Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-07-30 / 31. szám

Levelezőinktől: POP-ROCK hangverseny Á III-ík Tornai (Turnlan- ske Podhradie) pop-rock fesztiválon két járás ama­tőr együttesei léptek fel. Többnyire saját számaikkal szórakoztatták a nagyszámú közönséget. A fesztivál há­rom részből állt. A • verse­nyen bemutatkozott mind a hat együttes, majd ezután az egyes hanaszereken ját­szókat értékelték. Legjobb nak bizonyultak: Olexa Iván basszusgitáros a REFLEX együttesből, Balázs Jenő szólógitáros az ÚJ GENERÁ. CIO együttesből, Zagiba Zol­tán ütőhangszeren a ZZ—2 együttesből, Koleszár István zongorán a COBRA együt­tesből. A legjobb énekes Gömöry Gábor lett, szintén a COBRA együttesből. A délutáni gálakoncerten a négy legjobb együttes szó­rakoztatta a fiatalokat: A COBRA,az ÚJ GENERÁCIÓ, a GOLF a Rozsnyói (Rozfta- va) járásból és a MENTOL a Kassa.vidéki (Kosice) járás, ból. A közönség nagydíját a COBRA együttes kapta. Táncmulatsággal zárult a fesztivál, melyen a COBRA és az ÚJ GENERÁCIÓ együt. tesek szórakoztatták a két járásból összesereglett fia­talokat. Farkas Rózsa Két sikeres zenekar Egy sikeres hangverseny volt nemrég Füleken (Ella- kovo), amelyen a helyi SOS zenekar és a magyarírszá- gi Hangár együttes lépett fel. A koncert színhelye a fü­lek: művelődési Ktub vo't, ahol több százan kísérték figyelemmel ezt a rendez­vényt, amelyre majdnem minden évben sor kerül. Mindenki hallhatta kedvenc dalait. Az SOS zenekar é- vek óta szoros barátságban van a Hangár együttessel; e hónap végén az SOS ze­nekar 4 napos siófoki tur­nén vesz részt. Sikereik nagyrészt a ze­nekar vezetőjének, Rácz Lászlónak köszönhetők, aki mindent megtesz az ered­ményes munka érdekében, Kadasi Júlia Vezényelni már nem láttam-haí- lottam, pedig Beethoven „Kilen­cedikjének“ tolmácsolásáról, me­lyet együttesével több mint húsz­szor szólaltatott meg, a korabeli kritika az elismerés legmagasabb fokán emlékezik meg, de láthat­tam még őt, a város közkedvelt, tiszteletben álló, kedvesen mo­solygó Sanyi bácsiját azon a hangversenyen, melyen 70. szüle­tésnapja tiszteletére a Szlo­vák Filmharmónia megszólaltatta Csipkerózsika című szimfonikus költeményét. Az idei nagy évfordulók (Bach, Händel, Schütz) sorában kissé szerényen húzódik meg Albrecht Sándor centenáriuma. Albrecht Sándor viszont, városunk korabe­li zenei életének kimagasló ve­zéralakja volt és szerteágazó, gaz­dag munkásságával mintegy meg­alapozója napjaink zenekultú­B éke! E szónak' ma világszerte mérhetetlenül nagy súlya és ér­téke van. Különösen aktuális most, amikor ez a szó csaknem min­den nyelven naponta többször is el­hangzik Moszkvában, a XII. VIT-en. Pintér Istvánnal, a matematikai és fizikai tudományok kandidátusával, a Békevilágtanács tagjával, a Csehszlo­vák Béketanács komáromi járási szer. vezetének titkárával a csehszlovák békemozgalomról beszélgettem. — A csehszlovák békemozgalom megalakulása óta jelentős szerepet játszott a világ békemozgalmának ki. építésében. Ezt bizonyltja, hogy a bé­keerők első kongresszusát Párizsban ;és Prágában párhuzamosan rendez­ték meg. A Béketanács munkáját et­től az Időtől kezdve érdekes akciók rájának' is. Áradon született 1885. augusztus 12-én, majd Kaposvárt érintve kora ifjúságától kezdve haláláig Bratislavában élt, ahol apja latin és görög nyelvet okta­tó középiskolai tanár, majd tan­kerületi főigazgató volt. A kis Sándor zenei adottságai, aki hu­mán műveltségét apjától, művészi hajlamait pedig anyai ágon (a híres Vaszary család) kapta örök­ségül, már négyéves korában meg­mutatkoztak. Első zeneoktatója jól zongorázó anyja volt, majd pedig, a híres Forstner Károly or­gonistától tanult hangot előva­rázsolni a feketefehér billentyűk­ből. Már gimnazista mikor „új tanár“, a csupán négy évvel idő­sebb, hetedikes Bartók Béla kezdi oktatni. Az első zongoraleckével kezdetét is veszi egy zavartalan őszinte barátság, mely egy életre összefűzi az azonos környezetből kinövő két férfit. A sok-sok együttlét és kölcsönös egymásra hatás után utolsó találkozásuk' is itt zajlott le Bratislavában 1939- ben, közvetlenül Bartók önkéntes amerikai emigrációjának előesté­jén. Kiváló pianista készségei mel­lett komponista tehetsége is ko­rán megmutatkozott. Főleg kama­ramüveket alkotott, de már tizen­hétévesen megkomponálja „Ünne­pi miséjét“, mely 1903-ban az is­kolaév végén nyilvánosan is el­hangzott, és jó sajtóvisszhangot kapott. Bartók példáját követve érettségi után Budapesten folytat­ja tanulmányait. Zongorát, vezény­lést és zeneszerzést tanul. Érde­kes játéka a sorsnak, hogy utol­só akadémiai évében az akkor már professzori minőségben mű­ködő Bartók Béla a mestere. Ér­demes azonban megjegyezni, hogy Albrecht műveltségét, látószögét tágtyda zenetanulmányaival párhu­zamosan — talán Kodály példá­jellemezték. Ezek közül is kiemelem a Béke Világkongresszust, amelyet 1983-ban tartottak meg „Az életért és a békéért az atomháború ellen“ jelszó jegyében. Az idén egyik legje­lentősebb rendezvényünk a béke­kongresszus, amelyet KoSicén rende­zünk meg és amelyen, Romes Csand- ra is részt vesz. — Milyen szerepet játszik az ifjú­ság a békemozgalomban? — Az ifjúság legfontosabb felada­ta megakadályozni, egy esetleges a- tomháború kitörését, megvédeni a bé. két. Hazánk fiataljainak feladata tó­ját követve — a jogi karon is dip­lomát szerzett, s ezt a kettősséget frappánsan így fejezte ki: „a jog­ban a szépséget a zenében pedig az igazságot és a törvényt keres­tem.“ z Adottsága és képzettsége lehe­tővé tették volna, hogy koncerte­ző művész váljon belőle, Albrecht azonban Bratislavában telepedett le s élete céljául a komponálást és a zenei műveltség terjesztését, népszerűsítését tűzte ki. Ezt a célt szolgálta azzal is, hogy zenekri­tikával, zeneelmélettel szintén foglalkozott. Majd elfogadja a Városi Zeneiskola által felajánlott zongoratanári állást, 38 éven át működött ott s amelynek igazga­tója is volt. Hajdani zongoraokta­tója halála után egy időre elfo­gadja a dóm megüresedett orgo­nista állását is, ahol 1921-től Né­meth István lesz az utóda. Al~ brecht zeneszerzői profilja mutat­ja a legváltozékonyabb képet, so­kat, de egyenetlenül alkotott. Né­ha évekig nem komponált semmit,- máskor pedig rövid idő leforgása alatt felfigyelhető értékek láttak napvilágot műhelyéből. Ilyen ki­ragadott példa sok közül a Vonós- négyese, Zongora kvintettje, Pető­fi és Rilke verseinek megzenesí- tése, Csipkerózsikája valamint má­sik szimfonikus költeménye a To­bias Wuderlich, a brácsára és csel­lóra írott prelúdium és fúga. Szer­zeményeinek egyéni hangja, né­mi bartóki hatás ellenére is távol­maradt a kor haladó irányzataitól s inkább a romantika finom lágy yonásait mutatják. ! \ Élete vége felé azonban, mikor a nyilvánosságtól visszavonulva már csak a zeneszerzésnek élt, meg kellett ízlelnie egy zenész számára a legsúlyosabb megpró­báltatást a „beethoveni tragédiát“ is. Elvesztette hallását s fokoza­tosan a látását is. Ám még ekkor is komponált, hangonként diktál­va feleségének és fiának a lelké­ben születő melódiák dallamait,- míg 1958-ban, így nyár közepe tá­ján elhangzott eredményes, de küzdelmes munkás életének utol­só akkordja is. Varga Józsefe vábbá a munkahelyi helytállás, a be. csületes munka, a jól ismert gott- waldi jelszó alapján: „Építsd a ha­zát, megerősíted a békét!“ — A moszkvai világifjúsági talál­kozó a fiatalok békevágyának fóru­ma, egy nemzetközi békefesztivál... — Azt várom a fesztiváltól, hogy elmélyítse a barátságot a világ va­lamennyi országának fiataljai kö­zött, hogy, ha pár év múlva elfoglal­ják az idősebbek helyét, legyen mi­re építeniük. Jelentős a VIT helyszí­ne is, Moszkva, hiszen a Szovjetunió és a többi szocialista ország hatal­mas erőfeszítéseket tesz annak ér­dekében, hogy csökkenjen a lázas fegyverkezési hajsza, és fokozatosan megkezdődhessen a teljes leszerelés. Tarics Péter ALBRECHT SÁNDOR 1885-1985 VIT = BÉKE TALÁLKOZÁS SZOLNOKI TIBORRAL Találkozásomat Szolnoki Tibor, ral véletlennek köszönhetem. Egy ismert magyar énekesnőre vártam az Operett presszóban, aki a meg­beszélt időben nem jelent meg. Éppen távozni készültem, mikor megpillantottam az egyik asztal­nál Szolnoki Tibort. Ismertem őt a tévéből, és a színpadról. Hozzá­léptem, bemutatkoztam. Hellyel kínált és elmondta, hogy épp a Gabi-Mami újságtól vár egy lányt. Zavarban voltam, hisz nem tud­tam, vajon magánemberként vagy színészként várje-e őt. Zavaromat gyorsan feloldotta, mondván szí­nészként van itt és örömmel a rendelkezésemre áll. Pályájáról kérdeztem őt: 1980-ban végezte el a Színmű­vészeti Főiskola musical-operett szakát. Ezután Győrbe szerződött és a zenés darabokon kívül, pró­zai darabokban is játszott, mint például Shakespeare Hamletié­ben. Győr után a Rock Színház következett három évig. Itt már igazi testhezálló szerepeket ka­pott a Sztárcsinálókban, Farka­sokban, Evitában. Jelenleg az Ope­rett Színház tagja. És, hogy min­den zenés darabban jól érzi ma­gát bizonyította a Leányvásárban, Marica grófnőben (német nyelvű előadás volt), a Mi dalunkban, a Reményben és a Hegedűs a ház­tetőn című előadásban is. Sőt mint tánctanárt is megismerhettük őt az Én táncolnék veled tévé-soro­zatból, amiért nívódíjat kapott. Szolnoki Tibor foglalkoztatott szí­nész. Aki látta őt színpadon vagy tévében megállapíthatta, hogy sze­repeivel teljes mértékben azono­sulni tud. Ez népszerűségének titka. Ha csak a színészről írnék és ha kizárólag szerepein keresztül mutatnám be őt, akkor nem kap­nánk valós képet róla. Mégis ha az emberről akarok írni, újra csak a színészbe ütközöm. Mikor még nem találkoztam vele személye­sen és láttam őt játszani színpa­don a Remény c. rockoperában, a- melyben egy fiatal szerelmest ala­kított, játékában jóval többet érez­tem mint a többi színészében. Nem azért, mert 18 éves kora Óta öltönyben jár és nem érzi jól magát a mai butikos „szerelések­ben“. Azért más, mert Szolnoki Tibor és a színművészet egyet je­lentenek. Minden dolgok végén a színész áll, a maga értékrendsze­rével, amiből nem lehet kilépni. Igaz ugyan, hogy nem is akar. Gyermekkorától színésznek ké­szült ... Balázs Zsuzsa------------ új ifjúság 9] i Amit eltakar a sok-sok fa! A perbetei (Pribeta) SZISZ szervezet múltjáról sok jót hallottam már, hiszen né­hány évvel ezelőtt a komá­romi járás legjobb ifjúsági szervezetei közt emlegették a jeljénleg 35 tagot számiá. ló gárdát. Nos, hogy a szájról száj­ra terjengő jó hírek való­ban igazak, arról a minap volt alkalmam bizonyságot szerezni. A helyi SZISZ szer­vezet elnöke Kecskés Erzsé­bet, és az alelnök Jakab Erika a szépen berendezett és rendben tartott tága^s if­júsági klubban fogadott. — Tudod, mi igazán nem panaszkodhatunk, hiszen mindenünk meg van, ami a sikeres SZISZ munkához nélkülözhetetlen. Ha szét nézel a klubunkban, ame­lyet nemrég a hnb és a mű­velődési ház illetékeseinek támogatásával felújítottunk, nem hiszem, hogy jogosnak tartanád esetleges panasza­inkét. És valóban. Panaszra e- gyik SZISZ tagnak sem le­het oka. örültem is, hogy végre találtam egy olyan szervezetet, amelyik nem küzd az örökös „klub“ prob­lémával, vagyis azzal, hogy nincs hol megtartani a gyű. léseket, nincs hol megvitat, ni a minden kisebb-nagyobb társadalmi szervezetben fel. merülő gondokat. Részben tehát a folyamatos klubte­vékenységnek köszönhető, hogy Perbetén a fiatalok szívvel-lélekkel végzik a rá­juk bízott feladatokat, s így a járás egyik legjobban működő, legaktívabb SZISZ szervezetének számítanak. — Az ifjúsági szerveze­tünk által rendezett akciók közül a legsikeresebbek a különféle szórakoztató lel- legű rendezvények, tehát a diszkók., a bálok, fáncmu­I latságok — mondja Erzsé­bet. Egy tehetséges zeneka- runk, a MOZAIK szolgáltat, ja ilyenkor a zenét, s való. ban jó hangulatot teremte­nek egy-egy estén. — A közelmúltban milyen akciók szervezésébe kapcso­lódtatok be? — Májusban klubunkban árusítással egybekötött könyvkiállítást rendeztünk, mely iránt a vártnál na­gyobb érdeklődést tanúsí­tottak fiataljaink. — Van egy modern tán­cokat táncoló csoportunk Is, — folytatja Erika — mely a Ritmus nevet viseli. Né­hány évvel ezelőtt még ml is tagjai voltunk, de most már azt hiszem, hogy kinőt­tünk belőle, meg aztán hadd táncoljanak csak a fiatalab. bak! — mondja mosolyogva az alig húsz éven felüli kis. lány. — Falunkban a sporttevé­kenység is aktív. Fiúink rendszeresen hetente egy. szer kivonulnak a focipá­lyára, hogy azután két cso­portra osztódva összemér­jék erejüket. Legaktívabb sportolónk a helyt szövet­kezet egyik dolgozója Za- horcsek Tibor, ő indítvá­nyozza leginkább a sport, rendezvényeket, s mi örü­lünk annak, hogy fiatalja­ink testkultúrájuk fejlesztő, sével is sokat foglalkoznak. Hamarosan, augusztus 10-én „IFI“ találkozóra is sor ke­rül falunkban, s ez jó al­kalom lesz arra, hogy a helybeli fiatalok közösen szórakozzanak a környező faluk fiataljaival, vélemény, cserét folytassanak. A beszélgetés után sétál­tam még egy kis ideig Per­betén. Szép, nagy falu, ha­talmas zöldövezettel, rende. zett utcákkal, s ha ehhez párosul még az a tudat is, hogy a falu SZISZ és kultu. rális élete igencsak aktív, Perbete akár a komáromi (Komárno) járás jó példát mutató faluja Is lehetne! Koller Sándor I "V *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents