Új Ifjúság, 1985 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1985-03-12 / 11. szám
KOMMENTÁRUNK Az áldozatvállalás példái Csak a legidősebbek emlékeznek olyan kemény télre, mint az idei volt. Az 1928— 1929-es tél tanúi vallják, hogy azóta sem voltak ilyen erős fagyok, ilyen hosszan tartó hideg napok. Az időjárás minden munkahelyen próbára tette az emberek és a gépek felkészültségét. Szabályozó intézkedéseket is foganatosítani kellett, főként a nagyüzemek gázfogyasztását kellett csökkenteni, s egyes iparágakban, az építészetben a tél gátolta a tervteljesítést. Az energiaszolgáltató üzemek dolgozói erőfeszítéseinek köszönhetően a legnehezebb napokban is sikerült biztosítani a népgazdasági ágazatok folyamatos működését, a közlekedést is főként a lakosság ellátását hővel, energiával, élelmiszerekkel és más termékekkel. A korlátozások így nem bennünket érintettek elsődlegesen, hanem az ipari üzemeket. Tudjuk, hogy mínusz 3 fokos napi középhőraárséklet alatt minden további egy fokos csökkenés egymillió köbméterrel növeli a gázfogyasztást hazánkban. Egyes kohászati üzemekben hosszabb-rövidebb időre le kellett állítani a termelést, sok üzemben csak csökkentett kapacitással termeltek. A vízerőművek, amelyek rendes körülmények között áramtermelésünk fezedét ádják, most a folyók alacsony vízállása miatt alig termelnek energiát. Ebben a helyzetben nagy áldozatkészségről tettek tanúbizonyságot a bányászok. Feruár Végéig több mint százezer tonna szenet fejtettek terven felül. A javuló időjárás következtében feltételezni lehet, hogy a nagyfogyasztók áramellátását már nem kell lényegesebben korlátozni, és a szombatokon és vasárnapokon tartott rendkívüli műszakok számára elegendő áramot biztosítanak, hogy gyorsan pótolhassák a kemény fagyok okozta kieséseket. A CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa közös közleményben teljes támogatásukról biztosították azokat a dolgozó kollektívákat, amelyek ezekben a napokban új kezdeményezéseket tesznek és további kötelezettségeket vállalnak, hogy az energiaipar és a fűtőanyag lehetőségeivel összhangban és a népgazdaság szükségletei szerint minél rovidebb időn belül behozzák a tervteljesítésben keletkezett lemaradást. A Rudé právo értesülése szerint biztosra vehető. hogy a vállalatok többsége március végéig vagy legkésőbb április végéig teljesítheti tervezett feladatait. Kevésbé bizakodóak az építőipari vállalatok, ahol a hiányok pótlásával még a harmadik negyedévben is számolnak. Helyesen állapítja meg a CSKP KB központi lapja azt is, hogy ebben a komoly helyzetben sem hanyagolhatjuk el a gazdaságosság és a hatékonyság követelményét. Ezért a lemaradások pótlását nem lehet szorgalmazni bármi áron, továbbra is szem előtt kell tartani a minőségi színvonalat, és kiemelten kell gondoskodni a legfontosabb ágazatok szükségleteinek kielégítéséről. A párt- és állami szervek nagyra értékelik az ifjúsági szervezetek, a SZISZ-tagok munkáját is. A fiatalok, mint mindig, amikor nehéz helyzet áll elő, jól tudják, hol a helyük. Most is élen járnak a kiesések pótlására szervezett műszakokban. Az adott helyzetben igen fontos az irányító munka színvonala, a rugalmasság, a gyors, megfontolt döntés. Az irányító munka tökéletesítésé mellett meghatározó szerepe van a munkakezdeményezés széles körű kibontakoztatásának a felszabadulás közelgő 40. évfordulója alkalmából. STRASSER GYÖRGY iCSSR, Ifjú hévvel a kitűzött feladatok megvalósításáért Kivonatok Jozef Duricának, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága elnökének beszédéből, amelyet az ifjú munkásnemzedék és szakmunkástanulók szocialista nevelésének időszerű kérdéseiről a Kosicében tartott IV. elméleti és gyakorlati konferencián mondott. A SZISZ III. kongresszusa és a SZISZ szlovákiai kongresszusa óta eltelt aránylag rövid idő ellenére elmondhatjuk, hogy az ifjú nemzedék jóval konkrétabb formában kapcsolódik be a tudományos és műszaki haladás folyamatába. Ez abban az őszinte törekvésben nyilvánul meg, hogy konkrét feladatokat vállal a tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb gyakorlati alkalmazásában. Csakis ez a hozzáállás tette lehetővé, hogy a Szocialista Ifjúsági Szövetség védnökséget vállalhatott a robotok és manipulátorok gyorsított ütemű üzembe helyezése fölött, és hivatalosan is kinyilváníthattuk Szlovákiában a SZISZ részvételét a mikroelektronika programjának megvalósításában. Ebből következik, hogy munkánkat a tanuló ifjúságra kell irányítanunk, ki kell bennük alakítani a számítástechnikához való jó viszonyt s ezzel előkészítjük és bevonjuk őket az elektronika és automatizálás alkalmazásának folyamatába. E tekintetben jelentős tény, hogy a CSSZSZK kormánya, illetve azt követően az SZSZK kormánya programot fogadott el az Ifjúság és a gyermekek részvételéről a tudományos és műszaki haladás folyamatában. A SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága 5. ülésén, 1983. szeptemberében értékelte az ifjúság addigi tevékenységét a tudományos és műszaki fejlesztésben, és meghatározta, hogy a SZISZ szervei és szervezetei milyen eljárást kövessenek a jövőben. A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÜJ JEGYEI Összhangban a SZISZ SZKB tanácskozásával, amely a gyermekek és az ifjúság előkészítésével és a tudományos és műszaki fejlesztés folyamatába való bevonásával foglalkozott, az utóbbi időszakban fokozott figyelmet szenteltünk a szocialista munka- versenynek. A Szocialista Ifjúsági Szövetség gyakorlati munkája igazolja, hogy a szocialista munkaversenyben újszerű jegyek és sajátosságok jelennek meg, bővül a szociális bázisa, változnak a formái. A társadalmi élet minden területén, különösen a- zonban a gazdasági szférában növekszik az ifjúság szocialista munkaversenyének szerepe. Pozitívan értékelhetjük, hogy a szocialista munkaverseny súlypontja a kezdeti kisegítő munkaformákról a munkatermelékenység fokozására, a tudomány és technika vívmányainak gyorsabb gyakorlati alkalmazására, a minőségi munkára, az energiával, anyaggal és nyersanyaggal való takarékoskodásra helyeződik át. A szocialista munkaverseny összekapcsolása ,a terv előkészítésével és megvalósításával a kezdeményező tervezés keretein belül a belső tartalékok feltárásának és kihasználásának, a kitűzött célok elérésének helyes útja. A másik oldalon a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az ifjúsági munkaversenyeket még mindig nem sikerült szervesen összekapcsolni a vállalat közi és vállalaton fölüli munkaversennyel. Az ifjúság szocialista munkaversenyének fejlődése az ifjúságnak az intenzifikálásl folyamatban való erőteljesebb bevonására irányul. Ez a tendencia azonban csak akkor lesz továbbra is sikeres ha a SZISZ-szerve- zetek — a kezdeményezés és aktivitás végső eredményeitől függően — vállalják a felelősséget az anyagi érdekeltség kollektív elmélyítéséért. Ezt a tényt támasztja alá az „Ifjúság kezdeményezésének számlája“ mozgalom kísérleti felülvizsgálásának eredménye. 1983-ban a kísérletbe bevont 8 szervezet 54 megvalósított feladata nyomán 7,8 millió korona érték született, és a SZISZ-szervezetek pénztára 200 ezer koronával gyarapodott. A Szocialista Ifjúsági Szövetség által a ZENIT mozgalomban szervezett szakmai ü- gyességi versenyek növelik az ifjúság szakmai képességeit és lehetővé teszik, hogy a fiatalok magas szakmai szinten végezzék a munkájukat. A versenyeket —, amelyeket mellesleg több mint hetven szakmában szervezünk — elsősorban a társadalmi szempontból fontos szakmákra irányítjuk, de egyre gyakrabban kerül sor a tudományosműszaki haladás folyamatában születő új szakmákban rendezett versenyekre is, mint amilyen a programátor szakma vagy az Ipari robotok és manipulátorok üzembe állításával összefüggő szakmák. A ZENIT mozgalom létrejötte óta eltelt időszak elemzése megmutatta, hogy sem szervezetileg, sem anyagilag nem áll módunkban biztosítani a szakmák széles skálájában folyó versenyeket, amelyek a tizennégy év folyamán felmerültek. Problémákkal küszködünk, amelyeket az állami és gazdasági szervekkel közösen kell megoldanunk. AZ ÜJ1TÄSI JAVASLATOK NEM SIKKADNAK EL Az Ifjúság újító és feltaláló kedvére ösztönzőleg hatnak az ifjú újítók versenyei. Főleg a munkásfiatalok alkotó aktivitásának fellendítése érdekében fokozatosan sikerül bővítenünk a „Nyújtsd be első újítási javaslatodat“ mozgalmat. Ez 1984 első felében a benyújtott újítási javaslatok számának gyarapodásában mutatkozott meg. Megnőtt a felhasznált javaslatok száma is. Hogy még Jobban bevonjuk az ifjúságot az újító és feltaláló mozgalom programjának tervszerű fejlesztésébe, az 1983-85-ös évekre versenyt hirdettünk a SZISZ-szerve- zetek számára. Az a célunk, hogy legalább 10 százalékos részt vállaljunk 1,1 milliárd korona társadalmi haszonnal, és legalább háromezer újabb feltalálót és újítót nyerjünk az Ifjúság köréből. A 7. ötéves terv három éve alatt a fiatalok mintegy 40 ezer újítási javaslatot nyújtottak be felhasználásuk 660 millió korona hasznot hozott a társadalomnak. Az a széles körű aktivitás, amelyet a SZISZ szervei és szervezetei a tudományos és műszaki fejlesztésben kifejtettek, abban csúcsosodott ki, hogy a SZISZ programot fogadott ei Szlovákiában a robotizálás meggyorsítása érdekében. Meghatároztuk, hogy 1985 végéig 120 esetben vállalunk védnökséget az ipari robotok és manipulátorok fejlesztése, gyártása ős gyorsított gyakorlati alkalmazása, illetve kezelése fölött, továbbá azt, hogy 150 munkahelyet szemelünk ki. az ipari robotok üzemeltetésére. A program teljesítésének szerves része az ifjúság és a gyermekek szakmai nevelése és képzése. A program megvalósításának első évében 113 munkahelyet szemeltünk ki, ahol megfelelőnek tartjuk a robotok alkalmazását, meggyorsítottuk a robotok gyártását, és 12 esetben segítséget nyújtottunk a robotok üzembe helyezéséhez. Megállapíthatjuk, hogy minden reményünk megvan a program főbb célkitűzéseinek teljesítéséhez, sőt bizonyos túlteljesítéséhez is. NEM ELÉG AZ ELŐIRT TANANYAG ELSAJÄTITÄSA Ha az ifjúsági szövetség a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomhoz hasonlóan ma minden téren a minőségi munkával foglalkozik — a szakmunkásképző középiskolák vonalán ez annyit jelent, hogy lelkiismeretesen készüljünk az órákra és leendő hivatásunkra. Sőt, nem elég az előirt tananyag elsajátítása, elvégre ez mindenki a- lapvető kötelessége, hanem többre kell törekedni. Nem elégedhetünk meg a közép- szerűséggel. Nagy segítséget jelenthetnek a szakkörök, csakhogy egyelőre nem sikerül káderszempontból kielégítően biztosítani a szakkörök. főleg a műszaki irányzatú körök vezetését. A műszaki köröket az alapiskolákban és a szakmunkásképző középiskolákban jobbára tanítók vezetik. Lényegesen kevesebben vannak köztük munkások, újítók, feltalálók, üzemi technikusok, SZISZ- és FSZM-tagok. Pedig éppen ők hozhatnak döntő változást a körök munkájában, jobban összekapcsolhatják a gyakorlattal, az üzem érdekeivel. Az utóbbi időszakban Szlovákiában minőségében és mennyiségében is gyarapodott a szocialista munkabrigádok tartalékainak hadserege. A szocialista brigádok ifjú tartalékainak munkája a SZISZ és a szakszervezet munkájának szerves részévé vált, foglalkoznak velük a szakmunkásképző középiskolákban és az üzemekben. Fokozatosan elérjük, hogy ezek a csapatok a SZISZ- és FSZM-kollek- tívák legütőképesebb részévé válnak. A Szocialista Ifjúsági Szövetség, amely sokoldalú aktivitásával arra neveli az ifjúságot, hogy teljesítse történelmi küldetését és vállalja a szocialista társadalom továbbfejlesztését, tudja, hogy ez az út nem köny- nyű és nem egyenesen felfelé ívelő. Ha továbbra is töretlenül akarunk rajta haladni, ez minden egyes Ifjúsági tisztségviselőtől lelkesedést kíván minden újért, haladóért. Meg kell nyerni a fiatalok túlnyomó többségét, és nem elégedhetünk meg az eddig elért eredményekkel. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA A NYOMOR ÉS ÖNKÉNY ELLEN HÁNY FIATAL ÉL A VILÁGON A2 Egyesült Nemzetek Szervezetének legutóbbi statisztikája szerint jelen pillanatban 922 millió 15 és 24 év közötti fiatal él a világon. Közülük 187 millió a fejlett országokban. A fejlődő országokban 735 millió a fiatal, vagyis földünk ifjúságának teljes négyötöde. A fiatalok több mint fele, pontosabban 60 százaléka Ázsiában, 11 százaléka Afrikában, 9 százaléka Latin-Amerikában, 8 százaléka Európában, .5 százaléka Észak-Amerikában, ugyancsak 5 százaléka a Szovjetunióban, végül 0,5 százaléka Óceániában él. Négyszáztíz millióan városokban, 512 millióan pedig falun laknak. A világnépesség átlagával ellentétben a fiatalok sorában több a fiú — 470 millió —, mint a lány — 452 millió. Az összehasonlítás kedvéért említjük, hogy 1950-ben, a. fiatalok száma még csak 450 millió volt, 1990-ben azonban becslések szerint meghaladja majd az egymil- ltárdot, tehát minden ötödik ember fiatal lesz. A nagy gazdasági világválság megkésve ugyan, de annál mélyebben és hosszabb ideig sújtotta a burzsoá Csehszlovák Köztársaságot. A harmincas é- vek elejétől rohamosan romlott a helyzet. S mivel a b'"zsoázia a dolgozók számlájára akarta megoldani a válságból eredő nehézségeket, a tőkés recesz- szió elsősorban a munkásokat, földmunkásokat és kisparasztokat sújtotta. Sok családnak a szó szoros értelmében nem volt miből élnie, a munkanélküliek száma egymillióra rúgott, sokan kivándoroltak a megélhetésért a tengeren túlra. Jelentősen rosszabbodott a parasztok helyzete, mert csak úgy tudtak valahogy a felszínen maradni, ha hiteleket vettek fel a bankoktól, magántőkésektöl. S merthogy a helyzet egyre romlott, lassan fizetésképtelenné váltak, és állandóan fenyegette őket a végrehajtás, földjük, házuk elárverezése. Főleg az ország legelmaradottabb részeiben, mint amilyen Északkelet-Szlovákia, a mai medzilaborcei járás volt, naponta verték dobra a szegény kisemberek utolsó vagyonát, ingatlanait és ingóságait. Különösen kiéleződött a helyzet 1935 elején, amikor a tél végén már elfogytak a készletek, de az új termés betakarítása még messze volt. A burzsoáziát támogató hivatalokat azonban semmi sem gátolhatta meg abban, hogy elhajtsák az amúgy is nyomorgó és éhező családok utolsó tehénkéjét, kilakoltassák őket az árverésen eladott viskóikból. A medzilaborcei járásbíróság március elején például négy árverést tűzött ki CertiSnén és kettőt a szomszédos Haburán. Certi2nén a parasztok összefogtak és megakadályozták, hogy a hivatalos közegek végrehajtsák az árverést. Csatlakoztak hozzájuk a szomszédos Haburán, a kivezényelt csendőröket barikádokkal fogadták, és összetűztek velük. A csendőrök lőfegyverüket is használták, és az elkeseredett parasztokat meghátrálásra kényszerítették, de az e- set országszerte olyan felháborodást és tiltakozást váltott ki, hogy a hatóságok egy időre kénytelenek voltak leállítani az árveréseket. A certiáínéi és habural parasztok ellenszegülésének legnagyobb tanulsága az volt, hogy a parasztok csatlakoztak a munkásokhoz. Felismerték, hogy egyetlen közös ellenségük van, a tőkésosztály. Á március 13—14-1 megmozdulásban fontos szerepet játszott a kommunista párt, amely egyedül mutatta meg a válságból kivezető utat, a tőkés gazdasági rendszer felszámolásának szükség- szerűségét. A párt alapvető jelszava a VI. kongresszus után: „Munkát, kenyeret, földet és szabadságot! Proletár kiutat a válságból!“ Csehszlovákia megszűnt a nyugalom szigete lenni, mint ahogy azt a burzsoá kormány a világ közvéleményével igyekezett elhitetni. Certifné és Habura a munkás-paraszt szövetség kialakulásának egyik első gyakorlati megnyilvánulása volt. B. M.
