Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-10-30 / 44. szám
WESE Nem kétséges, hogy az emberiség legelterjedtebb rossz szokása a cigarettázás. Számtalan ember, aki pontosan tudja, hogy a dohányzás káros az egészségre és megrövidíti az életet, e veszélyek ismeretében Is konokul tovább szívja a füstöt. A rászokást a cigarettára számos tényező serkenti: ifjűkorban a barátok-haverok példája, a kíváncsiság, az utánzás, a felnőttnek látsződás vágya, később a munkahelyi kollégák közé illeszkedés, vagy az az önámítás, hogy a cigaretta segít csillapítani az -idegességet, a feszültséget, s végül a szinte törvényszerűen kialakuló nikotin- függés. ' A dohányzók „világtársadalma“ nem egy. séges tömeg. A többség rendszeresen dohányzik. A tipikus cigarettaszívó leszívja a füstöt; a dohányzók többi típusára ez nem feltétlenül jellemző. Ha a cigarettázókat e szokásukról faggatjuk, rögtön kiderül, hogy az ő csoportjuk is több válfajból áll: a szokásból cij;arettázók mert a cigaretta „van“-, a szenvedélyesek azért, hogy csillapítsák füstéhségüket; mások félelmüket, szorongásukat, feszültségüket, bosszúságukat, agresszivitásukat fékezik; sokan azért füstölnek. mert rájuk a cigaretta élénkítsen hat; ismét mások azért, hogy babrálhassanak a cigarettával és legyen valami a szájukban. A nikotin csak egy a dohányfüst ható- anvagainak sorában, de elsősorban felelős azért, hogy az emberek rászoknak a dohányzásra. Erre vall több bizonyított adat is:, 1. már az a csekély nikotin-mennyiség is. amit egy cigaretta elszívásával vesz fel a szervezet, farmakológia! (méreg-) hatású: 2. a szenvedélyes dohányos, nem tudván, hogy nikotinban szegény (nikotex) ciÄ Japán Minolta fényképezőgépgyár legújabb elektronikus készüléke számkijelzéssel azonnal megadja a különböző mezőgazdasági termények klorofilltartalmát, ami fontos tényező a növények növekedési viszonyainak és tápanyagszükségletének megállapítása szempontjából. A 212x75x37 milliméter méretű készülék nemcsak a mezőgazdasági és erdészeti kísérleti állomásokon tehet jó szolgálatot, hanem a nagyüzemi és az egyéni gazdaságokban is. I garettát kapott, ennek füstjét is mélyen leszívja, vagy többet szív belőle; 3. a nikotex cigaretta — bizonyítják a kísérletek —■ nem hat nyugtatóan a szenvedélyes dohányosokra; 4. ha bizonyos, beavatkozások hatására több nikotin választódik ki vizeletükkel, azonnal több cigarettát kezdenek szívni; 5. maga az a tény, hogy mélyen leszívják a füstöt, egyértelműen annak bizonyítéka, hogy a nikotinért dohányozzanak; 6. a nikotin döntő szerepét igazolják azok a kísérletek is, amelyek szerint tiszta nikotin adagolására (nikotinos rágógumi) a leszokni igyekvők viszonylag könnyen elhagyják a cigarettát, s ha rendszeresen tovább kapják a tiszta nikotint, nem is éreznek kísértést, hogy ismét cigarettáért nyúljanak. A cigarettázás tehát: nikotin-önadagolás. A cigarettázónak szüksége van a dohány alkaloidáinak pszichofarmakológiai (sajátosan „narkotizáló“) hatására, s a dohány- •alkaloidák közül a nikotin a legerősebb. Mi az oka annak — vetődik fel a kérdés —. hogy döntően a cigarettázók válnak a nikotin rabjaivá, nikotinfüggőkké? Elsősorban az, hogy a cigaretta forrólevegős kezeléssel preparált dohányának füstje más, mint a melegítetlen levegővel szárított szivar- és pipadohányoké. A szivar, és pipadohányok szintén alkáli-tartalmú füstjéből csak kevéske nikotin szívódik fel a száj nyálkahártyáján át, s minthogy ezeket a füstöket a szivarozók és pipázók nem is szívják tüdőre, vérükben — akár a tubáko- zókéban a bagórágókéban is — kisebb a nikotintartalom. A cigaretta esetében más a helyzet: savas füstjét le kell szívni, ha az ember é- rezni akarja a nikotin hatását. A cigarettafüst kevésbé izgatja a nyálkahártyát, mint a szivar, és a pipafüst, minden slukkjának leszívása után azonban egy-egy „adag“ nagy nikotintartalmú vér áramlik át az agy e- rein, s nagy nikotin-töménységet idéz elő az agysejtejcben. A füst mellreszívását követő nikotineffektusok gyorsan ismétlődnek: mindössze 7,5 másodperc telik el addig, amíg a felvett nikotin a tüdőből eljut az agyba. Ez a seven-second-hit — 7,5 másodpercenkénti csúcs — az a jellegzetes különbség, ami a cigarettázást az összes többi dohányélvezéstől megkülönbözteti. A cigarettázó tudatosan vagy gépiesen maga ellenőrzi-szabályozza a nikotinfelvéElsüUyeszthetetlen hajó Eredeti, fésűfogszerű szerkezetével a trimaránokra emlékeztet a leningrádi hajógyárban gyártott „Onyega“ hajó ú- szóteste. Kettős héjszerkezete közé mű- anyaghab-elemek kerülnek, így a hajó nem süllyedhet el, ha víz hatol az úszótestbe. A 2,7 méter hosszú, 1,4 méter széles és 40 centiméter magas hajótest hasznos terhelése 225 kilogramm lehet és 3,7 kilowattos motort lehet szerelni rá. Folyókon, a tengerek parti övezeteiben, víztárolókon tehet jő szolgálatot, ha a hullámok magassága nem több 0,25 méternél. Kenőcskesztyü A Szovjetunió egészségügyi minisztériuma engedélyezte a BK 2 kenőcs forgalomba hozását az allergiás foglalkozási ártalmak megelőzésére. Az új kenőcs kitűnő védőhatású az olyan anyagok ellen, amilyen a galvánfürdők elektrolitja, a cementhabarcs, a mesterséges gyanták és ragasztók. Elnyomja a bőrt ingerlő és esetleg allergiás megbetegedést kiváltó olyan anyagok hatását, amilyenek a cianidok, a kobalt, a nikkel, a polietilénpoliamin. A BK 2 védűbalzsamot munkakezdéskor kell a kézre kenni, és a munka befejezésekor könnyen lemosható. Foszforit-boség A földkéreg jóval több foszforitot tartalmaz, mint eddig feltétetelezték — erre a megállapításra jutott a Kola-fél- szigeti nagyon idős üledékrétegeket tanulmányozó szovjet geológus-expedíció. Vizsgálataik közben 300 méter vastag és 20 kilométer hosszúságú fószforit tartalmú réteget fedeztek fel, amelynek telt: nagyobbakat vagy kisebbeket slukkol, mélyebbre vagy kevésbé mélyre szívja, hosszabb vagy rövidebb ideig tartja vissza tüdejében a füstöt. A legfrissebb kísérletek vitathatatlanul igazolták, hogy a vér nikotinkoncentrációja sokkal inkább a cigarettázás módjától (és a vizelettel való kiválasztás alakulásától) függ, mintsem a cigaretták nikotintartalmától. Hitelt érdemlő kísérletek igazolták, hogy a nikotin — nem „füstben fogyasztva“ — nem teljes értékű pótléka a dohányzásnak. Amíg ugyanis a belélegzett dohányfüst mér. hetően csökkenti a dohányzók „füstéhségét“, addig azok a kísérleti személyek, a- kik vérükbe fecskendezve kaptak — a szívás ütemének megfelelő adagolásban — nikotint, ettől még szívesen rágyújtottak cigarettára. Ez az eredmény annál is inkább váratlan volt, mert egyéb — korábbi — kísérletek során a kapszulában vagy vénásan adagolt nikotin csökkentette a kísérleti sze. mélyek rágyújtás-gyakoriságát. További vizsgálatok során ki is derült, hogy a cigarettafüst nikotintartalma csak addig okoz kielégülést,, ameddig a füst kátrány- tartalmával együtt hat. Ügy látszik tehát, hogy a nikotin nem az egyedüli, „szenve- déíykiélégítő“ a cigarettázásban. Mindezzel eg-yütt semmi sem cáfolja azt a megfigyelést, hogy a rágógumiban „fogyasztott“ nikotin valóban csökkentheti a cigarettaéhséget. Ezek után ismét fel kell tenni a kérdést: valóban függőséget kialakítani képes a- nyag-e a nikotin? Ha igen, akkor hatásának kellemesnek kell lennie, és a kísérleti állatokat rá lehet szoktatni a nikotin-önellátásra, illetve — más oldalról —■ a nikotintól való megfosztásnak bizonyos idő u- tán elvonási tünetekkel kell járnia. A nikotin kellemes hatása bizonyított tény. Állatkísérletekben patkányok és majmok számára lehetővé tették, hogy — miután megnyomnak egy gombot — tiszta nikotint fecskendezhessenek a vénájukba. A nikotin hatása egyértelmű volt: az állatok mind 'gyakrabban kezdték ismételni az ön- injekciózást. Arra is sikerült rászoktatni a majmokat, hogy önként cigarettázzanak. A- mint azonban nikotinmentes cigarettát adtak nekik, egyszerre elment a kedvük a do. hányzá’stól. Ezek a példák arra vallanak, hogy a nikotinfüggés valóban szinte törvényszerűen korát két és félmílliárd évre becsülik. Eddig a földkéreg jóval fiatalabb lerakódásaiban keresték a foszforitkészle- teket. A foszforit értékes nyersanyag, amelyet az ipar sok ágában, továbbá a mezőgazdaságban hasznosítanak. Értelmetlen lopás Nincs értelme a lopásnak — figyelmezteti a tolvajt előre a címke: az értékes- szőnyeg, festmény, szőrme újfajta vegyi anyaggal van megjelölve. Az NSZK-ban kifejlesztett vegyszer ibolyántúli fényben láthatóvá válik: a felirat elárulhatja a jogos tulajdonos nevét és címét. Azonnal lelepleződik a tolvaj vagy az orgazda — nincs értelme a tagadásnak, a láthatatlan jelzés eltávolíthatatlan. u'.. jhj.1—ata» kialakul. Es kialakulhatnak az elvonási tünetek is: izgatottság-idegesség, összpontosításképtelenség, nyomott hangulat, kínzó dohányzáskényszer. Két körülmény különösebben figyelemreméltó: 1. nincs semmi különbség az erős és a kevésbé erős dohányzók elvonási tünetei között; 2. azok a dohányosok, akik cigarettafogyasztásukat nagymértékben csökkentik, de egészen nem hagynak fel vele, sokkal inkább szenvednek, mint azok, akik egészen lemondanak a dohányzásról. Ezek a jelenségek nem lennének megmagyarázhatók, ha az elvonási tünetek jelentkezése kizárólag a nikűtinhiány követkéz- \ ménye volna. Régóta ismeretes azonbán; hogy a dohányosok stressz-helyzetben megnyugszanak a füsttől, illetve ilyen terhelések közepette többet szívnak. A kísérleti pszichológia ezeket a tapasztalatokat gondos vizsgálatok alá vetette. A kutatók úgy találták, hogy azok a dohányosok, akiknek nem volt szívnivalójuk. továbbá azok, akik csak nikotinban szegény cigarettát kaptak, sokkal inkább rettegtek az elektrpsokktól, mint a nemdohányzók és azok a dohányosok is, akik nagy nikotintartalmú cigarettát szívhattak. Ezek a kísérleti eredmények ellentmon. danak a dohányzók véleményének. Ök u- gyanis azt mondják, hogy egyrészt élvezetből cigarettáznak, másrészt azért, mert a dohányzás megnyugtatja őket. A dohány nikotinja azonban nemcsak a magasabbrendű idegi tevékenységet befolyásolja. Sok dohányos kifejezetten örül annak, hogy a cigarettától stb. kisebb az étvágya és kisebb a testsúlya is. A nikotin főként az édességek iránti étvágyat csökkenti, illetve azzal növeli az é- telek. laktató hatááát, hogy mérsékeli a gyomor kiürülésének sebességét. A leszokó dohányzóknak a hirtelen hízása azonban nemcsak a megnövekvő cukorfogyasztással magyarázható: nikotin hiányában a szervezet egész anyagcseréje átalakul, A kutatás újabban világszerte a szervezet, főként az idegrendszer által termelt belső opiátokról, a szervezet „saját rezsiben“ előállított fájdalomcsillapítóiról, az endorfinokról szerzett ismeretek alapján igyekszik segíteni azokon, akik le akarnak szokni a dohányzásról. Opitz professzor, a münsteri egyetem íarmakölógiai és toxikológiai intézetének vezetője a közelmúltban számolt be azokról az eredményekről, amelyeket egy naloxon nevű opiát-antagonista (opiát-hatást ellensúlyozó vegyület) kipróbálásával értek el. A naloxont szedő szenvedélyes cigarettázók 30 százalékkal csökkentették „füstfogyasztásukat“ anélkül, hogy bármelyiküknél kellemetlen elvonási tünetek jelentkeztek volna. A kísérletek sze. rint az endorfintermelő rendszernek nalo- xonnal való befolyásolása olyan hormont (ACTH) és opiátot (béta-endorfint) szabadít fel, amelyek csökkentik a cigarettázók nikotinéhségét. A münsteri kutatók bíznak benne, hogy a nikotin és a szervezet saját opiátjai között kialakuló kölcsönhatást ki lehet használni nikotinfüggővé vált emberek gyógyítására. B1 A DOHÁNYFÜST RABSZOLGÁI
