Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-06-05 / 23. szám

mmmmmmBsrnmam Emília Zimková mint Szajkó lletismeret, szakmai tudás, tehetség Az előadóestje Iránt megnyilvánuló ér­deklődés elsősorban a színésznőnek szól, aki azonban nemcsak filmbeli alakításaival, tévészerepléseivel vált közismertté, hanem irodalmi alkotásaival is. Emília Zimková az 1526-os Selmecbányái bányászfelkelésről szó­ló filmben Veronát játszotta, az Élő víz című filmben Miiőková szerepében nyújtott egyé­ni alakítást. Akik pedig látták a Betonon legeltette a lovait című filmet, azokban még eleven élnek a képsorok, az alkotás gondolkodásra késztető szövege. A fősze­repet Zimková játszotta és a forgatóköny­vet is saját könyve alapján ő irta. A Szajkó élményt nyújtó előadás; saját irodalmi alkotásait egyedül mondja-játssza el a művésznő a kétórás műsorban, amely­ben azt hangsúlyozza, hogy sokszor nem 8 rossz társaság, az utca téríti rossz útra a fiatalokat, hanem a szülők önzése, jel­lembeli hibái.. Az első felvonásban kórházi ruhában lát­juk, a tizenéves lány pszichiáter-orvosnőnek mondja-sírja el, hogyan jutott, illetve jut­tatták odáig, hogy majdnem megölte saját apját. Anyja egy másik partnerért már ko­rábban otthagyta a családját, apja alko­holista lett, s olyan mélyre süllyedt, hogy egy napon férfiként közeledett a leányá­hoz, aki az őt megkívánó apát önvédelem­ből fejbe vágja egy tárggyal, amely éppen a keze ügyében volt. Emília Zimková hitelesen érzékelteti a lány sóvárgását anyja után, aki távozása óta kétszer „látogatja“ meg előző családját. Egyszer, amikor minden ingóságot elvisz a háztól, másodszor, amikor a nemzeti bi­zottságon intézi papírügyeit. Pulóvereket hoz a lányának, száz koronát is akar ne­ki adni, de az nem fogad el semmit, neki csak az anyja kell. Sokat szenved apja iszákossága miatt, de mert rajta kívül ninqs senkije, lélekben erősen lájtődik hozzá. Esetenként ő is koc­cint vele, ilyenkor önfeledten hajtja fel az italt, mintegy előre vetítve a felelőtlen szülök gyermekeire váró majdani hányatott sorsot. A jobb útra térés lehetősége is fel­csillan, gimnáziumba készül, színésznő sze­retne lenni. Szünet után vagy huszonöt évet korosod­va áll színpadra. Népviseletben, fején ken­dő. Ebbén a jelenetben sincs rajta smink, mint ahogy az előzőben sem volt, de az arcvonásai szerepbeli korához idomulnak. A kellékek: egy asztal, egy szék, de néhány mondat után így is egy lakodalom forgata­gába kerülünk, a lányát adja férjhez. Étel, ital bőven, meg kell adni a módját, Így járja. Meg is teheti, hiszen anyagiakban — mint mindenki a faluban — sokat gyara­podott. Elvonul a násznép, ő leül, álla alatt meg­oldja kendőjét, és számot vet lánya szii­Emília Zimková műsorának második részé­ben letése és a lagzi napja között eltelt évek­kel. Egy munkabíró, szókimondó ember portréja rajzolódik ki előttünk. Gyermekét leányfejjel szülte, szülei ezért - kitagadták, a barátnői a templom előtt leringyózták. De ő lábra állt, istentagadó lett. Erejét megsokszorozta, hogy a kicsiről egyedül kellett gondoskodnia. Olyannyira a munká­nak, a gyermekének élt, hogy a dolgos fejőnőt egy napon állattenyésztői beosztásba helyezték. Becsületesen helytállt, s úgy érezte, erkölcsi joga van hozzá, hogy szót emeljen a munkakerülés, a közösből való lopások