Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-15 / 20. szám

ÚJ IFJÚSÁGA — * Robottechnika - SZISZ-védnökség alatt tyaskóczy Béla üzemvezető A számítógéppel irányított megmunkáló gépek gyors . térhódítása, a programve­zérlésű termelési egységek gyor­sasága és rugalmassága lehetősé­get nyújt az élő, fizikai munka­erő helyettesítésére, főleg az e- gészségtelen, veszélyes környezet­ben véglett monoton (egyhangú) munkáknál, és ott, ahol az ember képességei kudarcot vallhatnak. Ennek az igyekezetnek eredmé­nyeképpen jöttek létre az ipari ro­botok és manipulátorok. Nálunk is nagy figyelmet szentelnek fej­lesztésüknek, a termelésbe való be­vezetésüknek; a fejlődés kereke gyorsan megy előre az egyszerű manipulátoroktól a programvezér­lésű roboton keresztül a „mű in­telligencia“ elemeivel rendelkező robotokig. Hazánkban a 07-es állami cél­program 1985-ig háromezer robot és manipulátor elkészítését irá­nyozza elő, ebből kétezret Szlová­kiában. A termelésbe való beveté­sükkel mintegy 5500 munkaerőt takarítunk meg. A távlati tervek szerint 1990-ig a robotok és mani­pulátorok száma eléri a 13 ezret, ami 25 ezer munkást szabadít fel más feladatok elvégzésére. A fiatalság fogékonysága a technika iránt, alkotó kezdemé­nyezése e téren is megmutatko­zott, hiszen a SZISZ SZKB véd­nökséget vállalt a robotok és ma­nipulátorok fölött, hogy azokat minél hamarabb bevezessék a ter­melésbe. Gondosan kidolgozott program irányozza elő a pionír- és SZISZ-szervezetek ez irányú feladatait. Egy olyan üzembe, a Szepsi lMoldova nad Bodvou) NehézgCo- tparl Gyárba látogattam el, ahol ez már napirendi tárna, s ahol nemcsak tervek, előkészületek, el­képzelések vannak, hanem a gya­korlatban is megvalósították egy még nem teljesen meghonosodott területét a technikának. Vasmarok nyúl a nagykapacitá­sú tároló felé. Görcsösen megmar­kol egy szürke öntvény félkész terméket, majd hirtelen magához húzza. A következő pillanatban katonásan megfordul, s egy „bal­ra át“ után szembe találja magát a szerszámgép üresen tátongó be­fogófejével, majd a szupport kés alá veszi a munkadarabot. A mar­kos fémtest újból üresen fordul. Egy pillanatra megvillan rajta a felirat: „PR 16 P“. Megküzdve sa­ját döbbenetemmel — először lá­tok működés közben robotot —, mindjárt eszmélek. Igen, ez itt a preáovi VUKOV terméke, amely egyre nagyobb teret hódít a ter­melés bonyolult rendszerében, megkönnyítve számtalan ember idegtépő munkáját. Kísérőm, Draskóczy Béla üzem­vezető fűz magyarázatot a lát­ványhoz: — Ez a gépgyárunk robotizált munkahelye, amely egyben a leg­bonyolultabb és legmodernebb is. A PR 16 P ipari robot tulajdon­képpen két számítógéppel vezé­relt, ún. NC gépet szolgál ki, vagy­is látja .el megmunkálásra váró munkadarabokkal. Itt minden program szerint zajlik. Ezen a munkahelyen 15 fajta alkatrészt gyárthatunk, különböző progra­mok szerint. Pillanatnyilag egy tovább, mintha mi sem törtéiit volna. — A SZISZ-elnök, Mikulszky László — súgja kísérőm. Amikor dolgavégeztével Mi­kulszky László visszatér figyelő­állásába, ahol más munkát is vé­gez, odalépek hozzá, s a SZISZ- -alapszervezet tevékenységéről ér­deklődöm: — Tavaly fejeztük be egy új gyártócsarnok építését, amelynél a fiatalok is sokat segítettek. Hu­szonkét tagú ifjúsági munkakol­lektívánk aktívan segédkezett a gépek telepítésénél, a gyártás el­indításánál. Szinte termeléskiesés nélkül negyven gépet csoportosí­tottunk át az új gyárrészlegbe. A tervfeladatok teljesítésére, az üzem környezetének szépítésére „Ez most rendben oan“ — mondja Tóth Kati az üzemi műszaki el­lenőr. , sebességszekrény alkatrészei? gyártjuk. A múltban ezt a mun­kát félautomata gépek végezték, persze megfelelő kezelőszemély­zet közreműködésével. Az egyhan­gú, sztereotip kézi munkavégzést gépivel helyettesítettük, arról nem is beszélve, hogy három műszakos üzemelésnél .három munkaerőt megtakaríthatunk. Nagy pontos­sággal dolgoznak ezek a gépek, amit a selejtcsökkenés is bizonyít. A beruházás mindenképpen haté­konynak mondható, hiszen a ro­bot beruházási költségei három éven belül megtérülnek. A gépek kezelését szakképzett, betanított személyzet végzi, e téren nagyobb problémáink nincsenek. Örömmel tölt el minket, hogy 1985-ben ú- jabb robotizált munkahelyünk lesz a tengelyek gyártására. Figyelem tovább a szépen egy­máshoz simuló mozdulatokat, mű­veleteket. Kutatom a felügyelőt, aki esetleg közbelép, ha valami történik. A felfüggesztett vezérlő­pulthoz egy fiatal munkás lép, és határozott mozdulattal megnyom egy gombot. A gépek működnek es a mezőgazdaságnak nyújtandó segítségre összpontosítjuk mun­kánkat. Szocialista felajánlásunk­nak megfelelően ledolgoztunk 180 órát a városszépítésben, 450 órát pedig a szénabetakarításban. A Szepsi (Moldava nad Bodvou) Ál­lami Gazdaságnak vagyunk szol­gálatkész segítői, tavaly 15 hek­tárról betakarítottuk a szalmát, 4 hektárról pedig a szénát. Az u- 'óbbi munkánkkal járási második helyezést értünk el. Nemzetközi szccialista munkaversenyt !s kez­deményeztünk az Encsi Mezógíp K‘SZ-szervezetével, s ez már m. st túlnőtte a SZISZ kereteit. K’isüs munkaversenyeket szervezünk, es a termelés egyes mutatóit is kö­zösen értékeljük minden évben. A kölcsönös találkozók vélemény- és tapasztalatcserével járnak, ami­nek vitathatatlanul nagy gyakor­lati haszna is van. — Véletlen-e csupán, hogy te vagy a robotizált munkahely fel­ügyelő kezelője? — Nekem ez a műszaki bravúr kezdettől fogva imponált, és élénk érdeklődést mutattam iránta, így Ignát János, a SZISZ-alapszervezet alelnöke aztán én tanultam meg a kezelé­sét. Általában a fiatalok nagyobb bizalommal és érdeklődéssel fo­gadják a számítógépes vezérlésű szerszámgépeket, még ha ezek kezdetben bonyolultnak, szellemi­leg megemészthetetlennek tűnnek ‘s Külön örömmel tölt el, hogy a SZISZ-védnökséget a roojf tk és manipulátorok fölött én a gyakor­latban is felelősséggel tudatosít­hatom és megvalósíthatom. A kö­zeljövőben, a szakmai tanfolya- mot elvégezve, további fiatalok válnak a robotokhoz és NC gépek­hez értő szakemberekké. Ignát Jánossal, a SZISZ 41 ta­gú alapszervezetének alelnökével indulunk gyárszemlére. Az új gyár tási részlegen hosszabban elidő­zünk. Lehetőségem van látni, mely gépeken ős hogyan készül­tek eddig a sebességváltók. Bizony itt maximális koncentráltságra, odafigyelésre volt szükség, a se- lejtlehetőségről nem is beszélve. Itt még fontos az ellenőrzés, a- mit Tóth Katalin éppen a szemem láttára végez az egyik munkada­rabon.-— Ez most rendben van — mond­ja. — Persze az is megesik, hogy nem vagyok ennyire elégedett. A robotizált munkahelyen persze már* más a helyzet. Ott nem va­gyok már annyira biztos, hogy én tévedek-e, vagy a gép tévedett ti- zedmillimétereket. Ezután János egy kis történel­mi leckébe kezd. Az üzem 1932 tői létezik a Spolecny testvérek ösz- szefogásának eredményeként. 1973-tól a Kelet-szlovákiai Gépgyá­rak fióküzemeként termel az itte­ni gyár, és sebességváltószekré­nyeket meg pléhvágó ollókat gyárt. Saját öntödéje is van, ahol a szürke öntvényeken kívül színes­fémeket is öntenek a fogaskere­kekhez. Az első robotizált munka­hely 1983-ban alakult, s ez ideig közmegelégedésre, a várakozá­soknak megfelelően üzemel. Véget ér látogatásom ebben a kis üzemben. Megnyugtató érzés­sel távozom: láttam a jövő fém- megmunkálásának hírnökeit. És egyáltalán nem véletlen, hogy a robotok működését fiatalok ellen­őrzik. Kép és szöveg: POLGÁRI LÁSZLÓ Fák, bokrok, virágok H azánkban köztudottan az észak- csehországi kerületben, ezen belül is az Ostí nad Labem-i járásban legszennyezettebb a levegő. A környezetvédelem sok kitartást, türelmet és szorgos kezeket igénylő munkájából a fiatalok is egyre na­gyobb részt vállalnak ebben a tárás­ban VLADIMIR LAUDÄVAL, a SZISZ járási bizottságának elnökével beszél­gettem erről a témáról. — A környéken négy hatalmas vegyipari üzem működik, ezek közül az úZini gépgyár a legnagyobb lég- körszetinyezö. Mit tesznek a fiatalok a környezet védelméért? — Járásunkban a levegő szennye­zettsége sok gondot okoz a környe­zetvédőknek. A légmozgástól függően ugyan változik a helyzet, de a kö­rülöttünk lévő vegyipari üzemek a szennyezés állandó forrásai. A járás 11 200 SZISZ-tagja főleg az erdők, mezők, legelők védelméből, tisztítá­sából és ápolásából veszi ki a részét, nem beszélve a fák, bokrok, virágok kiültetéséről és ezek gondozásáról. — Mindenekelőtt a nagy népszerű­ségnek örvendő Brontosaurus moz­galmat említeném. Ide a zöldöveze­tek védelme és újak létrehozása, le­gelők karbantartása és az erdőgazda­ság védelme tartozik. Több alapszer- vezetünk segít az erdészeknek a Krusné horyban való új erdők tele­pítésében vagy a Cseh-középhegység- ben az erdők tisztogatásában. A Bron­tosaurus egyik része a „Fiatalok az erdőkért, az erdők mindenkinek“ el­nevezésű mozgalom, amely főleg az erdők ápolását és az erdei termé­nyek gyűjtését szorgalmazza. E téren főleg a pionírok jeleskednek. Tavaly például 3642 kg gyógynövényt, 16 059 kg gesztenyét és makkot, 89 kg egyéb erdei termést takarítottak be a környező erdőkből, mindamellett 1885 fát és bokrot ültettek ki és 57 védnökségi szerződést vállaltak. — Szintén említést érdemel az a tavalyi legsikeresebb háromnapos ak­ciónk, melyet „Hétvége a Bronto- saurusszal“ címmel illettünk. A tár­sadalmi munka itt feledhetetlen kul­túrműsorral, érdekes előadásokkal ötvöződött. A résztvevők 1600 facse­metével gazdagították erdeink állo­mányát. Ezt az akciót a jövőben is meg akarjuk valósítani. A Bronto­saurus egyben kerületi verseny is, és a legjobbak minden évben elismerés­ben, jutalomban részesülnek. Járá­sunkból a legjobbak az elektrotech­nikai szakközépiskola és az állami gazdaság Ostí nad Labem-i SZISZ-esei tavaly ezüstérmet szereztek. — A járásban, úgy tudom, egyet­len mezőgazdasági üzem, az Ostí nad Labem-i Állami Gazdaság működik csupán, A természeti adottságokból következően főleg állattenyésztéssel foglalkozik, tgy a legelők kaszálók ápolása, védelme Itt fontosabb, mint más járásokban. Hogyan tükröződik ez vissza a fiatalok tevékenységé­ben? — A rétek, legelők gondozására nagyon odafigyelünk. Ez a mozgal­munk „A rétekből folyik a te)“ el­nevezési kapta, amely elég kifejező. A legelők tisztításában, kaszálásában, a szénabegyültésben aktívan segédke­zünk. Tavaly 68 751 órát dolgoztak le a járás fiataljai a mezőgazdaság­ban. Már hagyományos és egyre nép­szerűbb az „Aranykasza“ járási és kerületi versenye amelyen o legjobb kézi kaszálók állnak csatasorba Rend­szerint ott segítünk a mezőgazdászok­nak ahová a terhn'ka a gépek a rossz terepviszonyok miatt nem jut­nak el. Ifjúsági fényszórásaink meg­különböztetett figyelmet szentelnek a mezőgazdasági földalap, de főleg a rétek és legelők hatékony kihasz­nálásának is. Mikulszky László n robotizált munkahely felügyelője A PR 16 P robot munka közben —poig

Next

/
Thumbnails
Contents