Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-30 / 31. szám
STOCKHOLM- ÉSZAK VELENCÉJE Ä hasonlatokat kedvelő utazók Észak Velencéjének nevezik a svéd fővárost, akárcsak Leningrádot és Amszterdamot. Az ősi elem — a víz i— mindhárom városban megtalálható, vizek köré és közé épültek ezek a metropolisok, de Jellegük mégis teljesen különböző. Velencében a kal- márkodó múlt, a csillogó pompa, a déli tá] és az örökké kék ég összefonódik az egyetemes olasz gondolatot kifejező műemlékek sokaságával, míg Stockholm város történelme évszázadokon keresztül véres ösz. szecsapások színhelye volt. A tenger sós és a Mälar-tö édes vize a szélsőségeket szimbolizálja. A Sverkerek, a Folkungák és a Vasák viadalainak emléke beleivódott a mai Stockholm levegőjébe is. Nincsenek álmatag csatornák, szédítő gazdagságú múltból ránk maradt, vízben álló aranypaloták; hidjai nem őriznek szívfájdító történeteket. A szédületesen fejlett civilizáció nem alá- vagy fölérendelten szerepel, hanem mindig a. terme, szettel összhangban, kissé mellérendelten. A város fekvése csodálatosan szép. Közel 7000 kisebb-nagyobb sziget, az egyiken gyártelep, modern lakóházak, a másikon faházak háborítatlan természeti környezetben. Sziklák, szirtek, öblök sokasága alkotja e hely lenyűgöző hangulatát Bár Velence házai épültek cö.öpök- re, Stockholm nevének az eredete szintén erre utal. A „stock“ szó jelentése cölöp a „hóim“ pedig any- nyit jelent, mint sziget. Stockholmról az első pillanatban leri, hogy nem a múltból táplálkozik, hanem a jelenét éli és a jövőre készül. Az e. zerarcú svéd főváros lakói sem menekülhetnek meg a nagyvárosi élet, az urbanizáció nehézségeitől. A stockholmiak ezrei naponta az ún. „alvóvárosokban“ találnak menedéket, tiszta levegőt, csendet, természetes környezetet. Volt szerencsém látogatást tenni egy ilyen lakásban. Valamivel tágasabbak, kényelmesebbek mint általában nálunk a szövetkezeti lakások, és a klimatizáció mindenütt szerves része a lakáskultúrának. Ez viszont az ottani éghajlati viszonyokat figyelembe véve érthető. Előfordul, nem is ritkán, hogy május elsejét sűrű hóesés közepette ünnepük, augusztus másik felében pedig már fűtik a stockholmi házakat. A nyár általában rövid, de meleg. Érdekes,' mondhatnánk bonyolult Stockholm vízrajzi helyzete. A Balti- -tenger öble mélyen benyúlik a városba. Közelében mégis édesvizű tó, a Málar található. A vízállás változásától, tehát a víz magasságától füg. gően hol a sós tengervíz hatol be az édesvízbe, hol fordítva. Ezért hallani állandó zúgást például az opera és a királyi palqta között, vagy a városi zsilipeknél. A város fejlesztése a hetvenes é- vek végéig rohamos -ütemben haladt, azóta azonban a megtorpanás érezhető. Az energetikai krízis éreztette hatását Svédországban is. Egyes szociológusok szerint a század végéig ismét teret hódít majd a városi közlekedésben a kerékpár és a vitorláshajó. Nálunk távolról sincs olyan ke. rékpár-divat a nagyvárosokban, mint például Stockholmban. Az utakon a kerékpárosoknak külön sávot tartanak fenn. Tekintsünk azonban egy kicsit be. le a svéd hétköznapokba. Nálunk elterjedt vélemény, hogy a svédek rideg emberek, viszont pontosak és rendszeretők. Mindez részben igaz, Bizonyos, hogy kedvelik és megtartják a tisztaságot, ritkaságszámba megy a lopás, bár a majdnem egymillió idegen, akiket Svédország az utóbbi húsz esztendőben befogadott, magával hozta a „rossz szokásokat“ is. A svédek komoly erőfeszítéseket tesznek az egészséges életmód népszerűsítésére. Például a biztosító tár. saságok 1980 óta a dohányosok számára külön díjtételt állapítottak meg, amely 150 százalékkal magasabb, mint a nemdohányzóké, Hasonlóképpen harcolnak az alkohol fogyasztása ellen, ha külföldi turista érkezik Svédországba, a vámosok rendszerint a szeszes italok iránt érdeklődnek. Az éttermekben általában nem lehet alkoholt rendelni, de az éjszakai mulatókban — persze nem éppen olcsón — a vodkától kezdve a whisky- ig minden kapható. Egy svéd újságírókolléga erjről a témáról beszélget, ve szellemesen megjegyezte: „Talán a világon sehol sem olyan alacsony az alkoholfogyasztás, mint nálunk, de sehol sem beszélnek róla annyit, mint mi“. A fővárosban egyre veszélyesebb méreteket ölt a kábítószerek fogyasztása. A kábítószer áldozatait gyakran a fiatalok. A raggarék (huligánok) csoportokba verődve hódolnak e szenvedélynek. A Sergeis torg kör. nyékén és másutt — főleg az aluljárókban — gyakran akad dolguk a rendőröknek. Az eszméletlen kábulatban fekvő narkósokat a mentők szál. lítják el. A nyugati nagyvárosokban dúló vandalizmus .Stockholmot sem kerülte elc Hivatalos adatok szerint évente kb. kilencmillió korona kárt okoznak a raggarék. Érdekes jelenség egyébként, hogy a jó egy évtizede az egész országban divattá vált a tegeződés, az idősebbek szerint ez az angol nyelv hatására történt. Itt ugyanis az angol a legjobban elterjedt idegen nyelv, szinte minden svéd beszéli. A szállókban, bankokban, nagy üzletekben németül is beszélnek, de az angol nyelv kétségtelenül vezet a „ranglistán“. Említettem, a svédek általában zár- kózottabbak, mint a közép-európaiak, de ha útbaigazítást kérünk az utcán, udvariasan nyújtanak felvilágosítást, sőt velem nemegyszer előfordult, hogy egy darabon el is kísértek, ne. hogy eltévedjek. A fő beszélgetési téma az időjárás, a város szépsége, a természetvédelem, a kábítószerek el. terjedése. Amit az idegen mindenekelőtt észrevesz, az a város tisztasálga. A tisz. taság ugyanis nem csupán Ikülszín, a- hány étterem vagy vasútállomás mellékhelyiségébe betértem, mind ragyo. gott a tisztaságtól, a nálunk, sajnos, lassan már szokásos bűznek nyoma sem volt. Meglehetősen sok az autó, a svédek hazafiasságát bizonyítja, hogy főleg Volvo és Saab kocsikon járnak. A parkolóhelyek és a benzin ára viszonylag magas. A legnépszerűbb közlekedési eszköz a ma már 103,6 km hosszú földalatti, a tunelbana, rövidítése: T-bana. Behálózza az egész fővárost, de ez sem olcsó. Három állomást megtéve kilenc koronát fizet, tem. Ez például háromszorosa annak amit három évvel korábban kellett fizetni. Az infláció Svédországot sem kerülte el. A sportbarátok bizonyára felszisszennek, ha elárulom, hogy egy ülőhely ára a svéd-csehszlovák viadalra 115 svéd koronába került. Maga Stockholm ma Európa negyedik legdrágább városa. Ami nagyon meglepett, tizenegy óra tájban szinte minden presszó vagy kávéház megtelik és kisebb-nagyobb társaságok együtt kávéznak. A kávézásnak nagy a kultusza. A svédek szenvedélyes újságolvasók. Az Expressen című esti hírlap a legelterjedtebb újság. Este odahaza szinte minden Stockholmi lakos végiglapozza az Expressent. Ez annyira megrögzött szokás, hogy a szabadságról hazatérő svéd polgárok rendszerint így sopánkodnak: a teljes pihenéshez csak az Expressen hiányzott... A mozikban főleg krimifilmeket adnak. A színházak többnyire ü. resek és komoly anyagi gondokkal küszködnek. A svédek inkább a műkedvelő művészetet kedvelik, a lakásaikat is inkább egyszerűbb fametszetekkel díszítik. A valóban tehetséges festők, szobrászok már.régebben külföldre távoztak. Az átlagos svéd polgár ugyanis a tipikusan fogyasztói társadalom tagjai közé sorolható. Autó, víkendház, rendszeres nyaralás — ez a „jómód“ sorrendje. A nagyvilág kérdései közül főleg a környezetvédelem és a béke megőrzése érdekli őket. Persze nem feledkezhetünk meg a fiatalságról sem. A tizenéveseket főleg a pop-zene tartja lázban, ha netán egy-egy híresség fellép a Koncerthuset-ban, már na. pókkal előtte a szemben lévő piactéren táboroznak, csakhogy jegyhez juthassanak. Mit tud egy átlag svéd polgár Csehszlovákiáról?... Az újságírőkollégák persze a jól tájékozott emberek közé tartoznak, szerintük majdnem minden svéd ismer két nevet; Svej- ket, HaSek népszerű hősét és Emil Zátopeket, a többszörös olimpiai fu- tőbajnokunkat. Tény, hogy a Dagens Nyheter nevű liberális napilap gyak. ran közöl hazánkkal kapcsolatos híreket .tudósításokat is. SZÉHER MÄTYÄS Zolczer János felvételei A szovjet fővárosban a helsinki konferencia 10. év. fordulója alkalmából ünnep, séget rendeztek a moszkvai dolgozók, amelyen beszédei mondott Lev Tolkunov. az európai biztonság és együtt működés szovjet bizottságának elnöke. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió Helsinki szellemében továbbra is az egyenjogú és korrekt nemzetközi kapcsolatokra, a békés egymás mellett é- lésre törekszik. Emlékeztetett arra, a Szovjetunió a helsinki Záróokmánynak mind a tíz alapelvét bele. foglalta 1977-ben az új alkotmányba. A szónok a továbbiakban rámutatott. Helsinki után a világpolitikában két irányzat alakul! ki. Az egyik Helsinki szellemének folytatását tűzte ki célul — ezt követte az európai államok többsége. A másik folyamat a hetvenes és nyolcvanas é. vek fordulóján vált mindin. kább érezhetővé, ez az összeurópai fórum eredményeinek aláásására irányuló törekvésekben nyilvánult meg. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: az imperialista propaganda azt akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy Európában nem a NATO militarista előkészületei okozzák a feszültséget, hanem az emberi jogok állítólagos megsértése a szocialista országokban. E rágalmazó kampány segítségével kívánták lejáratni a Szovjetuniót és több más szocialista országot. Ennek hátterében kétségkívül az húzódik meg, hogy el akarják terelni a figyelmet az USA és szövetségesei agresszív politikájáról, arról, hogy a tőkés világban — mindenekelőtt az Egyesült Államokban — lábbal tiporják az alapvető emberi jogokat. xxx Az ENSZ-közgyűlés idei 40. ülésszaka szeptember 17-én kezdődik New Yorkban. Napirendjén 144 pont szerepel majd, ezek közül a legfontosabbak a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának és a lázas fegyverkezés korlátozásának kérdései. Az ülésszak — a- melyre a hitleri fasizmus és a japán militarizmus felett aratott győzelem, s az ENSZ alapításának 40. évfordulója évében kerül sor — résztvevői megvitatják a veszélyes válsággócok felszámolásának lehetőségeit is. xxx Panmindzsonban, a két ország közötti demilitarizált övezetben tegnap megtartották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Dél- -Korea parlamenti képviselői közötti tárgyalások előkészítő megbeszéléseinek első fordulóját. Ez a maga nemében az első ilyen találkozó volt a két ország között 1945 óta. A tárgyalásokat, amelyeken a tervezett • megbeszélések munkabeli és ügyrendi kérdéseivel foglalkoztak, a KNDK Legfelsőbb Népi Gyűlése ez év áprilisában javasolta. xxx New Orleansban befejeződött az Országos Nőszervezet, az USA legbefolyásosabb nőszervezetének évi kongresszusa. A több mint 1600 küldött az amerikai nők szociális és gazdasági problémáival, s a nők egyenjogúságáról szóló alkotmánykiegészítés érvényre juttatásáért vívott harccal foglalkozott. Az amerikai nőknek a férfiakkal azonos alkotmányos jogait biztosító kiegészítést ugyanis mindeddig nem ratifikálta a szűk. séges számú amerikai tagállam törvényhozó testületé és azért még nem lépett hatályba. így a nők diszkriminálása lényegében még mindig törvényes jellegű. 9
