Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-07-09 / 28. szám

új ifjúság 2 MEGTARTOTTÁK A KGST 40. ÜLÉSSZAKÁT A gazdasági integráció elmélyítése Varsóban június 25—27-e között tartot­ták meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 40. ülésszakát. A KGST-országok 1984 júniusában meg­tartott legfelsőbb szintű gazdasági érte­kezletén és a 38. (rendkívüli) ülésszakon elfogadott határozatok megvalósítását érté­kelve hangsúlyozták a testvéri országok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés növekvő szerepének a fon­tosságát a társadalmi termelés hatékonysá­gának növelése során. A baráti országok­ban folyamatban van az értekezlet dönté­seinek a céltudatos teljesítése és megkezd­ték a gazdasági fejlesztés és a kölcsönös együttműködés elmélyítését célzó bosszú távú stratégia fő irányainak a megvaló­sítását. Ez a KGST-országok továbbfejlő­désének egységük és összefnrrottságuk megszilárdításának fontos tényezője. A KGST-tagállamok népeinek életében idén is a legfontosabb teendő a kommu­nista és munkáspártok kongresszusainak előkészítése és megtartása. Ezekben az or­szágokban nagy erőfeszítések történnek a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsí­tására, az emberek munka- és politikai ak­tivitásának fokozására, a lakosság életszín­vonalának emeléséhez szükséges feltételek megteremtésére, a népgazdasági szerkezet javítására, a társadalmi élet minden ösz- szetevőjének a tökéletesítésére, a kölcsö­nös együttműködés bővítésére és a szocia­lista gazdasági integráció elmélyítésére. A KGST-tagállamokban a nemzeti jöve­delem 1983-hoz viszonyítva 1984-hen 3,6 százalékkal, az ipari termelés 4,4 száza­lékkal, a mezőgazdasági termelés 3 száza­lékkal emelkedett. Az egy lakosra eső reál­jövedelem 2,8 százalékkal növekedett. Szer­teágazó lakásépítési programok megvalósí­tása van folyamatban, javul az orvosi el­látás és a szociális biztonság. A KGST-országok külkereskedelmi for­galma együttvéve 1984-ben meghaladta a 313 milliárd transzferábilis rubelt, ami 9,7 százalékkal több, mint 1883-han. A kölcsö­nös kereskedelem is gyorsabban bővült, 1984 ben 10,6 százalékkal növekedett, s részaránya az árucsere-forgalom összvolu- menének 60 százalékát teszi ki. A KGST tagállamok a felső szintű gaz­dasági értekezlet és a Tanács szervernek határozataival összhangban a tudományos- műszaki haladás következetes meggyorsí­tásán fáradoznak. Az ülészakon különleges figyelmet szenteltek a tudományos-műszaki és a termelési együttműködés közötti szo­ros kapcsolat megteremtésének, tekintettel a 15—20 éves távlatra kidolgozott tudomá­nyos-műszaki fejlesztési komplex program­ra. A gazdasági értekezlet konkrét határo­zatainak teljesítése érdekében a gépipari, a rádióelektronikai és a más ágazatokban megvalósuló együttműködés az értekezle­ten meghatározott kulcsfontosságú irányok­ra összpontosul. A széles körű szakosítási és kooperációs megállapodásokkal összhang­ban jelentős mértékben bővültek a gépek és berendezések, többek között az új tech­nika és az elektronikai termékek kölcsö­nös szállításai, és folyamatban van az ipari robotok gyártása torén megvalósuló együtműködés megszervezése. Az ülésszakon aláírták azt a megállapo­dástervezetet, aineiy a rugalmas gépipari termelési rendszerek szakosítás és koope­ráció útján történő létrehozásával kapcso­latos sokoldalú együttműködést szabályoz­za. Ez magas fokon automatizált, az ipar­ban alkalmazott különféle technológiai el­járásoknál használatos berendezések rend­szerének a kifejlesztésével, építőelemes szerkezetű ipari robotok alkalmazásával, automatizált irányítási és tervezési rend­szerekkel, a programok normatív-műszaki feltételeinek a megteremtésével és a ká­derek biztosításával számol. Az ülésszak résztvevői azt a szilárd meg­győződésüket fejezték ki, hogy az elhatá­rozott intézkedések elősegítik a KGST-or­szágok legfelsőbb szintű értekezlete hatá­rozatainak a sikeres teljesítését, a testvéri országok további gazdasági és szociális fej­lődését, kölcsönös együttműködésük követ­kezetes elmélyítését és tökéletesítését, a béke és a haladás ügyét. ARATÁS IDEJÉN A kombájnok készen állnak, Iván Gyula és Szloboda István pedig már türelmetle­nül várják az aratást. AZ ÚJÍTÓ A Csilizköz Egyesített Földművesszövet­kezet hat község: Balony (Balon), Csiliz- radvány (Csilizská Radvanj, Palkovicovo, Nyárad (Topolovec), Medve (Medvedov) és Patas (Pastuchy) határában 5440 hektáron gazdálkodik. Vagyis igazi mezőgazdasági nagyüzem. De nemcsak kiterjedése teszi naggyá, hanem gazdasági eredményeivel is a legnagyobbak és a legjobbak közé tarto­zik. Az is köztudott, hogy a csilizköziek a korszerű munkamódszerek alkalmazásában is az élen járnak, ebben viszont nagy ré­szük van a fiataloknak, akik szép számban dolgoznak a szövetkezetben. Nem véletle­nül kapták meg az év elején az SZLKP Központi Bizottságának vörös vándorzász­laját. Közöttük sokan újítással, ésszerűsítéssel foglalkoznak. A legügyesebb és legtalálé­konyabb újítók között emlegetik Zalka La­jos (a képen) gépjavítót, aki alig harminc­három éves, de máris szép munka áll mö­götte. Tavaly például a ZENIT mozgalom szakmai versenyében a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a nyugat-szlovákiai kerületi fordulóban is a második helyen végzett. Az országos versenyre nem ment el, pedig hát ki tudja ... •— Kukoricaszedés idején tartották ■— mondja a tyúkfarm gépházában, ahol nagy munkában találjuk. — Négy napról lett volna szó, és én négy napra nem szánhat­tam le a kombájnról. Zalka Lajost ilyennek ismerik a szövet­kezetben, akinél első a kötelesség, pedig eredetileg nem úgy képzelte el, hogy a mezőgazdaságban marad. Gyermekkorától csak a gépek érdekelték és a repülés. Ar­ról ábrándozott, hogy majdan repülőgépe­ket javít. Helyhiány miatt nem vették fel, így a Pferovi Gépgyár szaktanintézetben kötött ki, kitanulta a gépkiszerelő szakmát. A tanuló évek után szerelőmunka követ­kezett az ország különböző részeiben. Dol­gozott többek között a Ziar nad Hronom-i alumíniumkohőban, és részt vett a Jaslov- ské Bohunice-i atomerőmű szerelésében is. — Jól kerestem, és élvezem is, hogy egyszer itt vagyok, másszor ott, a munkát is változatosnak találtam — mondja. — Közben azonban megnősültem, és a felesé­gem végett vetett a vándoréietnek. Nem bántam meg, hogy letelepedtem itthon. Itt sem keresek rosszul, szövetkezeti lakásban lakom. Feleségem fodrásznő a faluban. Ket­ten összehozunk annyit, hogy épp elég. Van egy tízéves kisfiúnk és egy hétéves kislányunk. De azért a szerelőévek is jók voltak valamire. Alaposan megismerkedtem a szerelőszakmával. Megtanultam önállóan gondolkodni, mert a távoli kiszállásokon sokszor magunkra voltunk utalva, hogy a műszaki rajz alapján megoldjuk a felada­tokat. Szabad idejében műszaki könyveket, fo­lyóiratokat olvas. A feladatok megoldására ma is szívesen ' vállalkozik, a szövetkezet legsikeresebb újítói közé tartozik. Egyik legutóbbi újítása az E-518-os kombájn uszo­dájának módosítása, amely növeli a hatást, ami megtakarítással jár. Az újítások is hoz­nak pár száz koronát a családi kasszába. — Nem pénzért csinálom — hárítja el a célzást, amikor az újítások anyagi meg­becsüléséről kérdezem. — Igaz, hogy az újításokat jutalmazzák, de én inkább azért teszem, mert nekem ez afféle belső kielé­gülés, ha valamit megoldhatok, tökéletesít­hetek. Azt hiszem, a legtöbb ember ezért csinálja. Szívesen babrálok a gépeken, bár­ki autóját megbütykölöm, ha baja esik, Olyan érzés ez, mint amilyent a focista' érez, ha sikerül egy parádés gólt lőnie, vagy a színész, amikor nagyszerűen alakít egy szerepet. Most ő is újabb nagy szerepére készül, az aratásra. Csemes Lászlóval, Füssi Lajos­sal, Tok Zoltánnal és a többi fiatallal min­den évben a legjobb kombájnosok közé tartozik. — Alig várom már az aratást — mondja. — Nehéz munka, mert megfelelő körülmé­nyek között hajnaltól estig hajtunk, de az ördög tudja, miért, az aratásnak, akárcsak régen, nagyapáink idejében, ma is van va­rázsa. Felemelő érzés, amikor telik a tar­tály az új kenyérnek valóval. AZ IFJÚSÁGI BRIGÁD URH-adóvevővel keressük Lőrinc Palit a nemesócsai (Zemianska Olöa) szövetkezet központjából. Időbe telik, míg az HjH he­tes jelentkezik — ez volna Lőrinc Pált. — Elnézést, de egy kicsit eltávolodtam a gépkocsitól — szabadkozik, miután rá­találunk a határban. — A sok eső miatt elburjánzott a gyom, beljebb mentem a ku­koricatáblán, hogy megállapítsam, milyen összetételű és mennyiségű gyomirtót ves­sünk be. Legfőbb ideje. Ö már csak tudja, hiszen ez a szakmá­ja, a 3700 hektáros szövetkezet ‘ növényvé­dő agronómusa. A Gadóci /Hadovcel Me­zőgazdasági Szaktanintézetben végzett, csak 1982 őszétől dolgozik a szövetkezet­ben, de az azóta eltelt rövid idő alatt má­ris nagy elismerést szerzett magának. Bi- zony'ttéka, hogy ilyen fontos munkarészleg vezetését bízták rá, mint a növényvédelem. Ügyes, értelmes és szorgalmas fiatalem­bernek tartják, akt ráadásul a közösségi munkát is vállalja. Nevéhez fűződik a szö­vetkezeti SZISZ-alapszervezet munkájának fellendítése. Ahogy idekerült, rövid időn belül átvette az elnöki teendőket, ma már tagja a SZISZ komáromi (Komárno) Járá­si Bizottságának is. — Korábban egy kicsit visszaesett a munka — mondja. — Néhányadmagammal hozzáláttunk, hogy ha törik, ha szakad, fel­rázzuk a fiatalokat. Csökkent ugyan a tag­létszám, mindössze, huszonnégyen marad­tunk, de aki maradt, az legalább nem hú­zódozik a munkától. A mai SZISZ-tagolc tavasztól őszig bekapcsolódnak Az egy szem se vesszen kárba versenybe. Sikerült a fiatalokban felkelteni az egészséges ver­senyszellemet, általában mindenütt élen járnak a munkában. Sőt, még egy kis tár­sadalmi munkától sem riadnak vissza. Az egyik legnagyobb fegyverténynek azonban azt tartom, hogy a műhelyben létrehoztunk egy ifjúsági munkacsoportot. Hat taggal indult, ma nyolcán vannak. Hogy mit jelent a csoport létezése? Min­denekelőtt azt, hogy egymást csipkedik a munkában, és meghonosították az, újító és ésszerűsítő mozgalmat. Azóta — ahogy mondják — a lehetetlen megvalósítására is vállalkoznak. Gyakori volt a kombájno­kon a szalmazáró csapágyainak meghibáso­dása. Elkészítették őket erősebb anyagból. Újszerűén oldották meg a gabona ferde­szállítóját. — Hogy mennyit bajlódtunk a pléh haf- lításával! — mondja a tágas műhelyben a brigád vezetője, Iván Gyula. — Hej, ha nekünk pléhhajlítónk lenne... A brigád most egy emberként készül az aratásra. A kombájnok javításával még má­jusban elkészültek, most a gazdasági ud­varban várják a bevetést. — Alig várjuk már, hogy nyeregbe száll­junk — mondja a brigádvezető és társa, Szloboda István. — Télen jó a meleg mű­helyben, de ilyenkor a magunkfajta ember vágyik ki a természetbe, meg aztán a ke­reset is legalább a duplája annak, mint amennyit a műhelyben kapunk. Lőrinc Pali szerint meg is érdemlik, mert Nemesócsán egy-másfél hét alatt rendsze­rint végeznek az aratással. Az idén 880 hektáron termesztenek kenyérgabonát, és az agronómus úgy véli, olyan termés lesz, mint még soha, de így is remélik, hogy egy-két héten belül learatják. Legalább a XU. VIT kezdetéig, mert Lőrinc Pali az if­júsági szövetségben szerzett érdemei elis­meréséül turistaként megy Moszkvába. — Nyugodtabb lennék, ha addigra le­aratnánk — mondja búcsúzóul. PALÄGYI LAJOS A szerző felvétele Munkaszombat a VIT-ért ___________________________________________________________________________—---------------------------------------------í. Mezőgazdasági és ipari üzemek, épít­kezések és vállalatok százaiban az ifjú­ság munkával köszöntötte június utolsó szombatján a küszöbön álló XII. világ­ifjúsági és diáktalálkozót. Az előzetes értesülések szerint 160 ezer SZISZ-tag és pionír dolgozott, a szolidaritási ala­pot mintegy 900 ezer koronával gyara­pítják. A Kosicei Nehézgépipari Üzemben 150 fiatal állt munkába. Mindenekelőtt a szíriai megrendelésre készülő tartály- kocsik szerelésén dolgoztak. Tóth Jó­zsef művezető szavai szerint szívesen és teljesen önként jöttek, vagy 8 CA-16 típusú tartálykocsit szereltek össze, ugyanannyinak meg a lakkozását fejez­ték be. Segítségükkel rövidebb időn be­lül teljesítik a külföldi megrendelést. A bratislavai Hydrostav sportegyesü­let tagjai családostul a befejezés előtt álló sajtóközpontban dolgoztak. A hu­szadik emeleten takarítottak, ahol az anyavállalat dolgozói már az utolsó si­mításokat és a berendezést végzik. Ha minden jól megy, a szerkesztőségek még az idén birtokukba vehetik a ha­talmas sajtóházat. Hogy ez valóban így legyen, a Hydrostav dolgozói még va­sárnap is dolgoztak. A földek és rétek fölött nincs tető, az időjárás könnyen keresztülhúzhatja a számításokat. Ez a váratlan, illetve az idén elég gyakori eső zavarta meg a lozornói erdőgazdaság munkaszom­batját is. Eredetileg úgy tervezték, hogy a szénabegyűjtésben segédkeznek, de a vizes szénával semmit sem kezdhettek. Ezért úgy döntöttek, ha vasárnapra ki­derül az idő, náluk akkor lesz feszti­válszombat. Vasárnapra eszményi idő köszöntött rájuk. Negyven fiatal vonult ki a ré­tekre, és mintegy 30 hektárról gyűjtöt­ték össze a szénát.

Next

/
Thumbnails
Contents