Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-12-27 / 52. szám

új ifjúság 9 Az orvos tanácsol Férjemnél fekélybetegséget állapítottak meg. Szeretnék bővebbet tudni erről a be­tegségről. Mennyire súlyos, és szükséges-e diétáznia a fekélybetegnek? K. ILONA, Král’ovsky Chlmec A fekélybetegség igen gyakori, a lakosság 5—10 százaléka szenved élete folyamán egy­szer vagy többször ilyenfajta megbetege­désben. Kialakulásának biztos mechanizmu­sáról mindmáig csak hiányos ismereteink vannak. Nagyon régi az az elmélet, hogy „sav nélkül nincs gyomorfekély“. Tudunk olyan esetekről is, hogy a gyomor savhiá­nyos, és mégis képződött fekély. A gyomor- sav a fekély keletkezésének egyik ténye­zője, de semmiképpen elengedhetetlen té­nyezője. Mi lehet még a fekélybetegség előidéző­je? Néhány agresszív tényező: túlzott sav­termelődés, a pepszin hatására történő fo­kozottabb fehérjebontás, az emésztőszervi hormonális visszajelző rendszer hibás mű­ködése, a gyomor tartalmának pangása, gyógyszerártalmak, amelyeket például egyes reuma elleni szerek okoznak, bélmozgási zavarok stb. Ne nyugtalankodjék amiatt, hogy férje kezelőorvosa sem diétát, sem gyógyszert nem írt elő, ugyanis a tapasz­talat azt mutatja, hogy a fekélyek fele, ha csak nem akút megbetegedésről van szó, magától meggyógyul. Viszont az is tény, hogy a betegek két­harmada számíthat arra — akár gyógyí­tották betegségét, akár nem —, hogy fe­kélye ismét kiújul. Nincs szabály arra, hogy ez a visszaesés mikor következik be. Egy tanulmány szerint a férfibetegek 50 szá­zalékánál már hat hónapon belül kiújul. Ugyanakkor nem ritka, hogy kigyógyulva az első megbetegedésből egy évtized is el­telik, amíg ismét jelentkezik a baj. Ami a diétát illeti, legfontosabb, hogy a beteg ne fogyasszon olyan élelmiszereket, amelyek tapasztalata szerint ártana'k neki. E téren jelentős egyéni különbségek van­nak, nem mondható általánosnak például az a vélemény sem, hogy megfelelőbb a naponként többszöri „kis“ étkezés. Viszont tilos a dohányzás és elsősorban a szalici-. lát tartalrmú gyógyszerek szedése. Első gyerekemet egyéves kúráig szoptat­tam, és nagyon elhíztam. Most második gye­rekemmel vagyok terhes, szintén szeretném szoptatni, csak nagyon félek az elhízástól. Mit tegyek, hogy gyerekem, és én is elé­gedettek legyünk? ' E. ETEL, Kameniéná Téves az a nézet, hogy a szoptató anya meghízik. Igaz, hogy szoptatás alatt az anyának valóban töb kalóriára van szük­sége, de csak fehérjékből kell többet fo­gyasztania, nem pedig a hizlaló zsiradékok­ból és szénhidrátokból. A szoptató nőnek több vitaminra, ásványi sókra és nyomele­mekre is szüksége van, ezek viszont nem hizlalnak. Fontos, hogy a szoptatás alatt több húst, tojást, sajtot, túrót és színes nö­vényi anyagokat (főzelék, köret, saláta) fo­gyasszon, s ne kenyeret, süteményt, főtt és sült tésztákat, nyalánkságokat, amelyekkel általában a gyerekágyas anyákat bőven el­látják a rokonok. A helyes étrend megtar­tásával nemcsak nem fog hízni, hanem a szoptatási idő végére le is fogy. Higgye el, hogy a legjobb fogyókúra a szoptatás. Dr. TAKÄCS ARANKA A jogász válaszol Több közép- és főiskolás olvasónk ké­résére közöljük az 1984. szeptember el­sejével életbe lépett ösztöndíjrendszer lényeges rendelkezéseit. Felhívjuk ol­vasóink figyelmét, hogy az ösztöndíjak­ra vonatkozó problémákkal lapunk 43. számában már foglalkoztunk. A Szlovák Szocialista Köztársaság Is­kolaügyi Minisztériumának 87/1984-es számú rendelete értelmében a diákok a következő ösztöndíjakat kaphatják: — tanulmányi, — egyszeri tanulmányi, — kiemelt szakoknál nyújtandó ösz­töndíjat, — szociális, — szociális ösztöndíjat diák anyák és egyedülálló diákok, akiknek kiskorú gyermeke van, f- rendkívüli ösztöndíjat, ■ — szakmai és vállalati, ösztöndíjat. A tanulmányi ösztöndíjat a tanévkez­déstől számított 11 hónapon át folyó­sítják. Ezt olyan diákok kaphatják, a- kik: a nappali tagozatot látogatják, az előző évfolyamot nem ismételték, az át­lagos előmenetelük nem volt rosszabb 1,8-nál és a tanév végéig teljesítették az összes iskolai kötelezettségeiket. Összehasonlítva az előbbi ösztöndíjrend­szerrel, megszigorították a tanulmányi átlag kritériumait, és felemelték a havi ösztöndíj összegét 500, 350 és 200 koro­nára, ha a tanulmányi átlag 1,2, 1,5, ill. 1,8. A kiemelt szakoknál, amelyek tár­sadalmilag fontosak a népgazdaság­nak, s amely szakokat az iskolaügyi, az egészségügyi, valamint a munka- és szociálisügyi minisztériumok együttesen határoznak meg, az ösztöndíj 50 koro­nával magasabb havonta. Egyszeri tanulmányi ösztöndíjat azok a diákok kaphatnak, akik individuális tanrend szerint rövidebb idő alatt vég­zik tanulmányaikat, mégpedig 300 ko­rona összegben minden hónapra, a- mennyivel megrövidült a tanulmányi idő. Egyszeri tanulmányi ösztöndíjnak kell tekinteni azokat az 1000, 1500 és 2000 korona összegű juttatásokat is, a- melyeket olyan diákok kapnak, akik jelentős társadalmi vagy politikai mun­kát végeztek, s tanulmányaikat kitün­tetéssel végezték, az államvizsgát első terminusra letették, továbbá ha az is­kolaügyi minisztériumtól vagy a rék- tortól díjat kaptak, esetleg dékáni di­cséretben részesültek. A kiemelt szakoknál a nappali tago­zatos diákok minden sikeresen befeje­zett tanév után 1000 korona egyszeri ösztöndíjat kaphatnak. Itt is megszigo­rították az átlagos előmenetel követel­ményeit, az eddigi 2,5 tanulmányi átlag helyett 1,8-et kell elérni. Pozitív vál­tozás itt az, hogy azok a diákok, a- kiknek az első évben odaítélték ezt az ösztöndíjat, meg is kapják egészen a tanulmányaik befejezéséig, még akkor is, ha tanulmányaikat meghosszabbítják vagy megszakítják, esetleg valamelyik évfolyamot megismétlik. A szociális ösztöndíj nem függ a ta­nulmányi eredménytől, hanem attól, hogy milyen magas a havi tiszta jövede­lem a diák családja valamennyi tagjá­nak. A szociális ösztöndíj összege 450, 350, illetve 150 korona havonta, ame­lyet legtovább 11 hónapon keresztül fo­lyósítanak a tanév alatt. A szociális ösztöndíjat a diák az illetékes főiskola dékáni hivatalától kérelmezheti. Szociális ösztöndíjat — 350 korona összegben — a diák anyák és azok az egyedülálló diákok kaphatnak, akiknek kiskorú gyermeke van. Ezt az összeget minden további gyermekre 200—200 ko­ronával eriielik. Az a diák anya, aki­nek a főiskolai tanulmányai ideje a- latt születik gyermeke, visszamenőleg is megkaphatja az ösztöndíjat, mégpe­dig annak a naptári hónapnak az első napjától számítva, amelybe beleesik a gyermek születése előtti négy hét. Rendkívüli ösztöndíjat adhat a dé­kán a diák kérelmére vagy saját elha­tározásból. A 450 koronás havi ösztön­díjat a dékán a diák szociális helyzete szerint ítélheti oda. Dékáni dicséretért 1000 korona egyszeri rendkívüli ösztön­díjat kaphat a diák. A központi szervék, a kerületi nem­zeti bizottságok, állami vállalatok, hogy szakképzett munkaerőket nyerjenek o- lyan posztokra, ahol ezekből hiány van, saját anyagi eszközeikből juttathatnak azoknak a diákoknak, akik két év múl­va végeznek. Ezt az ösztöndíját szak­mai, kerületi és vállalati ösztöndíjnak nevezzük, amelynek magassága 800, a kiemelt szakoknál 1000 korona. Folyó­sításának feltétele: a diák írásos szer­ződésben kötelezi magát, hogy legalább 5 évig annál a vállalatnál marad mun­kaviszonyban, amelyet az ösztöndíj fo­lyósítója meghatározott. Ebbe az öt év­be nem számítják bele a kötelező kato­nai szolgálatot, nőknél pedig a szülési szabadságot. A vállalatok a diákoknak járulékot is nyújthatnak: a feleségnek, akinek a férje nincs munkaviszonyban, a kiskorú gyerekekre, tanszerekre, utazási költ­ségekre, vagy mint egyszeri szociális segélyt. A diáknak ezt az ösztöndíjat vagy más juttatást vissza kell térítenie, ha a vállalattal szemben nem teljesíti kötelezettségét. Dr. SV. Pályaválasztási tanácsadó Hazánkban több közgazdasági szakközép- iskola mellett létrehozták a számítástechni­kai ágazatot. Milyen képesítést kaphatunk ezekben az iskolákban, és mivel új ágaza­tokról van szó, azt is szeretnénk tudni, mit tanulnak ezekben az iskolákban a diákok. „Nyolcadikosok“ Ezekben az iskolákban a tanulók számí­tástechnikai programozó vagy számítástech­nikai folyamatszervező képesítést kapnak. A közismereti tantárgyakon — történelem, földrajz stb. — kívül számos új tántárgyat kell tanulniuk, így például ügyviteltechni­kai alapismereteket, üzemgazdasági alapis­mereteket, programozást, szervezési isme­reteket, rendszertechnikát. A rendszertech­nika keretében a tanulók megismerik a gé­pi adathordozók (lyukszalag, lyukkártya, mágnesszalag, mágneslemez) való adatábrá­zolást, vagyis azt, hogy a számok, betűk és jelek hogyan és mikén keresztül jutnak be a számítógépbe. Megismerkednek a számí­tógép felépítésével (nem műszaki fokon), főbb egységeivel, a számítógépközpont ki­építésének célirányos módjaival. Megtanul­ják a gépi jelábrázolást (azt, hogy hogyan van jelen a szám, a betű, a jel a gép táro­lójában), a logikai és az aritmetikai mű­veletek végzését, az eredményszolgáltatást (a megoldás módozatait). Mindehhez elsa­játítják a számítógép működtető (operációs) rendszerének a lényegét, tartalmi, szerke­zeti elemeit, vagyis azt, hogy mitől és ho­gyan tudja a számítógép úgy és olyan rend­ben végrehajtani az éppen jelen levő prog­ram utasításait, ahogyan azt a program ké­szítője, végső soron a megoldás megrende­lője kívánja. Elsajátítják a számítógépes al­kalmazást meghatározó, a számítógépes megoldások módozataiban szükségképpen meglevő logikai rendet, szokás úgy is mon- darii: a technológiai folyamat irányát és lé­péseit. A szerkesztő válaszol Ml a különbség a hardware és a softwa­re között? K. Mónika, Sládkovióovo Nagy a különbség. A számítógép tulaj­donképpen gépek és programok nalmaza, amelyek közösen szerves egészet képeznek, és ezt hardware-nak nevezzük. Hardware a gyűjtőneve a komputer mechanikus és elektromos részeinek. Ide soroljuk a köz­ponti egységet (CPU), az adatbeolvasőt (ROM), a tároló egységeket (RAM), a kép­ernyőt vagy monitort, a nyomtatókat és nem utolsósorban az energiaellátó egysé­geket. A software kifejezés a programokat jelö­li, amelyek megszabják a komputer gondol­kodásmódját. A software tartozékai még a kezelési utasítások és a programnyelvek is. Ha érdekel, elmondjuk azt is, hogyan mű­ködik egy számítógép. A „szilícium-zseni“ nem képes önállóan gondolkozni, csak ösz- szeadásra és kéj szám összehasonlítására képes. Megállapíthatja, hogy két szám azo­nos-e vagy sem, miközben csak a 0 és 1 számjegyeket ismeri fel. Ha például elosz­tom a nyolcat kettővel, a számítógép ösz- szeadja a bináris rendszerrel jelölt kette­seket és jelzi, hány fért belőlük a nyolcas­ba. A számítógép tulajdonképpen az elektro­nikus kapcsolók egyszerű rendszere. A fel­dolgozásra szánt információt először olyan alakra kell hozni, amilyenben a számítógép befogadja, képes felismerni, feldolgozni és tárolni. Itt meg kell említeni, hogy minden információra válaszolhatunk igen vagy nem felelettel. A két szóból álló rendszer az in­formáció alapegységét képezi, és a bit ne­vet viseli. Igen-nem. A két szó, két jel átvi­hető a bináris számrendszerbe, helyettük a 0 és 1 számjegyet használjuk. Innen ered a bit neve: Binary Digit, bináris számjegy. Ilyen módon egy feleletsor, például igen nem igen nem nem igen a bináris számrend­szerben az 101001 számkombinációval fejez­hető ki. Csak az így feldolgozott informá­ció felel meg az elektronagynak. A számítógépek működése a logikai mű­veleteken alapszik. Mondtuk már, hogy a komputer valójában kapcsok halmaza. A kapcsoló viszont olyan áramkör, amelynek két stabil állapota van: az egyik, amikor vezeti az impulzust, a másik, amikor nem. Egyszerűbben mondva: vagy van áram, vagy nincs. Ezt a két állapotot az igen és nem felelet elektromos megfelelőjének tekint­hetjük, és kombinációjukat az áramkör ál­lapotától függően 0 és 1 számjeggyé ala­kíthatjuk. Habár úgy tűnhet, hogy képtele­nek vagyunk az adatok sokaságát csak két jellel ismertetni, ez nem így van. Illusztrá­cióként négy B/T hellyel bemutatjuk a tí­zes számrendszert: 0 — 0000 1 — 0001 2 — 0010 3 — 0011 4 — 0100 5 — 0101 6 — 0110 7 — 0111 8 — 1000 9 — 1001 Tavaly néhány üzletben megjelent a vi­rágpor színes cukorka formájában. Azt sze­retném tudni, hogy az egészséges táplálko­zás szempontjából milyen jelentősége van a virágpornak? K. Istvánná, Sládkoviíovo A virágpor rendkívül gazdag tápanyagok­ban; tudvalevő, hogy a méhek utódaik fel­nevelésére használják. Tápértéke olyan nagy, hogy a méhek hatnapos fejlődési idő­szakában több százszoros súlygyarapodást eredményez. A virágpor nagy fehérje-, ás­ványianyag-, hormon- és vitamintartalma miatt a legyengült szervezet fontos rege­neráló tápanyaga. Szabályozza a belek mű­ködését, növeli a vér hemoglobin tartalmát, erőt, energiát ad a munkában vagy a be­tegségben legyengült szervezetnek. Vérsze­gény gyermekeknél a virágporral való ke­zelés a vörös vértestek gyarapodását ered­ményezi. Rendszeres fogyasztása javítja az idősebbek közérzetét. Orvosi megfigyelések igazolják, hogy a virágpor erősíti a szív és az agy finom véredényeit, serkenti a növekedést. A kén­tartalmú aminosav (cisztin) használ a haj­hullás ellen. A virágpor fogyasztható önmagában, mint levelében is említi édesség formájában, de tejben vagy gyümölcslében elkeverve is.

Next

/
Thumbnails
Contents