Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-07-03 / 27. szám
Dezider Svantner fiatalok között NEM LEGENDA Harmincöt éúes az Ifjúsági Vasút, hazánk első ifjúsági és egyben első szocialista építkezéseinek egyike. Az évforduló alkalmából a SZISZ SZKB találkozót rendezett Hronská Dúbravában és Banská Stiavnicában, s ezen részt vett a vasút néhány építője is. Magam is emlékszem a vasút építőinek élménybeszámolójára: lelkesen, színesen beszéltek az építkezésről, szép és különös, izgalmakkal, élményekkel, romantikával teli eseményként ecsetelték, és akik hallgattuk, úgy éreztük, a csodálatos Banská Stiavnica levegőjéből is hoztak valamit közénk, a Csallóköz lakói közé. Akkor, gyerekfejjel gyakran kérdeztük, igaz volt mindaz, amiről beszéltek, tényleg olyan csodálatos volt-e minden, mint ahogy ők elmesélték? És mi az, ami maradandó, amit a nagy építkezés légköréből megőriztek az emberek, tűnődöm, amikor megérkeztem Hronská Dúbra- vába, ahonnan vonat viszi majd az ünnepség résztvevőit Banská Stiavni- cába. / Különben a Hronská Dúbrava — Zvolen vasútvonal mentén, a stiavnt- cai szárnyvonal kiválásánál az Ifjúsági Vasút felirat ma sokkal fehérebb és vakítóbb mint 35 évvel ezelőtt. Az ünnepi vonat utasai megilletőd- ve ülnek be a szerelvénybe. Nemcsak az ünnepi hangulat, hanem az eltelt évek is elfogódottabbá tették őket, és szívesen mesélnek az élményeikről. Dezider Svantner például. Ma munkásként, gépjavítóként dolgozik, de az akkori élmények annyira meghatározták, hogy más irányba fordult az élete. Éveken keresztül motorkerékpár-versenyző volt, az élvonalba tartozott, s részt vett a sport- szövetség munkájában is. A vasútvonal építésén a munkálatok utolsó harmadában vett részt. Építőtáboros igazolványa a 37 418-as számot kapta, s mind a mai napig büszkén őrzi. akárcsak a mellére tűzött egykori élmunkásjelvényt. Ernest Sykora, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség akkori elnöke — aki különben könyvet is írt az Ifjúsági Vasútról — beszélgetésünk folyamán elsősorban az építkezés emberformáló hatását emelte ki. Ha tekintetbe vesszük, hogy az építkezésen közel ötvenezer fiatal váltotta egymást, akkor ez csak növeli a vállalkozás társadalmi jelentőségét. , Egy másik résztvevő, a rimaszombati (Rimavská Sobota) Gabriel Pe- velek elsősorban népművészeti csoportjáról, illetve csoportjukról beszél. Egy évig táncolt a Lúénicában, amelyet még annak idején ott az Ifjúsági Vasútvonalon szerveztek, ott ismerkedett meg későbbi feleségével, és nemcsak a házasságuk bizonyult tartósnak, hanem a néptánc iránti szerelmük is. — Tudja, ma már szinte nem is igaz, hogy csak krampács meg lapát volt a munkaeszközünk — mondja —, volt ugyan egy robbantómestér is az építkezésen, de az egész vonalra volt, úgyhogy minden csoport- vezető úgy segített magán, ahogy tudott. Különböző emelővasakkal, de sokszor csak dorongokkal dolgoztunk, bontottuk a sziklát, görgettük a nagy darabokat. Alojz Vojtíkot a társai választották szakaszvezetőnek, majd amikor letelt az építőtáborozás két hete, jó szervezőkészsége láttán, pártfeladatként kapta a 6. tábor ezerkétszáz embernek az élelmezését. — Nagy gondot okozott az építötá- borosok élelmeztetése? — teszem fel neki a kérdést. — Nem mintha nem lett volna elég élelmiszer, volt, folyamatosan kaptuk az élelmiszer-szállítmányokat, de azok között a viszonyok között nem mindig tudtuk tárolni. Sok múlott a szakácson. Ha ügyes volt és találékony, annyi mindent el tudott készíteni például az annyiszor szidott marma- ládéból is, hogy csak ámultunk. Alojz Vojtík a tábor fegyelmére és az építők lelkesedésére is szívesen emlékezik. A tábor falait művészek alkotásai díszítették, az építők csoportosan vonultak nemcsak a munkába, hanem például szórakozni, fürödni is. De nemcsak a tábor szakácsáról mondható el, hogy találékony volt, Ján KIüo visszaemlékezése is ezt bizonyítja. Ő egy csapat Stúrovo környéki lányt kapott, és hozzájuk néhány fiút. A lányok nem tudtak szloGabriel Pavelek vákul, és természetesen a kezük is gyengébb volt, mint a férfiaké. A. feladatok viszont minden csoport számára egyaránt nehezek voltak. Mit tegyen, hogy ne maradjanak le, töprengett, és máig sem tudott rájönni, mi adta az . ötletet, hogy minden négy lányhoz egy-egy fiút osztott be. A fiúk, hoogy kitűnjenek előttük, helyettük is dolgoztak, húztak. De hogy a fiúk a lányokkal túlságosan össze ne melegedjenek, Ján KlCo minden negyedik nap után újabb csoportba osztotta őket. Előbb természetesen mindenki nagyon haragudott rá, hiszen négy nap is elég volt ahhoz, hogy a fiúk és lányok összebarátkozzanak, vonzalom ébredjen közöttük. A végén viszont mindenki mindenkivel jóban lett, barátkozott. Miroslav Tomant — akit abban az időben mindenki csak Mirónak szólított — az ünnepélyen Jaroslav Debnár társaságában találom, és elsősorban a 35 évvel ezelőtti munkamódszerről faggatom. Mi is volt az oka annak, hogy az építkezésen akkora fegyelem uralkodott, annyira lelkesedtek az építők, és hogyan tudták megszervezni azt a nagy munkát? — Tudja, ma egy-egy építővállalatnak 10—15 ezer dolgozója is van, de például ezer építőtáborosnak egy hétig sem tudnának folyamatosán munkát biztosítani. A vasúthoz annakidején egyszerre négy-ötezer fiatal is érkezett, hétfőn már mindenki munkába állt, dolgozott, teljesítette a normát .,. — Bizony úgy volt — veszi át a szót Miroslav Toman, aki az építkezés ifjúsági szervezetének az elnöke és az építkezés parancsnoka volt —, hogy szombaton elment ötezer fiatal, de közben' már érkeztek az újabbak, s hétfőn már mindenki dolgozott. Nem kellett senkit sem nógatni, hogy dolgozzék. Ez akkor valahogy benne volt az emberekben. A fiatalok jöttek, jelentkeztek maguktól. Sokan a két hét elteltével sem akartak elmenni. Naponta értékeltük az eredményeket, a legobbak odaáll- hattak, hogy levonják a zászlót. Ez volt ugyanis a legnagyobb kitüntetés. Mindenki sportolt, énekelt, táncolt. Vidáman, fiatalosan éltek, és nem is tudatosították, hogy közben nehéz testi munkát végeznek — meMiroslav Toman sél az egykori élményekről, hangulatról az idős ember, aki már nyugdíjas, de a szíve fiatal. A vasútvonal építésének a befejezése után még vagy hatvan különböző ifjúsági építkezésen dolgozott mint vezető. Ma is szívesen emlékezik ezekre az építkezésekre, hiszen barátságok, életre szóló, sokszor házassággal végződő kapcsolatok szövődtek itt, mint To- manéknál is. A találkozó résztvevői emlékeket idéztek, énekeltek, táncoltak. A szlovák dalok után délszláv kóló következett, hiszen a vasutat nemcsak csehszlovák fiatalok építették, jöttek szovjet, jugoszláv, bolgár és más nemzetiségű fiatalok is. Tehát nem legenda. hanem valóság, követésre méltó szép hagyomány is egyben az Ifjúsági Vasútvonal építése. NÉMETH ISTVÁN Segíteni a MII // lova szakembereit A diákok tudományos szakköri munkája nemcsak abból áll, hogy dolgozatukat megírják és konteren cián felolvassák. Ez csak a hallga tők tudományos szakköri munkájának felületes megnyilvánulása lenne. A főiskolások a tudományos diákköri munka révén vehetnek részt a tanszékek kutatómunkájában. Ezek a diákkörök bosszú távú koncepció szerint dolgoznak, tevékenységük az aktuális szakmai kérdések kutatására irányul, és elsődleges feladatukat teljesítésén — a diákok alkotó munká ra nevelésén — kívül ismereteket szereznek, amelyeket aztán kamatoz tathatnak a gyakorlatban. Prágában, a mezőgazdasági főisko Iák országos konferenciáján a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola négy harmad éves hallgatójának Németh György nek, Medovics Ivánnak, Jaroslav Ku- kannak és Ladislav Minaricsnak a közös tudományos dolgozata bizonyult a legjobbnak. Münkájuk címe: „A cukorrépa funkciójának rendszer-analízise a mezőgazdaság rendszerének struktúrájában.“ Emil I,íska docens, a mezőgazdasági tudományok doktora, a dolgozat vezetője örült diákjai sikerének. — Nyolc év óta nem értünk még el ilyen kiváló helyezést, ráadásul Prágában a legkiválóbbak között nem könnyű ilyen jól szerepelni, jövőre ez a munka képviseli hazánkat Növi Sadban a diákköri munkák nemzetközi versenyében. — Ezt a témát azért választottam, mert összefügg a diplomamunkámmal — mondta Németh György. — Voltaképpen már tavaly óta dolgozunk rajta, és alaposan igénybe vette az erőnket. A mezőgazdasági rendszerek optimallzását tanulmányoztuk a dpnaszerdahelyi (Dun. Streda), a nitrai és a trnavai járásban, összehasonlítottuk a cukorrépa terméshozamát, és a szarvasmarha-állomány nagyságát és így tovább. Ezeknek a járásoknak nagyjából egyforma a területük és a gazdálkodási feltételeik is. Az eredmények értékelése után kidolgoztuk a gyakorlati kihasználásra való javaslatokat. Szakmai vezetőnk, Emil Líska docens sok jó tanáccsal látott el minket. Együttműködtünk a Bratislavai Meteorológiai Intézettel, a Növénytermesztési Kutatóintézettel és az említett járásokban a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal. Csaknem 250 ezer matematikai számítást végzett kis csoportunk. Nagyon örültünk a sikernek ... A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán nagy a tekintélye a diákok ez irányú tevékenységének. Nyári Ágota, a főiskola negyedéves hallgatója is részt vett a diákok tudományos szakköri munkájában. Nem ért el ugyan különösebb sikereket, de a munkáját átdolgozva, bővítve szakdolgozati témaként kamatoztatta az eredményeket. — Az agronómiái kar növénytermesztési ágazatán tanulok. 'Augusztusban, ha sikerül letennem az államvizsgát, befejezem a főiskolai tanulmányaimat. Szerintem fontos, hogy' a diákok önálló kutatómunkát végezzenek. Más, ha az ember megtanulja az anyagot és megint más, ha kis felfedezések révén, saját munkája során jön rá egyes problémák megoldására .. . Örülök Németh Gyuriék jó szereplésének, hiszen sikerük az egész tanszék sikere. Nyári Ágota, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola végzős diákja: „Szerintem fontos, hogy minden főiskolás próbálkozzék szakmai vonatkozású dolgozatok megírásával.“ A diákok tudományos szakköri munkája révén a fiatalok nagyobb önálló szakmai tájékozottságra tesznek szert, többek között felelősségre is. neveli őket. Segít a tehetségek felfedezésében. Nem utolsósorban nevelő hatással van a diákokra az is, hogy a főiskolai tanárok és kutatók, akik segítik őket, úgyszintén e tudományos szakkörökben nőttek fel. Hadd említsek még meg egy szép példát, szintén a Nitrai Mezőgazdasági Főiskoláról: kevés tudományos szakköri munka részesült olyan megtiszteltetésben, mint az, amely az állami kutatást feladatnak része lett. Erről részletesebben Vladimir Bntto professzor, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa tájékoztatott. — A Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és a kijevi Ukrán Mezőgazdasági Akadémia közötti baráti egyezmény alapján dolgoztuk ki „Az ipari alapon történő tejtermelés hatékonysága és technológiája“ című munkát. A közös kutatásba bekapcsolódott a kijevi főiskola is, amellyel már régóta együttműködünk. Ezt a kutatómunkát az utóbbi ötéves tervidőszakban végeztük mint állami tervben szereplő kutatási feladatokat. E munka egyik eredménye a J. Kliment, G. A. Bogdanov és munkaközösség: „A tej és a marhahús ipari előállítása intenzifi- kációjának időszerű kérdései“ című közös kiadvány, amely a Príroda Könyvkiadóban jelent meg 1983-ban. A kutatásban részt vett tanszékünk is, a speciális állattenyésztés tanszéke, felhasználtuk Ján HruSka és Alexander Bálái dolgozatát is, amely a diákok tudományos szakköreinek Iskolai konferenciáján hangzott el 1982-ben „A különböző istállózási rendszerek tejhozamának értékelése“ címmel. Ezt mindkét hallgató kiegészítette, s szakdolgozatként benyújtotta. A diákok tudományos szakköri tevékenysége tehát színvonalasabb diplomamunkákat eredményez, s a végzősök, a jövő alkotó szakemberei jobban felkészülve kerülnek kt az iskolából. Főiskoláinkon az eltelt három évtized során a diákok tudományos szakköri munkássága több jelentős eredményt hozott, sajnos mégsem foglalja el az őt megillető helyet a tanszékeken folytatott kutatásban. Hogy miért? Mert a diákok dolgozataiban nemegyszer pontatlan adatok találhatók. Ezt ki kell küszöbölni, ha az ifjú kutatók be akarnak' kapcsolódni ebbe az igényes, színvonalas munkába, s erre csak akor kerülhet sor, ha alaposabban, pontosabban dolgoznak. Ennek eléréséhez lehetőséget nyújtanak a diákok tudományos szakkörei, de elősegítené, ha a főiskolák tanárai mér az első évfolyamban behatóbban foglalkoznának a diákokkal. A főiskolákon jobban oda kellene figyelni a diákoknak erre a tevékenységére. PÄSZTOR JUDIT A szerző felvételei Hudák Andrea dolgozatában a környezetvédelemmel foglalkozott. T