ellen. Amikor egy lopás ügyében kihallgatják — értékes tárgyak eltűnésé­nek a szövetkezetből ó volt az egyetlen tanúja —, a hatóságot úgy tájékoztatja a vezetőség, hogy nerti kell komolyan venni, amit mond, mert házsártos, nincs férje. Kiábrándul, elkeseredik, és sírva mond­ja, hogy legszívesebben elmenne innét a városba, ahol ha becsukja maga mögött a lakása ajtaját, nem lát semmit, de hát nem tud élni a felszántott föld illata nélkül. A Szajkóban nem szajkóz. Utánoz, éne­kel, akár a szajkó, ez a félreismert, után­zásra képes énekesmadár. Az életet utá­nozza, az élet árnyoldalaira irányítva a fi­gyelmet, csillogtatva humorérzékét is. A mások hibájából lelkileg szenvedők, az elő­ítéletekkel hadakozó^ pártjára áll, a kis­polgári életszemlélet, — mód ellen emel szót, hogy az egész műsort, de főleg a má­sik részt áthatja az enyhe nőpártiság. Sarisi tájszólásban beszél, de úgy, hogy az nem megy a közérthetőség rovására, és hitelesebbé teszi a műsort. Kiviláglik, hogy szűkebb hazája, PreSov környéke lakóinak élete, életfelfogása — amely sokáig reá is hatott — ihlette őt írásra, de úgy fo­galmaz, játszik, hogy az túlmutat Sariá ha­tárain, általános emberi, társadalmi problé­mákat vet fel. Az irodalmi anyag tartal­ma és az előadásmód kellő élet- és szak­ismeretre vall, s méginkább tehetségre, amelyet egyre többen elismernek, méltá­nyolnak. KOVÁCS ELVIRA Peter Slavkovszkf felvétele Rockcentrum = Amióta átadták rendeltetésének a Buda­pest Sportcsarnokot, nemcsak a sportren­dezvények, hanem a rockkoncertek is im­pozáns otthonra találtak. A műsorvezetők kihasználva a lehetőségeket, egyre-másra hívták meg a világhírű előadókat, együt­teseket. Olyan nevek váltották egymást a rockkatlan pódiumán, mint Tina Turner, Alvin Lee, Johnny Cash, Amanda Lear, Manfred Man, Carlos Santana vagy Elton John. E nagy sikerű koncerteknek köszön­hetően Budapest és a rockkatlan Közép Európa rockfellegváraként vonul be a köz­tudatba. A fenti névsor nemrégiben egy újabb hí­res előadó nevével bővült;. Chuck Berry gitáros-énekes-szerző, a rock and roll je­lentős egyénisége két koncerten mutatko­zott be a magyar fővárosban. Bár mindkét hangverseny telt ház előtt zajlott, s a kö­zönség nem kis lelkesedése kísérte a fel­lépést, szakmai körökben az előadások ve­gyes érzelmeket váltottak ki. Mindenekelőtt azért, mert Chuck Berry fellépésének tel­jesen „hakni“ jellege volt. Kísérözenészei — két osztrák muzsikus —, akikkel a szín­padon találkozott először, teljesen felké­születlenek voltak, ráadásul a harmadik zenész, egy amerikai basszusgitáros hu­szonnégy órás késéssel érkezett meg. Öt az első napon Póka Egon. a HBB basszus- gitárosa helyettesítette. Hogy mindezek el­lenére Chuck Berrynek sikerült közönségét meghódítania, az nem mindennapi egyéni­ségének, no meg a ma már klasszikusnak mondható rock and roll dalainak (Roll Over Beethoven, Johny B. Good, Memphis Tennessee stb.) tudható be. Amikor tavaly Carlos Santana Magyar- országon járt, egyik nyilatkozatában kije­lentette: szívesen jönne máskor is Buda­pestre koncertezni. Kívánsága, lehet, hama­rosan teljesül, hiszen tárgyalások folynak arról, hogy Carlos Santana nyári európai turnéja során ellátogat Budapestre is. Ha a megegyezés létrejönne, a közönség iga­zi popcsemegének lenne tanúja, mivel a világhírű gitáros közös turnét szervez Bob Dylannal. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel a fellépést a Népstadionban rendez­nék meg. Itt utoljára 1965-ben rendeztek könnyűzenei hangversenyt; akkor Louis Armstrong volt a főszereplő. — ec — A BARÁTSÁG NAPJAI Huszonöt éves a nyugat-szlovákiai ke­rület és a szaratovi körzet barátsága. Ebből az alkalomból május 21—25-én hatvantagú csoport jött Nyugat-Szlová­kiába a csehszlovák—szovjet barát­ság napjaira a szaratovi körzetből, párt-, állami és társadalmi szervezetek képviselői, munkások, mezőgazdasági dolgozók, pedagógusok és más foglal­kozásúak. E rendezvény inkább munkajellegé­vel tűnt ki, hiszen több konferenciára, gazdasági eszmecserére került sor, a- melyek során megvitatták azokat a po­litikai, gazdasági, társadalmi és kultu­rális kérdéseket, amelyek ugyanúgy ér­dekelték a mi kerületünket, mint a ven­dégeket. A szaratovi küldöttség tagjai meglá­togatták a nyugat-szlovákiai kerület számos ipari létesítményét, részt vettek a mezőgazdasági üzemekben megrende­zett találkozókon. Mindenütt szívélyes fogadtatásban volt részük, s a baráti légkör megteremtéséhez aktív hozzájá­rulásukkal nagyban hozzájárultak a fia­talok is. Hetilap lévén nem lehetünk az események krónikásai, de egy-két gondolat erejéig felvillantjuk e barát­ság jelentőségét. Kezdjük tehát a legismertebb foga­lommal, a szaratovi módszerrel, ame­lyet oly sokan követnek már. A mód­szer még az ötvenes évek derekán szü­letett meg a szaratovi repülőgyár dol­gozói között, és az a lényege, hogy a- kik egy, három, hat hónapig hibátlan minőségű munkát végeznek, nemcsak dicséretben, hanem jelentős anyagi ju­talomban is részesülnek. így elérték, hogy javult a termékek minősége, és kevesebb energiát kellett az ellenőr­zésre fordítani. Ugyanezt a módszert nálunk is beve­zették, és napjainkban is élnek vele a gazdasági vezetők. A barátságnak természetesen nem ez a munkamódszer az alapja, hanem az egész körzet gazdasági, kulturális jelen­tősége. Közismert ugyanis, hogy mind a nyugat-szlovákiai kerületben, mind a szaratovi körzetben épül egy nagy atom­erőmű. A szovjet atomerőmű Balakov város közelében nagyobb lesz, mint a miénk, de az építőknek sok tekintetben közösek a gondjaik, s ezért a barátsági napokon kívül is többször meglátogat­ják egymást, hogy tapasztalatokat cse­réljenek. A mieink például a szovjet atomerőmű alapozásában szerzett ta­pasztalatokat hasznosítják, míg a szov­jetek a rozsdamentes acél hegesztésé­ben szereztek jó tapasztalatokat. A szaratovi körzet, amely a Volga mentén fekszik, nemcsak ipari központ, hanem kulturális hagyományai is na­gyon jelentősek. Hogy mást ne mond-- jak, itt született Csernyisevszkij, a nagy orosz író, de Jemeljan Pugacsov és Csa-> pájev is. Gagarin, az első űrhajós pe­dig itt járt középiskolába. A negyedszázados barátság tehát megalapozott, és gazdag kulturális és gazdasági hagyományokra épül. A részt­vevők joggal állapíthatták meg, hogy van miről tájékoztatni egymást, van mit egymástól tanulni, és van minek örül­ni is, hiszen míg a világban sokfélé há­borúskodnak, szítják a haragot, addig nálunk egyre inkább a baráti kapcso­latok, a megértés és az elvtársi együtt­működés hódít teret. <—nth-« A csehszlovák-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételé­nek 50. évfordulójára A történelem igazplta < a* Ma már történelmi tény, hogy a Szovjetunió a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmétől meghatáro­zó szerepet játszik a történelmi fejlő­désben. Elvszérű politikájával az embe­ri haladás legfőbb támasza. Ugyancsak történelmi tény, hogy a NOSZF győzel­me tette lehetővé a csehek és szlovákok nemzeti államának létrehozását. Népeink újkori történelme tehát ősz- szefonódik. Az első köztársaságban u- rafkodó cseh és szlovák burzsoázia azonban sokáig óvakodott attól, hogy elismerje a Szovjetuniót, és gazdasági- -diplomáciai kapcsolatot teremtsen ve­le, jóllehet ez az álláspont gazdasági és politikai téren is megkárosította Csehszlovákiát. Egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja harcolt következetesen a Szov­jetunió elismeréséért és a Szovjetunió­val való szoros együttműködésért. Jog­gal látta a Szovjetunióban legmegbíz­hatóbb szövetségesünket. A rágalmak és a meg nem értés özönével szemben tanúsított szilárd magatartásával és meggyőző munkájával erősítette a mun­kásosztályban, a dolgozó és értelmiségi rétegek körében azt a tudatot, hogy nemzeti sorsuk szempontjából a Szov­jetuniónak történelmi jelentősége van. A nemzetközi kapcsolatokban kiala­kult helyzet, a növekvő fasiszta veszély végül a burzsoá kormányt is arra kész­tette, hogy felvegye a diplomáciai kap­csolatot a világ első proletár államá­val. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a fasiszta Németország által köz­vetlenül is fenyegetett Franciaország­ban — amelynek hazánkkal egy koráb­bi védelmi szerződése volt — gyökeres változás állt be a Szovjetunióval szem­ben követett politikában, A kommunis­ták voltak azok, akik 1934 februárjá-s^ ban a parlamentben nyilatkozatot fo­gadtak el, amely ajánlotta a kormány­nak, hogy bővítse a gazdasági kapcso­latokat a Szovjetunióval, és a nemzet­közi helyzetre való tekintettel rendez­ze a két ország kapcsolatait. Klement Gottwald, akinek mint kép­viselőnek nagy része'volt az említett nyilatkozat elfogadtatásában, a Kom­munista Internacionálé VII.» világkong­resszusán Moszkvában a következőket mondta: „A cseh nép dolgozó tömegeit aggodalom tölti el nemzeti független­ségünk sorsa miatt... Éppen a cseh burzsoázia fasiszta szárnya engesztel­hetetlen gyűlöletből minden iránt, ami szocialista, cselt sző, és aláássa Cseh­szlovákiának mostani baráti viszonyát a Szovjetunióhoz, noha nyilvánvaló, hogy a Szovjetunió a béke védőpajzsa és Csehszlovákia támasza a hitleri im­perializmus terjeszkedése ellen.“ A burzsoáziának tehát jól felfogott érdeke volt a_ kapcsolatok rendezése, Ezek után került sor 1934. június 9-én Eduard Benes csehszlovák külügymi­niszter és M. M. Litvinov szovjet kül­ügyi népbiztos találkozójára, amelyen jegyzéket váltottak a két ország dip­lomáciai kapcsolatainak felvételéről. Alig egy évvel később barátsági szerző­dést kötöttünk a Szovjetunióval, és nem rajta múlott, hogy nem siethetett a se­gítségünkre, amikor a burzsoázia áru­lása kiszolgáltatta az országot a hitle­ri fasizmusnak. A történelem azonban igazolta a lé­pés helyességét. A Szovjetunió szaba­dította fel hazánkat a fasiszta megszál­lás alól, és azóta is legönzetlenebb se­gítőtársunk a szocializmus építésében. Bíró Mária

Next

/
Thumbnails
Contents