Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-07-10 / 28. szám

Két héten ét díszben pompázott a prágai Kongresszusi Palota. Zsibongó méhkasra emlékeztetett a hatalmas kupolák alatt sürgő-forgó, nézelődő, érdeklődő gyerekek és fiatalok tömege. Ottjártamkor a színes tévében a helyi Zenit-stádiA mesefilmjei pe­regtek, az alkalmi ifjúsági klubba pedig diszkózene csalogatta a fiatalokat. Sokan a pionírtotó szelvényeit szorongatták kezükben, miközben a csábító díjakat mustrálták, látszottak és játszva tanultak az elektronikus modelleken, a mikroszámítógépeken. Egyedi és sajátos hangulata volt az alkotó ifjúság VH. országos kiállításának, a „Ze­nit '84“-nek, amelynek házigazdái látogatásomkor a pienírok voltak. Van új; á,na,P alatt __________ A z országos Zenit-kiállítás betető- ződése a járási és kerületi elő­döntőknek, ide a legjobb és leg­szebb darabok, a legötletesebb, leg­színvonalasabb alkotások jutnak el. Prá­ga először adott otthont a kétévenként megrendezendő kiállításnak, amely mé­reteiben és színvonalában most felül­múlta az eddigieket. Elég felhozni egy- -kát adatot, és máris kitűnik, hogy idén a több mint kétezer kiállított tárgy nem kevesebb mint 12 500 négyzetmétert foglalt el. Az utolsó ilyen rendezvényen csupán ötven kiállított tárgyat minősí­tettek találmányként, idén viszont már százhetvenet, háromszáz pedig újítás­ként szerepéit. Persze voltak olyan e- setek is, amikor a kiállított tárgyakat mar „in natura“ nem láthatta a láto- gatf\ mert ezek már a népgazdaság va­lamely területén kamatoztatják hasz­nosságukat, vagy éppen a diákok tudo­mányos szakköri munkája eredménye­ként valamely iskolában működnek. Több esetben a szemünk láttára szület­tek kész termékek, mint pl. a kis ü- vegfigurák vagy festett agyagedények. De nemcsak láthatott és tapasztalhatott a látogató, hanem tanácsot is kérhetett a Találmányi Hivatal, a Központi Szak- szervezeti Tanács, a Csehszlovák Mű­szaki-Tudományos Társaság és a Tesla Eltos konzultációs központjaiban. És még egy újdonság, amely a környezet, a természet védelmét, esztétikáját i- gvekszik szolgálni: testvérlapunk, a Mlady svét kiírásában először kaptak helyet a kiállításon, a „Tökéletes terve­ket keresünk“ elnevezésű ifjú termé­szetvédők tervrajzversenyébe benevezett legjobb munkák. A kiállítás anyagát szakmai bizottság értékelte Anton Ras- ka vezetésével. Harminc arany, ugyan­annyi ezüst- és ötven bronzérem talált gazdára az értékeléskor. Az ötletek birodalmában Merem állítani, hogy az idei Zenit-ki­állítás még a legigényesebb műszakiak­nak is tartogatott meglepetéseket. Érde­kes és tanulságos, színes tartalommal?, várta a laikus nézelődőket, érdeklődő­ket, de a műszaki kérdésekben jártas újítókat, feltalálókat is. Külön részle­gük volt a pioníroknak, a középiskolá­soknak és főiskolásoknak, a néphadse­reg és a Honvédelmi Szövetség fiatal- ! jainak. Az egyes iparágak — elektro­technika, gépipar, építőipar, kohó- és nehézipar, erdő- és vízgazdálkodás, tü­zelőanyag-gazdálkodás és energetika, távközlés és mezőgazdaság — mind- -mind különálló kiállítási anyaggal vár­ták az érdeklődőket. Látnivaló volt bőven. Valakinek a ki­bernetikus egér, másoknak az emberfor­májú játékrobotok, vagy az elektronikus szórakoztatóipar termékei tetszenek, másokat viszont a napkollektorok vagy éppen a zónásan törő ablaküveg raga­dott meg. A bennfentes műszakiak fő­leg egy háromajtós, első meghajtású Skoda Garde mintapéldánya vagy a VU- KOV Presov újdonságnak számító két­karú PR—16—-P robotja előtt időztek a legtovább. Akik igazi szenzációra játék a mikroszámítógéppel A presovi fiatalok PR It P típusú robotja vágytak, megcsodálhatták a Peter Chu- dy mérnök és kollektívája által terve­zett és kivitelezett Giom 02-es modellt, amelyet itt a jövő autójának becéztek. Mások viszont a csúcsforgalmat is jól bíró számvezérlésű vasúti pályarendszer előtt nézelődtek sokáig. Ezt a néphad­sereg fiataljai készítették. Az első „ismerkedési“ kör után ne­kem is rendeznem kellett szakmai él­ményeimet. Soknak, megemészthetetleh- nek tűnt számomra a kiállítás anyaga. A második körben már igyekeztem vá­logatni, s alaposabban megszemlélni a tartós értékű, országunknak hasznot ho­zó, a fiataloknak pedig jó hírnevet szer­ző termékeket. Azért mutatok be közü­lük néhányat, hogy megosszam azokkal az olvasókkal a helyszínen szerzett is­mereteimet, tapasztalataimat, akik nem jutottak el Prágába e színvonalas ren­dezvényre. Így közösen felmérhetjük az alkotó ifjúság munkáját, alkotó kez­deményezését. Nem véletlenül álltam meg a VUKOV Piesov kiállítási részlegénél. Mint tud­juk, SZISZ-védnökséget vállaltak a ro­botok és manipulátorok termelésében való gyors meghonosításé fölött. A PR— 16—P kétkarú robot éppen két tányér­ral „játszadozik“, egykedvűen rakosgat­ja őket egyik helyről a másikra. Mel­lette különböző célokat szolgáló opto- elektronikus érzékelők. Aki ide tart, már messziről látja a „Konzultációs központ“ feliratot, amely a robotok i- ránt érdeklődők információs tárháza. Itt két fiatal, Viliam Huflák mérnök, konstruktőr és Darina Lipovská terme­lés-előkészítő matematikus ad tanácsot, tájékoztatást az érdeklődőknek. Én ar­ról érdeklődöm, hol tart ma a robot- technika a VUKOV-ban, mit tudunk ma segíteni és nyújtani a robotok iránt ér­deklődőknek? Darina a képernyő felé fordulva i- gyekszik szemléltetni is magyarázatát. — Ez az elmés berendezés a betáp­lált adatok alapján felvázolja egy-egy munkahely feladatai, tervei teljesítésé­nek feltételeit. A munkadarab meg­adott méretei, az évi darabszám, az egy alkatrészre jutó gépi idő és a munka­hely rendelkezésre álló szabad helyé­nek betáplálása után a képernyőn meg­jelenik a robottípus, a darabszám, a megmunkáló gépre háruló követelmé­nyek sora. Kutatási programunkban az állami tervfeladatokból és a vállalatok igényeiből indulunk ki. Jelenleg pneu­matikus, hidraulikus és elektromos ve­zérlésű robotokat tervezünk, melyek már napjainkban is szép számban vég­zik hasznos munkájukat az egész or­szágban. A mi terveink alapjáh több gyártócég is vállalta a gyakorlati kivi­telezést. A komplett munkahelyek ter­vezésén kívül azzal is foglalkozunk, hogy a már meglévő termelőüzemeink­ben a monoton fizikai munkát robotok­kal végeztessük el. —, És mit hoz a jövő a robotok alkal­mazásában? Villám Hudák veszi át a szót: — Már kopogtatnak az ajtón az adap­tív ipart robotok, amelyeket mi a két ás ffi'edik generációnak nevezünk. Az elsőbe tartoznak a közönséges manipu­látorok. a másodikba az ipari robotok. Ezek pedig a robotok tökéletesített vál­tozatai, és vitathatatlanul övék a jövő. Működésüknél nem feltétel, hogy a munkadarab meghatározott helyen fe­küdjön. mivel a robot érzékelő kamerá­val van ellátva, és a munkadarabot ak­kor is megtalálja, ha az nincs a táro­lóban pontosan elhelyezve. Aranyérmes találmány .■■■■" ■ ■■ P I ■ ■■■■■! -LM ...................-...... ... Első pillantásra nem tudtam hová so­rolni. Ágas-bogas műszaki rejtélynek tűnt, amelyet a bíráló bizottság arany­éremmel illetett. Az orvosi magnetote- rapikus műszer „fejlapját" elolvasva a- zonban sokkal okosabb lettem. A kis fekete fejek egy-egy változtatható in­tenzitású gyógyító hatású mágneses tér forrásai. A műszer enyhíti a fájdalmat, növeli a szövetek életképességét, ezért sikerrel alkalmazható a gyermekgyó­gyászatban, a traumatológiában, a reu­matológiában, a neurológiában. Szaba­dalmaztatott találmányról van szó, mely ez ideig 18 országban élvez oltalmi jo­gokat. A fiatal feltaláló, dr. Jifí Jefábek ép­pen jelen van, így hát az első kézből kapom az információkat. — Hasonló műszerek már készültek amatőrök műhelyeiben, de az enyém pontosan lemért, optimálisan beállított, kikísérletezett paraméterekkel üzemel. A kiindulópontul nálam is az eddigi szakismeretek szolgáltak; a szovjet gya­korlat, az aránylag erős- mágneses tér alkalmazása az orvostudományban, és egy nyugati felfedezés, a félszinuszos impulzuslefolyás. Számtalan kísérletet végeztünk felnőtteken és gyerekeken a motoli kórházban, s az eredmények na­gyon is pozitívak. Csak egy példa: az egyik páciensünknek 13 évig nem forrt össze a csontja. A műszeremmel végzett gyógykezelés után alig fél éven belül már járt az illető az addig gyógyítha­tatlannak vélt törött lábával. A dolog árnyoldalához tartozik, hogy a műszert napjainkig nem gyártja senki, annak ellenére, hogy az orvosok, szakemberek körében nagy visszhangra talált és pá­ratlan érdeklődéssel találkozott. Mikroprocesszoros segítőtárs A következő szektorban a Tesla Pies- tany felirat alatt egy fehér tokba búj­tatott mikroszámítógép billentyűit nyom­kodom, próbálgatom. A PMD— 85-ös mik­roszámítógép Roman Kiss mérnök és Ju- raj Pap közös munkájának az eredmé­nye. A gép Prágában ezüstérmet kapott, s hogy mit tud, mire jó, arról az ügye­letes „házigazda“ világosít fel. — A mikroszámítógéphez egy megje­lentető egység, jelen esetben egy Pluto mini-tv tartozik. A használati progra­mokat Vagy programmodul segítségé­vel, vágy egyszerű kazettás magnóból táplálják be. 'Felhasználási területe nagy. Hivatalokban g, szállítási, terme­lési, anyagraktározási, értékesítési gon­dok megoldásában segíthet, műhelyek­ben gépeket és berendezéseket irányít, laboratóriumokban összetett méréseket végez, védi a drága műszereket, beren­dezéseket a túlterheléstől. Otthon a kü­lönféle tv-játékok eszköze, vezetheti a családi költségvetést, segíthet a főzés­ben és egyebekben. Segít az iskolai ma­tekfeladatok megoldásában, eligazítja a tanácstalan diákot a térbeli geometriá­ban. Ennek a számítógépnek minden e- leme nálunk készült, s egyre nagyobb iránta az érdeklődés. Főleg iskolákból érkeznek megrendelések, de az egyéni érdeklődőknek is népes tábora van már. Ez ideig kétszáz darabot gyártottunk belőlük, ami közel sem elégíti ki a vá­sárlók igényeit. POLGÁRI LÄSZLÖ Fotó: Jón Silpoch A ZENIT aranyéremmel jutalmazott orvosi műszere Segítőtársaink^ . _ , * . I lesznek 2000-ben

Next

/
Thumbnails
Contents