Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-06-04 / 23. szám

VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY A Vörös tár, amely számos találkozó színhelye lesz. A VILÁGIFIÜSÁGI TALÁLKOZÓK TÖRTÉNETÉBŐL XIII. RÉSZ A havannai fesztivál után rövid ideig úgy látszott, hogy Jelentős siker koronázza a békéért és a biztonságért küzdő erők — köz­tük a viliág haladó ifjúságának — kitartó erőfeszítéseit. 1979. június 18-án Leónyid Brezsnyev és Jimmy Carter Bécs- ben aláírta a csaknem hétéves munkával előkészített megállapo- dásköteget, a SALT—Il-t, amely a két nagyhatalom hadászati tá­madó fegyverrendszerei korláto­zására volt hivatott. Fellélegzett a világ. Carter el­nök, aki azonnal visszautazott az Egyesült Államokba, a kongresz- szus két háza előtt még aznap ki­jelentette: — A SALT—II. a fegy­verzet-ellenőrzés történetében a legrészletesebb, legnagyobb hord­erejű, legátfogóbb szerződés. Elő­irányzatait a tárgyalási folyamat­ban tett kölcsönös engedmények szövik át. Egyik fél sem kapta meg mindazt, amire törekedett... A SALT—II. világos szabályokat és ellenőrizhető korlátokat szab meg ott, ahol máskülönben nem lennének szabályok és korlátok... A SALT—II. nem kegy, amelyet a Szovjetunió iránt gyakorlunk. A SALT—It. megfontolt, kiszámított lépés, amelyet önérdekből te­szünk, olyan lépés, amely törté­netesen egyaránt szolgálja a biz­tonság és az életben maradás cél­ját, erősíti mind az Egyesült Ál­lamok pozícióját, mind pedig a világbéke ügyét. Fél év sem telt el azonban a SALT—II. aláírása óta, s máris botladozni kezdett az amerikai ra­tifikálási folyamat. Washington képtelen volt, s nem is akart meg­szabadulni a hadászati fölény meg­szerzésének káros szenvedélyétől. Az Egyesült Államok kormánya el­kötelezte magát Ugyan, hogy meg­tartja az általa nem ratifikált szerződést, de 1979. december 12- én — éppen amerikai nyomásra — mégis megszületett a NATO eu- rorakéta-telepítési határozata. A következő évekre azután rá­nyomja bélyegét az Egyesült Ál­lamoknak az a törekvése, hogy a csillagászati összegeket felemész­tő fegyverkezési verseny újabb szakaszát kényszerítse a Szovjet­unióra, s a Varsói Szerződés tag­államaira. Az 1980-ban elnökké vá­lasztott Reagan számos alkalom­mal fejtette ki: szerinte nem ön­mérséklettel, hanem határozott­sággal lehet nyomást gyakorolni a Szovjetunióra. Lírai hangvételű beszédeiben gyakran panaszolja fel: korunk szomorú iróniája, hogy még mindig fegyverekre van szük­ség a háború megakadályozáséhoz. S hogy ez a véleménye ne marad­jon pusztába kiáltott szó, képmu­tatóan a „béke őrének“ (peace- keepernek) nevezte el az USA ,j Csodafegyverét: a 95 tonnás, 22 méter hossz, négyfokozatú, szilárd hajtóanyaggal működő MX inter­kontinentális ballisztikus rakéta­óriást. Pedig az egyenként tíz rob­banófejjel ellátott, összesen száz darab MX (missile experimental — kísérleti rakéta) mintegy 20—30 ezer Hirosimát zúdíthat az embe­riségre! És csupán egy a ballisz­tikus rakéták új nemzedékéből. Ez kényszerítette a Szovjetuniót arra, hogy Genfben felfüggessze a fegyverzetkorlátozási tárgyalá­sokat, a SALART-ot. Erre Reagan nyomban kijelentette, hogy az MX rakéta, valamint az USA „csillag­háborús védelmi képessége“ fog­ja ismét tárgyalóasztalhoz kény­szeríteni — a saját elképzelései alapján. Andrej Gromiko és George Shultz a Szovjetunió számára is elfogadható céllal kezdett új tár­gyalásokat Genfben az idén ja­nuárban. Nevezetesen azzal a cél­lal, hogy a március 12-re meghir­detett tárgyalássorozaton olyan hatékony megállapodásokat igye­kezzenek kidolgozni, amelyek ösz- szefüggéseikben vizsgálják a víz alatti, a földi, a légi és az űrfegy­verkezést, amelyek a kozmoszban megelőzhetik, egyebütt pedig megszüntethetik a fegyverkezési hajszát, amelyek korlátozzák és csökkentik az atomfegyverzetet, szavatolják a katonai erőegyen­súlyt. Nem az újabb és újabb fegy­verekkel való riogatás, hanem a leszerelés a béke fenntartásának normális és kívánatos útja. A Szovjetunió, a szocialista közös­ség nem hagyja magát zsarolni, mert ereje tudatában biztosítha­tónak látja a békét és a társa­dalmi haladást. Ebben természete­sen a világ haladó közvéleményé­nek, benne a XII. fesztiválra ké­szülő ifjúságnak a támogatására is szüksége van. Moszkva immár másodszor ad otthont a VIT-nek, s mindkét alkalommal különösen fe­szült nemzetközi légkörben. 1957- ben a szuezi válság és a magyar- országi ellenforradalom, 1985-ben az USA és a NATO hadászati fö­lényre törekvő, erőltetett fegyver­kezése tette és teszi próbára az ifjú nemzedéket is. Akkor a moszk­vai fesztivál az együttműködés, a béke, a szolidaritás erejét mutat­ta fel meggyőzően, s biztosak le­hetünk abban, hogy a világ ifjú­ságának képviselői most is a jó ügy mellé állnak... — A XII. VIT programját a Nemzetközi Előkészítő Bizottság március végi negyedik ülésén tár­gyalták meg. Elfogadták azt a ja­vaslatot, hogy a fesztivál napjait a világ ifjúságát foglalkoztató leg­jelentősebb kérdéseknek szentelik. Így külön hapot kaptak az olyan témák, mint például a béke és a leszerelés, az antiimperialista szo­lidaritás, az ifjúság jogai, a gaz­gálomhan a környezetvédelem már régóta fontos téma. A VIT-en is­mertetik a különböző országok környezetvédelmi programjait, megbeszélik például a fegyverke­zés hatását a környezetre, a nuk­leáris energia és más alternatív e- nergiaforrások békés felhasználá­sát Vagy az urbanizáció okozta problémákat. Folytatva az újdon­ságok sorát még kell említeni a nemzetközi ifjúsági évvel foglal­kozó vitaközpontot is. A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség, mint a VIT egyik Szer­vezője, mit vár a fesztiváltól? •— Elsősorban azt várja, hogy a VIT nagy békedemonstráció lesz, mely példáját adja a jelenlegi nemzetközi helyzetben is lehetsé­dasági együttműködés, ‘ a kölcsö­nös biztonság, és az ennek érde­kében folytatott együttműködés. Emellett a hagyományoknak meg­felelően most is gazdag politikai és kulturális programmal mutat­koznak majd be — a szovjet if­júság. napján — a házigazda or­szág fiataljai. A politikai program gerincét a tematikus központokban szerve­zett találkozók, fórumok, kerek- asztal-beszélgetések alkotják. 0- lyan kérdésekről lesz szó, mint a béke, a leszerelés, az antiimperia­lista szolidaritás, a dolgozó ifjú ság jogai, a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatok, az új gazdasági világrend, a gazdasági válság, az el nem kötelezett mozgalom jö­vője, a fiatal nők jogai. Külön központban vitatják meg a máso­dik világháború, a fasizmus felet­ti győzelem 40. évfordulójának máig ható tanulságait, azt, hogy miként dolgozhatnak együtt a kü­lönböző ifjúsági szervezetek a neo- fasizmus, a revansiszta törekvések ellen. — Lesz környezetvédelemmel foglalkozó központ is? — A nemzetközi ifjúsági moz­ges értelmes párbeszédnek, bebi­zonyítja, hogy az enyhülésnek vannak tartalékai. Egyben üzenet lesz mindazokhoz, akiknek nem tetszik a kölcsönös előnyökkel já­ró széles körű együttműködés, de azokhoz is, akik a háború elke­rülése, a béke megőrzése, a hala­dás előmozdítása érdekében ké­szek a közös cselekvésre. A szelvényt vágd ki, ragaszd tel postai levelezőlapra jelöld be rajta a helyes választ, és csak a sorozat befefezése ntán, tehát június 4 én kell beküldeni a szerkesztőség címé­re. KÉRDÉS: ' Mikor tartották Moszkvában világ- ifjúsági találkozót? A. 1948-ban B. 1982-ben C. 1957-ben 13. SZELVÉNY VIT VERSENY ★ VIT VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY A megnyitó ünnepség színhelye.

Next

/
Thumbnails
Contents