Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-07-02 / 27. szám
új ifjúság 5 Önellátó, gazdátlanul kóborló szent tehén — gyakori látvány India nagyvárosaiban. A z elmúlt hónapokban a Delhiből érkező filmjelentésekben fel. gyújtott házakat, lángoló gépkocsikat, üzletek helyén füstölgő, üszkös romokat láthatott a világ. Ezen útibeszámoló szerzője Delhi varázsát mutatja be, azt a világot, amelyet az Indiában barangoló utazók többsége megismert, s amelyet a jövőben is békés, nyugodt körülmények között szeretne viszontlátni. Delhi, a Hindusztánl-alföld szivében elterülő legendás település, India örök városa. Talán a hét dombon épült Rómához lehetne hasonlítani. Nem külsejével, hanenm hangulatával. történelmi múltjával emlékeztet Itália fővárosára. A művészettörténészek szerint a város helyén a legrégibb hindu település, Indraprasztha volt. Az ősi Indiai eposz, a Mahábha. rata megemlíti, hogy a települést a Pandavák királya, Judhisthira épitet. te a Dzsamuna folyó partján. Ezt követően ott az évszázadok során hét város épült. A mai Delhi valamennyit magában foglalja. V. György angol király, amikor 1912-ben India császárává koronázták, a brit-indiai kormányzat székhelyét Calcuttából Ide költöztette. Ekkor egy új várost építettek a hivatalnokok, tisztviselők, gazdag kereskedők részére. Az árnyas fasorokkal szegélyezett nyílegyenes sugárutak, virágágyásokkal díszített terek és a toronyházak már a modern India eredményei. A színes kőkockákkal burkolt álomvillákban magas rangú kormánytisztviselők, gazdag üzletemberek, külföldi diplomaták laknak. A moszlim hódítás időszakában a- lakult ki a Csandni Csók, Ö-Delhl izgalmas bazárnegyede. A Csandni Csók magyarul ezüst útvonalat jelent. Mai arculatában, hangulatában megőrizte a hamisítatlan, régi Indiát. Az utcákon szinte érezni a XVII. század atmoszféráját, mintha a középkor egy darabja kelne életre. A Csandni Csók a modern világ és a múlt sajátos egyvelege. Púpos, lomha járású, rikító vörös színűre festett szarvú ökrök vontatják az ekkát, az évszázadok óta változatlan formájú nehéz faszekereket. A csilingelve tovagördülő kétkerekű kocsik, tongák mellett sebesen száguldó motorkerékpárokat is láthatunk. Gyakran barangoltunk a Csandni Csók kacskarin- gós sikátoraiban. Ezt a negyedet nappal és éjszaka egyaránt fel kell keresni, hogy ízelítőt kapjunk Ö-Delhi legjellegzetesebb arcából. A Vörös Erődtől kiinduló nyílegyenes útvonalon fényes üzletek és szegényes fabódék váltják egymást. A boltok roska- dásig telt polcain a villanyborotvától a hajszárítóig, a zsebszámológéptől a mini televízióig a legkülönbözőbb holmik várnak vevőre. Az utcákon földre terített gyékényeken folyik a zslb. vásár. Száritól a szépltőszereklg, autóalkatrésztől a magnókazettáig mindent meg lehet itt találni. A finom vonalú elefántcsont faragványok, a gyöngyház- és drága kőberakásos bútorok India gazdagságát sugallják. Keletnek és nyugatnak talán nincs is olyan terméke, amit ne lehetne megvásárolni a Csandni Csókon. A levegőben émelyítő tömjénfüst, és szantálfa-rudacskák nehéz illata terjeng. A tarka forgatagban lassan tudunk haladni. Az élelmiszeres boltok előtt kifeszített vászonponyvák alatt néhány durva faasztal és szék áll. Ennyi az étkezde össze bútorzata. Kerekes, fa- tüzelésű konyhakocst hatalmas, füstös fazékjatban párolog az inycsiklan. dó illatú dál, a lencséből és sárea- borsóból készített, aromás fűszerekkel ízesített főzelék sűrűségű szósz. Egy tányér rizs, egy kanál dál, s máris kész a legegyszerűbb, legolcsóbb vegetáriánusétel. A pincérek sovány, mezítlábas suhancok. Némelyikük még szinte gyerek. A főnök jóltáplált, elhízott, idősebb férfi. A gyümölcsárusok standjain gránátalma, dió, narancs, mangó és banánhalmok tornyosulnak. A dinnye nagyságú, narancssárga belű felvágott pápáját szívesen megkóstolnánk, de a gyümölcsöt ellepő undorító légyrajok miatt elmegy a kedvünk. Inkább egy ötkilós görögdinnyét veszünk, s azt egy betonlépcsőn ülve igazságosan megosztjuk. Később világosítanak fel jóakaratú ismerőseink, hogy a görögdinnye a legveszedelmesebb indiai gyümölcs. Az árusok u- gyanis súlyra mérik a dinnyét. A nagyobb haszon reményében tűvel apró lyukakat szúrnak a héján, majd napokig a szennyvízcsatornában tartják, hogy jól megszívja magát, és nehezebb legyen. Járda nincs, az emberáradat szabá. lyozatlanul hömpölyög az utcákon, akár egy medréből kilépett óriási folyam. Tülkölő gépkocáik sivító hangja keveredik az ősi indiai zene kellemes dallamaival. A legújabb japán rádiókat és zenegépeket horribilis összegekért kínáló üzletekből népszerű. nyugati együttesek tánczenéje harsog. Az árusok zsivajába időnként fülsüketítő fékcsikorgás vegyül. A gépjárművek vezetőinek Idegtépő dolog végighajtani a Csandni Csókon. A Csandni Csók főútvonalából nyíló mellékutcákban még nagyobb a to. longás. Az orrfacsaró illatok is tömé- nyebbek. Az egyik sikátor kövén fehér turbános guggoló moszlim fogorvos jelentőségteljes pillantással méreget. A „szakrendelője“ egy leterített gyékény. Katonásan sorakoznak rajta a fényesre nikkelezett fogorvosi műszerek, és a nem túl bizalomgerjesztő színes folyadékokat tartalmazó orvosságostégelyek. Az angol, urdu és hindi nyelvű, rikítóra pingált cég. tábla a csodadoktor sokoldalúságát hldeti. Az utca kövén türelmesen guggoló, sorukra váró páciensek Jelzik, mennyire nélkülözhetetlen a szolgáltatása. A borbély Is az utcán borotvál. Az ügyvéd „irodája“ egy viszonylag csendes, árnyékos kapualj. A kapufélfához láncolt ládáján boszorkányos gyorsasággal veri az írógépét, miközben az ügyfelek egymást túlharsogva bizonygatják igazságukat. Meg lehet őrülni ebben a hangzavarban. Cipőjavítók, cipőtisztítók standjai követik egymást. Félhomályos kis műhelyekben 10—14 éves gyerekek hada sürög-forog. A gyermekmunka Indiában általános jelenség. Az egyik sarkon piszkos rongyokba burkolód- zott koldusok könyöradományért ri- mánkodnak. Megcsonkított, kicsavart végtagú kisgyermekeket hurcolnak magukkal. így próbálnak részvétet kelteni a járókelőkben. Nehéz érzéketlenül elhaladni mellettük. A bűz és a szenny itt a legnagyobb. — Maszala dosza! Maszala doszal — kiabálja egy fiú az egyik kétes külsejű étkezde ajtajából. A rizslisztből készült, fűszeres curryval ízesített étel nevének hallatán összefutott a nyál a számban. De ebben a környezetben az első alkalommal nem tudtuk rászánni magunkat az evésre. Korgó gyomorral jártuk az utcákat. Este a vendégházban vacsorakor pótoltuk be az elmulasztott ebédet. A Csandni Csók üzleteivel érdemes belülről is megismerkadni. Gazdag textilkereskedő ügynökének invitálására léptünk be az egyik legelegánsabb száriboltba. A tulajdonos udvariasan elénk sietett, szívélyesen üdvözölt, s leültetett egy kényelmes pamlagra. — Nem kell vásárolniuk! Csak nézzenek körüli — nyugtatott meg. Intésére a segédei szebbnél szebb kasmír! kendőket, arany- és ezüstfonállal átszőtt szárikat tettek elénk. Miközben a portékákat magasztalta, egy segédje ütött-kopott, barna fedelű könyvet adott a kezünkbe. A tulajdonos soha nem hallott nevű világhírességek kézírásos bejegyzéseivel próbálta igazolni, hogy az ő áruja a legkelendőbb, a legkapósabb. Hasonló „vendégkönyv“ szinte mindegyük szomszédos üzletben van. Érdeklődő arcktfejezésünket látva, a főnök elküldte az egyik legényét, aki rövidesen három csésze párolgó teával tért vissza. Itt ez is hozzátartozik az üzlethez. A forró italt lassan kortyolgatva diskuráltunk. A kereskedő — mintha a vásárlás egyáltalán nem volna fontos számára — a családunkról, az otthonunkról, a kedvteléseinkről faggatott. A kérdések között ő is elmesélte az élettörténetét. A kedélyes beszélgetés végén, a búcsúzáskor jegyezte meg: — Meg fogják bánni, hogy nem vásároltak nálam. Ezt a jó lehetőséget kár volna elszalasztani. Tegyék el a névjegyemet, s mielőtt elutaznak Indiából, térjenek vissza — kísért ki az ajtóig. A rövid látogatásra érkező turistákra megteszi a hatását ez a fellépés. Legtöbbjük ritkán tud ellenállni a csábításnak. Sokszor becsapják őket a magas árakkal, mégis úgy érzik, ők jártak jól. A kereskedő is elé. gédett, s neki igazán van oka az ö- römre. A Radzsasztánban, Pandzsáb- ban, Dél-Indiában készített olcsó réz- munka, szári, faszobor, Delhihgn eredeti árának két-háromszorosára emel. kedik. Az állami empóriumokban — előkelő ajándéküzletekben — szabott árak vannak, de a magánkereskedők boltjaiban lehet alkudozni. Ez egyáltalán nem kötelező, mint ahogy egyes útikalauzok állítják. A Csandni Csókon a legtöbb kereskedő arra törekszik, minél több pénzt húzzon ki a frissen érkezett, tájékozatlan szahá- bok zsebéből. A Csandni Csók szűk sikátoraiban nincs mindenütt bevezetve a víz. Az utcai csapoknál fehér ruhás, szakállas öreg moszlimok kecskebőr tömlőkbe töltik a vizet. Házról házra járva hordják szét a nagy melegben kincset érő folyadékot. Az utcákon gyakran feltűnnek a háromkerekű, emberi erővel meghajtott riksák. Az utasok vászonernyővel fedett bőrüléseken foglalnak helyűt. A vékony dogájú, inas kuli verejtékezve tapossa a pédált. Naphosszat tartó, izomsorvasztó munkájáért éhbért kap. Az a néhány rúp'a. amit megkeres, épphogy csak a maga és családja létfenntartására elegen lő. A riksakuli a forrón tűző trópusi napon és a monszunesőben egyaránt védtelenül, az időjárásnak kiszolgáltatva végzi nehéz munkáját. Veszélyes foglalkozás ez. Sokat barangoltunk a megunhatatlan Csandni Csók kacskaringós sikátoraiban, és emlékeink között magunkkal hoztuk Delhi varázsát, de az árnyakat is. Dr. KUBASSEK lANÜS A szerző felvételei Az alái Darváza a XIV. században épült. FÉNYEK ÉS ÁRNYAK DELHIBEN Daniel Ortega nicaraguai elnök Managuában bejelentette, hogy országa hamarosan intézkedéseket hoz az Egyesült Államok esetleges katonai akciójának visszaverésére. A készülő intézkedésekről részleteket nem közölt, hangsúlyozta azonban, hogy Nicaragua tudatában van a fenyegető veszélynek, és mindent megtesz az agresszió elhárításáért. Ortega hozzáfűzte, Reagan amerikai elnök ez utóbbi napokban arról igyekszik meggyőzni a közvéleményt, hogy egy nicaraguai invázió „természetes és normális dolog“ lenne. Az amerikai kormány politikáját bírálta Ortega a Newsweek amerikai folyóiratnak adott nyilatkozatában is. A nicaraguai ellenforradalmároknak megszavazott amerikai segély az USA közvetlen beavatkozásának kiszélesítéséhez vezethet, s kitért arra, hogy Managua berepülésekkel, az ország kikötőinek elaknásí- tásával számol. Nicaragua számára jelenleg a legfontosabb a védelmi képesség erősítése — mondotta nyilatkozatában Ortega. xxx A tudománynak és a technikának az emberiséget és a viiágbékét kellene szolgálnia, jelentette ki Javier- Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára az EXPO '85 nemzetközi kiállításon Cukubá- ban, amelyen az ENSZ megalapítása 40. évfordulójának ünnepségei alkalmából vett részt. Az ENSZ főtitkár továbbá rámutatott: az emberiségnek most megvannak az eszközei ahhnz, hogy megsemmisítse földünkön az életet, s emellett elhanyagolja az alapvető emberi szükségleteket — a táplálkozást és a ruházkodást. Egyúttal kifejezte azt a reményét, hogy valamennyi nemzet együttműködése a tudomány és a technika terén az egész emberiség javét fogja szolgálni. XXX Argentína, Brazília és Uruguay külügyminiszterei Mar del Plata-i értekezletükön a latin-amerikai országok akcióegységét szorgalmazták a külföldi eladósodás és a nemzetközi kereskedelem kérdéseiben. Arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kontinens eladósodásának megoldásában nagyobb mértékben vehetnének részt a hitelező országok is. A latin-amerikai országok külföldi adóssága jelenleg eléri a 360 milliárd dollárt, s a kontinens vezető politikusai mind gyakrabban mutatnak rá, hogy a hiteleket a jelenlegi feltételek között nem lehet visszafizetni. Igtesias uruguayi külügyminiszter brazil és argentin kollégája nevében is aggodalmát fejezte ki a fejlett tőkés államok diszkriminációs gazdasági intézkedéseivel kapcsolatban. Az értekezlet befejeztével adott nyilatkozatában támogatásáról biztosította a Conta- dora-csoport közép amerikai békekezdeményezéseit XXX A brazíliai Sao Paulában befejeződött Josef Mengete náci tömeggyiikns állítólagos földi maradványainak azonosítása. Brazil, amerikai és nyugatnémet bírósági orvosszakértők csoportja két héten keresztül vizsgálta annak a férfinak a csontjait, haját, fogait, kézírását és fényképeit, aki Wolfgang Gerhard néven 1989-től Braziléban élt és 1979-ben vízbe fulladt, s Sao Paulo közelében temették el. A szakemberek állítása szerint valóban Josef Mengele holttestét találták meg. Itt kezdődik a Csandni Csók.
