Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-12-11 / 50. szám
Él hátúkért küzdő városok. Ezzel a szomorú névvel illetik Velencét és manapság már Thaiföld fővárosát, Bangkokot is. Építészeti csodái pusztulnak, ha nem fognak össze a két város érdekében, sajátos világ tűnhet el földünkről. IVÓVÍZVEZETÉK Velencei polgárnak lenni ma elég nehéz. A középkorban a tenger gazdagságot, hatalmat adott e városnak. Ma a hullámok pusztulással fenyegetik a házakat, palotákat, templomokat. 1966 novemberében óriási hullám öntötte el Velencét. Amikor a víz 14 órával később visszahúzódott, elpusztított épületeket hagyott maga után. Akkor a világ több országában összefogtak. Fiatalok és idősebbek érkeztek mindenfelől az értékeket megmenteni. Több mint 450 millió dollár gyűlt össze, amelyből helyreállítottak sok értékes festményt, megállították a talajvíz lassú emelkedését, és csökkentették a közeli ipari tevékenység okozta környezetszennyezést. IvóSÜLLYEDŐ vízszállító vezeték' is épült, amely az Alpokból Velenséig húzódik. NEDVES FALAK Lassították tehát a pusztulást, Velence azonban még mindig alacsonyabban fekszik, mint száz évvel ezelőtt. A magasabb hullámok továbbra is elöntik a Szent Márk teret. A híres székesegyház falai állandóan nedvesek. A város újjáépítési pénzalapjai csaknem teljesen kimerültek. Évről évre többen hagyják el a várost. Velencének 1952-ben még 184 ezer állandó lakosa volt, ma csupán már csak 83 ezer. A csatornákon jóval kevesebb gondola közlekkedik, a világszerte ismert vízi járműveket csuVAROSOK pán két üzemben készítik. X turistaforgalom miatt azonban mindent elkövetnek, hogy Velence fennmaradjon. MÉG HÚSZ ÉV Taiföld fővárosa, Bangkok is lassan süllyedni kezd. Ám itt jóval kevesebbet tesznek azért, hogy megállítsák ezt a folyamatot. Ez a város folyópartra épült, lápos, mélyföldön, a tengertől mindössze 25 kilométernyire. Amikor megjön a monszuneső, megbénul a közlekedés, az élet. A szakemberek szerint ha azonnal nem cselekednek, húsz éven belül az egész város a tenger szintje alá kerülhet. A Szent Márk tér is gyakran víz alatt áll, ,Mindent elkövetnek, hogy Velence fennmaradjon. Fotó: Zolczer Nem Kolumbus fedezte fel Amerikát / Fókát a hangjáról... A közönséges fóka, a Phoca vitulina újszülöttje már negyven perccel a világra jötte után követi az anyját, s a főkaanya éberen figyeli, hogy kicsinye követi-e őt. De hogyan teszi ezt a tengerben, úszás közben? A főkakölyök, amíg szopik, sűrűn ad hangjelzést, s mindegyik kölyöknek az anyja számára jól felismerhető, egyéni hangja van. Sőt, a főkabébi nemcsak a levegőben, hanem a víz alatt is jelez. Így az anyja akkor is tudja, hogy hol van, ha a tenger felszíne zajos. Folyékony víz a peliel v f elhókl > en A 6—12 ezer m-es magasságban lebegő vékony pehelyfelliőknek, az úgynevezett cirru- szoknak — noha átlátszók — fontos szedepük van a Föld hőháztartásában. Visszaverik a Földet érő napfénynek nem csekély hányadát, egyszersmind visszaverik a Földről kisugárzó infravörös fénynek egy részét is. Eddig úgy vélték, hogy ekkora magasságukban a cirruszfelhők kizárólag jégkristályokból állhatnak, most azonban az utahi egyetem kutatóinak lézerradarral végzett mérései kimutatták, hogy a cirruszok alsó része néha víz- cseppekből tevődik össze, azok pedig másképp verik vissza az infravörös fényt és a napsugárzást, mint a jégkristályuk. Az észlelést repülőgépes mérések is megerősítették. Mindezek alapján a meteorológusoknak módosítaniuk kell a pehelyfelhők hatására vonatkozó régebbi szá. mításaikat. A cirruszok magasságában a hőmérséklet 35—36 fokkal van a fagypont alatt. Az, hogy ennyire túlhült vízcseppek olykor mégsem fagynak meg, a levegő nagyfokú tisztaságával és a kristályosodási gócként szolgáló porszemek kis számával magyarázható. Világító sebészkampó A korszerű műtők hatalmas fényerejü, nem vakító és árnyékot sem vető világítótestei valóban kitűnően láthatóvá teszik a műtéti területet. Ha azonban a test mélyebb rétegeibe kell behatolni, a műtétet végző sebésznek vagy munkatársainak a fény útjába kerülő testrészei, de a beteg testszö- veteí is sokat felfognak a betegre vetített fényből. Ezt a régi gondot küzdi le egy nyugatnémet cég „világító sebészkampó“-ja. A rendszer első tagja egy nagy teljesítményű halogénlámpa. Ennek fényét rugalmas fényvezető szál vezeti a kampóba, majd a fény e kampó belsejéből prlzmás felületeken, vakítás nélkül és előre irányulva lép ki. A műtét jellegének megfelelő alakú és nagyságú kampók egyszerű, módon csatlakoztathatók a nyélhez. Az eddigi tapasztalatok kitűnőek: e rendszer segítségével olyan mélyen fekvő daganatokat is biztonságosan eitávolíthattak, amelyekhez másképpen csak sokkal hosszadalmasabb és kényesebb beavatkozással férhettek volna hozzá. 1 Vannak dolgok, amelyek' mint tévedések élnek évszázadokon keresztül az emberek tudatában. Egyik ilyen tévedés a bátor hajós, Kolumbus Kristóf nevéhez fűződik. A köztudatban úgy él ugyanis, hogy ő fedezte fel Amerikát 1492-ben. Enciklopédiákban és tankönyvekben úgy van megörökítve, hogy Kolumbus előtt Amerika még ismeretlen földrész volt. Ö volt a régi világban az első ember, akt felfedezte a titkot, és ezzel bejegyezte nevét a nagy emberek sorába. A tények azonban másképpen beszélnek. Kolumbus jól tudta, hogy baszk és bretagne-i tengerészek gyakran áthajózták az Atlanti-óceánt, és a bennszülöttekkel az óceán nyugati partrészén sokszor cseréltek árukat, és értékes szőrméket hoztak be Európába, vagyis a régi világrészbe. Az az út, amelyen ezek a tengerészek ha. ladtak, a titkok útja volt. E titok nemzedékről nemzedékre szállt, és a hajóskapitányok a vezetés művészetét hét lakat alatt tartották. Valamilyen módon megmaradt egy feljegyzés, hogy Kolumbus megpróbálta rejtve követni az egyik bretagne-i hajót, de a tapasztalt kapitány félrevezette Kolum- bust, és annak sikertelenül kellett visszatérnie a kikötőbe. Ismeretlen maradt tehát az az út Kolumbus előtt, amelyen az írek, kelták és bre. tagne-iak elérték a távoli kontinenst. Ez a forrásadat azonban nincs egyedül. Az egyik breiagne-i apátság levéltárában feljegyezték a XIV. század közepén, körülbelül 150 évvel Kolumbus utazása előtt, hogy külön kormányrendelettel az apátságnak adták az új világból jövő, árut szállító hajók felülvizsgálati jogát, tgy nagyon valószínű, hogy a Bermudákat Is a bretagne-i hajósok fedezték fel 1367-ben. Sokat írtak már a vikingekről is. Ök mint ügyes tengerészek, valószínűleg elérték az amerikai földrészt, de csak kis csoportokban. Gyarmatosították Izlandot, azután elérték Grönlandot, ahol szintén megvetették a lábukat. Amint a tudósok állítják, ejhagyták a tengeráram irányát, eljutottak a mai New Yorkig, ahol néhány százan le is telepedtek. Természetesen, ha ez az út létezett, nemcsak a, vikingek hajózták, hanem a skótok, az írek és a bretagne-tak is. Amikor a kontinensen már otthon érezték magukat, a tengeri utazók már a XII. században foglalkozni kezdtek a kereskedelemmel, és évszázadokon keresztül folytatták azt. Feljegyezték, hogy az utazás öt hétig tartott odáig, míg visszafelé három hétig tették meg a fáradságos utat. Sok száz évvel ezelőtt Amerikában határköveket találtak vi_ king felírással. A vikingek már 1000 év körül kereskedni kezdtek a kontinens lakóival, és ott gyarmatot is alapítottak. Több tudós azt is állítja, hogy Amerikát a kelták már a vikingek előtt felfedezték. Ez a felfedezés, amelyről az emberek nem sokat írnak, nagyon valószínű, mert a vikingek, akik derék hajósok voltak, nemigen titkolóztak. Elmondották, hogy a távoli kontinens partjait előttük már elérték mások is, így a kelták, akik jól ismerték a vörös bőrűeket. Hogy mikor jutottak a kelták Ame. rikába? Ez a kérdés még pontos válasz nélkül maradt. Bizonyára a negyedik évszázadban vagy talán még valamivel előbb. De hogy milyen viszonyok között történt a felfedezés, az még titok. Talán a szél sodort egy hajót az ismeretlen kontinens felé, ahonnan később hírek érkeztek az új világrész létezéséről. Az írek már az V. évszázadban szerzeteseket küldtek az Újvilágba. A hajón sok kelta és bretagne-i család is utazott, akik tulajdonképpen Amerika őslakói lettek. Egy 1507. április 23-án megjelent földrajzkönyv szerint az ú] világrészt Kolumbus Kristóf fedezte fel. A feljegyzések az Ismert hajós, Amerigő Vespucci leveleiből tevődtek össze. A tudósok közül Martin Waldseemüller, az 1507-ben írt „Cosmosgra- phiae introduktio“ című művében javasolta, hogy az új kontinenst Amerigo Vespuc- ciról nevezzék el, de még hosszú ideig Nyu- gat-Indiának hívták. Az Amerika név akkor terjedt el, amikor Ortelius bevezette nagy földrajzi atlaszába, a „Theatrum Orbis Terrarum“-ba. zakaR János
