Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-06-05 / 23. szám

mmmmmmBsrnmam

Emília Zimková mint Szajkó

lletismeret,

szakmai tudás,

tehetség

Az előadóestje Iránt megnyilvánuló érdeklődés elsősorban a színésznőnek szól, aki azonban nemcsak filmbeli alakításaival, tévészerepléseivel vált közismertté, hanem irodalmi alkotásaival is. Emília Zimková az 1526-os Selmecbányái bányászfelkelésről szóló filmben Veronát játszotta, az Élő víz című filmben Miiőková szerepében nyújtott egyéni alakítást. Akik pedig látták a Betonon legeltette a lovait című filmet, azokban még eleven élnek a képsorok, az alkotás gondolkodásra késztető szövege. A főszerepet Zimková játszotta és a forgatókönyvet is saját könyve alapján ő irta.

A Szajkó élményt nyújtó előadás; saját irodalmi alkotásait egyedül mondja-játssza el a művésznő a kétórás műsorban, amelyben azt hangsúlyozza, hogy sokszor nem 8 rossz társaság, az utca téríti rossz útra a fiatalokat, hanem a szülők önzése, jellembeli hibái..

Az első felvonásban kórházi ruhában látjuk, a tizenéves lány pszichiáter-orvosnőnek mondja-sírja el, hogyan jutott, illetve juttatták odáig, hogy majdnem megölte saját apját. Anyja egy másik partnerért már korábban otthagyta a családját, apja alkoholista lett, s olyan mélyre süllyedt, hogy egy napon férfiként közeledett a leányához, aki az őt megkívánó apát önvédelemből fejbe vágja egy tárggyal, amely éppen a keze ügyében volt.

Emília Zimková hitelesen érzékelteti a lány sóvárgását anyja után, aki távozása óta kétszer „látogatja“ meg előző családját. Egyszer, amikor minden ingóságot elvisz a háztól, másodszor, amikor a nemzeti bizottságon intézi papírügyeit. Pulóvereket hoz a lányának, száz koronát is akar neki adni, de az nem fogad el semmit, neki csak az anyja kell.

Sokat szenved apja iszákossága miatt, de mert rajta kívül ninqs senkije, lélekben erősen lájtődik hozzá. Esetenként ő is koccint vele, ilyenkor önfeledten hajtja fel az italt, mintegy előre vetítve a felelőtlen szülök gyermekeire váró majdani hányatott sorsot. A jobb útra térés lehetősége is felcsillan, gimnáziumba készül, színésznő szeretne lenni.

Szünet után vagy huszonöt évet korosodva áll színpadra. Népviseletben, fején kendő. Ebbén a jelenetben sincs rajta smink, mint ahogy az előzőben sem volt, de az arcvonásai szerepbeli korához idomulnak. A kellékek: egy asztal, egy szék, de néhány mondat után így is egy lakodalom forgatagába kerülünk, a lányát adja férjhez. Étel, ital bőven, meg kell adni a módját, Így járja. Meg is teheti, hiszen anyagiakban — mint mindenki a faluban — sokat gyarapodott.

Elvonul a násznép, ő leül, álla alatt megoldja kendőjét, és számot vet lánya sziiEmília Zimková műsorának második részében

letése és a lagzi napja között eltelt évekkel. Egy munkabíró, szókimondó ember portréja rajzolódik ki előttünk. Gyermekét leányfejjel szülte, szülei ezért - kitagadták, a barátnői a templom előtt leringyózták. De ő lábra állt, istentagadó lett. Erejét megsokszorozta, hogy a kicsiről egyedül kellett gondoskodnia. Olyannyira a munkának, a gyermekének élt, hogy a dolgos fejőnőt egy napon állattenyésztői beosztásba helyezték. Becsületesen helytállt, s úgy érezte, erkölcsi joga van hozzá, hogy szót emeljen a munkakerülés, a közösből való lopások ellen. Amikor egy lopás ügyében kihallgatják — értékes tárgyak eltűnésének a szövetkezetből ó volt az egyetlen tanúja —, a hatóságot úgy tájékoztatja a vezetőség, hogy nerti kell komolyan venni, amit mond, mert házsártos, nincs férje.

Kiábrándul, elkeseredik, és sírva mondja, hogy legszívesebben elmenne innét a városba, ahol ha becsukja maga mögött a lakása ajtaját, nem lát semmit, de hát nem tud élni a felszántott föld illata nélkül.

A Szajkóban nem szajkóz. Utánoz, énekel, akár a szajkó, ez a félreismert, utánzásra képes énekesmadár. Az életet utánozza, az élet árnyoldalaira irányítva a figyelmet, csillogtatva humorérzékét is. A mások hibájából lelkileg szenvedők, az előítéletekkel hadakozó^ pártjára áll, a kispolgári életszemlélet, — mód ellen emel szót, hogy az egész műsort, de főleg a másik részt áthatja az enyhe nőpártiság.

