Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-08-20 / 34. szám

új ifjúság 4 Másodévesek Már valamennyi főiskolára je­lentkező megkapta a várva várt választ: igen vagy nem. Sőt né­hányon már haza is tértek az el­ső évfolyam előtti építőtáborozás­ról, sokan most készülnek tábor­ba. írásunk szereplői tavaly ugyan­ilyen izgatottan lesték a postást. Nagy Dezső Tanyről (Tőül a Nit- rai Mezőgazdasági Főiskola gépé­szeti szakának hallgatója: 6—■ Számomra nagy változást je­lentett a íőiskolai élet. Szokatlan ,volt a környezet, a diákotthon, de szerencsére nem tartott soká, míg barátokra találtam. A főiskolán szinte teljesen önállóan kell ta­nulni. Nem áll felettünk senki, aki kényszerítene a tanulásra, rendszeresen kell készülni. Van­nak, akik ezt nem veszik tudo­másul, elpocsékolják szabadidejü­ket, halogatják a tanulást. A vé­gén nem marad idejük felkészül­ni a vizsgákra. Dezső elmondja azt is, hogy e- zen a szakon 250-en kezdtek, je­lenleg kb. kétszázan vannak, elég magas azoknak a száma, akik e- gészségi, családi vagy tanulmányi okokból otthagyták az iskolát. i— Baráti köröd? ... <— Van egy kisebb baráti köröm, együtt készülünk a vizsgákra. Eb­ben látom a diákotthon előnyét. Elmagyarázzuk egymásnak az a- nyagot, talán ezért tanultam szin­te kizárólag a diákotthonban. Dezső, ha újra választhatna, is­mét ebbe az iskolába jönne. Itt a főtantárgyak a kedvencei, de a többi tantárgyat sem mellőzi. >— Az első évfolyamban többek között alapkövetelmény volt, hogy minden hallgató megtanuljon gép­kocsit vezetni, megszerezze a szükséges hajtási jogosítványt. Örülök, hogy ez nekem sikerült, mert igy a nyáron munkagépre kerülhetek. A szövetkezetek és ál­lami gazdaságok szívesen látják nyaranként főiskolánk diákjait Nemsokára Velky Grobra utazom szakmai gyakorlatra. Onnan ha­zatérve, rövid pihenő után Nagy- sallóra (Tekovské Luáany) me­gyek építőtáborba. Ujj Eleonórát Komáméban nagy készülődésben találtam. Pár óra múlva indul a vonatuk Bratisla- vába, ahol a Szlovák Műszaki Fő­iskola Építészeti Karának hallga­tóival nyári gyakorlaton vesz részt a Doprastav nemzeti .válla­latnál. •— Miért éppen műszaki főisko­lára jelentkeztél? i—: A matematikát és a fizikát’ nagyon kedvelem és itt ezzel a két tantárggyal kedvemre foglal­kozhatom. Csoportunkban 21-en vagyunk s ebből csak öt a lány. Úgy gondolom, hogy nagyon moz­galmas diákéletet élünk. A diák­otthonban rendszerint még átnéz­zük az aznapi előadásokon készí­tett jegyzeteinket. Rengeteg a raj- zolnivaló, néha késő éjjelig is dol­gozunk. Szobánkon van egy NDK- beli lány is, Dagmar Kühne. Ő a barátnőm, közösen szoktunk mo­ziba járni. ’— Milyen volt az első főiskolai 'év?, —Nehéz. Ä tantárgyak zöme szaktantárgy. Gimnáziumban é- rettségiztem, főleg a rajzoknál volt szükség társaim segítségére, melyet a volt építészeti szakkö­zépiskolások mindig meg is ad­tak. Cserébe mi a fizikábah és ma­tematikában segítettünk nekik. Legjobban a gyakorlatokat ked­veltem. — Milyen programod volt a hét­végeken? — 5zinte mindig hazahoztam ä rajzokat, de egy kicsit azért la­zíthattam. Az egy év alatt csak egy-két könyvet olvastam el. Érdeklődöm, mit kell tudnia annak, aki erre a főiskolára ké­szül? Nóra válasza: Szeressen raj­zolni, mert azt tényleg sokat kell. A felvételi különben matematiká­ból, fizikából és politikai ismere­tekből .van. ŐSZIBARACK - NYÁRON őszibarack'. Ilyenkor nyáron az első korai fajtát már általában le­szedték, de ha jól, átgondoltan telepítették a fajtákat, akár késő őszig is van mit szüretelniük a gyümölcsösben. Feltéve, ha nem olyan zord a tél, mint a mostani volt. Az őszibarackosokban ugyan­úgy, mint a szőlőben vagy a dió­ültetvényekben eléggé nyomot ha­gyott a tél vasfoga. Vajon az ifjú­ságfalvi (Dedina Mládeze) szö­vetkezet őszibarackosában is? Nem éppen. Negyed (Neded)’ felől érkezve ugyanis már mesz- sziről piroslanak a fák. Másutt jó, ha a koronák fele, negyede meg­maradt, itt első pillanatásra szin­te nyoma sincs a zord télnek. f—1 Áz