Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-06-12 / 24. szám
< 70 éve született Juri] Andropov 1 A párt dicső fia volt KOMMENTÁRUNK A kommunisták az ifjúságért A kommunista pártok egész történetük során különös figyelmet szenteltek az Ifjúság problémáinak. Ezt bizonyítja a testvérpártok központi bizottsága titkárainak legutóbbi szófiai tanácskozása is. A testvérpártok a társadalomban betöltött vezető szerepüknek megfelelően az ifjúság nevelését, a szocialista építésbe való bevonását ma Is egyik lényeges feladatuknak tartják. Az élet állandóap új és új feladatokat állít elénk, s hogy ézekkel megbirkózzunk, új és új erőkre van szükség, az új erőt pedig elsősorban a fiatalok képviselik. A szocialista országok kommunista pártjainak központi bizottsági, titkárai nagyra értékelték az Ifjúság és szövetségük részvételét a szocializmus építésében, a társadalmi vívmányok védelmében. A testvéri országokban a tár. sadalmi viszonyok hatására munkaszerető, a közösségi ügyekben aktív, a szocializmus iránt elkötelezett Ifjú nemzedék növekedik. Egyetértettek abban, hogy csak a szocializmus teszi lehetővé az ifjúság alapvető érdekeinek érvényesítését, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését. A szocializmus teszi a fiataloknak lehetővé azt, hogy elfoglalják méltó helyüket a társadalomban, és teremt számuk- ra feltételeket személyiségük fejlődéséhez, alkotó erejük és képességeik kibontakoztatásához. A tanácskozás rámutatott arra, hogy a szocialista építő munka .feltételei bonyolultabbá váltak, a feladatok és a követelmények az Ifjúsággal szemben megnövekedtek. így egyre nagyobb jelentőségű az ifjúság eszmei-politikai, erkölcsi és munkára nevelése, valamint aktivitásra serkentése. A felszólalók hangsúlyozták, hogy azáltal viszonyuljon bizalommal az ifjúság széles tömege a párthoz, hogy bevonják őket nagy társadalmi feladatok megoldásába, érdekeltté teszik őket jelenünk és jövőnk építésében, s mindezzel növeljük felelősségérzetüket és kötelességtudatukat önmagukért és afe egész társadalomért. A testvérpártok képviselői olyan Időben tanácskoztak áz Ifjúság problémáiról, amikor feszültebbé vált a nemzetközi helyzet, és a két társadalmi rendszer küzdelme kiéleződött. Ezért kiemelték annak szükségességét, hogy formálni kell a fiatal nemzedék osztályöntu- datát, kommunista meggyőződéséi és erkölcsi felfogásét, erősíteni a szocialista eszmék igazságába vetett hitét. Ennek megfelelően az Ifjúságot a munkásosztály, a dolgozó nép forradalmi hagyományai, a szocialista hazafiság és internacionalizmus alapján a burzsoá ideológia elutasítására kell nevelni. A tanácskozáson képviselt kommunista és munkáspártok fontosnak tartják, hogy tovább fejlődjék az Ifjúsági szövetségek tevékenységé, erősödjék befolyásuk a fiatalok valamehy- nyi rétegére és korcsoportjára, javuljon kezdeményező készségük, és növekedjék felelősségük az Ifjú nemzedék neveléséért. Ennek elengedhetetlen feltétele az Ifjúsági szövetségek eszmei-politikai és szervezeti erősítése, aktivitásuk és öntevékenységük fejlesztése. Hangsúlyozták azt is, hogy fontos olyan, munkaformákat és módszereket választani, amelyek megfelelnek az Ifjúság sokrétű érdekeinek és Igényeinek. Így jelentős figyelmet kaptak az Ifjúság szabadidejének ésszerű kihasználásával foglalkozó kérdések. * A tanácskozás résztvevői megegyeztek abban, hogy a pártlrányftás az Ifjúsági szövetségek erőforrása, és sikeres tevékenységének záloga. S. Gy. Jurij Vlagyimirovics tartalmas, gazdag életet élt. Mint a Komszomol tisztség- viselője, a partizánmozgalom szervezője, mint diplomata és pártmunkás mindenütt, ahová a párt küldte, lelkesen és áldozatkészen dolgozott. A kommunista-leninista kiváló tulajdonságai: a kommunista eszmék iránti odaadás, a törhetetlen akarat, a szerénység és tettre- készség, a dolgozókról való gondoskodás — mindez nagy tekintélyt szerzett neki a pártban és a nép előtt. Jurij Andropov mint lenini típusú vezető, képes volt mélyen behatolni az események lényegébe, megérteni őket, levonni a pontos és világos következtetéseket, egyesíteni és maga mögé felsorakoztatni az embereket. Jurij Vlagyimirovics Andropov tapasztalt pártmunkásként jelentős mértékben hozzájárult a párt kollektív irányító magva — a köponti bizottság és annak politikai bizottsága — tevékenységéhez. Az SZKP KB főtitkárának magas tisztségében teljes mértékben és hangsúlyozottan megnyilvánult szervező képessége, nagy tudása és rendkívül gazdag élettapasztalata. Ebben az időszakban a párt és a nép azoknak az új utaknak a keresésére összpontosította Tizenöt évvel ezelőtt, 1969. június 17-e között tartották Moszkvában a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását. Hetvenöt kommunista és munkáspárt küldöttsége vett részt rajta. Egy ilyen nagyszabású tanácskozás összehívásának a puszta ténye is meggyőzően bizonyította, hogy a kommunista, és munkáspártok tisztában vannak vele, mekkora felelősség terheli őket az általuk vezetett mozgalomért, amellyel összefügg az egész emberiség jövője. A világ népe feszült figyelemmel kísérte a tanácskozást, amelyet mindvégig áthatotta a közös problémák kollektív elemzésének és a közös politikai platform kollektív kidolgozásának szelleme. A figyelem középpontjában korunk kulcskérdése állt: a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének fő ellensége, az imperializmus ellen folyó lia.rc. Valamennyi felszólaló szoros egységben vizsgálta ezt a problémát, s kifejezték, Rogy keresni kell a leghatékonyabb módjait a különböző országok kommunistái, az antiimperialista erők közötti egység erősítésének. Különösen nagy figyelmet szentelt a szocialista világrendszer fejlődésének és egységének. A tanácskozáson részt vett pártok vezetői kifejtették álláspontjukat a kom-/ figyelmét, miként lehetne tökéletesíteni a fejlett szocializmust, növelni az ország gazdasági erejét, emelni a dolgozók életszínvonalát, szilárdítani a munkafegyelmet, a szervezettséget és a felelősséget a munka minden szakaszán. Azok a döntések, amelyeket az SZKP Központi Bizottsága kollekív módon dolgozott ki, a párt és a nép részéről teljes támogatást kaptak, és számos pozitív változást eredményeztek. Ebben Jurij Vlagyimirovics rendkívül nagy érdemeket szerzett. A Szovjetunió Kommunista Pártja és annak Központi Bizottsága világosan tudatában vau a távlatoknak, és pontos cselekvési programunk van. A párt tudományosan igazolt úton — a lenini úton vezeti a szovjet népet az új tettek felé. Erről az útról nem térünk le. furij Vlagyimirovics Andropov, a világbékéért folytatott küzdelem odaadó harcosa, sokat tett a Szovjetunió nemzetközi pozíciójának megszilárdításáért, védelmi képességének és a szovjet fegyveres erők harci erejének növeléséért. Gondolatait és tetteit a béke megőrzésére és az emberiségnek a nukleáris katasztrófa veszélyétől való megmentésére összpontosította. A jelenlegi szélmunlsta mozgalomban támadt nézeteltérések okairól, és a kommunista mozgalomnak a proletár internacionalizmus elvei alapján való tömörítéséről. Élesen és elvi alapon vetette fel a Jobboldali és a „baloldali“ opportunizmus ellen, a marxízmus- leninizmusnak az elméletben és a politikában való bármilyen eltorzítása ellen folyó harc kérdéseit. Pártunkat a tanácskozáson Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök képviselte. Beszédében kifejtette, hogy a nézeteltérések leküzdésének realisztikus volta magában foglalja a kommunista pártoknak az imperializmus elleni közös akcióit, a pártok közötti kapcsolatok bővítését, a kétoldalú és sokoldalú találkozókat, a kommunista pártok által közösen végzett elméleti munka módszereinek és eszközeinek tökéletesítését. A kommunisták egységéért vívott harcban kipróbált eszköz a proletár internacionalizmus, amely az egyenjogú, független és önálló kommunista pártok közötti kapcsolatok alapja. A lenini értelemben vett internacionalizmus elutasít mindenfajta beavatkozást a pártok belügyeibe, de ugyanakkor megköveteli, hogy valamennyi kommunista és munkáspárt tartsa tiszteletben sőségesen feszült nemzetközi helyzetben egyértelműen kinyilatkoztatjuk: a Szovjetunió folytatja a béke — a minden nemzet, kis és nagy nemzet számára egyaránt tartós és igazságos béke- politikáját. (Konsztantyin Csernyenko beszédéből) a nemzetközi proletár-szolidaritást, helyesen kapcsolja össze a nemzeti és a nemzetközi feladatokat, valamennyi testvérpárt aktívan támogassa és védelmezze a reálisan létező szocialista társadalmat, a szocialista országok vllágközösségét. Óriási Jelentősége volt annak, hogy a tanácskozáson részletesen elemezték az anti- imperialista harc támaszát, a legfőbb erejét jelentő jelenkori szocializmus problémáit. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a szocialista rendszer döntő szerepet játszik a forradalmi világfolyamatban. Az elfogadott fő dokumentum — amelynek megállapításait az elmúlt tizenöt év igazolta — marxista-leninista elemzést nyújt a világ fejlődéséről, az imperializmus agresszivitásának lényegéről és lehetséges következményeiről. A dokumentum leszögezi, hogy a világ fejlődésének fő irányát továbbra is a forradalom és a szocializmus, a béke és a nemzeti felszabadító mozgalom erői határozzák meg, amelyek az adódó nehézségek és kudarcok ellenére folytatják harcukat. Jelenleg, amikor a nemzetközi kommunista mozgalomnak nincs irányító központja, különösen fontos, hogy a kommunista és munkáspártok önként koordinálják akcióikat, így biztosítsák az erők összefogását a közös célokért vívott harcban. STRASSER GYÖRGY A kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének 15. évfordulójára A közös célokért A Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulójára A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme hatalmas lendületet adott a munkásosztály forradalmi mozgalmának egész Európában. Az orosz proletariátus forradalma lényegesen elmélyítette a kapitalizmus általános válságát, ennek egyik következménye volt 1918-ban a cseh és szlovák nemzet felszabadulása és a Csehszlovák Köztársaság megalakulása. Ugyancsak ennek tulajdonítható, hogy az egyes európai országokban megalakultak a kommunista pártok, amelyek 1919 márciusában a Kommunista Internacionáléban egyesültek. A forradalmi hullám végigsöpört Magyarországon is, és az őszirózsás forradalom felemás intézkedéseivel elégedetlen proletariátus magához ragadta a hatalmat, és 1919. március 21-én kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot. Bár a magyar proletárdiktatúra alig öt hónapig maradt lenn, nagyban hozzájárult a viiágproletaríátusnak a nemzetközi kapitalizmus ellen vívott harcához. Vlagyimir lljics Lenin Is lelkes szavakkal üdvözölte a Magyar Tanácsköztársáságot: „Elvtársak! Lelkesedéssel és örömmel töltenek el bennttnket a hírek, amelyket a Magyar Ta nácsköztársaság politikusaitól kapunk. Alig több mint két hónapja áll fenn Magyarországon a tanácshatalom, de szervezettség tekintetében a magyar proletariátus, úgy látszik, már túltett rajtunk . . „Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomattak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll. Minden hónap közelebb hozza a proletár vilégforradal mat.‘ A Magyar Tanácsköztársaság példájára, amelynek Vörös Hadserege a csehszlovák intervenciós csapatokat üldözve Csehszlovákia területére lépett, 1919. június 16-án Presovban kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Csehszlovákiában ez volt a proletárdiktatúra hatalomra jutásának első kísérlete. Erre azért kerülhetett sor, mert amíg a cseh burzsoázia hadműveletet indított a fiatal magyar proletár állam ellen, az osztályöntudatra ébredt szlovák és cseh munkások, híven a proletár nemzetköziség elvéhez, aktívan bekapcsolódtak a nemzetközi proletariátus osztályérdekeiért vívott harcba. A magyar Vörös Hadsereg soraiban cseh és szlovák munkások is harcoltak. A forradalmi út keresése A szlovák városokban és falvakban munkás-paraszt-katona szovjetek alakultak. A szlovák szociáldemokraták lapja, a „Cervené novlny" erről 1919. június 3-án „Proletárdiktatúra Szlovákiában és Csehországban“ címmel nagy cikket közölt (röplapként cseh nyelven is megjelent), amelyben ez állt: ,,A Csehszlovák Köztársaság megszállt városaiban és vidékein a cseh és szlovák elvtársak kikiáltják a proletárdiktatúrát. Szlovák munkások, cseh és szlovák katonák, hír- dessétek minden városban, az egész Csehszlovák Köztársaságban, hogy területén kihirdették a proletárdiktatúrát. Hirdessétek mindenütt, hogy a proletariátus kötelessége a kapitalizmus uralmának és az egész nyúzó rendszernek a megdöntése. Minden városban válasszatok munkás-, katona- és paraszttanácsokat, mert a Csehszlovák Tanácsköztársaság nem álom többé, hanem a proletariátus hatalmából valósággá válik.“ A burzsoá kormány Szlovákiában katonai diktatúrát vezetett be, s néhány munkást agyonlőttek, a kommunista érzelmű muukásvezetőket internálták. Az eseményeket azonban ezek a körülmények sem állították meg. Június 5-én a Vörös Hadsereg elérte Koélcét, két nappal később Presovot. A „Cervené novlny“ 1919. június 12-én „A proletárdiktatúráért Szlovákiában és Csehországban“ című cikkében bejelentette, hogy Szlovákiában megalakul a proletárdiktatúra. ■ A várost és falust szlovák tanácsok megalakulása után Preáovban 1919. Június 16-án népgyűlés volt többezer ember részvételével, amelyen a szociáldemokrata párt cseh és szlovák szekciója képviselőinek jelenlétében kikiáltották f| Szlovák Szovjetköztársaságot. A népgyűlésen kiáltványt fogadtak el, amelyben többek között ez állt: „A győzelmes és feltartóztathatatlanul előretörő forradalom új. nagy eredménnyel gyarapította eddigi sikereit. Az imperializmus alól felszabadult szlovák földön ma megalakult az önálló Szlovák Tanácsköztársaság. A cseh Imperializmus jármából felszabadult proletariátus első ösztönös cselekedete az volt, hogy megvalásította az önrendelkezés jogát, amelyet az elnyomók olyan fennen hirdetnek, a valóságban azonban meghamisítanak. A hatalom átvételével a szlovák munkások, katonák és parasztok kiszélesítik a forradalom frontját, amelynek az orosz és magyar tanácsköztársaság tört utat és új területeket nyertek meg a szovjetek nagy eszméjének a világon . . .“ • A Szlovák Tanácsköztársaság is a proletárdemokrácia széles alapján áll, alkotó munkájának alapjaira való tekintettel azonban a diktatúra könyörtelen fegyverét fordítja mindenki ellen, oki ezt az igazi és hamisítatlan demokráciát, ezt a feltartóztathatatlan önrendelkezési jogot fenyegeti. Ezért szétzúzza a kapitalista és imperialista erőszak minden szervezetét, kiköszöböl minden kizsákmányolási lehetőséget és a dolgozók nagyszerű, boldog jövőjét készíti elő. A szlovák proletariátus rendületlenül és megalkuvás nélkül teljesíti történelmi hivatását, folytatja elődeinek mun. kaját, hogy saját példaadásával serkentse a következőket, és méltónak bizonyuljon a proletariátus nevére.“ A népgyülésen a kiáltvány elfogadásával egyidőben megválasztották az ideiglenes forradalmi végrehajtó bizottságot Is, amely áttette székhelyét Koáicébe. A végrehajtó bizottság 1919. június 20-1 ülésén megalakította a húsztagú Szlovák Forradalmi Kormánytanácsot, amelynek elnöke Antonín janousek cseh kommunista lett. Azonnal elrendelte a nagyobb gyárak, bankok, nagybirtokok államosítását, rendeletet adott ki az aggok és rokkantak járulékának kifizetéséről, valamennyi dolgozó szavazati jogot kapott, A Szlovák Tanácsköztársaságot katonailag sohasem verték le. Háromheti fennállása után egyszerűen azért szűnt meg, mert a párizsi békekonferencia ultimátumára a Vörös/Hadsereg önként visszavonult a csehszlovák-magyar demarkációs vonal mögé, s vele együtt mentek a szlovák egységek, a szlovák kormányzótanács pedig átköltözött Miskolcra. Bár a Szlovák Tanácsköztársaság fennállása rövid ideig tartott, jelentősen hozzájárult a szlovák proletariátus forradalmisá- gának növekedéséhez. Közelebb jutottak hozzá a marxista eszmék, és előkészítette a talajt egy forradalmi párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapításához. Ez a párt hosszú forradalmi küzdelemben képes volt aztán győzelemre vinni a szocializmus ügyét. BlRÖ MÄRIA v
