Talnah- -Oktjabrszkoje réz- és nikkelérc- -lelőhelyet, eloszlottak azok az aggodalmak, hogy hamarosan kimerülnek a félsziget ásványkincsei. A geológiai kutatómunkát folytatják, s a geológusok bíznak abban, hogy további lelőhelyekre bukkannak. Sokat fáradoznak azért, hogy a félsziget Iparát változatosabbá tegyék. Norilszkban új, itt korábban ismeretlen termelési ágak honosodnak meg. De nemcsak a termelőerők fejlesztésének tervein dolgoznak hosszabb távra. Ugyanígy kezelik a környezetvédelmi kutatásokat és azokat a vizsgálatokat Is, amelyek azt akarják kideríteni, hogyan alkalmazkodik az emberi szervezet az Itteni szélességi kör életviszonyaihoz. Első pillantásra fantasztikusnak tűnik az északiak egyik-másik elképzelése, a tervek többsége azonban idővel valóra is válik. Ä. PESZOM Korszerű, város nőtt ki a földből a 70. szélességi körön: Norilszk. Rendszeres légi Járatok kötik össze az ország szívével. A dél-afrikai arany, és szénbányák több mint 60 e- zer dolgozója sztrájkba kaz dett bérkövetelései alátámasztására és a fajüldöző rezsim megtorló politikája elleni tiltakozásul. Az egyik bányában a rendőrség gumilövedékekkel és könnyfakasztó gázzal támadt a sztrájkotokra. Kilenc bá. nyász megsebesült, 21-et ő- rlzetbe vet'ek. Olaszország, Hollandia és Luxemburg külügyminisztere a Dél-afrikai Köztársaságban tett háromnapos tá. jékozódó látogatásának be fejeztével elítél te az apartheid-rendszert, ugyanakkor értésére adta, nem ajánlja a Közös Piacnak, hogy gazdasági szankciókat hozzon Pretoria ellen. A fajüldöző rezsim vezetői átadták a miniszternek a , jelenlegi robbanékony helyzet megoldását célzó tervüket. Ez azonban — akárcsak Pieter Botha nemrégi beszéde — figyelmen kívül hagyja a feszültség alapvető okait, és nem számol a faji megkülönböztetés felszámolásával. A pretoriai rendszer ugyancsak elutasítja a politikai foglyok szabadon bocsátá. sát. A kiélezett politikai helyzet a gazdasági állapotok romlásához is vezet. Pretoria kénytelen volt négy hónapra felfüggeszteni külföldi adósságainak törlesztését és tovább szigorította a tőkekiáramlás megakadályozását célzó intézkedő, seket. —o— Az Egyesült Államok zsoldjában álló ellenforradalmi erők átcsoportosítására hívta fel a figyelmet Managuában Humberto Ortega nemzetvédelmi minisz. tér. Elmondta, hogy az ún. Nicaraguái Demokratikus Erők (FDN) egységei, ame. lyek eddig Honduras területéről támadtak, jelenleg Costa Ricába vonulnak át. A miniszter hangsúlyozta, az átcsoportosítások azt jelentik, az ellenforradalmárok déli irányból kívánják fokozni támadásaikat Nicaragua ellen. Az utóbbi idő. ben ugyanis a sandinista hadsereg északorr súlyos csapásokat mért az ellen- forradalmi bandákra. —o — Spanyolország közölte, hogy részt kíván venni a korszerű „nyugat-európai“ vadászgép kifejlesztésében, tekintet nélkül arra, hogy Franciaország részt vesz-e programban vagy sem. Eredetileg Nagy-Britannia, O- laszország, az NSZK, Franciaország és Spanyolország volt érdekelve a tervben. Míg az első három megállapodott egy nehézbombázó kifejlesztésében, Franciaország egy olyan könnyűgép gyártását szorgalmazta, a. melyet adott esetben a szárazföldi csapatok légi támogatására is használni lehetne. Spanyolország, amelyre erős francia nyomás nehezedett, döntését elhalasztotta. Most tehát csatlakozik Nagy-Britanniához, Olaszor szághoz és az NSZK hoz. Az említett nyugat-európai országok eddigi legmerészebb közös ipari torve megvalósult: tíz éven belöl 800 új vadászgép áll majd harci bevetésre. —o— Az NSZK-beli Mutlangen- ben nagyszabású tüntetéseket rendeztek az amerikai Pershing-rakéták telepítése ellen. A rendőrség 44 személyt letartóztatott, és az összecsapások során mindkét részről többen megsebesültek. A mutlangeni bázison az első Pershing—2 rakétákat 1983-ban állították rendszerbe. A NATO tervei sze rint 1988 végéig összesen 36 ilyen rakétát szerelnek fel.