idősebb, erejük teljében lévő fák kibírták — mondja a gyümölcsös fiatal vezetője, Miro­slav BaláZ. — A fiatal ültetvé­nyekben és faiskolában is elég nagy kár esett. A fiatal szakember, aki eredeti­leg méhésznek készült, végigvezet a gyümölcsösön, ésjátom, igazat beszél. Az érett, szüretelésre vá­ró gyümölccsel teli fákra öntöző­fejek szórják a vizet. ' •—< Nem árt ez a sók' víz a ba­racknak? — érdeklődöm. <— Nem! Sőt, használ! Ami érett volt a fák tetején, azt már leszü­reteltük, beszolgáltattuk, és hogy legalább egy kicsit késleltessük az érést, öntözzük, de öntözünk azért is, hogy jobban bírják a fák a terhüket, nagyobb, ízletesebb, lédúsabb legyen a termés. No meg ilyenkor dől el, milyen lesz a kö­vetkező év termése, a fák áttele- lésének az esélye is, és ez nagyon fontos, mert a mi kertünkben is csak a jó kondícióban lévő fák bírták ki a tél viszontagságait. Itt van például a gyorsan, hevenyész­ve elduggatott őszibarack-cseme­téknek a példája. Mivel már nem volt elég idejük megerősödni, a fagyot sem bírták valami jól... Sétánk közben szemügyre vesz- szük a tavaly, tavalyelőtt és még korábban telepített fákat. Még nem rogyadoznak a terméstől, épphogy csak akad egy-két szem gyümölcs a fejlettebb ágrészeken, viszont az a pár szem annál szebb, mufatósabb. f—■ Áz egész területet öntözzük s— magyarázza Miro —, és ez iga­zán jót tesz nekik. Jól, egyenlete­sen teremnek, kiváló a termésük. Előbb Nitrán, a Mezőgazdasági Fő­iskola méhészetében dolgoztam, és miután megnősültem, ide ke­rültem. A szövetkezetnek is van méhese, eredetileg sző volt róla, hogy a méhekkel is én fogok fog­lalkozni, de egyelőre itt is elég a munka. Nincs sok emberem, négy asszony, hét-nyolc idősebb, nyugdíjas dolgozó, akik értenek az öntözéshez, a fák gondozásá­hoz, és ha kell, segítenek a szü­retelésben is. Igaz, hogy hozzájuk' képest fiatal vagyok, de ez nem' számít, nem kell őket vezetgetni, magúktól is tudják a dolgukat —i mondja Miro, amikor visszaérünk a hevenyészett bódéhoz, ahol épp befejezték az emberek az ebédet,­Áz asszonyok már szedelőzköd- nek, hogy kapával szabadítsák meg a fák tövét a gyomoktól. Ilyenkor, amikor kinn a földeken kellenek a gépek, a gyümölcsös­ben két-három hétig sem kapnak- traktort, így aztán kézi erővel! kénytelenek segíteni magukon. Á hetvenéves, fiatalosan mozgó Fü- löp Lajos, Fülöp László és a töb­biek még megállnak egy pillanat­ra, megbeszélik a teendőiket, az­tán ki-ki megy a dolga után. Aa egyik kaszával, a másik az öntb- zőfejekkel, a harmadik a tömlő­vel forgolódik. Az ültetvény tele van műanyag ládákkal. A körbe- körbe járó szórófejek áztatják, le­mossák a rájuk ragadt gyümölcs­levet, és ha két-három nap múlva' kicsit megduzzadnak a pirosán mosolygó barackszemek, felsziK- kad a föld, újra nekilátnak a sze­désnek. NÉMETH ISTVÁN, UJJ ELEONÖRA FITOS ATTILA Búcsúzás közben megtudom, hogy a háromhetes szakmai gya­korlat után Élóra a Balatonhoz készül. Fitos 'Attilát Bogyón '(Bodza)' egy csirke felbontása közben lep­tem meg, és nem is csodálkoztam túlságosan, amikor kiderült, hogy Attila a Szlovák Műszaki Főiskola [Vegyészeti Karának élelmiszer szakán tanul. 1 s—i A tanárokkal ä gimnázium­ban családiasabb volt a hangulat. Ennek ellenére elég könnyen megszoktam az új környezetet, fő­leg a rendszeres tanulásra való ráállást. Egyesek szerint ez a fő­iskola a legnehezebb, de azt hi­szem, mindenütt sokat kell tanul­ni. Nekem kedvenc tantárgyam az analitika, de kedvelem a labora­tóriumi gyakorlatokat is. <— Mivel töltőd szabadidődet Bratislavában? >— Járok a József Attila Ifjúsági Klubba, ahol időnként volt osz­tálytársaimmal is találkozom, e- zenkívül részt veszek az iskola SZISZ-rendezvényein is. Kemény nyaram lesz, hiszen két vizsgám még hátravan, de remélem, si­kerül rajtuk túljutnom. A nyáron különben itt helyben szeretnék dolgozni. | Mindhárman a Komárnói Ma­gyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tavaly érettségizett diákjai: egye­lőre csak annyit mondhatunk ró­luk, hogy első főiskolai évükben helytálltak. BÁRÁNY JÁNOS Fotó: Nagy Dezső, SZISZ - VÉDNÖKSÉG Ä Komáromi (Komárno) járás egyik legnagyobb gazdasága a Karvai (Kra. vany nad Dunajom) Állami Gazdaság. 