Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-01-22 / 4. szám
új ifjúság 5 A havannai Katedráiig épülete Kubát Kolumbusz Kristóf, ismert spanyol utazó fedezte fel 1492-ben. Majdnem négyszáz évig spanyol gyarmat volt, majd a XIX. században kibontakozott a gyarmatosítók elleni harc. Több sikertelen függetlenségi háború és felkelés után, huszonhat évvel ezelőtt, pontosabban 1959. január 1-én győzött a Fidel Castro vezette demokratikus népforradalom, és ezzel teljesen új korszak kezdődött e szépséges karib-tengeri ország törls exportálnak. Kuba külkereskedelmi forgalmának egyre nagyobb hányadát bonyolítja le a szocialista országokkal, a kiviteli termékek több mint négyötöde irányul ma a baráti államokba. Kuba ipara pedig ezeknek az országoknak a segítségével, az utóbbi években gyors ütemben fejlődik, új iparágak honosodnak meg. Nagy fejlődés észlelhető a gép-, a vegy-, az építő- és a könnyűipar néhány ágazatában, de főleg az élelmimég 1959 előtt épült, de többségük így is Jó állapotban várja a külföldieket. A szállodákban a szolgáltatások kielégítőek, és a gyomrukat féltő idegenek is nyugodtan utazhatnak Kubába, hiszen a változatos, főleg sokféle halételből és gyümölcsből ösz- szeállított Ízletes kubai konyha a legínyencebb vendégeknek is megfelel. A jó hangulat alapját a híres kubai rum képezi, s ami fontos, a meleg, párás éghajlatban, mértékkel fogyasztA JELEN ÉS A JÖVŐ ORSZÁGA: KUBA A Nemzeti Capitólium ténetében. Megszületett az első amerikai szocialista ország. Kuba a forradalom előtt jobbára az amerikai turisták dollárjaiból élt. A világon kevés ország rehdel- kezik kedvezőbb turisztikai adottságokkal, mint Kuba, hiszen az Antillák legnagyobb szigetén, az Isla de Cubán és a mintegy 1600 ehhez csatlakozó kisebb szigeten az év tíz hónapján keresztül süt a nap, az évi átlaghőmérséklet 25 Celsius-fok, s mintegy 300 strand várja a fürdőzőket a kubai partokon. Persze ma már nemcsak turistaparadicsomként ismert ez a lenyűgöző szigetország. Kuba gyors ütemben fejlődő szocialista ország. Az első számú kiviteli cikk természetesen a cukor. A cukornádat, ezt a fehér aranyat adó termést egyszer évente, decembertől júliusig takarítják be a mezőgazdasági dolgozók. Sajnos, ennek az édes nyersanyagnak a világpiaci ára az utóbbi években egyre jobban visszaesett, ami tetemes veszteségeket jelent Kubának. A cukron kívül Ismert exporttermék a dohány is, nem hiába sorolják a dohányosok a világ minden táján a kubai szivart a legjobb minőségű dohányáruk közé. Fontos nyersanyagnak számit továbbá a nikkel és a króm is, ugyanakkor sót szeriparban. Ami a mezőgazdaságot illeti, már említettük a cukornádtermesztést, ezen kívül a déligyümölcs: a banán, a kókuszdió, az ananász, a citromfélék, valamint a burgonya a legjelentősebb termék. Érdekes, hogy csak a lakosság 21 százalékát foglalkoztatja az ipar, a többiek a mező- gazdaságban és a szolgáltatásokban dolgoznak. KUBAI TURIZMUS Kuba természeti szépségei, történelmi emlékei és vendégszerető lakói egyre több turistát vonzanak a világ minden tájáról. Az idegenforgalmi á- gazat —■ bevételi nagyságát tekintve — ma már a negyedik helyen áll, a cukor, a nikkel és a dohány mögött. Becslések szerifit tavaly több mint negyedmillió külföldi látogató járt a gyönyörű szigetországban. A forradalom előtt a turistainvázió leginkább az Egyesült Államokból érkezett, most a kanadaiak, mexikóiak és a nyugat-európaiak igyekszenek „birtokukba venni“ több hónapon keresztül a vonzó karib-tengeri strandokat. Igaz, Kuba jelenlegi bonyolult gazdasági helyzete nem teszi lehetővé, hogy az új szállodák olyan ütemben épüljenek, amely megfelelne az egyre növekvő igényeknek. A hotelek zöme va napközben sem „veszi le a lábáról“ az embert. Nem szükséges különösképpen hangsúlyozni, hogy a felsoroltak eltörpülnek két idegenforgalmi tényező: a Karib-tenger vize és a kubai tengerpart mellett. A tengervíz színe szinte hihetetlenül kékeszöld, a számos strand homokja pedig vakítóan fehér a tűző napsütésben. Festői a természet! Kubára érkezésük után a turisták nagy része minden bizonnyal először a fővárostól keleti irányban alig negyven kilométerre található Santa Maria strandon ismerkedik meg ezzel a csodálatos világgal. A tenger vize itt a téli hónapokban is kellemesen langyos. Igaz, míg például a Közép-Európából érkező turista hosszú órákon keresztül képes lubickolni a tarajos hullámokat vető tengerben, a bennszülöttek idegenkedve, fázósan szemlélgetik a végeláthatatlan vizet — abban bízva, hogy minél előbb beköszönt a hosszú, forró nyár. Az idegenforgalomról, tengerpartról és fürdőzésről beszélve bűn lenne nem megemlíteni Varadőrót, a gyönyörűséges félszigetet, amelynek strandjai a világ minden táján ismertek. S tegyük hozzá, hogy teljesen jogosan. Nem hiába építette fel az ismert amerikai multimilliomos, Du Pont ezen a félszigeten nyári rezidenciáját, amelyhez külön kikötő, repülőtér, óriási golfpálya és állatkert is tartozott annakidején. Ma ez a kastélynak is beillő épület idegenforgalmi látványosságnak számít: a földszinten elsőosztályú étterem várja az igényes vendégeket, az épület többi része pedig múzeumként áll a látogatók rendelkezésére. Persze ez csak egy a sok érdekesség közül. Havannától mintegy 130 kilométerre fekvő félszigeten tizenhét kilométer hosszúságban húzódnak a világ talán legszebb tengerparti strandjain a ki- sebb-nagyobb szállodák, ahol kellemesen töltik szabadságukat a kanadaiak, csehszlovákok, franciák, magyarok, osztrákok és más nemzetiségűek. A FŐVÁROS, HAVANNA A ma már kétmillió lakost számláló kubai metropolis sok látnivalót Részlet a híres Maleconról tartogat. Elsősorban a főváros kolo- nlális része vonzza az idegeneket. A régen Cristobal de la Habana néven ismert várost 1515-ben Diega de Velasquez spanyol konkvisztádor alapította, s 1556-tól főváros. 1742-ben az angolok elfoglalták, de uralmuk csak 13 hónapig tartott. Jelenleg a város 732 négyzetkilométeren terül el, és az ország lakosságának egyötöde él itt: Kuba legjellemzőbb vonása, amit az idegen a fővárosban azonnal tudatosít: etnikailag a világ egyik legheterogénabb országa. A spanyolokon, indiánokon és négereken kívül kínaiak, európai meg latin-amerikai országokból származó bevándorlók keveredtek a csaknem 111 ezer négyzetkilométer területű szigetországban. A lakosság háromnegyed része városokban lakik. A főváros legrégibb épületét, az El Castillo de la Real Fuerzát 1558-ban emelték, és az állandóan kalózok fenyegette város védelmére szolgált. A kubai barokk remekműve a havannai Katedrális, amely csaknem harminc évig, 1748-tól 1777-ig épült. A város központját a többszintes, árkádos épületek ezrei alkotják. Ilyen házak szegélyezik egyik oldalról a nyolc kilométer hosszú Malecont is, amelynek másik oldalát a tenger hullámai mossák. A Malecon a főváros egyik legjellegzetesebb utcája, hiszen karneválok Idején rajta vonul végig é- vente a vigadó, ünneplő, tarka emberáradat is, ez tehát hagyományos ünnepségek középpontja. Havanna e- gyik büszkesége a Nemzeti Capitö- lium, amelyet a washingtoni pontos dik otthonára. Az épületet az író halála után (1961) Hemingway-múzeum- má alakították. Az öreg halász és a tenger írója annak idején kijelentette, hogy az e regényért kapott Nobel- -díj valójában' az egyszerű kubai embereket illeti. Nem palástolt érdeklődéssel kísérte figyelemmel a kubai nép Batista-diktatúra elleni harcát. Amikor 1958-ban a UPI egy „kacsát“ röpített világgá Fidel Castro állítólagos haláláról, Hemingway a következőket mondotta: „Ez hazugság. Azért állítják ezt, mert a szabadságharcot szeretnék ezzel gyengíteni. Fidel valójában nem is halhat meg. Neki győzelemre kell vinnie ezt az igazságos szabadságharcot.“ Igaza volt a tapasztalt írónak. A történelem maradéktalanul igazolta szavait. A szabadság- harc győzött, Kuba a szabadság szigete lett. Ernest Hemingway, aki Batista ko- pói elől menekülve egy időre kénytelen volt elhagyni Kubát, 1960-ban érkezett utoljára vissza ide. A havannai repülőtéren megcsókolta a kubai nemzeti zászlót. Boldognak érezte magát, hiszen kijelentette: „Kubainak tartom magamat, és a kubai szabadságharcot, bár a háború ellen vagyok, szívügyemnek tartom.“ Ezzel Castrohoz személyes baráti szálak fűzték. A lakóházából átalakított múzeum Havanna történelmi nevezetességei közé tartozik. De az ismert író emlékét őrzik például a Floridita és Bodeguita vendéglők is, amelyeknek állandó vendége volt Hemingway, ami nem is csoda, hiszen mindmáig itt kapható a legfinomabb halsaláta, és A havannai új kórház másaként építettek fel három év a- latt (1926—1929). Idegenforgalmi érdekességnek számít a Kolumbusz-te- mető is, amely 72 hektár területen terül el, az itt található kb. 8000 sír és sírhely tulajdonképpen egy óriási, vakítóan fehér márványtenger. De nemcsak a régi Havanna bővelkedik látnivalókban. A forradalom győzelme óta sok minden megváltozott Kuba fővárosában. Az új, modern városnegyedekben az addig igencsak szerény körülmények között élő munkások és családjaik találtak minden igényt kielégítő otthonra. A város szívében nemrég adták át Latín-Ame- rika egyik legkorszerűbb kórházát. A főváros legmagasabb épülete a Fok- sa, amelynek harmincadik emeleti étterméből festői látvány tárul az ember szeme elé. A Forradalom terének közepén ágaskodik a magasba a 140 méteres Jósé Marti-emlékmű, maga a szobor 18 méter magas. Ezen a téren találjuk a Nemzeti Színház modern épületét, és több minisztérium székhelyét. A havannai kikötőbe a tengeri hajók egy szűk csatornán keresztül Jutnak, amely alatt halad a 780 méter hosszú Tűnél de la Bahia. Ez az alagút köti össze a központot a főváros keleti városnegyedeivel. KUBA ÉS HEMINGWAY A főváros Gojimar sétányán van a Hemingway-emlékmü. A híres Nobel- -díjas amerikai író neve a történelem folyamán szorosan összeforrott e karib-tengeri ország nevével. Fidel Castro 1960. május 15-én találkozott először a kubai szabadságharccal rokonszenvező íróval. Ernest Hemingway második hazájának .levezte Kubát. 1928-ban járt először a szigetországban, Franciaországból hazafelé tartva néhány órát töltött itt, majd 1931-ben és 1933-ban hasonló körülmények között látogatott Kubába. A múlt évszázad végén született amerikai írót annyira lenyűgözte a szigetvilág csodálatos természete, a lakosság barátsága, hogy 1944-ben letelepedett Havannában. A La Vigia-ház- ban, a főváros peremén talált másoe két helyen keverik a legjobb kubai italokat, a daikirit és a mochitót. A KUBAI SPORT VILÁGSIKEREI Nemcsak azért vált Kuba sportközponttá, mert a turisták nagy részét éppen a mozgás, a fürdőzés, úszás vonzza ide, hanem mert a jelenlegi lehetőségek teljes mértékben kibontakoztatták a kubai tehetségeket az életnek ezen a területén is. Az utóbbi két évtized alatt Kuba a világ sportnagyhatalmai közé küzdötte fel magát. A szigetországban, a legnépszerűbb sportág a baseball. Tavaly például Kuba volt a színhelye az a- matőr világbajnokságnak. Óriási fejlődésen mentek keresztül az olimpiai sportágak is — elsősorban az atlétika, az ökölvívás, a röplabda, a kosárlabda, a vízilabda, a vívás, a súlyemelés, a kerékpározás és a torna. Hogy csak két nevet említsünk: a középtávfutó Alberto Juantorena és a nehézsúlyú ökölvívó Teofilo Stevenson több olimpiai aranyérmet és világhírnevet szerzett Kubának. A szigetország évente több világverseny színhelye, a szocialista országok válogatottjai, sportolói kihasználva az alkalmas feltételeket, a kiváló éghajlatot, téli felkészülésük is gyakran éppen Kubában végzik, közösen a hazai versenyzőkkel — ami mindkét fél számára nagy előny. A szabadság szigete nemcsak a jelen, hanem elsősorban a jövő országa, s ez megmutatkozik az élet minden területén. A kubai nép még csak most kezdi igazán kihasználni a szabadság és a természet adta kedvező lehetőségeket. Az Ipar és a mezőgazdaság óriást fejlődés előtt áll. A turizmus szintén minden bizonnyal állandóan nagyobb méreteket ölt majd, és általában további fellendülés várható. Hiszen a Fidel Castro vezette győztes szabadságharc élő példakép számos közép- és dél-amerikai nép számára a függetlenségért és szabadságért folytatott küzdelmében. KOLLÁR GÁBOR A szerző felvételei I I
