Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-08-06 / 32. szám
ik I llván mindenkit érdekel, hogyan V keletkezett a világegyetem, ám / gyakran csalódást okoz, hogy a csillagászat rohamos fejlődése ellenére, még ma sem képes erre a kérdésre minden szempontból helytálló választ adni. A világ- egyetem — ezen belül a Naprendszer — keletkezésének és kialakulásának a kérdése a természettudomány egyik központi problémája. Tulajdonképpen nem is beszélhetünk a világegyetem kialakulásáról, hanem csak a kialakulására vonatkozó elméletekről. nek kialakulni. A harmadik perc végén a világegyetem túlnyomórészt fotonokból, neutrínókból és antineutrínókből állt. jelen volt még egy kevés atommag is. (73 százalék hidrogénmag, 27 százalék héliummag), továbbá kb. azonos mennyiségben elektron. Ez az anyag folytatta a szétszóródást, egyre hidegebbé és hígabbá válva, jóval később, néhány ezer év múltán, a keverék hőmérséklete elért egy olyan értéket, amely lehetővé tette, hogy az elektronok az atommagokhoz kapcsolódjanak — hidrogén- illetve héliumatomokat hozva így létre. A graténhet. Ám még ha egyszer valótlannak bizonyul is, a Big Bang modell akkor Is nagyon értékes szerepet játszott a kozmogő- nia történetében, v Más elméletek viszont lehetségesnek tartják, hogy a világegyetem bizonyos értelemben „oszcillál“, vagyis az összehúzódás u- tán ismét tágulni kezd. Ám ha tágulni kezd, akkor egy idő után ismét lelassul majd, és megáll, amit aztán újabb összehúzódás követ s így tovább, örökkön-örökké. Rádioaktív kormeghatározási módszerrel állapították meg, hogy a Földünk legöreAZ UNIVERZUM KIALAKULÁSA A világegyetem kialakulásának ma elfogadott elméletét vizsgáljuk meg kissé közelebbről. Azt az elméletet, amely a „nagy robbanás“ (Big Bang) néven ismeretes és George Ganow, valamint munkatársai, Ralph Alpher és Robert Herman dolgozták ki részletesen az 1940-es években. Az elmélet szerint a kezdetet egy nagy robbanás jelentette, kezdettől fogva betöltve az egész teret. Mintegy századmásodperc múlva — ez az első időpont, amelyről már többé-kevés- bé megbízhatóan beszélhetünk — a világ- egyetem hőmérséklete hozzávetőleg 100 milliárd Celsius-fok volt. A leggyakrabban előforduló elemek az elektron, a pozitron, a neutrínó és a foton voltak. Ezenkívül jelen volt még egy kevés proton és neutron Is. Hogy érzékeltessük a számbeli különbséget: minden egymilliárd elektronra (pozitronra, neutrínóra, fotonra) hozzávetőleg egy, proton vagy neutron jutott. A robbanást követően a hőmérséklet rohamosan csökkent: mintegy tizedmásodperc múlva 30 milliárd Celsius-fokot, egy másodperc múlva 10 milliárd fokot, 14 másodperc múltán pedig 3 milliárd fokot ért el. Ekkor még elég „hideg“ volt ahhoz, hogy az elktronok és pozitronok szétsugárzása gyorsabbá váljon, mint amilyen gyors volt a fotonokból és neutrínókból való újraképződésük. Így a szétsugárzás révén energia szabadult fel, a- ml átmenetileg lelassította a lehűlés ütemét. Mindazonáltal a lehűlés tovább folytatódott és végül hozzávetőlegesen a harmadik perc végén a hőmérséklet már elég „alacsony“ volt ahhoz, hogy a protonokból és neutronokból összetett atommagok kezdjevltáciő hatására aztán a gáz csomósodni kezdett, ennek eredményeképpen végül is kiváltak a világegyetem galaxisai és csillagai. Így a csillagok azokkal az alkotóelemekkel kezdték életüket, amelyek az első három percben létrejöttek. A csillagok körül pedig kialakultak a bolygórendszerek. Az első tudományosnak nyilvánítható bolygőkozmogóniai elméletet René Descartes francia filozófus 1664-ben és Immanuel Kant német filozófus 1755-ben dolgozta ki. Pierre Simon Laplace 1796-ban kidolgozott bolygókeletkezési elméletében fényt derít a Naprendszer keletkezésére. A Laplace- -elméiet szerint a bolygók — így Földünk is — anyaga izzó gázállapotban vált ki a Napból. Szilárd kérgük csak később a kihűlés során keletkezett. A további lehűlés folytán a kéreg összegyűrődött, és ezáltal keletkeztek a hegyek. A világegyetem kialakulására vonatkozó másik alternatív elméletet Herman Bondi, Thomas Gold és — egy kissé más megfogalmazásban — Fred Hoyle^ dolgozta ki áz 1940-es évek végén. Az elmélet lényege az, hogy a világegyetem mindig olyan volt, mint amilyennek ma látjuk. Ezért nevezik az „állandó állapotú világegyetem" modelljének. Azt a tényt, hogy éppen a Big Bang elméletet fogadták el, mindenképpen a modern asztrofizika objektivitása sikereként könyvelhetjük el. amit nyomós kísérleti tények sora kényszerített ki. Valóban biztosak lehetünk e modell érvényességében? Vagy új felfedezések megdönthetik azt és új kozmogóniával helyettesíthetik? Megtörgebb kőzeteinek, valamint a Holdról hozott kőzetek alapján a holdkéreg kora 4,1 milliárd év. A legősibb meteoritok 4,6 milliárd évesek, továbbá a Hold keletkezésétől a kéreg kialakulásáig mintegy félmílliárd évnek kellett eltelnie. Ezek alapján joggal mopdhatjuk, hogy a Naprendszer kora 4,6 milliárd év körül van. A világegyetem bizonyára még jő ideig folytatja tágulását. Hogy ezután mi lesz a sorsa, arra a Big Bang elmélet kétértelmű jóslatot ad: minden attól függ. hogy a kozmikus tömegsűrűség egy bizonyos értéknél kisebb vagy nagyobb.A kritikus tömegsűrűség az a minimális sűrűség, amely ahhoz szükséges, hogy a világegyetem tágulása valamikor megálljon, majd ezt követően ösz- széhúzódásba menjen át. Ha a kozmikus sűrűség a' kritikus értéknél kisebb, akkor a világegyetem méretei végtelenek, és a tágulás a végtelenségig folytatódik tovább. A másik esetben, ha az Univerzum sűrűsége a kritikus értéknél nagyobb, akkor a világ- egyetem térben véges, és tágulása előbb- -utóbb abbamarad hogy utat adjon egy egyre gyorsabb ütemű összehúzódásnak, ami egészen az eredeti állapotba téríti vissza a világegyetemet. Bármelyik kozmológiai modell is bizonyul majd helyesnek, nem sok vigaszt lelhetünk benne. Az emberiség szeretné elhinni, hogy valami kitüntetett helyzetet tölt be á világegyetemben. Nehéz elfogadni, hogy a természet e gyönyörű, psodálatos teremtménye — az emberi elme — csupán egy parányi részecskéje a gigantikus világ- egyetemnek: TARICS PÉTER Erdősítés félsivatagos területeken Ä Volga és az Urál folyók közti övezetben egy legalább egy- millió hektárnyi félsi- 5SSj| vatagos földterület taTKSl-JűSI la,ható- Az éghajlat ott száraz és forró, a talaj pedig javarészt szikes. Emiatt e területen nagyon nehéz fejleszteni a mezőgazdaságot. Javítaná a helyzetet, ha ott is mezővédő erdősávokat telepítenének. Csakhogy a Volga és az Urál folyók közti területen soha sem nőtt erdő, s a szakemberek közül sokan mindmáig állították, hogy ez ott nem is lehetséges. 'Az SZTÁ Erdészeti Kutatóintézete munkatársainak kísérletei igazolták, hogy igenis ezen a száraz, szikes területen is telepíthetők erdők. A kutatók egyfelől eljárást dolgoztak ki a szikes talaj nátriumtartalmának csökkentésére, másfelől arra, hogy miképp fokozhatnák a talaj nedvességmegőrző képességét. Á szóban forgó vidéken mindössze Q,5 m mélyen hatalmas területeken gipsz található. A gipszrétegig lehatoló mélyszántással, a gipsznek és a szikes talajnak az összekeverésével megvalósítható a nátrium és a kalcium cseréje. A talaj nedvességtartalmát pedig különleges rendszerben ültetétt mezővédő erdősávokkal őrizték meg. A fákkal védett, feljavított talajú területeken a régebbi búzahozamnak a négyszeresét is betakaríthatták. A Madit Extra motorolaj-család legifjabb sarja A svájci „álomautó“ TUDOMÁNY TECHNIKA A z idén immár tizenhetedik alkalom, mai megrendezett Incheba ’65 nemzetközi vegyipari kiállításon a világ 23 országának 554 kiállítója szerepelt. Első ízben japán cégek is érkeztek a hagyományos bratislavai árumintavásárra, sőt a távoli Brazília szintén képviseltette magát mintakollekciójával a Duna parti városban. Az „Arany Incheba“ díjért kiírt verseny, be a vállalatok összesen 119 gyártmányt neveztek be. Tíz készterméket és 3 anyagtakarékos munkafolyamatot jutalmazott a szakzsüri. Három érem idehaza maradt, e- gyet-egyet pedig magyarországi, belga, svájci és francia kereskedelmi egységek tehettek a tarsolyukba. Az üzemek, vállalatok, gazdasági társulások számos figyelemre méltó újdonsággal rukkoltak ki. A bratislavai Slovnaft többek között az autósok népes táborát örvendeztette m?g közszemlére bocsátott termékeivel. A saját „boszorkánykonyhájukban" előállított, a- ranyéremmel jutalmazott Madit Extra mo. torolaj-család újabb, hosszú élettartamú, kil váló minőségű készítménye például két esz- tendőnyi kemény, szorgos kutatómunka e- redményeként, más üzemek együttműködésével jöhetett létre. Az NSZK-beli Bostik cég példának okáért olyan ragasztópisztollyal állt elő, amely- lyel a neratovicei Spolana kisaranyérmet nyert höplasztiKus ragasztója nagyszerűen hasznosítható. A szerződéskötés természetesen megtörtént, amely annál értékesebb, mivel a nyugatnémet vállalat saját maga is előállít műanyag töltőanyagokat, s hozzá az alapvető granulátumot éppen Csehszlovákiáiról szerzi be hozzá. A nagylégi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Efsz elmés, automata detektora a gyúlékony gázok és gőzök veszélyes koncentrációját jelzi. Ha történetesen a sző. vetkezet^istállójában a megengedettnél magasabbra .szökik az ammónia szintje, az o- kos találmány beindítja a szellőztető berendezést. Ám a légiek azóta sem pihennek a babérjaikon. Kutatócsoportjuk, a Szlovák Műszaki Főiskola egyik tanszékével együttműködve az elhasznált, „fáradt“ motorolaj felfrissítésének lehető leggazdaságosabb módozatát keresi-... A svájci Du Pont-cég „MARK—II“ fantázianévre keresztelt műanyagautója a jövő valósága. A személykocsin, alvázának merevítőszerkezetén, a tengelyeken, valamint a kerekeken túlmenően alig-alig lehet fémet találni, összesen ugyanis 260 alkatrésze készült műanyagból, amelyhez a svájci vállalat-gyártja az alapanyagot. A részegységek közül 225 különböző személyautók számára sorozatban készül. Tehát az e- gyes autógyárak számára előállított műanyag alkatrészekből áll a „csodakocsi“, a .hiányzó összekötő, műanyagból tervezett részegységeket pedig a cég szakemberei „álmodták“ meg. A Tv-híradó reklámfilmjeiből ismert deb. receni Biogal Gyógyszergyár Hélia—D nevet kapott, arckrémből, testápolóból és arctejből összetevődő szépségápoló kollekciója „születését“ egy hajóskapitány utazni vágyó feleségének, Ngdiczky Jenőnének köszönheti, aki világjáró hölgy lévén, kifürkészte, hogy az indián nők a napraforgó szárából nyert kivonatot századok óta szé- pítöszerként használták. Az élelmes menyecske, 'újságolták a gyártó cég szakemberei, szabadalmaztatta a szer hatóanyagát, amely krémbe vegyítve ránctalanító hatással bír. Persze, a felhasználását megelőzően- nem egy tudományos kutatóintézet vegyelemezte' a közhasználatra szánt terméket, s ez csupán az alapos minősítő ellenőrzéseket követően kapott „jeles bizonyítványt“. A termék Szingapúrban Ázsiai Nagydijat kapott, amelyből ma már férfikrém, masszázsampulla és propoliszos testápoló is készül. Zolczer László A szerző felvételei új ifjúság 9 V A S A R F I A