1983. január 1-én alakult. Igazgatója, Vladimir Trubaí mérnök elmondta, hogy céljuk Szlovákia legnagyobb gyümölcsösének kialakítása Karván. És ebben a munkában segítenek a fiatalok, mert a gazdaság gyümöl­csöse fölött a SZISZ Nyugat-szlová­kiai Kerületi Bizottsága vállalt véd­nökséget. A gazdaság 1213 hektár mezőgazdasági területtel rendelke­zik, amelyből 695 hektár a gyümöl­csös, 200 hektáron almát, 160 hektá­ron őszibarackot, 180 hektár terüle­ten sárgabarackot termelnek. Az al­mából hektáronként 30 tonnás, őszi- és sárgabarackból 11—11 tonnás ter­méshozamra számítanak az idén. Amint azt Proszonits László mér­nök elmondta, a fiatalok elsősorban az alma, a sárga, és őszibarack be­gyűjtésében segítenek. Az építőtáborban, a galántat (Ga- lánta), karvai, komáromi (Komár­no), trnavai, surányi (Surany) és ér­sekújvári (Nővé Zámky) középisko­lások dolgoznak. Az építőtábor ápri­lis 15-én nyitotta meg kapuit és jú­lius 10-ig 1188 diák cserélődött itt ki. A ledolgozott 7533 óra fele a Ko­máromi Építőipari Szakközépiskola és a Karvai Mezőgazdasági Szaktan­intézet diákjai igyekezetét dicséri. A legeredményesebben dolgozó csoport a Komáromi Építőipari Szakközépis­kola munkabrigádja volt, amelynek tagjai köszönőlevelet is kaptak a Karvai Állami Gazdaságtól eredmé­nyes, jő munkájukért. A diákok jelenleg Pörösön (Perei)' a munkásszálló környékét szépítik és a gyümölcsösben dolgoznak. A munkásszállóban 80 diák lakik majd. Proszonits mérnök elmondta azt is, hogy az állami gazdaság a jövőben növelni kívánja a építőtáborok számát,’ mert jó tapasztalataik vannak: a fia­talok jól és szorgalmasan dolgoznak. TARICS PÉTER Felvételünk a munkásszálló környékét tatarozó diákokról készült. A járásból és külföldről Javában tart 'a vakáció, a "diá­kok egy részét építőtáborokban, a kisebbek pionírtáborokban töl­tik. Melánia Kmetovával, a SZISZ TrebtSovi Járási Bizottsága titká­rával a járás területén már javá­ban dolgozó vagy még kapunyi­tásra váró táborokat vettük szám­ba.- Már szép hagyománnyá vált, Hogy testvérjárásainkkal, a Kutná Hora-i és a sátoraljaújhelyi fiata­lokkal a nyári hónapokban cse­reüdüléseket valósítunk meg. Je­lenleg harminc pionírunk a KISZ füzérradványi üdülőtelepén tölti vakációját, további harminc pedig a Kutná Hora-i járásban nemzet­közi pionírtáborban nyaral. Ma­gyarországi vendégeinket július második felében láttuk vendégül Cejkovban, a cseh fiatalokat pe­dig a kagovi turistaközpontban. Ezek a SZISZ-táborok, de üzemek, .vállalatok szakszervezetei, a já­rási és Károsi pionírházak is, sőt áz iskolák pionírcsapatai is szer­veznek nyári üdüléseket. y f— Ezekről is van áttekintésed? f— Van. Az Agrostav trebisovi vállalata például negyven gyere­ket üdüldet a sátoraljaújhelyi kör­zetből a Szőlőskei (Vinicky) Szaktanintézet berendezéseiben, áz ágcsernyői (Cierna nad Tisou) vasúti átrakodóállomás szintén ugyanennyi szovjet gyereket fo­gad üdülőtelepén. A járási pionír­ház az idén három turnusban 180 gyerek vakációjáról, kellemes időtöltéséről gondoskodik. A se- covcei városi pionírház három ú- szótanfolyammal egybekötött tá­bort szervez, a nagykaposi (Veiké Kapusany) városi pionírház pedig főleg a természetbarátokat és -védőket látja vendégül a Lator­ca partján, majd a természetvé­dők nemzetközi táborában Borsi­ban (Borga). Egyes pionírcsapa­tok nyári tevékenysége is figye­lemreméltó. Például a Királyhel- meci JKráloyskjl .Chlmec], Alap­iskola pionírjai az idén a füzér- radványiakkal terveznek csere­üdülést. Bolyból (Bői) a József Attila Pionírcsapat már negyedik éve Budapestre jár, a trebisovi Gorkij utcai Alapiskola pedig a hátgerincbántalmakban szenvedő gyerekeknek készít elő minden évben gyógytornával, úszással egybekötött foglalkozást. POLGÁRI LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents