Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-05-07 / 19. szám

új ifjúság 5 VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY A bécsi fesztivál elsöprő si­kere megerősítette azt a meggyőződést, hogy a VIT mint az egyetemes békemozgalom szerves része, végérvényesen át­lépte a szocialista közösség hatá­rait. Ezt igazolta az enyhülés szá­mos ]ele, kiváltképp Ny. Sz. Hrus­csov szovjet kormányfő hivatalos látogatása az USA-ban, amely nem hozott ugyan azonnali kéz­zelfogható eredményeket a két vi- lághatalom viszonyának javulásá­ban, de világszerte jogos remé­nyekkel töltötte el az emberiség jövőjéért aggódó milliókat. És ak­kor Powers hadnagyot kémkedni kiküldték a Szovjetunióba. Külön­legesen kiképzett U—2-es felde­rítő repülőgépét húsz kilométer magasságban, Szverdlovszk térsé­gében lőtte le a szovjet légvéde­lem 1960. május 1-én. Február 13- án a franciák felrobbantották első atombombájukat a Szaharában. S 1961. január 3-án az USA megsza­kította diplomáciai kapcsolatait a forradalmi Kubával. Az előzmény: Az Eisenhower kor­mány 1960 júliusában behozatali tilalmat rendelt el a kubai cukor­ra, amelyet addig szinte teljes e- gészében az USA vásárolt meg. Most, szolidaritásból, a szocialis­ta országok vették át a cukrot. Erre az amerikai monopóliumok beszüntették a kőolajszállítást, a­A VIT szépségkirálynője BertaYero kubai küldött. dúlt az első ember, Jurij Gagarin. Négy hónappal később követte őt German Tyltov. ö már 25 órát töl­tött a kozmoszban a Vosztok—2 fedélzetén. Az első amerikai űr­hajós, John H. Glenn alezredes 1962. február 20-án startolt. Két nappal később a Szovjetunió be­jelentette, hogy megoldotta a ra­kétaelhárító rakéta problémáját. Ilyen volt a világ 1962 nyarán, amikor a finn kormány, a sem­leges, de mégiscsak a tőkés vi­lághoz tartozó ezer tó országában vendégül látta a VIII. VIT kül­dötteit. A fesztivál ünnepélyes megnyi­tójára 1962. július 29-én került sor a híres helsinki Olimpiai Sta­dionban. A világ különböző részé­ből érkezett küldöttek száma sem lebecsülendő. A VIII. világifjúsági találkozóra 137 országból 18 ezer delegátus érkezett. Helsinkiben ostromgyűrűbe vet­ték Jurij Gagarint, a világ első űrhajósát, aki sajtókonferencián válaszolt az újságírók kérdéseire. (Előzőleg a VIT diákklubjában Szedov akadémikus, akit gyak­ran „a szputnyikok atyjának“ ne­veztek, a bolygóközi űrrepülés kérdéseiről tartott előadást.) — Lesz-e VIT a világűrben? — tette fel a kérdést a szovjet űrha­jósnak egy kubai újságíró. — Le­hetséges-e, hogy a XXV. vagy a XXX. VIT a világűrben lesz? Nagy derültség fogadta a fan­tasztikusnak tűnő kérdést, de Ga­garin megfontoltan válaszolt: — A dolog technikailag lehetsé­ges, de akkor már „világűrfeszti- válnak“ kell nevezni, és minden nemzetnek nagy gonddal kell ki­válogatnia a küldötteket! A megsemmisítő vereség azon­ban nem volt elég a Kuba-ellenes agressziós tervek készítőinek. A Szovjetunió korszerű fegyvereket, köztük a hatékony védelemre ké­pes közepes hatósugarú rakétá­kat szállított. Ezt használta fel ürügyül az USA arra, hogy tel­jes tengeri blokád alá vegye a szigetországot. S ezzel kirobbant­sa a nevezetes „kubai válságot“, amely 1962 októberében kompro­misszummal végződött. A szovjet kormány, miután Kennedy elnök biztosította, hogy az USA semmi­féle agressziót nem enged meg Kuba ellen, visszavonta a rakétá­kat, amelyek ily módon teljesí­tették feladatukat. Közben sok egyéb fontos egyez­mény történt a világpolitikában. Anglia volt gyarmatai közül a füg­getlenség útjára lépett Ciprus, Szomália, Nigéria, Sierra Leone, Tanganyika, Jamaica, Trinidad és Tobago. Az USA megállapodást kötött Dél-Vietnammal a katonai A Vili. VIT megnyitója a helsinki Olimpiai Stadionban A VILÁGIFJÜSÁGI TALÁLKOZÓK TÖRTÉNETÉBŐL IX. RÉSZ mely pedig 97,5 százalékban ki­elégítette Kuba energiaszükségle­tét. A Szovjetunió megadta a szük­séges kőoiajmennyiséget, de a külföldi tulajdonban levő olajfi­nomítók megtagadták annak a fel­dolgozását. Kuba nem tehetett mást: kisajátította a Texas Oil, az Esso és a Royal Dutch Shell tí­zeméit — a gazdasági szabotázs­ban vétkes egyéb külföldi tulaj­donnal egyetemben. A válasz: 1961. április 15-én hajnali 6 órakor B—26-os repülő­gépek bombatámadást intéztek Havanna, Santiago de Cuba és más városok ellen. Két nappal később gz amerikai flotta és légierő tá­madásával ellenforradalmi egysé­gek szálltak partra Las Villas tar­tományban. A döntő ütközet Playa Gironnál, a Disznó-öbölben zajlott' le: 72 órával a támadás megkez­dése után a forradalmi hadsereg és a népi milícia egyesített roha­ma az ellenforradalmárok utolsó állásait is bevette. „segély“ növeléséről. Az NDK kénytelen volt lezárni és biztosí­tani fővárosának határait; 1961. augusztus 13-a hajnalán felépült a Berlini fal. Franciaországban 12 millió dolgozó egyórás sztrájkja kényszerítette ki a népszavazást, majd az eviani egyezmény alá­írását, amely véget vetett az al­gériai ultrakolonialisták lázadásá­nak. A Szovjetunióban 1961. április 12-én föld körüli űrrepülésre in­A fesztiválnak nagyon sok olyan résztvevője volt, aki a legkalan­dosabb úton' érkezett a finn fővá­rosba. Nem véletlen, hogy az el­ső, kézzel-lábbal folytatott beszél­getéseknek is ez volt a legfőbb témája: — Te hogyan jöttél?... Az a két lány, akivel a varos­ból északi irányba vezető sugár­úton találkoztam, valószínűleg u- gyanolyan egzotikus résztvevője volt a fesztiválnak, mint az a né­hány szudáni néger, aki tíz na­pig utazott Helsinkiig. A két lány Svájcból érkezett. Autóstoppal és vonattal, hajó­val és gyalog jöttek a finn fővá­rosba. Hatalmas hátizsákkal a vállukon. És mindketten oldaltás­kát is viseltek. A délutáni forga­tagban olyannak tűntek, mint a- kik vállukon súlyos teherrel — vezekelnek. * Ruth Etter Burglenből, Emmi Isenschmid Lettenből jött. Az e- lőbbi diák, az utóbbi tanítónő. Jú­lius közepe óta voltak úton, az eredeti tervek szerint éppen csak megpihenni akartak Helsinkiben, de a fesztivál ott fogta őket. — Amikor jöttünk, mindenütt azt kérdezték tőlünk: — A feszti­válra mentek? — Oda — mond­tuk —, de egyikünknek sem volt fogalma arról, hogy mi az a fesz­tivál... Később virágokkal fogad­tak. Meg ajándékot is kaptunk. Mi­velhogy a fesztiválra megyünk. Az egész utat végigpotyáztuk. Nem mertük ugyanis megkérdezni: mit kell majd csinálnunk a fesztivá­lon... — S ezt könnyen megtanultá­tok Helsinkiben? — Három napot töltöttünk itt, voltunk a találkozókon. Indiaiak­kal beszélgettünk először. A fesz­tivál légköre annyira maradandó, hogy egész utazásunk nem ért annyit, mint ez a három nap. Felvették hátizsákjukat, benne két pulóverrel, kabáttal, egy pár cipővel, zoknival, hálózsákkal. Le­hetett vagy húsz kiló az egész. S lassan mentek a délutáni forga­tagban, abban a hitben, hogy há­rom napig a fesztivál potyautasai voltak. Emmi és Ruth tudta: a követke­ző VIT-nek is nyitva lesznek a kapui! Fajra, nemre és világnézeti kü­lönbségre való tekintet nélkül a fesztivál résztvevői egységesen foglaltak állást abban, hogy a VIII. világifjúsági találkozó leg­szebb küldötte a 15 esztendős ku­bai diáklány, Berta Yero. Eme vé­leményüknek nem késlekedtek hangot is adni, és fényes, pazar ünnepség keretében koronázták Miss Festivállá. De minden ha­gyománytól eltérően, itt nem csu­pán egy szépségkirálynőt válasz­tottak, hanem egyszerre ötöt. A karibi szigetország ezen a „szépsé­ges“ vetélkedésen abszolút győ­zelmet aratott, mert a helyezettek között még két másik kubai is szerepelt: a harmadik Martha Do­mingo lett, az ötödik helyet pe­dig Lucia Loperdus vívta ki ma­gának. Az európaiak kénytelenek voltak beérni azzal, hogy egy hol­land lány került a negyedik hely­re. A második pedig a kis burmai gépírónő, Ma Moe Aye lett. A szelvényt vágd ki, ragaszd fel postai levelezőlapra (elüld be rajta a helyes választ, és csak a sorozat befe|ezése után, tehát június 4-én kell beküldeni a szerkesztőség címé­re. KÉRDÉS: Hány ország fiataljai vettek részt a VIII. világifjúsági találkozón? K­----­9. SZELVÉNY A. 137 I B. 162 I I C. 94 . VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY ★VIT-VERSENY ★ VIT-VERSENY IRÁNYA VIT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents