Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-22 / 21. szám

♦ Műkedvelő képzőművészek tárlata M eglehetősen nagy és színvona­las kiállítást rendezett a Jókai- -napok bevezetőjeként a CSE- MADOK KB és a Dunamenti Múzeum, ami azt jelenti, hogy most először prőbálkoztunk összefogni és felmér­ni műkedvelő képzőművészetünket. Ebből a szempontból tehát elégedet­tek lehetünk. E két intézmény valami olyasmire vállalkozott, ami eddig még nem volt, de már régóta nagy szük­ség volt rá. Eddig ugyanis kisebb-na- gyobb rendszerességgel találkoztak az 1 énekkarok, színjátszók, bábozók, iro­dalmi színpadok képviselői, de az a- matőr képzőművészek legföljebb já­rásonként vonultak fel, s ha értek is el eredményeket — nyertek országos első dijakat —, valójában szétszórtan, nagyobb visszhang nélkül dolgoztak. Ha nemcsak a felvonultatott anya­got nézzük — a Dunamenti Múzeum nagytermében —, hanem a tények mögé tekintünk, és mérlegeljük pél­dául a kiállítók illetőségét, területi megoszlását, akkor már bizony nem egészen lehetünk elégedettek. A kiál­lítás ugyanis érezhetően és érthető­en Komárom (Komárnoj-központú. Itt-ott egy-egy dunaszerdahelyi (Dini. Streda), érsekújvári (Nővé Zámkyf, lévai (Levice) vagy kelet-szlovákiaf név is előfordul, de a helyiek több­ségét látva önkéntelenül felmerül az emberben a kérdés: Csak itt ilyen erős ez a mozgalom, vagy nem is­merjük eléggé, nincs,, aki feltérképez­ze, összefogja, megmutassa az ország­nak? Ügy tűnik, az utóbbira kell tenni a hangsúlyt. Hiányzik itt ugyanis jó pár név, Így például többen is hiányoz­nak a nyárasdi alkotótábor amatőr képzőművészei közül, de nem jött el Igo Aladár és mások sem. Es hiányol, juk a legfiatalabb nemzedékek tag­jait is. Nem volt könnyű dolga a kiállítás rendezőjének sem, mert mit is jelent mb ez a fogalom: műkedvelő képző­művészet? Formálisan Csótó László is ide tartozik, akinek nemcsak a hazai lapak, hanem magyarországi irodalmit folyóirat is közölte rajzait. Csótó pe­dagógus, és csak munka után, mun- .kája mellett, szabad idejében ül az asztalhoz, húzogatja tiszta vonalait, de vajon ugyanazzal az adottságokkal rendelkezik-e, mint mondjuk egy munkás vagy földműves? Nem volt könnyű természetesen a színvonal oldaláról sem megközelíte­ni az anyagot. Vannak ugyanis, akik húsz-huszonöt év óta festegetnek, s amit csinálnak például — Igo Lint­ner, Obonya —, az nem sok kívánni­valót hagy maca után, csak éppen nem hasonlíthatjuk össze az ő mun­kájukat a hivatásos képzőművészek munkájával, mert épp ezeknek a pél­dáiból élnek, és kevés az olyan kö­zöttük, mint a "már említett Igo,, Csó. tó vagy a fiatalabb Ferdics, akiknek sikerült kialakítani különös és öntör­vényű világukat. Mindezek mélyebb gondok, és azt mutatják, hogy a megkezdett munkát folytatni kell, fel kell mérni az e- gész területet és közben tisztázni az alapelveket is. Természetesen nem úgy, hogy az elmélet csak kizárási alapként szolgáljon, hanem összefo­Preiner Tibor: Táj gó, szervező gondolatként, amely a sokféleséget és gazdagságot hozza fel­színre. Tudatosítani kell, hogy ahogy egyre szélesebb és nagyobb hullámo­kat ver majd a tudományos-műszaki forradalom, és gyárainkba, üzemeink­be, a mezőgazdaságba bevonul nem­csak a számítógép, hanem a robot is, az embernek egyre több lesz a sza­bad ideje, és egyre többen fordulnak majd az ilyenfajta tevékenység felé, Így gazdagítva majd művészetükkel az életüket. NÉMETH ISTVÁN Szűcs Lászió: Napraforgók « A kis Barkóca nagy sikerei Az idei országos népművészeti fesz­tivál .Zselízen (Zeliezovce) a felnőtt csoportok műsorának seregszemléje lesz, de a résztvevők között szerepel, nek a tavalyi gyermekkategőria leg­jobbjai is. A gálaműsorban fellép töb­bek között a Gortvai Alapiskola folk­lórcsoportja Is, amely az elmúlt év­ben a nagydíj megosztott első foko­zatával tért haza Zselízről. Tóbisz Fe­renc művészeti vezető és Aleva Gyula néprajzi tanácsadó, zenei vezető tá­jékoztatott a csoport múltjáról, eddi­gi eredményeiről és terveiről. — A csoport 1978 őszén alakult, és nevét a Rimaszombattól (Rím. Sobo- ta) délnyugatra elterülő néprajzi te­rületről, a Barkőságról kapta, jelleg­zetes botostáncok, pásztortáncok be­mutatásával ennek a tájegységnek a néprajzi hagyományait igyekszünk ápolni, megőrizni. A csoport létszáma változó. Pillanatnyilag 30 fiatallal dől. gozunk, akik a helyi alapiskola és a jesenskéi alapiskola tanulói. Két leg­fiatalabb tagunk még ővodás. A cso­port munkájában részt vállalnak még Aleva Éva, Kamarás Imre és Lévai Ti­bor tanítók, valamint két gesztetei (Hostice) nótafa, Motyovszky Teri né­ni és Csank Ilonka néni. A kísérőze­nét hattagú citerazenekarunk szolgál, tatja. A csoport megalakulása őta saját koreográfiákkal lép fel, évente hu- szonötször-harmincszor, sőt nemegy­szer szerepelt már a televízióban és a rádióban is. Rendszeresen részt vesz ad iskolai, helyi és járási ren­dezvényeken, továbbá a járási, kerü­leti és országos versenyeken. A járá. si vetélkedőben az első három helye­zett között végeznek. Kétszer szere­peltek kerületi fesktiválon Ltkavkán, egy különdíjat és egy nagydíjat sze­reztek, szólóténcban szintén nagydl- jas lett a csoport. A preáovi szlová­kiai fesztiválon kétszer volt díjazott. Egy alkalommal elnyertük a kulturá­lis miniszter nagydíját, a másik pe­dig egy különdíj. Trenőínben a szlo­vákiai fesztiválon szintén szőlőtánc­ban nagydíjasok lettünk Háromszor szerepeltünk Zselízen az országos népművészeti fesztiválon, 1979-ben a nagydíj harmadik fokozatát, 1983-ban pedig a nagydíj megosztott első foko­zatát sikerült elnyernünk. A gomba­szögi (Gombasek) dal- és téncünne- pélyen csaknem minden évben részt veszünk. Zselfzre a „Prücsöklagzi“ című ősz. szeállitásunkkal készülünk, amellyel már több ízben sikert arattunk. Van azonban egy új kompozíciónk Is, a- mely a „Gyertek velünk a vásárba“ címet viseli, örülünk annak, hogy a népművészet iránt egyre nagyobb az érdeklődés a szülők körében, támo­gat a falu, a környék, a járási szer­vek is, hiszen nemcsak az iskolát, vagy a falut, hanem a. Barkóságot, Medvesalját, a járást és a csehszlo­vákiai magyarságot Is képviseljük a különböző versenyeken, rendezvénye­ken. Terveink között szerepel, hogy a rimaszombati művészeti népi isko­lával karöltve egy gyermekekből ál­lő népizenekart alakítunk, arai nagy segítség lenne további működésünk­höz. Polgári László Ifjúsági találkozó A közelmúltban megtartották a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás középiskolái­nak és szakmunkásképzőinek ta­lálkozóját. Ezek a találkozók az utóbbi években színvonalas ren­dezvények lettek; a tanulók több kategóriában összemérhetik tudá­sukat, tapasztalatokat szerezhet­nek a szervezeti élet fellendítésé­hez. Az idei találkozót a járási székhely mezőgazdasági szakkö­zépiskolájában rendezték meg. A leszűrhető tapasztalatokról a szer­vezőbizottság elnökétől, Oszvald Kornéliáid1 kértünk rövid tájékoz­tatást. — örülünk annak, hogy ma már a középiskolások és a szakmun­kástanulók találkozójának hagyo­mányai vannak. Évek őta mindig a tavasz első hónapjaiban rendez­zük meg ezt a találkozót, lehető­séget teremtve a tanulóifjúságnak, hogy bemutassák a szakkörökben végzett munkájuk eredményeit. Idén is ez volt a célunk. — Ezt a találkozót akár ver­senynek is nevezhetnénk. —- Igen. .A találkozón a tanulók négy kategóriában mérték össze tudásukat. Elsőnek említeném a kis társadalmi akadémiát. Ezen vetélkedő formájában adtak szá­mot mindarról, amit a SZISZ po­litikai oktatásain megtanultak. Nagyon sikeres és érdekes volt a középiskolák lapjainak versenye, amelyen nemcsak rangsorolták a járásunkban megjelenő iskolai la­pokat, hanem e lapok szerkesztői újságírókkal is elbeszélgethettek, sok érdekeset megtudva további munkájukhoz. — Hasonlóan nagy volt az ér­deklődés a képzőművészeti szak­körök versenye iránt is. Ezen a fiatalok érdekes és helyenként te­hetségre valló alkotásokat sora­koztattak fel. A bemutatkozáshoz lehetőséget adtunk a tehetséges ifjú képzőművészeinknek: festők'« nek, grafikusoknak, fényképészek« nek stb. A negyedik kategóriában a spOTtolók mérték össze erejű« két, főleg honvédelmi versenyszá­mokban. — Itt szeretném még elmonda« ni, hogy valamennyi kategória győztese részt vesz a kerületi ver­senyen, amelyen már nemcsak az iskolájukat, hanem az egész já­rást képviselik. Hogy ezt tudato­sították, meglátszott a versenyző­kön, mert valamennyien igyekez­tek a lehető legjobb teljesítményt nyújtani. Mi hisszük, hogy a győz­tesek jól szerepelnek majd a ke­rületi versenyen is, mert már itt bebizonyították, hogy egész év­ben rendszeresen készültek. — Tehát a járási találkozóra va­ló készülődés szerves része lett az alapszervezetek munkájának. — így igaz. Erre a versenyre, találkozóra csak a legjobbak jö­hettek el. Ma már nem úgy van, mint valamikor volt, hogy a ta­nárok azokat hozták el, akik ép­pen kéznél voltak. A járási ver­senyt iskolai selejtezők előzték' meg, itt tehát már a legjobbak mérték össze a tudásukat. — Milyen tapasztalatokat szűrt le a szervezőbizottság? — Úgy érezzük, hogy sikeres rendezvény van mögöttünk, de ta­lán még jobb lett volna, ha nem egy nap alatt kell lebonyolíta­nunk az összes versenyszámot,, Akkor talán mi is jobban oda tud­tunk volna figyelni az egyes ka­tegóriákban versenyző tanulók tel­jesítményére. Szerencsére nagyon lelkes segítőtársakra találtain.- Valóban mindenki igyekezett min­dent megtenni a sikerért. Remél­jük, ezeknek a. találkozóknak a hagyománya nem szakad meg, s a folytatás még jobb, még eredmé­nyesebb lesz. t—hr—i Vendégünk volt: ELTON JOHN agyszabású világturnéja al­kalmával Elton John, a rockzene ma már klasszi­kusnak számító nagyágyúja jellé­pett Budapesten és a prágai Lu­cernában is. Elton lohn 1946-ban született, s már tizenhat éves korában bárzon­goristaként kereste kenyerét. Köz­ben azonban saját rockdalokat fabrikált, titokban reménykedve a sikerben. Ez Irányú törekvéseiben kitűnő társra talált Bernie Tau- ptn személyében, akt a későbbiek <iorán megannyi világslágernek lett társszerzője-szövegirója. 69- ben jelenik meg első nagyleme­ze, s utána szinte ontja az albu­mokat. Tíz év alatt 17 albuma lá­tott napvilágot, tucatnyi slágere közül a legispiertebbek: Rocket Man, Crocodile Rock Daniel. Good­bye Yellow Brick Road stb. Ek­kor — pályája csúcsán — hirtelen bejelenti visszavonulását. Búcsú­koncertet ad, de a későbbiek so- *án megváltoztatja elhatározását, és dobosával világ körüli turné • ra indul. A Szovjetunióba is ellá­togat: Moszkvában és Leningrád- ban telt ház előtt nyolc koncertet ad. Elton John napjainkban is az él­vonalba tartozik, legutóbb a Fagy­pont alatt című nagylemezével került fel az albumok listájára. Erről az albumról származik egyik legfrissebb slágere is, a Kiss The Bride (Megcsókolni a menyasszonyt}, amelynek apro­pójául a nemrégiben megült eskü­vője szolgált. Ismert dolog, hogy Elton John­nak a zenén és most már ifjú fe­leségén kívül van még egy sze­relme, a foci. ö a Watford FC csa­patának az elnöke és lelkes mecé­nása. i—ec—i Asugi M egalakulása, 1981 6ta Azerbajd­zsán fővárosában, Bakuban te­vékenykedik az Asugi együttes. A csoport zeneileg képzett fiatalok­ból verbuválódott, vezetőjük nem ki­sebb személyiség, mint az énekes Po. lad Biul-Biul Ogly, aki Azerbajdzsán nemzeti művésze. Az Asugi célkitűzé­se: népdalkincsük leidolgozása és megszólaltatása modern köntösben. A nevűk alapjául szolgáló „asug“ jelentése: szerelmes. A keleti népek már emberemlékezet óta (gy hívták a trubadúrokat, akik mivel népük érzé­seit, vágyait énekelték, verselték meg, nagy népszerűségnek örvendtek. Az Asugi dalaiban hallhatók a mo­dern popniuzsika hangszerei, mint a szintetizátorok, az elektromos zongo­ra, a gitárok, de ezenkívül találkoz­hatunk olyan, számunkra egzotikus népi hangszerekkel is, mint a tar, a saz, a zurna vagy a nagara. Reperto­árjukban a népdalfeldolgozásokon kí­vül helyet kapnak szovjet, zeneszer. zők dalai is. A csoport az állandó hazai szerep­léseken kívül fellépett már Afganisz­tán és Mozambik színpadain is. 1983. ban Olaszországban, az Unita-rendez- vényen mutatkozott be nagy sikerrel, —ec— I

Next

/
Thumbnails
Contents