Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-02-07 / 6. szám
2 f* • > A politikai és gazdasági irányítás egysége A CSKP XVI. kongresszusán elfogadott határozatok értelmében kialakult a 20—25 éves előrejelzés rendszere, valamint kidolgozták a tízéves időszakra szóló szociális és gazdasági fejlesztés alapvető irányvonalait, amelyek keretében a 8. ötéves tervidőszak részletesebben szerepel. Ebből is látható, hogy a szocialista gazdaság tudományos irányításának problémái a fejlett szocialista társadalom feltételei között különleges jelentőségre tesznek szert. Az irányítás tökéletesítésével elért nagyobb termelési hatás — ez a lényege a szocialista gazdaságirányítási elmélet és gyakorlat alapproblémájának. A jelenlegi időszakban az alapprobléma megoldásának bonyolultságát azoknak a formáknak a kiválasztása jelenti, amelyek a leginkább megfelelnek a technikai fejlő- lődéssel, a termelőerők racionális elhelyezésével, a társadalmi munkamegosztás elmélyítésével és a gazdasági érdekek összekapcsolásával összefüggő követelményeknek. A húszas évek elején Lenin a tágabb értelemben vett irányítással kapcsolatban felállította tézisét a társadalmi élet valamennyi folyamatának irányítására. Az irányítás problémájában Lenin két oldalt különböztetett meg: politikait és gazdaságit. Figyelmeztetett arra, hogy az irányítás fogalmával rendszerint politikai tevékenységet kapcsolnak össze, holott a tőkés társadalomból a szocialista társadalomba való átmenet lényege éppen az, hogy a politikai feladatok a gazdasági feladatokhoz képest alárendelt helyet foglalnak el. A fenti tételből adódott az a következtetés, hogy az állam irányításának feladata mindenekelőtt gazdasági feladat. A fejlett szocializmusban e feladat új tartalommal jelenik meg. Szó van itt a bonyolult társadalmi szükségletekről, és társadalmi-gazdasági viszonyokról, ezek konkrét megjelenési formáinak szabályozásáról, megújításáról és tökéletesítéséről. A párt a megismert gazdasági törvényekből kiindulva meghatározza a dolgozók társadalmi tevékenységének alapvető irányait, és a társadalmi osztályok és szociális rétegek közötti kapcsolatok szabályozásának eszközeként kialakítja a gazdaságpolitikát. A pártirányítás nem keverhető össze a népgazdaság állami irányításával. Itt elvielméleti és gyakorlati szempontból egyaránt jelentős kérdésről van szó, arról, hogy miképpen lehet helyesen felhasználni az irányítási mechanizmus valamennyi láncszemét. Ezzel összefüggésben meg kell különböztetni a gazdaság politikai eszközökkel közvetített stratégiai irányítását, amely főként a politikában jut kifejezésre, és ezért ideológiai jelleget ölt, valamint a népgazdaság közvetlen adminisztratív szervezési irányítását, amely a gazdaságpolitikát gyakorlati formákba és módszerekbe, jogi normákba önti. Az utóbbiak a társadalmi termelés fejlesztésével alapvető irányait jelölik ki. A kommunista párt irányítása a szocialista gazdaságban a közvetett gazdaság- irányításhoz tartozik. A gazdaság közvetlen irányítását szocialista államunk valósítja meg. Leninnek köszönhető, hogy kidolgozta a politikának a gazdasági tevékenységben játszott szerepéről szóló tézist, annak a marxi törvénynek az értelmében, amely szerint a politikát a gazdaság határozza meg, miközben leszögezte, „a politikának feltétlenül elsőbbsége van a gazdasággal szemben“. STRASSER GYÖRGY tCssrr Megkezdődtek az évzáró taggyűlések javában folynak a SZISZ-alapszervezetek évzáró taggyűlései, folyik a számadás az elmúlt évi munkáról, értékelik a tavalyi terveket, s készítik az újakat. A dunaszerda- helyi (Dun. Streda) járásban elsők között a dunatőkési (Dunajsky Klátov) és a gombai (Hubice) állami gazdaságokban működő SZISZ-alapszervezetek tartották meg e fontos tanácskozást. Ezeket a taggyűléseket látogattuk meg, hogy képet nyújtsunk munkájukról, szervezeti életükről. , változó sikerrel, de azért folyt a tevékenység. Ünnepi esteken emlékeztek meg Gustáv Husák 70. születésnapjáról, a februári győzelem évfordulójáról és az NOSZF-ről. A szórakozásból is kijutott a fiataloknak a farsangi bálon és a május 9-i sport- és kultúrnapon. A kicsi, de lelkes gárda a társadalmi munkából is kivette a részét. Ott segédkeztek, a- mikor a falumúzeum környékét kellett takarítani, vagy amikor faluszépítésre jöttek össze az emberek. — A jövőben legfőbb gondunk — fejezte be beszámolóját Csonga Ernő —, hogy növeljük a taglétszámot, hogy megtaláljuk az utat az állami gazdaság vezetőségéhez, aktivizáljuk a tagságot, nagyobb lelkesedéssel, igyekezettel és odaadással dolgozzunk mindannyian. !Wi Csonga Ernő 'Az állami gazdasággal is szoros kapcsolatban állnak a fiatalok, amely kapcsolatot az egymás megsegítése jellemzi. Ha kellett, a szőlőkötözésben, az aratásban vagy a szalmabegyűjtésben segítettek, de a gazdaság sem feledkezett meg a fiatalokról, készségesen rendelkezésükre bocsátotta autóbuszát, vagy anyagi támogatást nyújtott. A szervezetet a járási bizottságon is a jók között tartják számon, ezt bizonyítja az is, hogy a legjobbak, Mandák József* Fekete Tibor, Tóth István, Nagy László* Szabó Oszkár, Stano Duáan és Deszkás Imre elismerő oklevelet kaptak, míg az elnöknek „A, kiváló munkáért“ jelvényt tűzték a mellére. A tartalmas vitában több felszólalás is igazolta: a falu népe. büszke a fiatalokra, a gazdaság elégedett tevékenységükkel, a helyi nemzeti bizottság köszöni eddigi munkájukat és bízik a további eredményes együttműködésben. POLGÁRI LÁSZLÓ KEVESEN ÉS SZÄRNYASZEGETTEN Elégedetlenségének adott hangot Csonga Ernő, a Dunatőkési ÁG SZISZ- -alapszervezetének elnöke főbeszámolójában. Sajnos ,kevés a fiatal a gazdaságban, és ez a kevés is szétszóródva dolgozik az egyes telepeken. Nagyon nehéz a mozgalmi élet megszervezése, hiszen egyesek a központtól több tíz kilométerre dolgoznak és a gazdaságon belül is két alapszervezet működik. Pillanatnyilag 15 tagú a szervezet. A tagok főleg innen, a faluból verbuválódtak. Az elmúlt év szomorú valósága az is, hogy a reményteljesen induló SZISZ- -klubot az állami gazdaság más, úgymond „fontosabb“ célra használta ki, így a fiataloknak néha a taggyűlés megtartása is gonddal járt. Ennek ellenére KÖZÖS ÖSSZEFOGÁSSAL Á gombai SZISZ-alapszervezet viszont nem mostohagyerek, mivel mind a helybeli állami gazdaság, mind a hnb mesz- szemenőkig támogatja tevékenységében. A helyi nemzeti bizottság kultúrtermében a 62 SZISZ-tagon kívül minden tömegszervezet és a gazdaság vezetősége is képviseltette magát. Radics István elnök beszámolójából kitűnt, hogy az ifjúsági mozgalomban eredményes évet zártak a faluban, hisz közös összefogással felújították a kultúrházat, ifjúsági klubot rendeztek be egy előzőleg átalakított helyiségben. A kultúrházat, felújítása után kellőképpen ki is használták. Tartottak itt gyűléseket, itt zajlott a klub tevékenysége és persze volt regrú- tabúcsúztató, nőnap, teadélután, vetélkedő, szilveszteri mulatság. Radics István sas„Kupakéknál“ a Duna utcában Ha egy szombat délelőttre gesztenyegyűj- tést, futóversenyt vagy éppen kerékpártúrát hirdetett a csapatvezető, lehetett búcsú, netán akár disznóölés is a nagyinál, esetleg izgalmas kalandfilm a tévében — vagy ahogy Lehel Zsoltné mondta — még ha békaeső hullott volna is az égből, a pionírok egytől egyik megjelentek a rendezvény színhelyén. — Juci néni szólt, hívott, mi pedig hallgattunk a szavára, tettük, amire bennünket kért. Nagyon értett a nyelvünkön, szerettük is, szinte rajongtunk érte. A pajtások Juci nénije, Lauko Dezsőné, 1964-től 1979-ig állt a bratislavai Duna utcai Magyar Alapiskola 1955-ben alakult Steiner Gábor Pionírcsapatának az élén. Megalakította a „kupakot“, ahogy játékosan a Fehér mezőben vörös kereszt Idén augusztusban lesz 110 éve, hogy Henri Dunant svájci író kezdeményezésére, aki tanúja volt a francia és osztrák hadak közötti solferinői csata borzalmainak, elfogadták a genfi egyezményt. A megállapodás értelmében a sebesült és beteg katonákat nem tekintették ellenségnek, ugyanúgy az egészségügyi személyzetet sem, s kivételes bánásmódban részesültek háború esetén. Ezzel elkezdődött a világ egyik leghumánusabb mozgalma — a Nemzetközi Vöröskereszt. A genfi egyezmény időközben négy alkalommal újabb egyezményekkel bővült, legutóbb 1949-ben a civil lakosságnak hábörű esetén történő védelméről szólóval. Hazánk hatvanöt évvel ezelőtt ratifikálta a korábban elfogadott genfi egyezményeket, és így 1919. február elsején létrejött a Csehszlovák Vöröskereszt, amelyben azóta is ezrek fejtik ki humánus tevékenységüket. Igaz, kezdetben, a burzsoá köztársaságban elsősorban karitatív, jótékonysági egylet volt, bér nem vonható kétségbe, hogy tagjai ekkor Is végtelenül hasznos felvilágosító munkát végeztek. A fasiszta rémuralom erkölcseire Jellemző, hogy a hitleri megszálló hatóságok Cseh- és Morvaországban betiltották a vöröskereszt szervezeteinek tevékenységét. A mozgalom megújhodására bizonyos tekintetben a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején ke rült sor, amikor önkéntes egészségügy! nővérek százai teljesítettek szolgálatot a felkelő hadsereg és a partizánok között- -Végül pedig a felszabadulás és a dolgozó nép februári győzelme után következett be a Csehszlovák Vöröskereszt felvirágzása. A szervezetről szóló 1952. évi törvény értelmében a Nemzeti Front megbecsült tagja lett, amelynek a munkáját a párt és az állami szeryek is nagyra értékelik. Az említett törvények és a párt ide vonatkozó határozatai értelmében hasznos feladatokat lát el a lakosság egészségügyi ellátásában és nevelésében, a honvédelmi nevelésben, a szociális gondoskodásban és egyéb humanitárius területen. A Nemzeti Front többi tömegszervezeteivel karöltve gondoskodik az egészségügyi felvilágosításról, egészségügyi ellátásról különleges események idején. Felbecsülhetetlen az a munka, amelyet az önkéntes véradómozgalom szervezésében végez. A nemzeti bizottságokkal együtt szérvezi és gondoskodik az Idősebb emberek ellátásáról. Mint már említettük, rendkívül humánus munkájának ellátásában szorosan együttműködik a többi tömegszervezettel, így a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel és Pionírszervezetével. Ez utóbbinak óriási jelentősége van az utánpótlás nevelése szempontjából. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy a két szervezet szoros kapcsolatának eredményeként csupán Szlovákiában 72 ezer 14—18 év közötti fiatal dolgozik a vöröskereszt Ifjúsági csoportjaiban. Közös honvédelmi és egészségügyi versenyek, véradóak ciók fémjelzik még a mindkét fél és a társa dalom számára Is rendkívül hasznos együtt működést. Fehér mezőben vörös kereszt — a világ túl nyomó részében, így nálunk is emberséges mozgalom jelképe. Az évforduló kapcsán nyilván a Csehszlovák Vöröskereszt minden egyes tagja megérdemli, hogy köszönetét mondjunk ne ki nemes társadalmi munkájáért. L. L csapattanácsot elnevezték. Ä maga köré vont pedagógusokkal olyan légkört és környezetet teremtett a gyerekek számára, ahol öröm volt a pionírmunka. A lányok, fiúk nem voltak hálátlanok. Hamarosan ismertté ' vált a csapat, nemcsak városszerte, hanem az egész országban. A pajtások a különféle irodalmi, sport- és természettani vetélkedőkről, járási, kerületi, valamint országos olimpiákról érmekkel, oklevelekkel tértek haza. Á hatvanas évek legelején szervezték az első „Ismerd meg hazádat!“ elnevezésű nyári pionírtáborukat; e táboraik azóta is nagy népszerűségnek örvendenek. Úgyszintén ettől az időtől létezik az idegenvezető-szakkör, Is, amelynek elsőként az egyik szülő, mégpedig Lamos József került az élére. Öt Lauko Dezsőné követte a sorban, majd a jelenlegi csapatvezető férje, Lehel Zsolt lett a kör vezetője. Zsolt szintén az iskola diákja volt, s ma is örömmel megy a tanulók közé. Turisztikai szakköre úgyszintén az egyik legnépszerűbb kör az iskolában. Az egykori diákokkal különben is remek a kapcsolata az iskolának. Többen raj- vagy szakkörvezetőként tevékenykednek volt alma materükben. Közöttük vannak olyanok is, akik két, sőt három műszakban dolgoznak, mégis találnak időt a találkozásokra. Nyaranta még a tábor szervezésébe, zökkenőmentes lebonyolításába is besegítenek, még ha ezt a szabadságuk rovására teszik Juci nénitől a stafétabotot egyik tanítványa, az iskola volt diákja, Lehel Zsoltné vette át. Ennek immár öt esztendeje. Ha- mar megbarátkoztak vele a pajtások, meg- kedvelték, s ma már ugyanúgy adnak a sza- vára, mintha Lauko Dezsőné állna előttük. A Janda Iván vezette tanári kartól minden támogatást megkap a csapat. A „kupak“ mostani elnöke Vavreczky Erika. A nyolcadikos pajtás harmadik éve tölti be ezt a tisztséget. Apró lánykaként, kicsit félve kezdte a munkát, ám ma már a város egyik legrátermettebb csapatvezetőjeként tartják számon. Méltóan képviseli — a többi diáktársához hasonlóan — nagyhírű iskolája pionírjait ország-világ előtt. ZOLCZER LÁSZLÓ A szerző felvételei Az idegenvezető-szakkör tagjai a Lenin Múzeumban ♦
