Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-15 / 20. szám

ÜJ ÍFJÜSXG 10 angcrueLveriK Ot tycfárutfatf nytfrmäitiäf/tätest Anyanyelv ­HOGYAN KÖNNYEBB? Számtalanszor voltam tanúja olyan vitának, amikor azt szerették volna eldönteni, hogy melyik nyelv a köny- nyebb, Illetve a nehezebb, a szlovák vagy a magyar. A kérdés ilyen fel­tevése egy kicsit értelmetlen. Vegyük csak az ismert szólást: „Messze van, mint Makói Jeruzsálemtől.“ — Ki akarná ez esetben pl. eldönteni, va­jon Makó van-e messzebb Jeruzsálem­től vagy pedig Jeruzsálem Makótól. Akár fgy tesszük fel a kérdést, a tá­volság mindkét esetjen egyenlő. Voltaképpen nem is a két nyelv közötti nyilvánvaló különbség volt a vita tárgya, hanem az, hogy ki tud­ja magát könnyebben kifejezni szlo­vákul vagy magyarul, illetve: valaki magyarul tudja-e magát jobban, köny- nyebben kifejezni vagy szlovákul. Míg az ember csupán saját anya­nyelvével találkozik, míg csupán sa­ját anyanyelvét használja, addig ta­lán észre sem veszi, milyen fontos szerepe van a nyelvnek, így az anya­idegen nyelv nyelvnek is az életben. Nem veszi észre, hogy viszonylag milyen hűsé­ges, megbízható és könnyen kezel­hető eszköz gondolataink kifejezé­sére. Ám ha a magyarul beszélő a magyar nyelvi közegből kikerülve egy más nyelvű közösségbe kerül, és meg kell értenie az idegen nyelv szavait, mondatait; bizonytalankodó szoron­gással, netán félelemmel az idegen nyalven kell válaszolnia olyan egy­szerű kérdésekre, hogy „Hol jártál iskolába?“, „Milyen előmenetellel vé geztél?“ stb.,-akkor érzi meg teljes egészében, akkor érti meg a maga mélységében, milyen fontos szerepet játszott korábbi életében az anya­nyelv, hogy egyáltalán van anyanyelv és nem-anyanyelv, s hogy milyen fontos szerepe van a közösség éle­tében a nyelvnek. Miért a szorongás, a félelem, ha idegen nyelven akarunk vagy kell vá­laszolnunk a feltett kérdésre? Több oka is lehet: a szokatlanság, a járat­lanság, a nyelvi készség, a gyakor­latlanság, idegen kifejezéssel: a ru­tin hiánya, de talán ami még ennél is fontosabb; anyanyelvűnket beszél­ve nem érzünk félelmet, mert szin­te gondolkodás nélkül jönnek nyel­vünkre a szavak, sőt egész monda­tok: „A barátommal én voltam az osztály legjobb tanulója.“, esetleg: „A barátommal mi voltunk az osztály legjobb tanulói.“, vagy: „Én és a ba­rátom voltunk az osztály legjobb ta­nulói.“, s talán még rosszul is: „A barátom és én voltam az osztály leg­jobb tanulója.“. Válaszadás eszünkbe sem jut, hogy valamit esetleg hely­telenül is mondhatunk. Az idegen nyelvet használva (kü­lönösen kezdetben) nemcsak a sza­vak ragozása okoz gondot, hanem bi­zony még a szavak sem jönnek ma­guktól a nyelvünkre, s a gyakorlat­lanabb beszélőnek még az is gondot okoz, hogy a megfelelő szót felidéz­ze emlékezetében, az pedig még in­kább, hogy mondattá formálja, és még csak ekkor jön a szorongás, a fontolgatás: vajon jó lesz-e, ha igy mondom, nem lenne-e mégis jobb, hogyha másképpen mondanám? Igen ám, de a mindennapi élet ese­ményei gyorsan peregnek körülöt­tünk, az emberek sokszor türelmetle­nek, ingerültek, nem szeretnek vá­rakozni, s a beszéd egyébként is gyors egymásutánban zajlik, nekünk pedig egyszerűen nem marad idő a fontolgatásra, a partnerünk már nem kiváncsi rá, hogyan „tudjuk“ (ponto­sabban: hogyan nem tudjuk) meg­mondani, amit szeretnénk. A serdülő fiú akarva-akaratlan is rádöbben, hogy az anyanyelv némi­leg más, mint a nem-anyanyelv, gyor­sabban és könnyebben köt barátsá­got vela; percre, sőt másodpercre ké­szen tudja vele közölni gondolatait; felismerni, hogy ugyanazt a dolgot több szóval is meg tudja nevezni (16, paripa, gebe; csirke, csibe, pipi), s gondolatait nemcsak egyféleképpen, hanem több változatban és árnyal­tabban is ki tudja fejezni. Az anyanyelv azért jobb és részben azért kényelmesebb számunkra, mert ebbe születtünk bele, mert ezt tanul­tuk meg fiatal korunkban legtökéle­tesebben, és ^pzen tanultunk meg nemcsak beszélni, hanem gondolkod­ni is. A gyermek nem könyvből és nem szótárból tanulja meg anyanyelvét, hanem szüleitől, nagyszüleitől, test­véreitől, rokonaitól, szomszédaitól, szőkébb és tágabb környezetétől lesi el, miközben észre sem veszi, hogy megtanul beszélni. Az anyanyelv el­sajátításában óriási szerepe van aa utánzásnak, beszéd közben pedig aa ösztönösségnek. Hogyha a gyermek beszél, egyáltalán nem gondol arra, hogy amit mond. tartalmilag igaz-e^ s ahogyan mondja, nyelvileg he­lyes-e. Ez érthető is, mart ahogy lassacs­kán felcseperedik, nem külön szava­kat tanul! pl. madár, repülőgép, gyep, fa, száll, zöld, magas), hanem hasz­nálatra kész nyelvi alakzatokat (pl. a madár repül, a gyep zöld, a fa vi­rágzik; a röpködő madár, a zöld gyep, a virágzó fa). Ezeket aztán ilyen kész formában, esetleg némi apró változtatással építi bele beszé­débe... Az anyanyelvét elsajátító gyermek nemcsak egy nyelvi közös­ségbe születik bele, hanem azzal, hogy anyanyelvét külön tanulás nél­kül sajátítja el, beleszületik egyféle nyelvi kényelembe és ösztönösség- ’ be is. Ez a kényelem és ösztönösség a nyelvi hibák melegágyává válhat. Ti Faye Dunaway Faye Dunaway 1941. január 14-én született a floridai Bas- comban. Ott tanult táncolni és énekelni is. Aztán egy Ideig a New York-1 Lincoln Center színésztársulatának tagja volt, ahol együtt dolgozott a világhírű színészpedagógus-rendező­vel, Ella Kazánnal, ö később filmen is foglalkoztatta. Az MGM egy tehetségkutatőja vitte Hollywoodba, s ott Elliott Sllversteln rendezőtől kapta meg első filmes felada­tét. Aztán vtllámsebességgel, szinte egyetlen éjszakán világ­hírű lett. Történt pedig 1967-ben. Arthur Penn rábízta a Bonnie és Clyde női főszerepét, partnere Warren Beatty volt. A premier utáni reggelen a lapok a nevüket harsogták. „Leg­vadabb álmatmban sem mertem elképzelni“ — nyilatkozta. Bonnie figuráját, öltözékét a fél világ utánozta, hozzá Iga­zodott a divat. Tömegével kapta a szerepatánlatokat. Meg­engedhette magának, hogy válogasson belőlük, de ezek a filmek nem keltettek különösebb figyelmet. Aztán 1970-ben ismét Arthur Penn volt, akt érdekes filmajánlattal jelentke­zett. Faye eljátszotta Kis nagy emberben Mrs. Pendrake lel­készfeleséget, aki óriási buzgalommal munkálkodott véden­ce, a Kis nagy ember — Dustin Hoffman — lelkének meg­mentésén. A hetvenes években egyik sikerfilmet a másik után for­gatta. Közülük az Oklahoma olaját, A három testőrt és A négy testőrt, a Pokoli torOnyt. A keselyű három napját ná­lunk is bemutatták. Gázsija elérte a legnépszerűbb sztáro­két — hisz ő is közéiílk tartozott. Kritikusai szerint nagy érzéke van hozzá, hogy azokban a filmekben vállaljon szerepet, ■ amelyek lránt biztosan érdek­lődni fog a közönség. És ő mindegyikben szép, intelligens, titokzatos, hűvös. De azért egészen nem hagyta magát beskatulyázni. Hiszen például az említett Oklahoma olajában (1977), Stanley Kra­mer Irányításával, öntudatos asszonyként Ismertük meg. HAZAI LISTA 1. Peter Nagy: Zaliáta do skla 2. Kotvald — Hloiek: Má bílá "královnd 3. OK Band: U2 mi nevolej 4. Richard Müller — Burőiak: Rádió 5. Olympic: Ulica 6. Gravis: Playboy 7. Marika Gombitová: MuZ nula 8. Kamélie: Víkend 9. Elán: Clovecina io. Miroslav Zbirka: S tebou MAGYARORSZÄGI LISTA 1. Dolly Roll: Wind-szörny 2. Vikidál Gyula: Száll] fel, szabad madár 3. Soltész Rezső: Pán 4. Szűcs Judit: Szeverevetlek 5. Neoton: Holnap hajnalig 6. Color: Meggyógyulsz, tudom 7. Komár László: No, Miss 8. Máté Péter: Most élsz 9. East: Rések a falon 10. R—GO: Oh, Sally KÜLFÖLDI LISTA 1. Duran Duran: Hétfőn újhold 2. Kall and the Gang: Johanna 3. Rigiera: Gyerünk le a tengerpartra 4. Michael Jackson: Rémregény 5. Surviver: A tigris szeme 6. Irene Cara: Breakdance 7. Mike Batt: Megbolondít téged a szerelem 8. Gazebo: Holdkóros 9. Nena: 99 léggömb 10. Queen: Radio Ga-Ga ÄZ OLVASÖ KÉRDEZ és a POPCSEBERE rovat e számunkból műszaki okok miatt elmarad. Kérjük olvasóink szíves elnézését. SZAVAZÓLAP" ElBadó,együttes HAZAI ........................... MAGYARORSZÁGI ............. külföldi ............. A dal eine A neve,cím • «.»«.'«a«. «...»».. •»"•••••• Aforizma Rejtvényünkben Seneca, ókori római nagy filozófus bölcs mondását fejthetik meg. VÍZSZINTES: 1. Hazai gépkocsimárka. B. A bölcs mon­dás első része. 11. Az indek második nagy eposza, me­lyet a hagyomány Valmiki nevű költőnek tulajdonit. 13. Hatalmas termetű. 14. ... ugor, a vogul és az osztják nyelvcsalád. 15. Hazai tévémárka. 16. Zenei félhang. 17. Kettőzve: gyermekjáték. 18. Építészeti és mérnöki raj. zokba beírt méretek összessége névelővel. 19. Napszak. 20. Húsos levelű, trópusi dísznövény. 21. Sportágban rendszeres gyakorlatokat végez. 22. Levesfajta. 24. Nagy­mama becézve. 26. Aroma. 27. Attól az időtől fogva. 29. Csillagkép. 30. Három szlovákul. 31. A Fiat autók szü­lővárosa. 33. Az albán főváros. 35. Piegfanyi strand ne­ve. 36. ... es Salaam, Tanzánia fővárosa. 38. Takarmány- növény. 39. Dohányzik. 40. Személyemről. 42. Régi gya­logos katona. 43. Tengeri halfajta. 44. ... és rendék, 1848 előtt a magyar országgyűlés megszólítása volt. 46. Szer­zett rokon. 48. Gyújtóst készít. 49. Az arzén vegyjele. 50. Az egyik oldal. 51. Francia város a Cevennek lábánál. 52. Hordómérték. 53. Hacsaturján szovjet zeneszerző sze­mélyneve. 55. Ügyvéd régiesen. 57. Észak-amerikai in­dián törzs. FÜGGŐLEGES: 1. A bölcs mondás második része. 2. Győr folyója. 3. Vonatkozó névmás. 4. Libahang. 5. Szar­dellagyűrű. 6. Középkorban társadalmi csoportból való kiközösítés. 7. Színe-..., a legjobbja. 8. Fordítva: előd. 9. Európai nép. 10. Lusta. 12. A szülőknek küldött Írás­beli értesítés a tanuló elégtelen előmeneteléről névelő­vel. 18. Dél-amerikai aranynyúl. 19. Görög politikai párt rövid neve. 20. A régi görög városok piactere. 21. Zo­mánc. 23. A Fekete-tenger melléktengere. 25. Művészet franciául. 26. Attila hun fejedelem legkisebb fia volt. 28. Dél-amerikai hegylánc. 30. Dohány szlovákul. 32. Az oxigén és az alumínium vegyjele. 34. A jobbágy köte­lező ingyenmunkája volt. 37. Közvetlenül a folyó men­tén húzódó út vagy utca. 40. Fordított sor! 41. Olasz fér­finév. 43. A mozdony igéje lehet. 45. Tehénhang. 47. Brazíliai tagállam. 48. Hazai, mentolos fertőtlenítőszer márkája. 49. összekuszált haj névelővel. 52. Patak kö­zepe! 54, A molibdén vegyjele. 56. Fordított gyermekkö­szöntés. Beküldendő a vízszintes 6. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése. SV. A 18. szám helyes megfejtése: szabadságunk májusa, / íelujjong, repesve szárnyal / szivünk forró himnusza. _L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents