Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-06-18 / 25. szám

uj ifjúság 10 anygnyeLVüriK A nyelvhelyesség normája AZ IRODALMI NYELV ÉS A KÖZNYELV Legutolsó alkalommal — az egyes nyelvi rétegekről szólva — három nyelvi változa­tot különböztettünk meg: a nyelvjárást, a szakmai nyelvet és a zsargont vagy tolvaj­nyelvet. Akkor a köznyelvet' épp hogy csak megemlítettük, de nem foglalkoztunk vele részletesebben. Ez bizonyos szempontból he­lyes is, mert az irodalmi nyelv és annak beszélt változata, a köznyelv nem réteg­nyelv, hanem annál több, e rétegnyelvek fölött álló nyelvi változat. Ha pl. egy szlovák ember megkérdezi fő­iünk, hogyan nevezzük magyarul a nagy­szülőket, akkor a grószfater, grószmuter nem lenne helyes válasz, mert ezek a ki­fejezések a Zsargonba, esetleg a tolvajnyelv­be tartoznak. Ugyanilyen helytelen lenne az is, hogyha a bopa és bonya, illetve az atyus és mama nyelvjárási, familiáris sza­vakat adnánk meg a nagyapa és a nagy­anya köznyelvi kifejezések helyett. Mi dönti el azt a kérdést, hogy melyik változat helyes? Nagyon leegyszerűsítve a választ természetesen az, hogy köznyelvi vagy rétegnyelvi kifejezéssel van-e dolgunk, mindenkor előnyt adva az irodalmi, köz­nyelvi változatnak. A kérdés persze nem egészen ilyen egy­szerű, mert Gombocz Zoltán, a nyelvi he­lyesség normáját keresve a következő e- redményre jut: „Helyes az a nyelvi kifeje­zés, amely egy nyelvközösség szokásával megegyezik, helytelen az, ami vele ellen­tétben áll“. Ezt a megfogalmazást így el kell fogadnunk, mert a nyelvi szokásra támasz­kodik. Abból indul ki, hogy a nyelv adott közösségen belül a gondolatközlés eszkö­ze, ezt a szerepet csak úgy láthatja el, hogyha a közösség által ismert, a szokás szentesítette nyelvi eszközöket használjuk. A megfogalmazás mégis felvet egy továb­bi kérdést: Mit tekinthetünk, nyelvi közös­ségnek? Az nyilvánvaló, hogy egy család, iskola vagy akár falu nem nevezhető nyelvközös­ségnek, mert nyelvük nem tér el lényege­sen más családok, iskolák; falvak nyelvétől. Némileg talán más azonban a helyzet a nyelvjárásokkal, a szaknyelvvel és a zsar­gonnal, elsősorban azért, mert itt már je­lentősebb eltéréseket figyelhetünk meg, mint a rétegnyelveken belül, mint a réteg­nyelvek között. Amit pl. a köznyelv kacsá­nak nevez, a különféle nyelvjárásokban le­het kácsa, gacsi, réce, ruca, fóka, pata (a rétegnyelvek közötti különbségre vö. a nagyszülőkre adott példát), s az ilyen el­térések nem is mennek ritkaságszámba.’ Egy tény azonban megkérdőjelezi az ún. rétegnyelvek nyelvi létét s természetesen azt is, hogy az ezt a nyelvet használó kö­zösség tekinthető-e egyszersmind nyelvi kö­zösségnek is. A könnyebb megértés kedvé­ért bemutatok' egy-egy rövidebb nyelvjárási, szakmai és tolvajnyelvi szöveget: A Nyitra (Nitra) melletti Alsócsitárből (Stitáre) való a következő szöveg: „Távál- előtt áráttunk itt á fáluvigenn, a pogrányi útná. Há ászt ä reggelit köjjött csinálnunk má — ki is vötunk färädva és leütünk ez ärokpärtre.“ A műszaki nyelvből: „A töltőszelepet se- gédműködtetője akkor emeli fel, amikor a szelep a munkahengerben megszünteti a nagy nyomást.“ A tolvajnyelvből: „Van egy klapec, akinek andungja sincs, hogy a mutterje nem az ő mutterje. Az öreglány pali egy manuszra.“. Azt már korábban is tudtuk, hogy a nyelv nem egyszerűen hangzóállomány, nem is csupán szókészlet, sőt nem is csak nyelv­tani rendszer, hanem ezek együttese. A háromféle szöveget vizsgálva csupán a pa­lóc nyelvjárási szövegben vehetünk észre sajátos hangtani és nyelvtani vonásokat, a másik két szöveget pedig csak a jelleg­zetes szóhasználat teszi különlegessé. Ezért nem is túlságosan szerencsés szakmai nyelv­ről, tolvajnyelvről beszélni, mert hisz ezek csupán szókincsükben különülnek és vál­nak el a köznyelvtől, ennélfogva nem is tekinthetjük nyelvnek őket. A nyelvi rétegek tehát nem úgy állnak szemben a köznyelvvel mint nyelv a nyelv­vel, hanem e szembenállásban a rétegnyelv mindenkor a részletességet, az irodalmi nyelv és ennek beszélt változata, a köz­nyelv pedig a teljességet képviseli. Nem kis mértékben épp azért tekinthetjük az iro­dalmi és a köznyelvet nyelvhelyességi nor­mának minden nyelvi réteggel szemben, mert á hanagáftományt, szókészletet és a nyelvtant felölelő teljes nyelvi rendszer, s ettől a nyelvi rendszertől, vagyis a köz­nyelvtől az egyes nyelvi rétegek csak tö­redékeikben térnek el. Az irodalmi és a köznyelv azonban fölöt­te áll a nyelvi rétegeknek olyan tekintet­ben is, hogy nemcsak a köznyelvet hasz­náló egyének nyelvi egységét biztosítja, ha­nem összekötő kapocsként szolgál a kü­lönféle nyelvi rétegek között is, mert az ún. rétegnyelveknek nincsen önálló létük. Az elmondottakból az is következik, hogy egy szakma vagy egy bizonyos zsargont használó társadalmi csoport képviselőinek együttese nem tekinthető nyelvközösségnek, s így jutottunk vissza Gombocz Zoltán té­teléhez azzal, hogy a nyelvközösség azonos az egy, viszonylag egységes nemzeti nyel­vet, a köznyelvet beszélő társadalommal, ezért a nyelvhelyesség normáját a réteg­nyelvekkel szemben az irodalmi Vagy köz­nyelv adja meg. TX. Az elmúlt hetekben közölt vélemé­nyek .több popzenét kedvelő olvasón­kat arra késztették, hogy tollat ragad­janak. Míg azelőtt egy-két kivétellel az i^fenyesebb könnyűzenét követelő leve­lek árasztották el szerkesztőségünket, az elmúlt napokban az igénytelenebb olvasóink méltatlankodtak. Többek sze­rint teljesen felesleges a dalok szöve­geit bírálni, mert ezekre senki sem fi­gyel oda. Sőt, az egyik hozzászóló azt írja: „Már csak az kellene, hogy művé­szetet csináljanak a rock- vagy a beat­zenéből. Már ezt is el akarják venni tőlünk? Még mit nem! Akinek ilyen el­képzelései - vannak, az soha nem volt koncerten. Nincs attól szebb élmény, a- mikor a zene ritmusára vonaglik az em­ber. Ezt nem a mondanivalóval, ha­nem a zene hangulatával lehet elérni. Ez a műfaj csak szórakoztasson, ez az egyetlen feladata.“ Legalábbis R. A. ol­vasónk szerint. Érdekességként megemlítendő, hogy ez ideig a véleményüket az olvasóink névvel és címmel ellátott levélben küld­ték el. Az az olvasó, akinek hozzászó­lásából idéztünk, érzi, hogy véleménye nem tükrözi az igazságot, s ezért ki­létét el sem árulta. HAZAI ÉS MAGYARORSZÁGI, LISTA’ 1. Peter Nagy: Sme svojl 2. Elán: Stuzková 3. Hlozek — Zagorová: Kluk z pfístího století 4. Elán: ZaTúbil sa chlapec 5. Miroslav Zbirka: Vstup do man2el- stva 6. Midi: Zuvaőka za uchom 7. Plus: Monogramy 8. Peter Nagy: Poslednykrát 9. YPS: Mama, kúp mi röntgen. 10. Banket: Preőo vy ludia XX. storoőia '1. Első Emelet: Dadogős break 2. R—GO: Szeretlek is meg nem is 3. Katona Klári: Ólomkatona 4. Neoton Família: Látomás 5. Dolly Roll: Gondolj rám egy gon­dolán 6. Karthágó: Keleti éj 7. Bikini: Medvetánc 8. Dolly Roll: Kolibri panzió 9. Első Emelet: Nézelődünk 10. KFT: Afrika VILÁGLISTA 1. Alphaville: Ez nagy dolog 2. Boney M.: Kálimba de Luna 3. Limahl: Soha véget nem érő törté­net 4. Lionel Ricchíe: Hello 5. Schots: Eszelős képzelet 6. Billy Idol: Kapj el, amikor zuhanokl 7. Michael Jackson: Hordd el magad 8. Fancy: Kínai szemek 9. Laura Branigan: Kérlek, ne jöjj hoz­zám 10. Ricchi e Poveri: Mi vagy te?, ZSÁKBAMACSKA’ Neoton Família-nagylemezt nyert Né­meth Katalin szepsi (Moldava nad Bod- vou) olvasónk. Színes posztert küldünk Varga Ildikó borsi (Borsa), Oláh Zol­tán nyitrai (Nitra) és Ferenci Éva nagymácsédi (Velká Maőa) szavazatbe­küldőknek. POPCSEREBERE Cífferi Mónika (930 39, Zlaté Klasy- -Cenkovce 509): Adok East-, V’Moto Rock-, Bizottság-, Korái-, Mini-, Mari­ka Gombitová-, Zalatnay Sarolta-, Boj­torján-posztereket; Soltész Rezső-, Szűcs Judit-, Gravis-, Olympic-, Koncz Zsuzsa-, Hana Zagorová-, Karthágó (és további kb. 90) -képet. Kérek Peter Nagy-, Elán-, Midi-, Banket-, Limahl-, Alphaville-, Ka- jaGooGoo-, Dolly Roll-képeket és -posz­tereket. Takács Lajos (900 24 Veik? Biel, Ma- lobielská 45): Adok Shakin Stevens-, John Travolta-, R—GO-posztereket, Real Life-, Mik Kershaw-, Rick Springfield-, Rod Stewart-, Laura Branigan-képeket, Kérek Wham-, George Michael-, Elvis Presley-plakátokat, -posztereket. Csényi Mihály (929 01 Dunajská Stre- da 370/3Í: Adok Kilm Wilde-, Duran Du­ran-, Limahl-, George Michael-, Michael Jackson-, Alphaville-képeket. Kérek R—< GO-képeket, -plakátokat, -jelvényt és mindent, ami az együttessel kapcsola­tos. Sméja Ingrid (925 81 Diakovce 267): Adok Marika Gombitová-, Miroslav Zbir­ka-, Zorán Sztevanovity-, Lenka Filipo- vá-, Karel Gott-, Hana Zagorová-, Pe- tér Nagy-, Mirka Brezovská-, Júlia Hec- ková-, Elán, Turbo-, Amanda Lear-, Gravis-képekete, Kérek Limahl-, Tina Turner-, Cyndi Lauper-fotókat és ró- luk szóló cikkeket. Lavó Sándor (930 21 Jahodná 21): Adok Dolly Roll-, Wham-, Limahl-, Pe­ter Nagy- és Indigó-képeket, valamint Olympic-, Karel Zieh-, Amanda Lear-, Peter Rezek-, Hana Zagorová-, Jifi Korn-, Marika Gombitová-, Neoton Família-, Police-, Duran Duran-képeket, -poszte­reket és róluk szóló cikkeket. Kérelf Edda-, Piramis-, Dinamit-, P. Mobil-, P„ Box-, Karthágó-, Pokolgép-, HBB-, Var­ga Miklós-, Bikini-, Rolling Stones-, Omega-, Földes László-képeket, -posz­tereket és -jelvényeket. pp. Darinka Rolincová és Karel Gott 1 2 D F] 5 6 7 f* 9 10 íi ml ÍZ 13 IS L4 15 H Lói j|j|’ TT 18 1É 19 20 21 ZZ 22a w Wr, ’5 m° l Bra ...... 27 F|;;| 29­□ vV‘ú ­jjpQS G 30 31 32 33 34 35 □ 36 37 38 .> 39 tű Z SrMt r íz r 44 45 46 47 gH Í8~ 49 50 «L.v» 5Í~ 52 ' «ívj'-í ■ 53~~ 54~ 55 56 >7 1 59 60 ■T0 61 —V N 0 [±J . Seneca mondása VÍZSZINTES: 1. A folyó két partját köti össze. 4. A bölcs mondás első része. 12. Nagy magyar költő (Endre). 13. Végtelenül hálás! 14. Idegen női név. 15. Határozőrag, a -re párja. 16. Magyar sajtfajta. 17. Az országos bajnokság valamely osz­tálya. 19. Portugáliai város. 2.1 A kálium és az alu­mínium vegyjele. 22. Irat latinul (ACTA). 24. Bala­toni üdülőhely. 26. Űrmérték röviden. 27. Lángész. 29. „Az“, aki látta az esetet. 30. Indiai nagyváros, a pamutipar központja. 32. Robbanóanyag röviden. 33. Spanyol és osztrák gépkocsijelzés. 34. Kevert len! 35. Gondoskodik valakiről. 36. Seb betűi ke­verve. 37. Az új mértékrendszer. 38. Ollós állat. 39. Színvonalas, előkelő. 41. Turandot szerelme. 43. A Szovjetunió címerének része. 44. Téma egyne- műi. 46. A 12. szám alatti költő járt itt iskolába. 48. A tea alkaloidja. 49. Végtelenül ollóz! 51. A hét görög bölcs egyike, athéni törvényhozó (ere­deti helyesírással). 54. ...utát a járatlanért ne hagyd el, ismert mondás. 56. Magyar komikus szí­nész volt, személyneve kezdőbetűjével a végén (1884—1952)’. 57. Keresztül. 58. Sajtjáról ismert holland város. 60. N. M. A. 61. Felfog. FÜGGŐLEGES: 1. Küzdelem, tusa. 2. Kréta szige­tén levő hegy. 3. A diszprózium vegyjele. 5. Min­dennapi kedvelt italunk. 6. Vág menti városka. 7. Ebben tanul járni a kisgyerek. 8. Hangtalan tusa! 9. Szovjet sakknagymester volt. 10. Férfinév. 11. Nem vall be. 16a. Hivatali részleg. 18. Hamburg­ban megjelenő képes újság, magyarul a neve csil­lagot jelent. 20. Valakinek a beosztottja. 22. Aböles mondás második része. 22a. A műlégy is ez. 23, Szlovák igenlés. 25. Kezével jelez. 28. Eszményi. 31. ...szüli a tolvajt, ismert mondás. 33. A Don Car­los című opera női alakja. 36. Bogyós gyümölcs, köszmétének is nevezik. 38. Éktelenül ráz! 40. For­dítva: tudományos tétel. 42. Mohón és válogatás nélkül evő. 45. Jóváhagy, kézjegyével ellát. 47. Min­denféle dolog, tárgy. 50. Érdemrend régiesen. 52. Test része. 53. ...Troli, Heine műve. 55. Fordítva: régi súlymérték. 57. Káros. 59. Kis-Ázsia ókori la­kosainak legfőbb istenasszonya volt. 61. Sértetlen, Beküldendő a vízszintes 4. és a függőleges 22. számú sorok megfejtése. SV. A 23. szám rejtvényének helyes megfejtése: A koldus gazdagság, az öregember fiatalság után só­várog. / f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents