Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-22 / 21. szám

\ / Beleszerettem egy velem egy­idős, utcabeli fiúba. Én tizennégy éves vagyok. Hogy mondjam meg neki, hogy szeretem?" „Tizenhat éves vagyok, és na­gyon tetszik egy falubeli fiú. Mind­ketten járunk diszkóba, de ott is csak nézzük egymást. Talán nincs bátorsága megszólítani? Vagy én szólítsam meg őt?" „Nagyon tetszik egy futballista ■fiú, akinek már írtam levelet. Nem válaszolt rá. Mit tegyek, tovább­ra is szeressem?" „Tizenöt éves lány vagyok, és szerelmes egy tizennyolc éves fiú­ba. Ez a szerelem azonban nem kölcsönös. A fiú tudja, hogy sze­retem, mégsem közeledik.“ „Tizenöt éves vagyok és megis­merkedtem egy huszonkét éves fiúval. Először kedves volt hoz­zám, de most már nem is köszön. Én nagyon szeretem. Mit tegyek?" Ha a leveleket elolvassuk, mind­egyikből kitűnik, hogy írójuk sze­relme nincs viszonozva, vagy nem is tudnak róla, mellőzik. A tizen­évesek míg eljutnak az igazi köl­csönös szerelemhez, sok apró csa­lódást átélnek, több hirtelen fel­lángolásuk alszik ki. Hogy miért van így? Mert a szerelem nem az emberi tulajdonságokra épül, ha­nem az olyan külsőségekre, mint a jő megjelenés, csinosság, ha va­laki szépen öltözködik, kisportolt, jó táncos stb. A tini pedig bele­bolondul valamelyik felsorolt tu­lajdonságba, attól függetlenül, hogy e tulajdonság hordozóját ér- dekli-e ez a nagy fellángolás, vi­szonozza-e majd, van-e a kapcso­latnak reális alapja, jövője. Ezzel a fiatal nem törődik, s csak ak­kor válik fájdalmassá számára a viszonzatlan szerelem, amikor ez teljesen hatalmába keríti. Ekkor tudatosítja, hogy cselekedni ké­ne: szólni, megírni, megüzenni vagy éppen elfelejteni. De még ekkor sem gondol arra, hogy na­gyon sok külső jelét adta már an­nak, hogy kihez vonzódik. Figye­léssel, szemezéssel, a találkozá­sok kiprovokálásával, mosollyal, üzenettel, és még sok olyan apró­sággal, ami a másiknak elárulja, hogy hozzá vonzódik. Az pedig többféleképpen reagálhat rá: ri­degen, visszautasítóan; félszegen, elbizonytalanodva; próbálkozva; elfogadóan, várakozón. Ha az első típussal állunk szem­ben, akkor kár pazarolni rá szim­pátiánkat — nem vagyunk az ese­te. A második csoport elbizony­talanodik már ezért is, mert saj­nálja azt, aki viszonzatlanul kény­telen szeretni, de később vissza­lép. A harmadik veszi a lapot, de összehasonlítja az új ismeretsé­get a régivel és mérlegel, me­lyik ér többet. Ezek után dönt. A negyedik csoportba azok tartoz­nak, akikre szerencsésen rátalál­tak, és ők is úgy érzik, hogy meg­találták a megfelelő partnert. A kezdő párkapcsolatteremtők to­vábbi hibája, hogy saját viselke­désük alapján ítélnek. Nem vagyok híve a várakozó ál­láspontnak: hogy majd csak rám találnak. De nem ismerem el azt az erőszakos hozzáállást sem, ha valaki kiprovokálja a másik ér­zelmeit, esetleges visszautasítását, önuralom kell az ilyen remény­telen epekedés megelőzésére. És akkor könnyebb túlélni a „nagy“ csalódást, mert ezt is meg kell ta­nulni. „Nagyon szeretek égy fiút, gyak­ran elbeszélgettem vele. Az utób­bi időben azonban nagyon furcsán viselkedik, nem is köszön. Ezért kérem tanácsodat, hogy a legkö­zelebbi találkozáskor köszönjek-e neki vagy sem?" A köszönés az egymás iránti tisztelet, szeretet, figyelmesség megnyilvánulása. A köszönés mód­ja megszabja a két embér közötti viszonyt. Tehát ne köszönj neki kedvesen, mosolyogva, csak kö­zömbösen. De mindenképpen kö­szönj vissza. Ha a fiú elkövette azt a hibát, hogy nem köszönt, ez­zel csak neveletlenségét bizonyí­totta, s te ne tedd ugyanezt. „Azt szeretném megtudni, hogy milyen érzelmet fejez ki a kacsin­tás?" Már az előző válaszokból kitű­nik, hogy az emberek közötti tár­salgás nemcsak a beszéd révén valósul meg, hanem létezik az űn. nonverbális közlés is, tehát a sza­vakat mellőzve, kísérő jelekkel. Így a mimika, gesztikuláló, ka­csintás stb. Mindig a helyzet ad­ja meg, hogy ez a jel pozitív vagy negatív töltetű-e; pl. a kacsintás lehet a barátság, pajkosság, cin­kosság megnyilvánulása, de lehet provokáló, sértő is. „Tizenhat éves vagyok, és meg­figyeltem, hogy a testemen külön­böző helyeken szőrszálak nőnek. Nagyon félek, és nem tudom, ki­hez fordulhatok segítségért." A kamaszkorban a gyermek tes­te megnyúlik, megerősödik és ún. másodlagos nemi jelleget kap. A lányoknál ezt a mell növekedé­se, a nemi szőrzet megjelenése kí­séri. A fiúknál szintén a szőrzet növekedése, a hang mutálása je- lentkeziK. A sötét hajúaknái a szőrzet erősödése feltűnőbb, a pi- hésedés is meglátszik. Ezt kozme­tikai beavatkozással (szőkítéssel, eltávolítással) lehet korrigálni, de legtermészetesebb volna tényként elfogadni, nem pedig mint zava­ró körülményt. Ha a szőrösödés kórossá válik, már orvosi gyógy­kezelést igényel. Tehát neked kell eldöntened, hogy mennyire termé­szetes vagy kóros nálad ez a fo­lyamat, és eszerint felkeresni az iskolaorvost. VERONIKA HAJÁPOLÁS NYÁRON A z ápolt haj, az arc vonásaihoz igazodó hajviselet jelentősen befolyásolja az egyén megjelenését. A hajszálak együttesen igen nagy felületet képeznek, ezért különösen nyáron, amikor a faggyú- és verejték- termelés fokozódik, igen sok porszem, korom és egyéb szennyeződés tapad meg rajtuk. Az ápolás legfontosabh teendője tehát a haj és a fejbőr tisztán tartása. Ezt mo­sással érjük el a legtökéletesebben. Lehetőleg meleg vi­zet használjunk hozzá, amelynek tisztító hatását sam­ponnal segíthetjük. Óvakodjunk a mosópor használatá­tól, mert vegyianyag-tartalmánál fogva túlzottan zsírta­lanítja a hajat és a fejbőrt. Amennyiben egy hétnél rö- videbb időközönként ismételjük a mosást, akkor sam­pont csak egyszer alkalmazzunk. Célszerű a műveletet két részletben elvégezni. Először kevés szerrel eltávo­lítjuk a zsiradékot és az egyéb piszkot, majd másod­szor masszírozó mozdulatokkal a hajat és a fejbőrt tisz­títjuk meg. Felesleges és helytelen az erős dörzsölés. A masszírozástól is javul a fejbőr vérellátása. A szaküzletekben gyermekek és felnőttek részére is sokféle, kiváló minőségű sampon kapható. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a hajápolás gyógynö­vénykészítményeit sem. A csalánt erősítő és fertőtlenítő hatása miatt már a régi görögök és rómaiak is használ­ták. A csalánsampon zsíros, korpás hajra nagyon jó ha­tású. Előnye, hogy száraz hajra is használható. A csa­lánkivonat pedig a zsíros, korpás haj kezelésére alkal­mas. Szesztartalma lehetővé teszi a bedörzsölést két hajmosás közötti időszakban. Az említetteken kívül kaphatók még £erevirág-, kamil­lavirág- és más növénytartalmú szerek. Az öblítés mindig alapos legyen. Ügyeljünk rá, hogy az öblítővíz ne legyen nagyon meleg. Ha szappannal mostunk fejet, akkor a haj és a fejbőr tiszta lesz ugyan, de a hajszálak tapadósak és matt színűek maradnak. Mindezt megelőzi az ecetes vagy citromos öblítés. (Egyébként a citromlé C-vitamin tartalmánál fogva szintén serkenti a fejbőr életműködését.) A hajat lehetőleg gyorsan kell szárítani, így elkerül­hető a fejbőr meghűlése. A modern villanyszárítók túl­melegített levegővel működnek, ezért — ha közelről használják — károsak is lehetnek. A hajszálak könnyen törékennyé válhatnak. Leghelyesebb a hajat napon szá­rítani. Célszerű, ha mindenki ismeri hajának tulajdonságait. A száraz hajat lehetőleg ne szárítsuk tűző napon, mert a szálak seprűsek lesznek és megfakulnak. Napozáskor kalappal vagy kendővel lehet eme ártalom ellen véde­kezni. Zsíros hajnak viszont, akár szárítás céljából is, mindig jót tesz a napfürdő. Nyáron néhányszor speciális kezelést is lehet végez­ni. A tojásos öblítés igen jó, erősíti a hajszálakat, a to­jással dúsított olajpakolás pedig fokozza a jó hatást. A pakolást száraz hajra kell felvinni, majd hajmosószerrel eltávolítani. Végezetül szóljunk két, nem elhanyagolható segédesz­közről: a fésűről és a keféről. Lehetőleg természetes a- nyagú, tompa^és ritka fogú fésűt használjunk. A kefék közül is legjobb a hagyományos szőrkefe. Ennek segítsé­gével könnyen eltávolítható a hajra rakódott por, más­részt enyhe masszírozó hatása is van. . r avasszal a nap kellemes ultraibolya sugarai gyor­sítják a szervezet vérkeringését és az anyagcse­rét, fokozzák a kiválasztást, javítják az étvágyat, s mélyebbé teszik az alvást. A gyermeknél ilyenkor a nö­vekedés fokozottabb, mint más évszakokban. A mozgási igény is több lesz, ezért egyre nagyobb jelentőségűek életükben a parkok, játszóterek és zöldterületek. Futká- rozás közben a kicsinyek tüdeje kiszellőzik, arcuk kipi­rul, majd később enyhén megbámul a bőrben levő fes­tékanyag felhalmozódása következtében. A több mozgás fizikai gyarapodást eredményez, de maga után vonja az étvágy javulását is. Kapjanak tehát elegendő vitamint és ásványi anyagokat tartalmazó zöldség-, főzelék- és gyü­mölcsféleséget, valamint tejterméket. A tavasz hatása a gyermekekre Az A-vitamint tartalmazó tej, tojás és gyümölcs sza­bályozza a gyermek növekedését, de fokozza a szervezet ellenálló-képességét is. A bab, a dió, az élesztő és a tej tartalmazza a legtöbb B-vitamint. Erre legnagyobb szük­sége az idegrendszernek van, hiánya jellegzetes tüne­tekkel jár. Valamennyi vitamin közül talán a C-vitamin a legfontosabb. Elégtelen fogyasztása esetén csökken a szervezet védekezőkészsége a fertőző betegségekkel szemben. (A friss zöldségfélék megjelenéséig a C-vita- min-szükségletet narancsból, citromból, csipkebogyóból, gyümölcs- és ivólevekből, valamint burgonyából fedez­hetjük.) , Gondoskodni kell róla, hogy a gyerekek a szabadban megfelelően játszhassanak. A homokozág azért is fon­tos, mert alkalmat ad rá, hogy saját elgondolásukat és alkotókészségüket fejlesszék, kifejezésre juttassák. A mászókák, a hinták használata felszabadultságot és örö­met jelent. A tavasz számtalan élményt rejteget. Meg lehet figyel­ni a rügyfakadást, a zöld leveleket, színes virágokat, a madárdalt. Mindezek a kicsinyek szellemi fejlődését nagymértékben serkentik. Ezért érdemes családi kirán­dulásokat és túrákat szervezni. így a téli szürkeséget csupa változatosság és szín váltja föl, s gyermekeink vi­dámak lesznek. A divat olykor praktikus « míg nem'volt divat a nyári kalap, orvosok hiába ßX javasolták, hogy tűző napon ne járjunk hajadon- ^ főtt, különösen a gyér hajzatúak védjék koponyá­jukat. Fodrászok hiába hívták fel festett hajú ügyfeleik figyelmét a nap fakító hatására, legfeljebb csecsemők és kisgyermekek fejét óvtuk vászonsapkával, fejkötővel, kis kalappal. Ám amit az egészség védelmében adott tanácsok nem tudtak elérni, elérte a divat. A tűző napsütésben egy- re-másra látunk az utcán szalma-, vászonanyagú, kis és nagy karimájú kalappal védett fejeket. A könnyű, nyári fejfedők formája olyan sokféle — kisebb és nagyobb ka­rimájú —, hogy mindenki találhat egyéniségének meg­felelőt. Végre valami a divatban, ami nemcsak új szín­foltot jelent, hanem hasznos is. Divat. a „pöttyös” t is a szeplő? A bőr alsó rétegeiben találha­tóak a polipszerűen elágazó, pigmenteket termelő sejtek. A szeplő ezek zavara követ­keztében alakul ki. Két alakja van. Az egyikre va­ló hajlam öröklődik. Ez a forma általában az arcon, a karokon, a kézen szimmetrikusan lép fel. Ősszel és télen elhalványul, a tavaszi napsütés hatására megerősödik a színe. Világos bőrűek, vörös hajúak különösen hajlamosak rá. Már a serdülés ideje előtt megjelenik, viszont az életkor előrehaladásá­val sokszor megfogyatkozik, elhalványul. A szep­lő másik formája erősebb napsütés hatására, a nap­nak kitett bőr felület eken bármely életkorban ke­letkezhet. Nemcsak a nosztalgiahullám hatására vált újra közkedveltté a pöttyös. A divat szeszélyei kiismer­hetetlenek. Új divatként tarthatjuk számon a szép- löt. A plakáton szeplős orrú kisfiú eszi a vajas ke­nyeret. A filmek szereplői nem kendőzik el festék­kel a szépiáikét, reklámfotókon sem tünteti el re- tusálás a bájos kamaszlányok szeplőit. A kozme­tikus szakemberek elismerik: győzött a pöttyös, a szeplővel megáldottaknak nem kell alávetniük ma,- gukat a hosszadalmas, bizonytalan eredményű ke­zeléseknek. Mind többen vallják: a szeplő bájt köl­csönöz viselőjének. Akik mégis el akarják kerülni a szeplőt, 'föl te­szik, ha már a napozás megkezdése előtt fényvé­dő kenőcsöt használnak (kapható az illatszerüzle­tekben J. A szeplők eltávolításával jobb, ha nem ma­gunk kísérletezünk. A házi „kezelésnek" több a veszélye, mint gondolnánk. A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja. Kiadja: a Smena Kiadóvállalat Szerkesztőség és adminisztráció 812 84 Bratislava, Praíská 11, Telefon: 468 19 Főszerkesztő: Főszerkesztő-helyettes: CSIKMAK IMRE N. ZACSEK ERZSÉBET Nyomja a Západoslovenské tlaőtarne, 812 62 Bratislava, Odborárske nám. 3. Előfizetési dtj: egy évre 52,— KCs, fél évre 26,— KCs. Terjeszti: a Posta Hlrlapszolgálata. Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél. A lap külföldre a PNS, Ostredná expedíció a dovoz tlaíe, 813 81 Bratislava, Guttwaldovu nám. ö. 6 útján rendelhető meg. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49802 / * I \ TT

Next

/
Thumbnails
Contents