Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-04-23 / 17. szám
Közismert tény, hogy az új oktatási rendszer bevezetésével számos falusi iskola zárta be kapuit. Ezeket az épületeket sok helyen még napjainkban is iskolaként emlegetik, holott időközben már más célt szolgálnak, vagy esetleg még az is előfordul, hogy egyikük-másikuk üresen tátong. Lényegében a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik, milyen célra lehet ügyesen és helyesen kihasználni ezeket az épületeket. Nagyráskán (Veiké RaSkovce) két évvel ezelőtt az a gondolat született, hogy ifjúsági klubot rendezhetnének be a falu szorgos fiataljai egykori iskolájuk termeiben. Az ötlet megvalósítása hasznos befektetés volt, amiről személyesen is meggyőződhettem. — Ezt nevezzük dohányzónak — mutat a folyosó irányában húzódó e- gyik sarok felé Kaszonyi Alica, aki tavaly még a SZISZ elnöke volt. Az ő vezetésével nyerte el a klub, az épület a mai arculatát. — A társalgóban, vagy ahogy mi nevezzük, a klubban tilos a dohányzás. — Ez itt az én irodám — nyit be az egyik ajtón Dzsogány Ottó mérnök, a SZISZ-alapszervezet mostani elnöke, aki egyben a klubnak is a vezetője. —■ Itt végzem a papírmunkát, itt tartjuk a vezetőségi gyűléseket. Mint látod, nem nagy ez a helyiség, de a célnak megfelel, és ami szintén lényeges, hogy télen könnyen kifűt- hető. — Szerencséd, hogy ma jöttél hozzánk — fogad Kovalik István, a hifiklub elnöke és egyben vezetője —. ugyanis ma van az elektronikai szakkör összejövetele. Ez a helyiségünk, parancsolj, fáradj be, nézz körül. A falon kapcsolási rajzokat fedezek fel, az asztalon előkészítve a műszerek, különböző alkatrészek, forrasztópisztolyok és sok egyéb kellék. — Nemsokára a gyerekek is megérkeznek — mondja az ifjú szakember. Van még egy helyiségünk, a felvételi stúdió, amely a klub helyisége mögött található. \ " Kaszonyi Alica és Ozsogány Anikó Kovalik István a hi-fi klub vezetője fiatal tanítványaival KLUB AZ EGYKORI ISKOLÁBAN új ifjúság 9 Mindent végigjárva végül is a „nagy teremben“, a klubhelyiségben telepedünk le. A berendezés új, az ablakokon függönyök, a falon gondosan megszerkesztett faliújság, egyéb pro- pagációs táblák. A klubban folyik az élet. Valaki olvas, mások a tévét nézik, egyesek társasjátékokat játszanak, többen pedig velem kezdenek társalogni. Kötetlenül, barátian beszélgetünk, miközben sok mindenre fény derül. A falusi SZISZ-szervezetnek 70 tagja van, de ebből alig húszán tartózkodnak állandóan idehaza. Hétvégén azonban kiegészül velük a társaság, megérkeznek a középiskolások, főiskolások, a fiatal szakmunkások, és együtt dolgoznak, szórakoznak. Habár a munka dandárján már túlvannak, még mindig akad teendő. Mikor az épületet megkapták, bizony siralmas látvány lehetett. Az ablakok üvegezésével kezdték, festéssel-mázolás- sal folytatták, majd falat emeltek a nagyteremben, hogy a stúdió külön helyiségbe kerülhessen. Berendezték a helyiségeket, függönyöket, szőnyegeket vásároltak. A hnb is tízezer koronával járult hozzá a költségek fedezéséhez. Magnó, tévé, társasjátékok várták a fiatalokat. Mikor a klubot megnyitották, a hnb-töl átvették a fafusi könyvtár irányítását, amely a művelődési házban van és tovább bővítették a honvédelmi szövetséggel fennálló eddig is jó kapcsolataikat, így fogant meg az elektronikai szakkör és a hifi-stúdió létrehozásának gondolata. Amikor jól benne volt a múlt felidézésében, azzal a kérdéssel hozakodom elő, hogy valójában milyen szervezeti tevékenység is folyik a falusi fiatalok klubjában. Először Dzsogány Anikó faliújságfelelős számol be. — A jelentősebb akciókról a faliújság is beszámol, de tevékenységünk nyomon követhető abban a krónikában is, amelyet két éve, tehát alakulásunktól vezetünk. A már említett elektronikai szakkörön kívül, mi lányok, .főleg a kézimunkakörben tevékenykedünk. A Fürge Ujjak című folyóiratból szoktunk ötleteket meríteni, és minden évben kiállítást is rendezünk. A már említett hifi-stúdió sem nagyzolásra van, mert a falusi hangosbemondóban minden jelentősebb évfordulóról megemlékezünk. A zeneszámokat, szavalatokat, énekeket itt tudjuk nagy hanghűséggel rögzíteni. A hnb-vel és a községünk határát is felölelő abarai (Oborín) szövetkezettel jók a kapcsolataink, kölcsönösen segítjük egymást. Segítünk a faluszépítésben, fejlesztésben. Községünk felszabadulásának 40. évfordulóján megkoszorúztuk az itteni emlékművet, és irodalmi színpadunk bevonásával emlékműsort mutattunk be. Vállalatuk a művelődési ház és környékének rendbentartását. A szövetkezetnek társadalmi munkában nyújtunk segítséget. A palántázásban, dinnyekapálásban, burgonyabegyűjtésben segítünk, de az idén tavasszal részt vettünk a gazdasági udvar tavaszi nagytakarításában. Űk főleg a- nyagiakkal támogatták. — Azt hiszem, az igazi klubtevékenység felett gyorsan átsiklottunk — vette át a szót Jakab Elemér, a „kultúrember“. — Meg kell még említeni a sikeres vetélkedőket. Jó kollektívára vall az is, hogy az év u- tolsó napját itt töltöttük. Itt köszöntöttük az új évet. Kaszonyi Dezső személyében van egy ügyes fényképészünk is. Jól működik a színjátszó körünk is, amelyet én és Bucskó Tihamér mérnök vezetünk. Most egy kétórás kabaréműsort tanultunk be, és a közeljövőben is bemutatjuk. Többen vagyunk itt a Jőkai-napokat megjárt egykori Ungi-színpadból, a- mely tudvalevőleg a nagykaposi (Veiké Kapusany) gimnázium mellett működött. Szeretnénk, ha irodalmi színpadunk újra sikeresen szerepelne. U- gyancsak hasznosnak és célszerűnek mondható a MIX együttessel történt megállapodásunk, amelynek értelmében mi kölcsönözzük nekik a próbatermet, szűkebb anyagi és erkölcsi támogatást nyújtunk nekik, ennek fejében ők a SZISZ-rendezvényeken képviselnek minket. Benevezzük őket a versenyekbe is, és évente kétszer díjmentesen szolgáltatnak zenét a , fiatalok bálján. , — Öröm hallgatni ezt a számadást, amely valóban rövid, de eredményes múltról tanúskodik. Visszatérve beszélgetésünk kezdetéhez, mi még a teendő? Erről az elnök beszél. — A klub épületét most kívülről a- karjuk tatarozni. Szeretnénk a stúdió felszerelését is minél előbb befejezni. Izgulunk a községünk határában levő avarkori várnál megszervezendő történelmi tábor sikeréért, végül konkrét formába önteni a magyarországi KISZ-esekkel kötött friss barátságunkat. Kint már sötét estébe hajlott az idő, amikor a klubból távozok. Még látom magam előtt a jókedvűen játszó, szórakozó nagyráskai fiatalokat, még vissza-visszacseng az elnök és a vezetőség tartalmas beszámolójának egy-egy részlete. POLGÁRI LÁSZLÓ A szerző felvételei KÖZÉPISKOLÁSOK TALÁLKOZÓJA A középiskolások járási találkozója a SZISZ Dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága munkatervében évek óta a fontos rendezvények közé tartozik. Minden évben a figyelemkeltő, sikeres akciók közé sorolhatják. Nem volt ez másképp idén sem. Április 12-én vagy kétszáz középiskolás gyűlt össze a Dunaszerdahe- lyi Középfokú Szaktanintézet épületében. A találkozón több verseny, vetélkedő zajlott. Itt ejtették meg a SZISZ kis társadalmi akadémiájának versenyét, itt bírálták el a középiskolai szakköri munka eredményeit, a szakdolgozatokat, valamint az iskolai folyóiratok színvonalát. Kiállításon mutatták be a tanulók képzőművészeti alkotásait, és természetesen ezek színvonalát is értékelik. A nagy sürgés-forgás pillanatnyi szünetében kérdeztük meg a rendezvény fő felelősét, Osvald Kornéliát, a SZISZ járási bizottságának titkárát, mi a véleménye az idei találkozóról: — A középiskolások járási találkozóit nálunk már szinte hagyománynak nevezhetjük, amelyek eddig mindig jól sikerültek, és most már elmondhatom, hogy a mostani sem lesz rosszabb. Úgy igyekeztünk irányítani a dolgokat, hogy idén ez a találkozó tükrözze az ifjúság éve és a közelgő XII. VIT szellemét. A versenyekbe az elvárásunk szerint kapcsolódtak' be SZISZ-eseink. Összesen ötven középiskolai szakköri dolgozatot kaptunk, amelyek húsz témakört ölelnek fel. A kis társadalmi akadémia a következő kérdésköröket tartalmazza: A SZISZ, az én szervezetem; A SZISZ a CSKP harcostársa; Hazám, Csehszlovákia; A fiatal helye a társadalomban; A fiatalok érdeklődési köre és a szabadidő. A versenyben 12 négytagú csoport vesz részt. A képzőművészek hetven alkotást küldtek a versenyre. Az iskolai folyóiratok versenye már befejeződött. Sajnos. itt bizonyos számbeli csökkenést kellett elkönyvelnünk. Az idén csak három középiskola jelentkezett lappal. Ez kevés, és gondoskodnunk kell, hogy a jövőben ezen javítsunk. Persze a főprobléma a lapok kinyomtatása és anyagi fedezése. A verseny zsűrije a somorjai. (íamorín) szlovák és magyar tannyelvű gimnáziumok lapjait tartotta méjtónak a kerületi versenyre. * É nekelni diákévei alatt kezdett, első kislemeze másfél évtizede jelent meg, azóta népszerűsége töretlen. Tucatnyi slágerét jegyzik a hazai popbörzén, s a fesztiváltrófeák sem kerülték el. Nem mindennapi hanganyagáról, érces, izgalomtól fűtött hangszínéről csak elismerően írtak méltatói. Korántsem volt ilyen egyértelműen pozitív a kritikusok véleménye a repertoárját illetően. Sokszor megvádolták elvtelenséggel, olcsó sikerhajhászással, mivel a múltban többször rövid idő alatt a legjobbak közé került. A csapat főembere Ando- nis Civopulos, aki ízléses és bővérű gitárszólóin túl, szerzőként is hozzájárul a produkcióhoz. Koncertprogramjuk új színfoltja, hogy az énekesnőn kívül helyet kapott a műsorban egy másik szólista is; Peter Némec. Öt ez ideig Marie Rottrová oldalán láthattuk. „Készülőben van a következő albumom, bár egyelőre még nincs címe. A munkálatok közben leginkább arra ügyelek, hogy még véletlenül se kerüljön a lemezre VERA SPINAROVÁ beválogatta műsorába az éppen akkor futó külföldi slágereket, tekintet nélkül arra, hogy e dalok mennyire illettek egyéniségéhez. Ebből a szempontból mérföldkő az énekesnő Meteor lásky című albuma, amelyen kizárólag hazai szerzők számait találjuk. Ezt a vonalat követi legfrissebb, Stíny vjlsluní című albuma is, amely kétségkívül Vera Spinarová eddigi pályája csúcsát jelenti. „Rájöttem, nincs értelme külföldi slágerekkel bajlódni. Igaz, hogy sokat lendítenek az énekes népszerűségén, ám az eredeti dalok előadása sokkal több alkotói fantáziát, rátermettséget követel, ezzel együtt sokkal értékesebb.“ Nemrégiben átalakult kísérőzenekara. Az új formáció Special néven mutatkozott be, s nagyon átlagos színvonalú dal, csak kimunkált számokat szeretnénk rögzíteni. Az LP legtöbb dalát Ando- nis Civopulos írta, az ó melódiái frissek, egyéniségemhez közelál- lóak. Néhány dala annyira megfogott, hogy saját magam írtam hozzájuk a szöveget. Ilyen a Ho- lubí pírko és az Oci. Persze, ez nem azt jelenti, hogy szövegírónak tartanám magam, továbbra is számítok eddigi partnereimre.“ Véra Spinarová legújabb koncertprogramját már bemutatta a hazai rockélet egyik fellegvárában, a prágai Lucernában. A koncert érdekessége volt, hogy a műsor első felében fellépett az énekesnő újdonsült férje, Vítézslav Vávra zenekarával, a Monogrammal. Somorjai S. Sándor
