Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-31 / 31. szám
A FORRADALOM BOLCS0JE „Aki nem látta Santiagói, nem látta Kubát“ — idézte Ernesto Vera, a kubai újságírók szövetségének főtitkára megérkezésünk után ezt az ismert mondást, örültünk is neki, mert tudtuk, hogy Így Santiago de Cuba, az ország második legnagyobb városa nem marad ki programunkból. Santiagót a kubai forradalom bölcsőiéként tartják nyílván. Itt kezdődtek több mint száz évvel ezelőtt a függetlenségi harcok. 1953. július 26-án pedig itt támadta meg Fidel Castro ifjú csapatával a hires Moncada laktanyát. S ettől a naptól számítják a forradalom kezdetét Kubában. „Síempre 26“ — folyton 26 —, láttam sok helyen papíron vagy faira festve, sőt sziklába vésve is Santia- góban, amit tavaly a forradalom kéz. detének 30. évfordulójára készítettek. A Siempre 26 egyben a forradalom folytonosságát szimbolizálja. Százhú- szan voltak azok a fiatalok, akik 31 évvel ezelőtt a hagyományos Anna- -napl karnevál éjszakáján megtámadták a zsarnokság egyik fellegvárát, a Moncada kaszárnyát. Az az elképzelés, hogy ez az éjszaka lesz a legalkalmasabb időpont a támadásra, a- lapjában véve okos gondolat volt. Az utcák megteltek mulató emberekkel, a zene, a pergő dobok és a másodpercenként robbanó petárdák zaja teljesen ellensúlyozta a fegyverek ropogását. A katonaság nagy része eltávozást kapott, s a laktanyában csak őrség és készültség maradt. De mint tudjuk, a laktanya elfoglalását a csökkentett létszámú, ám jól fee' - verkezett őrség meghiúsította. A Fidel Castro vezette fiatalok a szó szoros értelmében puszta kézzel harcoltak. Többségüket a katonák egyszerűen lemészárolták. Akik a vérengzést túlélték, bíróság elé kerültek. Fidel Castro híres védőbeszédében bátran vágta bírái szemébe: „Engem elítélhetnek, de a történelem fel fog menteni!“ A történelem, a forradalom 26 esztendeje a kubai vezetőt igazolta. A fegyveres harc során megfogalmazott népi, demokratikus, az agrárreformot magába foglaló program a széles néptömegek, a haladás képviseletében — alkalmas volt mindazon társadalmi rétegek összefogására, amelyek elutasították az Egyesült Államok diktatúráját. Fidel Castrót a bíróság 15 évi börtönre ítélte, de két év elteltével amnesztia folytán kiszabadult, és Mexikóba távozott. Több hónapos mexikói felkészülés után 1956 decemberében a forradalmárok a Granma hajó fedélzetén érkeztek meg Kuba keleti partvidékéhez. A 92 hazafi, és köztük egyetlen külföldiként Ernesto Che Guevara argentin orvos néhány nap múlva átesett a tűzkeresztségen. Az eredeti csapatból időközben csak tizenketten maradtak életben. Ez a tizenkét ember, akiknek sikerült a közel kétezer méter magas Sierra Maestrs hegység csúcsaira feljutni, volt a díktatúraeltenes partizánmozgalom magva. Az elesett bajtársak helyébe egyre többen léptek, a július 26. Mozgalom aktivistái és a Sierra Maestra hegység nincstelen pa. rasztjai közül. Csodálatos, hogy a felkelő hadsereg kétéves harca eredményeként 1958 szilveszter éjszakáján menekülésre kényszerítették a gyűlölt diktátort. A MAI MONCADA Az egykori laktanya ma általános iskola, egyike a városban azoknak az iskoláknak, amelyeket a környező utcákban lakó gyerekek látogatnak. Mielőtt megtekintettem volna ezt az iskolát, úgy képzeltem, hogy az ilyen történelmi nevezetességű intézménybe ki kell érdemelni a felvételt. Kísérőm azonban felvilágosított, hogy Kubában nem léteznek elit iskolák, mert ez ellentétben lenne az oktatás demokratizmusával. Vannak azonban szakosított, bentlakásos iskolák a kimagaslóan tehetséges gyermekeknek. Ilyenek elsősorban a sportiskolák. Király Ferenc írta a szigetországról készült könyvében: „Kubában e- gyetlen kiváltságos réteg van, és ez a tanulóifjúság. Okét ma olyan jogok és kiváltságok, kedvezmények illetik meg, mint senki mást a szigeten.“ Az állam szinte erején felül vállal terheket az új nemzedék neveléséért. Ingyenes az oktatás, a tankönyvek, a tanszerek. Az általános- és középiskolások, akiknek a szülei dolgoznak, ingyen kapnak ebédet és uzsonnát. Ismert dolog, hogy Kubának már évekkel ezelőtt sikerült felszámolnia az analfabetizmust. Hogy ez milyen eredmény a karibi térségben vagy Közóp-Amerikában, azt csak akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy ma a Dominikai Köztársaságban az iskolaköteles gyerekek 35, Haitiben pedig csak a 30 százaléka tanulhat. Jogos büszkeséggel mondhatta FiEdzés közben del Castro a Moncada laktanya ostromának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen: „Több mint kétszázezer tanárt és tanítót képeztünk ki, oktatási rendszerünk, a képzés színvonala, a tanulmányi progra. mok vonatkozásában az összes fejlődő ország élén járunk. Több miöt kétszázezren folytathatják tanulmányaikat, ami tizennyolcszorosán meghaladja az egyetemi diákság forradalom előtti legnagyobb létszámát. Az egészségügyi ellátás szempontjából — színvonala és eredményei alapján — az első helyet foglaljuk el a fejlődő országok között.“ Kuba különböző iskoláiban évente több mint 15 ezer külföldi diák tanul a fejlődő országokból. Kubai pedagógusok és orvosok működnek Angolában, Etiópiában, Nicaraguában és más fejlődő országokban is. A KUBAI SPORT TITKA A forradalom előtt két sportágat ismertek Kubában: az ökölvívást és a baseballt. Az USA sportmenedzserei valamikor Kubában olcsó pénzen szerződtethettek jó képességű játékosokat. 1959 előtt Kubában húszezer sportolót tartottak nyilván, ma viszont több mint kétmilliót. Ki ne ismémé ma Juantorena, Casanas vagy Colon nevét?! Nemcsak az olimpiákon, hanem világbajnokságokon, a pánamerikai játékokon is csaknem minden sportágban kiválóan szerepeltek. Fidel Castro a sportsikerek titkát az életkörülmények javulásában látja. Szó szerint ezeket mondotta: „Minden kubai gyerek naponta egy liter tejet kap, s ez megmutatkozik az egészségi állapotukon is. Felszámoltunk számos járványos betegséget. Támogattuk és támogatni fogjuk a testnevelést. Testnevelési főiskolát létesítettünk, és megalapoztuk a sportcikkek iparát is.“ Lehetőségem nyílott arra is, hogy meglátogassak egy bentlakásos sportiskolát a havannai tartományban. Ez az iskola egyike a Kubában működő kilenc hasonló intézménynek. Az Iskolában rendes tanítás folyik, de az órarend úgy van beosztva, hogy elég idő jusson a sportra. Az iskola legkisebbjei negyedikesek. A legidősebbek viszont már a 12. osztályba járnak, ők az érettségizők. Ebből a beosztásból is látható, hogy a legfiatalabbak kilenc-, a legidősebbek tizennyolc évesek. Az első két évfolyamban a gyerekeknek be kell bizonyítaniuk tehétségüket, és az elmélet: oktatásban is helyt kell állniuk A hatodik osztályba már csak azokat veszik fel, akik valóban alkalmasak arra, hogy valamelyik sportágban később kimagasló eredményeket érjenek el. Az iskola arányait mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt tanévben 1876-ban látogatták, ebből 1200-an alapiskolások, 345-en a mi középiskoláinknak megfelelő fokozat diákjai, 41-en pedig már a testnevelési főiskolára való felvételre készültek. Az iskolában 345'tanár, illetőleg edző működik. Mondanom sem kell, hogy az intézetnek kiválóan berendezett tornatermei, úszómedencéi, sportpályái vannak. A tanárok büszkék arra, hogy növendékeik országos, sőt néha nemzetközi versenyeken is előkelő helyezéseket érnek el. Ottlétemkor épp a kosárlabdázók érkeztek vissza Mexikóból, a fiúk első, a lányok második helyezést hozva tarsolyukban. Ez az Iskola a Barbadosi Mártírok nevét viseli. Olvasóink előtt kevésbé ismert szomorú eseményre emlékeztet az iskola neve. 1976 októberében kubai ellenforradalmárok Barbados sziget térségében merényletet hajtottak végre egy utasszállító repülőgép ellen, amelynek során elpusztult a kubai ifjúsági vívőválogatott minden tagja. Ezek többsége épp a havannai sportiskola tanulója volt. A merénylőket később a venezuelai hatóságoknak sikerült letartóztatniuk, így derült fény arra, hogy a csoportot egy Orlando Bosch Avilla nevű terrorista vezette. Ez az akció csak e- gyike volt a soknak, amelyet az USA pénzéért dolgozó ellenforradalmárok a kis szocialista ország ellen elkövettek. HOGYAN ÉLNEK A KUBAIAK? A ml gazdasági fogalmaink, az é- letszínvonal értékmérői a szigetországban csak más töltettel válhatnak igazsággá. A kubaiak ma sem bővelkedhetnek anyagi javakban, de mindenki egyformán, rendszeresen megkapja azokat az élelmiszereket, ruhaneműt, ami régen csak a kiváltságosoknak jutott. Rendszeresen táplálkozni, a körülményeknek megfelelően öltözködni, tanulni, ez Lattn-Ame- rika számos más országéban csak vágyálom. A világgazdaság kedvezőtlen alakulása különösen hátrányosan érinti Kubát. A külkereskedelemben fontos szerepet betöltő cukor világpiaci ára évek óta mélyponton van, miközben drágulnak az Iparosításhoz szükséges korszerű gépek. Az együttműködés a szocialista országokkal, a Szovjetunió testvéri segítsége mérsékeli a külső negatív hatásokat. De Kuba így is érzi az Egyesült Államok gazdasági és pénzügyi blokádpoütifcáját. Az USA hol közvetlenül, hol szövetségesei révén igyekszik nyomást gyakorolni más tőkés országokra is, e Kubával való kapcsolatokat visszafogni. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságán elmondták nekünk, hogy tavaly a rendkívül kedvezőtlen időjárás ellenére — melynek következtében az országban a tervezettnél csaknem egymillió tonna cukorral vesebbet termeltek — szinte minden tervmutatót sikerült teljesíteniük. A gazdasági növekedés üteme a terve, zett két és fél százalék helyett 5,2 százalék volt, és az adósságállomány a tervezettnél kisebb mértékben növekedett. A lakosság életszínvonalát sikerült az eddigi szinten megőrizni, az alapvető árucikkek változatlanul jegyre kaphatók, ezek kőre nem csökkent, az adagok sem lettek kisebbek. Az elmúlt 28 esztendő egyik fő tanulsága, hogy a forradalom szilárdságénak záloga a vezetés és a nép közötti szoros kapcsolat. A diktatúra elleni fegyveres harcban, majd a szocialista építőmunkában kovécso- lődott egységbe a forradalmi élcsapat és a lakosság. STRASSER GYÖRGY A Szovjetunió újabb Indítványt tett az Egyesült Államoknak, pontosítva a világűr militarizálásának megakadályozására vonatkozó tárgyalásokról előterjesztett korábbi javaslatát — közölte a Moszkvában akkreditált külföldi újságírókkal Vlagyimir Lomejko, a szovjet külügyminisztérium vezetőjének első helyettese. Mint Lomejko elmondta, a washingtoni külügyminisztériumban szombaton ismertetett javaslatában a Szovjetunió arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy hozzanak nyilvánosságra közös közleményt, amelyben egyértelműen leszögeznék: készek megkezdeni azokat a tárgyalásokat, amelyek célja a világűr militarizálásának megakadályozásáról szóló megállapodás kidolgozása és megkötése. A közleményben a két ország egyértelműen Iszögezné azt Is, hogy hajlandó teljes mértékben lemondani a műhold- eihárító rendszerekről, és beleegyezését adná ahhoz, hogy a tárgyalások megkezdésének napjától kölcsönösen moratóriumot hirde nek a kozmikus fegyverek kísérleteire és telepítésére. A szovjet diplomata leszögezte, hogy a Szovjetunió új pontosító indítványára tízért volt szükség, mert Washington szándékosan félremagyarázza a világűr rm!l- tarlzálásának elhárítása érdekében tett szovjet 'avas- latot, önkényesen értelmezi a javasolt tárgyalások témakörét. XXX A Közös Piac tíz tagállamának külügyminiszterei Brüsszelben eredménytelenül fejezték be kétnapos ta. nácskozásukat. A miniszterek nem voltak képesek megállapodni annak módjaiban, miképp lehetne csökkenteni a közösség jelentős költségvetési hiányét. A pénzügyminisztereket bízták meg azzal, hogy a nyári szünet után, szeptemberben foglalkozzanak a problémával. A tanácskozás már az első napon zsákutcába jutott, mivel nem sikerült meggyőzni Nagy-Britanniát arról, hogy az Idén növelje pénzügyi hozzájárulását a közös kasszába. Genscher nyugatnémet külügyminiszter azzal vádolta Londont, hogy gátolja a megállapodást, mert pénzügyi előnyökre akar szert tenni. A- mennyiben ugyanis az Idei fizetéseket a jövő évre halasztják, Nagy-Britannia sokat nyer, mivel a nemrég tartott közös piaci csúcsértekezleten kötött megállapodás értelmében 1985-től csökkentik a brit hozzájárulást a közös költségvetéshez. Genscher egyébként kétségbe vonta, hogy a pénzügyminisztereknek sikerül megállapodást elérniük, ha Nagy-Britannia kitart álláspontja mellett. XXX A brit rendőrségnek Ismét nem kevés dolga akadt a sztrájkoló bányászok letartóztatásával, akik munka- beszüntetéssel tiltakoznak a bányákat fenyegető bezárás és a tömeges elbocsátások ellen. Észak-Angliában, a Humber folyón át vezető hídnál, ahol a bányászok igyekeztek megakadályozni a sztrájktörők áthaladását, heves összetűzésre került sor a hatalmas rendőrosztagok és a bányászok között. További huszonnégy vájárt tartóztattak le a skót Bilston Glen bánya mellett, ahol rendőrök százai vették körül és kísérték a bányába tartó sztrájktörőket. A rendőrség nem kímélte a sztráj. kólók feleségeit sem, ötöt közülük le is tartóztattak. Havanna madártávlatból SIEMPRE 26 A Barbadosi Mártírok nevét viselő sportiskola
