Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1985-04-30 / 18. szám

Valahol az Ipoly mentén járunk. Ott, azon a vidéken született 48 év- t vei ezelőtt Pölhös Károly mérnök, a Sőregi (Surice) Efsz elnöke.

►— Aprő, gondtalan lurkó voltam, amikor véget ért a háború. Az Ipoly mellett libákat őriztünk, halászgattunk. Emlékszem, annyi volt akkor a hal, hogy kézzel is képesek voltunk a kristálytiszta vízben elkapni. Gyönyörű zöld rétek, lankák ékesítették szülőfalum, Nagycsalomlja (Veíká Calo- mija) festőién szép határát. Hatan voltunk

NÉGYSZEMKÖZT

testvérek, szerényen éltünk, de boldogok voltunk, ha sikerült ökrökkel, lovakkal felszántani földecskénket, bevetni, learatni a termést. A családi pénztárcából arra már nem futotta, hogy bátyám után én is beüljek az Iskolapadba, így hát munkába álltam. Egy-egy évet a szomszéd község állami gazdaságában, majd a pofiúvadlói nemzetközi ifjúsági táborban töltöttem el. Kerestem a kenyérrevalót, közben szépen megtanultam szlovákul is. Előbb karbantartó, majd parkgondozó segédmunkás voltam. Innen kerültem az Ipolysági (Sáhy) Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumba, és mint kitüntetett tanuló később a Nyitral (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolára. Ott lettem párttag. <•

Fiatal agrárménökként sok akadályt kellett legyőznie ahhoz, hogy valóra váltsa elképzeléseit, céljait. Számára a mérce a saját öntudata, a saját felelőssége volt a múltban és most is. Nem kis erőfeszítések árán jutott egyenesbe a sőregi szövetkezet sem. Minderről így valla:

— Eredetileg pedagógus szerettem volna lenni, mert tudtuk, nagy szükség van a magyar pedagógusokra, de legalább any- nyira vonzott a mezőgazdaság is. Évek, évtizedek múltával is úgy vélem, jól választottam, mert a szakmám, a mezőgazdaság tartalmat, értelmet adott életemnek.

— Nyitráról a Záhorai (Záhorce) szövetkezethez szegődtem agronómusnak, onnan a Losonci (Lucenec) Járási Mezőgazdasági Igazgatóságra helyeztek, mivel abban az 1- dőben még kevés volt a diplomás szakember. Jószerével az egész 1968-as évet a járási pártbizottságon töltöttem. Nagy próbatételt jelentettek azok a hónapok. Később sok egyéb teendő mellett itt bíztak meg azzal, hogy tanácsadó munkát végezzek a sőregi szövetkezetben. A járás 113 szövetkezetéből a miénk akkor a legrosz- szabbak közé tartozott. Motorkerékpáron Jártam naponta a határt, és nem sokáig tartott, míg rájöttem, hogy a szakember- hiány, az itt alkalmazott kezdetleges munkamódszerek negatívan befolyásolják a szövetkezet eredményeit. Nem láttam más kiutat, felajánlottam, hogy fiatal feleségemmel leköltözünk Sőregre, mert csak ha állandóan itt leszek, jöhetnek a gyökeres változások. Kollégáim kinevettek: „Karcsi, ezt nem gondolod komolyan?!“ így kerültem 1966-ban mint fiatal főagronómus, e- gyedüli mérnök a vajúdó szövetkezetbe. Ma már szinte álomként* hat a hatvanas évek sajátos, de keserű valósága. Szinte mindent csináltam, éjt nappallá téve dolgoztunk az akkori szegényes technikával, és azon igyekeztünk, hogy idejében felszántsunk, vessünk, hogy a főiskolán tanultakat bevezessem a gyakorlatba, különös gondot fordítva az agrotechnikai határidőkre. Az eredmények engem igazoltak, fokozatosan javult a helyzet, és 1969-ben már egy részben egyenesbe jutott szövetkezet irányítását vehettem át. 1971-ben egyesültünk a csornai (Camovce) határral, amely szintén sikeres vállalkozásnak bizonyult. Ma a járás szövetkezeteinek élvonalába tartozunk.

Tisztségek — kitüntetések

Az elnöki iroda fala sokat elárul. Amikor beszélgetésünket látogatók szakítják félbe, sok mindent megtudok róla. Pölhös mérnök tagja a szövetkezet pártvezetőségének, alelnöke a CSEMADOK falusi szervezetének. A feladatkörök azonban totvább gyűrűznek, túlhaladva a járás, sőt a kerület határait is. A járási pártbizottság lektorcsoportjának, a kerületi pártbizottság elnökségének tagja, a CSKP KB póttagja.

téséhez. Ha ma azt mondjuk, Sőreg, mindenkinek az őszibarack jut eszébe, amelyet ml termesztünk, és mint közgazdász mondom, nem kis sikerrel. Jelenleg 300 hektáros ez a gyümölcsgazdaság, de tovább akarjuk bővíteni. Igényes munka volt a termelés szakosításának megszervezése és bevezetése is. Az elnök kezdeményezésére láttunk hozzá a csornai és a vidoszai patak mentén elterülő szántóföld lecsapolá- sához. Ma hízelgő eredményeket érünk el az így nyert 730 hektáron. Helyesen döntöttünk akkor is, amikor a fajnemesltő állomással karöltve önerőből kinemesítettük az azóta díjnyertes tenyészsertést. Merész vállalkozás volt a hízóbikákra való átállás is, az állattenyésztésben körülbelül 1500 darabot értékesítünk belőlük évente.

Most egy komposzttelep létesítését tervezzük, mert romlott a talaj tápanyagtartalma. A jövőre gondolva hamarosan megkezdjük a 200 vagon kapacitású akklimati- zációs almatároló építését, amelyet az egyre nagyobb termést hozó gyümölcsészetünk tesz szükségessé. Az elnök legújabb terve, hogy saját erőből megkezdjük a sllógöd- rökhöz szükséges T-panelek gyártását, mivel a gyártó cég nem tudja kielégíteni az igényeket. Egyelőre az ehhez szükséges formák elkészítését intézzük. A kezdeményező vezetés, a hatásos munkaszervezés is hozSzámos állami és ágazati kitüntetés tulajdonosa. Megkapta a „Kiváló mezőgazda- sági dolgozó“ ágazati kitüntetést, „A kiváló munkáért“ állami kitüntetést, és a különösen nagyra becsült elismerések között említi a SZISZ SZKB kitüntetését a SZISZ-nek nyújtott hosszú évi hathatós segítségéért.

— Engem valahogy bogaras és nyakas embernek tartanak. Elhatározásom, tervem mellett a végsőkig kitartok, ha meg vagyok győződve helyességéről. Talán ez a „csak- azértis“ jellembeli ficam — mondja huncut mosollyal — az előrelendítőm a pályán. Közel húsz éve vagyok Sőregen, de sem a tagok között, sem a faluban nem találkoztam azzal, hogy valaki ellenszenvvel, gyűlölettel viseltetne, vagy alattomos lenne velem szemben. Sokan a tagságból inkább gyengekezű embernek tartanak. Nálunk mindig volt és lesz is igazságos bírálat, de sosem volt, és remélem, nem is lesz intrika. Ez olyan dolog, hogy én sem vagyok hibátlan, de nem is szeretném, ha annak tartanának. ,

Vállalva az újat

Homálya István közgazdász, a szövetkezet pártalapszervezetének elnöke pár évvel fiatalabb Pölhös Károly mérnöknél, s hozzá hasonlóan ő is az Ipoly mellett cseperedett fel. A szövetkezet múltját és jelenét eddigi életútjával azonosíthatja, mert 1963-től Sőregen dolgozik. Részt vett a kezdeti problémák megoldásában, az akadályok áthidalásában. Jól emlékszik azokra a kezdeményezésekre, vállalkozásokra, amelyek annak idején megalapozták a szövetkezet jövőjét; jól emlékszik rá, hogy az elnök, dacolva a közvéleménnyel a korszerűsítési folyamat elindítója, szervezője, vezetője volt. >

— Karcsi kezdeményező jellem. Amikor idejött, elhagyott domboldalakon, ahol addig csak egy-két Juh és szarvasmarha legelészett csupán, nagy kiterjedésű szőlészet és gyümölcsöskert létesítését vette tervbe. Amikor fokozatosan előteremtettük az a- nyaglakat, hozzáláttunk a teraszok építéséhez, a szőlőtőkék és gyümölcsfák telepízájárult ahhoz, hogy az elmúlt évet 3 millió korona nyereséggel zártuk.

Az érem másik oldala

Érdekelt, hogy milyennek látják elnöküket a munkatársai. Azokat a véleményeket, amelyekből talán az érem másik oldala is kirajzolódik, a szövetkezet különböző részlegein jegyeztem fel.

Juhász István, a SZISZ-alapszervezet elnöke, a személyzeti osztály vezetője: „Az

elnök elvtársról csak az őszinte elismerés a tisztelet és becsület hangján tudok szólni. Mindenkor segíti és támogatja tevékenységünket. Egyre több fiatal dolgozik a szövetkezetben, köztük nyolc mérnök is. Nemrég a SZISZ klubot kapott, amelyet elsősorban neki köszönhetünk. A munkában szigorú, megköveteli a rendet, a fegyelmet, viszont mindig barátságos, segítőkész.“

Mihály Lászlóné mérnök, a gyümölcsös

vezetője: „Én sok mindenről vitatkoztam az elnök elvtárssal, de ezek a párbeszédek a munkakezdeményezés javítását szolgálták. Annak idején gyors fejlesztés és gyümölcsfatelepítés közepette nem gondoltuk át kellőképpen a teraszos talajművelés, metszés, permetezés problematikáját. Most a magunk leleményességére vagyunk utalva, és egyszerű célgépeket tervezünk, módosítunk és ha kell, akkor gyártunk is, hogy a munkálatokat gyorsan elvégezhessük. Elnökünket fiatal főiskolásként ismertem meg tíz évvel ezelőtt. Korrekt, gerinces, a fejlődést, az újat támogató, a fiatalokat felkaroló embernek tartom.“

Molnár Tibor mérnök, a szövetkezet fffgépesítője: „A szövetkezetben mindig a munka eredménye dönti el a vitás kérdéseket. Az elnök elvtárs népszerű ember, gyakran eljön közénk, elbeszélget a műhelyben az emberekkel, orvosolja gondjainkat, bajainkat. Tiszteletre, becsületre méltó embernek tartjuk, olyannak, aki közkedvelt, mert szerény, példamutató, s aki nemcsak beszél, cselekszik is.“

POLGÁRI LÁSZLÓ Fotó: a szerző

Hajógyárban a munka

minőségéről

Vrabec Iván, 25 éves, a Komáromi (Komárno) Nehézgépgyár minőségellenőrző részlegének dolgozója. Kíváncsian kopogtattam be hozzá, hogy megtudjam, miből áll egy termelési ellenőr munkája.

— A gépipari szakközépiskola elvégzése után, 1978-ban kerültem a hajógyárba. Először a festőrészlegnél voltam ellenőr, majd a katonaság u- tán jelenlegi munkakörömbe, a szerelőkhöz kerültem.

— Miért éppen a hajógyárat választottad?

— Kiskoromtól kezdve érdekeltek a gépek, a motorok, a hajók. A kilencedik évfolyam után olyan iskolát kerestem, ahol kedvenc tantárgyaimat továbbtanulhattam. Itt, a gyárban hasznát veszem a tanultaknak. Szüleim huszonöt éve dolgoznak a hajógyárban, sokat meséltek a gyárban folyó megannyi munkáról.

— Milyen közösségben dolgozol?

— Héttagú a kollektívánk, Négy idősebb társunk van, akiktől bátran kérhetünk tanácsot. Nem oldják meg ugyan helyettünk a problémákat, de megpróbálnak rávezetni, hogy magunk jöjjünk rá. Kollektívánk gyakran együtt tölti szabadidejét is, focizunk, kézilabdázunk, moziba járunk.

— Mivel telnek egy minőségi ellenőr munkanapjai?-■Br Általában a szerelési munkákat ellenőrzőm. A minőségre összpontosítok és arra, hogy minden a tervrajz szerint történt-e. Ha rendben találok mindent, átadom a hajót a megrendelőnek, Főleg a Szovjetuniónak szállítunk, így természetesen sokat kell tanulnom oroszul. Érdekes munkakör ez, a hajó minden alkatrészét ismernünk kell.

— Mi történik, ha hibát találsz a szerelők munkájában?

— Nem elég megállapítani a hibát, meg kell találni az okát, és ilyenkor jól jönnek az ipari szakközépiskolában szerzett Ismeretek. Akik a szerelésnél hibáznak, jóvá kell tenniük. Nem szabad azonban az emberkét megvádolni, hiszen tudatosan senki sem termel selejtet, tévedni pedig emberi dolog. Közösen kell megtalálnunk a kivezető utat. Tény, hogy minden kollektíva a fizetésén is megérzi, ha rossz munkát végez, de e közösségen belül is hamar kiderül, ki a vétkes. Nagy a felelősség a munkában, hiszen milliós értékekről van sző. Másrészt érezzük a' társadalmi felelősséget is.

— A hajógyárban bizonyára sokrétű SZISZ-élet folyik.

— Igen, mind a tizennyolc SZISZ- -alapszervezetünkről elmondhatom. A mi alapszervezetünkben nemrég alakult egy szocialista munkabrigád, mely a moszkvai VIT nevét viseli. Vezetője Jura] Mikolai mérnök. Különben tagja vagyok a SZISZ üzemi vezetőségének és a SZISZ járási bizottságának is. Szabadidőm kevés van, ha mégis akad, sportolással töltöm vagy moziba megyek. Szeretek utazni. Nagy tervem, hegy eljutok Európa minden országába. Görögországban, az NDK-ban, Lengyelországban, Magyarországon már jártam, e nyáron Jugoszláviába készülök.

Bárány János Fotó: Zelenanská