Sarisi tájszólásban beszél, de úgy, hogy az nem megy a közérthetőség rovására, és hitelesebbé teszi a műsort. Kiviláglik, hogy szűkebb hazája, PreSov környéke lakóinak élete, életfelfogása — amely sokáig reá is hatott — ihlette őt írásra, de úgy fogalmaz, játszik, hogy az túlmutat Sariá határain, általános emberi, társadalmi problémákat vet fel. Az irodalmi anyag tartalma és az előadásmód kellő élet- és szakismeretre vall, s méginkább tehetségre, amelyet egyre többen elismernek, méltányolnak.

KOVÁCS ELVIRA

Peter Slavkovszkf felvétele

Rockcentrum =

Amióta átadták rendeltetésének a Budapest Sportcsarnokot, nemcsak a sportrendezvények, hanem a rockkoncertek is impozáns otthonra találtak. A műsorvezetők kihasználva a lehetőségeket, egyre-másra hívták meg a világhírű előadókat, együtteseket. Olyan nevek váltották egymást a rockkatlan pódiumán, mint Tina Turner, Alvin Lee, Johnny Cash, Amanda Lear, Manfred Man, Carlos Santana vagy Elton John. E nagy sikerű koncerteknek köszönhetően Budapest és a rockkatlan Közép Európa rockfellegváraként vonul be a köztudatba.

A fenti névsor nemrégiben egy újabb híres előadó nevével bővült;. Chuck Berry gitáros-énekes-szerző, a rock and roll jelentős egyénisége két koncerten mutatkozott be a magyar fővárosban. Bár mindkét hangverseny telt ház előtt zajlott, s a közönség nem kis lelkesedése kísérte a fellépést, szakmai körökben az előadások vegyes érzelmeket váltottak ki. Mindenekelőtt azért, mert Chuck Berry fellépésének teljesen „hakni“ jellege volt. Kísérözenészei — két osztrák muzsikus —, akikkel a színpadon találkozott először, teljesen felkészületlenek voltak, ráadásul a harmadik zenész, egy amerikai basszusgitáros huszonnégy órás késéssel érkezett meg. Öt az első napon Póka Egon. a HBB basszus- gitárosa helyettesítette. Hogy mindezek ellenére Chuck Berrynek sikerült közönségét meghódítania, az nem mindennapi egyéniségének, no meg a ma már klasszikusnak mondható rock and roll dalainak (Roll Over Beethoven, Johny B. Good, Memphis Tennessee stb.) tudható be.

Amikor tavaly Carlos Santana Magyar- országon járt, egyik nyilatkozatában kijelentette: szívesen jönne máskor is Budapestre koncertezni. Kívánsága, lehet, hamarosan teljesül, hiszen tárgyalások folynak arról, hogy Carlos Santana nyári európai turnéja során ellátogat Budapestre is. Ha a megegyezés létrejönne, a közönség igazi popcsemegének lenne tanúja, mivel a világhírű gitáros közös turnét szervez Bob Dylannal. A nagy érdeklődésre való tekintettel a fellépést a Népstadionban rendeznék meg. Itt utoljára 1965-ben rendeztek könnyűzenei hangversenyt; akkor Louis Armstrong volt a főszereplő.

— ec —

A BARÁTSÁG NAPJAI

Huszonöt éves a nyugat-szlovákiai kerület és a szaratovi körzet barátsága. Ebből az alkalomból május 21—25-én hatvantagú csoport jött Nyugat-Szlovákiába a csehszlovák—szovjet barátság napjaira a szaratovi körzetből, párt-, állami és társadalmi szervezetek képviselői, munkások, mezőgazdasági dolgozók, pedagógusok és más foglalkozásúak.

E rendezvény inkább munkajellegével tűnt ki, hiszen több konferenciára, gazdasági eszmecserére került sor, a- melyek során megvitatták azokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kérdéseket, amelyek ugyanúgy érdekelték a mi kerületünket, mint a vendégeket.

A szaratovi küldöttség tagjai meglátogatták a nyugat-szlovákiai kerület számos ipari létesítményét, részt vettek a mezőgazdasági üzemekben megrendezett találkozókon. Mindenütt szívélyes fogadtatásban volt részük, s a baráti légkör megteremtéséhez aktív hozzájárulásukkal nagyban hozzájárultak a fiatalok is. Hetilap lévén nem lehetünk az események krónikásai, de egy-két gondolat erejéig felvillantjuk e barátság jelentőségét.

Kezdjük tehát a legismertebb fogalommal, a szaratovi módszerrel, amelyet oly sokan követnek már. A módszer még az ötvenes évek derekán született meg a szaratovi repülőgyár dolgozói között, és az a lényege, hogy a- kik egy, három, hat hónapig hibátlan minőségű munkát végeznek, nemcsak dicséretben, hanem jelentős anyagi jutalomban is részesülnek. így elérték, hogy javult a termékek minősége, és kevesebb energiát kellett az ellenőrzésre fordítani.

Ugyanezt a módszert nálunk is bevezették, és napjainkban is élnek vele a gazdasági vezetők.

A barátságnak természetesen nem ez a munkamódszer az alapja, hanem az egész körzet gazdasági, kulturális jelentősége. Közismert ugyanis, hogy mind a nyugat-szlovákiai kerületben, mind a szaratovi körzetben épül egy nagy atomerőmű. A szovjet atomerőmű Balakov város közelében nagyobb lesz, mint a miénk, de az építőknek sok tekintetben közösek a gondjaik, s ezért a barátsági napokon kívül is többször meglátogatják egymást, hogy tapasztalatokat cseréljenek. A mieink például a szovjet atomerőmű alapozásában szerzett tapasztalatokat hasznosítják, míg a szovjetek a rozsdamentes acél hegesztésében szereztek jó tapasztalatokat.

A szaratovi körzet, amely a Volga mentén fekszik, nemcsak ipari központ, hanem kulturális hagyományai is nagyon jelentősek. Hogy mást ne mond-- jak, itt született Csernyisevszkij, a nagy orosz író, de Jemeljan Pugacsov és Csa-> pájev is. Gagarin, az első űrhajós pedig itt járt középiskolába.

A negyedszázados barátság tehát megalapozott, és gazdag kulturális és gazdasági hagyományokra épül. A résztvevők joggal állapíthatták meg, hogy van miről tájékoztatni egymást, van mit egymástól tanulni, és van minek örülni is, hiszen míg a világban sokfélé háborúskodnak, szítják a haragot, addig nálunk egyre inkább a baráti kapcsolatok, a megértés és az elvtársi együttműködés hódít teret.

<—nth-«

A csehszlovák-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulójára

A történelem igazplta

< a*

Ma már történelmi tény, hogy a Szovjetunió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől meghatározó szerepet játszik a történelmi fejlődésben. Elvszérű politikájával az emberi haladás legfőbb támasza. Ugyancsak történelmi tény, hogy a NOSZF győzelme tette lehetővé a csehek és szlovákok nemzeti államának létrehozását.

Népeink újkori történelme tehát ősz- szefonódik. Az első köztársaságban u- rafkodó cseh és szlovák burzsoázia azonban sokáig óvakodott attól, hogy elismerje a Szovjetuniót, és gazdasági- -diplomáciai kapcsolatot teremtsen vele, jóllehet ez az álláspont gazdasági és politikai téren is megkárosította Csehszlovákiát.

Egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja harcolt következetesen a Szovjetunió elismeréséért és a Szovjetunióval való szoros együttműködésért. Joggal látta a Szovjetunióban legmegbízhatóbb szövetségesünket. A rágalmak és a meg nem értés özönével szemben tanúsított szilárd magatartásával és meggyőző munkájával erősítette a munkásosztályban, a dolgozó és értelmiségi rétegek körében azt a tudatot, hogy nemzeti sorsuk szempontjából a Szovjetuniónak történelmi jelentősége van.

A nemzetközi kapcsolatokban kialakult helyzet, a növekvő fasiszta veszély végül a burzsoá kormányt is arra késztette, hogy felvegye a diplomáciai kapcsolatot a világ első proletár államával. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a fasiszta Németország által közvetlenül is fenyegetett Franciaországban — amelynek hazánkkal egy korábbi védelmi szerződése volt — gyökeres változás állt be a Szovjetunióval szemben követett politikában, A kommunisták voltak azok, akik 1934 februárjá-s^ ban a parlamentben nyilatkozatot fogadtak el, amely ajánlotta a kormánynak, hogy bővítse a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval, és a nemzetközi helyzetre való tekintettel rendezze a két ország kapcsolatait.

Klement Gottwald, akinek mint képviselőnek nagy része'volt az említett nyilatkozat elfogadtatásában, a Kommunista Internacionálé VII.» világkongresszusán Moszkvában a következőket mondta: „A cseh nép dolgozó tömegeit aggodalom tölti el nemzeti függetlenségünk sorsa miatt... Éppen a cseh burzsoázia fasiszta szárnya engesztelhetetlen gyűlöletből minden iránt, ami szocialista, cselt sző, és aláássa Csehszlovákiának mostani baráti viszonyát a Szovjetunióhoz, noha nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió a béke védőpajzsa és Csehszlovákia támasza a hitleri imperializmus terjeszkedése ellen.“

A burzsoáziának tehát jól felfogott érdeke volt a_ kapcsolatok rendezése, Ezek után került sor 1934. június 9-én Eduard Benes csehszlovák külügyminiszter és M. M. Litvinov szovjet külügyi népbiztos találkozójára, amelyen jegyzéket váltottak a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. Alig egy évvel később barátsági szerződést kötöttünk a Szovjetunióval, és nem rajta múlott, hogy nem siethetett a segítségünkre, amikor a burzsoázia árulása kiszolgáltatta az országot a hitleri fasizmusnak.

A történelem azonban igazolta a lépés helyességét. A Szovjetunió szabadította fel hazánkat a fasiszta megszállás alól, és azóta is legönzetlenebb segítőtársunk a szocializmus építésében.

Bíró Mária