Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-08 / 19. szám

Kwaans

í?7 IFJÚSÁG 3

az ötlettől

A

MEGVALÓSÍTÁSIG

A ROVATOT VEZETI POLGÁRI LÁSZLÓ HÍRNÖK

4. A TALÁLMÁNYOK KATEGÓRIÁI

A találmány leírásához, pontos definíciójához szükséges tudni, mely kategóriába tartozik a bejelentés tárgya. Kategóriáknak nevezzük a találmányok azon csoportjait, ahová egynemű (fajtájú) találmányok tartoznak. A kategóriának elsősorban a találmány által megoldott probléma minősítését kell tartalmaznia. A helyesen megválasztott és értelmezett kategóriának főleg a találmány elbírálásánál van nagy jelentősége. Szintén nagy jelentőségű az oltalmazási formák (szerzői utasítmány - és szabadalom) hatásköre szempontjából és a szerzői jogok szempontjából. Mivel a gyakorlati életben a kategóriák sok esetben hasonlóak, megtörténhet, hogy köztük bizonyos áthatások keletkeznek, így gyakran vitatható egy-egy találmány kategorizálása. Tehát egy kulcs- fontosságú problémával állunk szemben, ezért nem árt, ha az egyes kategóriákkal közelebbről is megismerkedünk:

a) TERMÉKEK

A termelési folyamat végsó eredményeként létrejövő termékek tulajdonságaikkal különböznek egymástól. Ezek a tulajdonságok vagy különböző anyagi összetételből, vagy térbeli, tehát alaki különbségekből erednek, esetleg mindkettőből egyidejűleg. A termékek közé soroljuk elsősorban az a- hyagokat vagy anyagrendszereket, amelyek lehetnek szilárd (fémötvözetek), gáz (földgáz) vagy folyékony halmazállapotúak (oldatok).

Általánosan érvényes, hogy a termékeket a bennük foglalt tulajdonságokkal, törvényszerűségekkel jellemezzük, ezért nincs szükség a definícióban a gyártásuk részletezésére. A 28. paragrafus értelmében a tér.

mékek kategóriájába tartoznak a gyógyszerek, a vegyi úton előállított anyagok és a fogyasztási cikkek is, amelyek oltalmazási formál közül ki van zárva a szabadalom. A fogyasztási cikkeket azonban meg kell különböztetni a takarmánytól, amelyet már lehet szabadalmaztatni, ha nem vegyileg előállított formájáról van szó. Betegségmegelőző vagy gyógyító hatású takarmányokra viszont nem ad szabadalmat a találmányi hivatal, mivel ezek már gyógyszernek tekinthetők. Hasonló törvényszerűségek vonatkoznak a kozmetikai cikkekre is.

b) FOLYAMATOK (ELJÁRÁSOK)

A folyamat olyan történés, amelynél az ember munkaeszközzel hat a munka tárgyára — ez a mechanikai (fizikai) folyamat. A vegyi folyamatoknál viszont vegyi hatásról beszélünk. A hatás mind az első, mind a második esetben bizonyos ideig tart, ezért a folyamat egyik jellemzője az időtartam, a történések, műveletek, operációk kölcsönös összefüggései és sorrendje. A folyamat akkor van meghatározva, ha megadjuk, mire hat, hogyan hat és mi e hatás eredménye. A folyamatot jelentő találmány definíciójában nagy jelentősége van a történést, cselekedetet kifejező igének. Gyakran abba a hibába esünk, hogy egy már befejezett cselekvést, állapotot határozunk meg. A folyamatok egyes fajtáit a következőképpen lehet röviden jellemezni:

— mechanikai termelési folyamatok — ezek eredménye a termék. Itt testekre, a- nyagra vagy azok részeire hatunk, rendszerint erre a célra készült berendezéssel. Ide tartoznak a fizikai folyamatok is, amelyeknél a mágneses, elektromos jelenségek, esetleg hang. vagy fényhullámok szolgálnak alapul.

— vegyi folyamatok — vegyi reakciók hatása bizonyos anyagokra, melyeknél különösebb munkaeszközök nem használatosak. A külső tényezők, mint a meleg és a nyomás viszont befolyásolják e folyamatokat.

— szükebb értelemben vett munkafolyamatok — itt nem a termék a cél, hanem

Két újítás

egy témára

Máté Tibor a Rimaszombati (Rim. So- bota) Járási Ipari Vállalat motortekercselő műhelyének gyengeáramú elektroműszerésze. A huszonöt éves fiatalember a szaktanintézet befejezése óta, tíz éve itt dolgozik. Most elektrotechnikai szakközépiskolát végez esti tagozaton. Munkahelyén a tirisztoros félautomata hegesztőberendezésekre szakosította magát, ezek javítását végzi. Természetesen munkakörével kapcsolatosak újítási javaslatai is, melyekkel e nélkülözhetetlen berendezések megbízhatóságára, élettartamának meghosszabbítására törekszik.

A ZU 315—11 félautomata hegesztők garanciális Javítását is ő végzi, és munkája során érdekes dologra jött rá: a hegesztőberendezés a használónál felmondta a szolgálatot, a javítóműhelyben viszont üzemzavar nélkül elviselte a rövid ideig tartó megterhelést. Ezen elgondolkodva, összevetve elméleti és gyakorlati ismereteit, tapasztalatait, megszületett két újítási javaslata, amelyek egy témához kapcsolódnak ugyan, de két különálló berendezés, illetve műszer a megtestesítőjük. Az első egy mérőműszer, mely az MAA sorozatú integrált áramkörök szélső határértékeinek ellenőrzését szolgálja. A mérőműszer az integrált áramkörök helyes megválasztását ellenőrzi, ugyanis ezek münka- pontja bemelegedés által változik.

A másik ötlete egy próbaműszer. Rájött ugyanis, hogy a fogyasztó sokkal nagyobb és változó megterhelésnek teszi ki a berendezést, mint ő a javító- műhelyben. Ez a berendezés az áramlökéseket, tehát a Változó terhelést imitálja (utánozza), és ezzel a javítóműhelyben-is fokozott igénybevételnek teheti ki a hegesztőberendezést. A műszer növeli a javítás hatásfokát, szavatolja annak teljességét és a berendezés üzem- képességét a használónál.

Egy munkaerővel kevesebb

Zborai Imre nyolc éve dolgozik a Tesla konszern vállalat szepsi (Moldava nad Bodvou) üzemében. Az üzemben nemcsak jó szakember, hanem aktív funkcionárius is. A pártalapszervezet

i i i rrrMiww%

Inkább a dolgok térbeli elhelyezése, pl. kábelek új módszerrel való lerakása, vagy pedig valamilyen állapot létrehozása (szárítás, lmpregnálás), valamilyen állapot meghatározása (pl. méréssel), a termelési folyamat szabályzásának formája stb. Ide tartoznak a próba- és ellenőrző folyamatok és a labo. ratóriuml. próbák is.

c) BERENDEZÉSEK (MUNKAESZKÖZÖK)

Berendezéseken értjük a gépeket, műszereket, megmunkáló eszközöket, szerszámokat és előregyártott elemeket. A berendezés küldetésében különbözik a terméktől, mely a gyakorlati használatnál jut érvényre. A berendezést azonban szintén gyártani kell, tehát bizonyos értejemben szintén a termelési folyamat eredménye, tehát termék. E kategória jellemzéséből egy fontos szabályt mondhatunk ki: a találmány tárgyát képező berendezést (statikus állapotban termék) nem lehet jellemezni, meghatározni azzal a folyamattal, amelyet munka közben végez, vagyis mely munkadarabokra és hogyan hat. Nagyon fontos, hogy különbséget tudjunk tenni a definíció szerinti termék és a gyártási módja között, illetve az erre a célra szolgáló berendezés és a szűkebb értelemben vett munkafolyamat és az erre szolgájö berendezés között. Ha a terméket definiáljuk, akkor azt mindig az első helyen említjük, és csak má- soelagos a gyártási formája, ha viszont a munka, vagy termelési folyamatot definiáljuk, riundig az erre a célra szolgáló berendezés előtt említjük. Általában azt lehet mondani, hogy egy találmány definiálásánál különböző kombinációk jöhetnek létre:

1. — termék (a vegyileg gyártott anyagok és gyógyszerek is ide tartoznak), annak gyártási módja és az erre a célra szolgáló berendezés (eszköz);

2. — termék és annak gyártási módja;

3. — ismert termék gyártási, működési módja és az ehhez tartozó berendezés (eszköz)

4. — termék és a gyártásához szükséges

berendezés (eszköz).

d) BEKÖTÉSEK (TÉRBELI ELRENDEZÉS)

Leggyakoribbak a villamos-, hidraulikus

és pneumatikus bekötések. A bekötés bizonyos elemek, műszerek, gépek rendszerezett összekapcsolása. Énnél a kategóriánál csak az elemek összekapcsolását kell feltüntetni, nem pedig az ehhez szükséges konstrukciós változtatásokat. Pl. egy műszer átalakítása — melyet a bekötésben felhasználunk — új bejelentés tárgyát képezheti. Ha az új bekötés szerinti működési elvet is találmány tárgyává akarjuk tenni,jakkor a berendezéseknél feltüntetett elvekhez tartsuk magunkat,

(Folytatjuk)

vezetőségi tagja és a SZISZ-alapszerve- zet elnöke is egyben. „A gépészet kiváló dolgozója“ kitüntetés tulajdonosa. Az újítómozgalomban is a legjobbak közé tartozik az üzemben, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy tavaly ő lett a második legjobb újító. Á fiatal konstruktőr egyik legjelentősebb ötlete az elmúlt évben egy célszerszám megtervezése volt. A huzalformáló célszerszám a T 2-es ködfénylámpák elektródtartó vezetékeit formálja megfelelő a- lakra. Amit eddig három célszerszám három munkahelyen végzett, azt most két munkahelyen el tudják végezni. Egyik nagy előnye az újításnak, hogy bevezetésével megtakarítható egy munkaerő, és az új célszerszám élettartama is meghaladja az eddigiét. Az ötlet évi társadalmi haszna az előzetes számítások szerint nem kevesebb, mint 19 ezer korona.

Becsüljük

mások

munkáját

A

z utóbbi hónapokban többszőr ÍS

voltam Érsekújvárott (NovéZám- ky). Amikor először jártam ott, kellemesen meglepődtem. Már a pályaudvar jó benyomást tett rám: szép éptí- let, kellemes étterem, mindenhol feliratok, tájékoztató táblák. Az utasnak nem' kell nyomozói képességeinek lennie ahhoz, hogy megtalálja a vasút szolgálta- fásait. Ugyanilyen hatást tett rám az egész város. Az új építkezések a pálya« udvar mellett gyűrűként veszik körül í várost, ahol csak a városközpont a régi. Egyszóval, szép, modern város Ér- sekújvár. Mindent megtalálni itt, amí kell. Ahová néz az ember, rend és tisztaság. Meg kell azonban jegyeznem* mindez januárban volt.

Milyen nagy volt hát a meglepetés, amikor márciusban ismét meglátogat, tam rokonaimat. Elolvadt a mindent betakaró hó és a látvány, amely elém tárult, csupán egyetlen szóval jellemezhető: szemétdomb. Az egész várost ellepte a hulladék, szemét, papírok, széttört üvegek. Így hát egy modern város néhány melegebb nap után szemétteleppé vedlett a szememben. Szeméttelep^ pé, amely a lakónegyedek ablaka alatt’ kezdődik, és se vége, se hossza. Ha fúji a szél, az utcákon a járókelők között papírcafatok röpdöstek. Ha valakinek ez túlzásnak tűnik, az érsekújváriak a’ megmondhatói, mert annyi szemetet, a- mennyi a város utcáin és a házai között van, ritkán látni. Mindemellett az lepett meg a legjobban, hogy ezzel a helyzettel senki sem törődött, s láthatóan senkit sem zavar.

Felháborodásom első pillanatában S felelős szervekre gondoltam, amelyeknek kötelessége, hogy a város tisztaságát fenntartsák. Jobban belegondolva éá alaposabban körülnézve megállapítottam, hogy a szeméttartályok a helyükön vannak, leggyakrabban üresen, és ekkor kezdtem rájönni, mi is e helyzet oka.

Először is tudatosítottam, hogy az emberek teljesen közönyösek, nem becsülik mások munkáját. Mert mi mással magyarázható az Ilyen kép: megrongált szeméttartályok, letaposott virágágyások, gondozatlan zöld területek.,,

Kizárt Űolog, hogy valakinek ez S helyzet tetsszék, megfeleljen. Mindenkinek számolnia kell azzal, hogy a szemetet senki sem takarítja el helyette. Egyszerű azonban a szolgáltatásokat szidni, ahogy ez ma divat, de már sokkal nehezebb saját magunknak fegyelmezettnek lenni. Valóban az a helyzet, hogy nem tudjuk becsülni mások munkáját? Elvégre emberek vagyunk, olyan környezetben élünk, amilyet magunknak kialakítunk, s ha következetesen fegyelmezetlenek leszünk, tíz vállalat^ sem lesz képes helyrehozni azt, amit tönkreteszünk. Felvetődik hát a kérdés: Hogyan kijutni az ördögi körből? Nem lenne legjobb „a magunk portáján“ kezdeni, saját házunk előtt elsöpörni a szemetet és utána bírálni a többieket?,

Sz a véleményem, hogy az a megoldás megéri azt, hogy elgondolkozzunk rajta. Még akkor is, ha valaki számára kellemetlen beismerni, hogy ő is hozzájárult a környezet „szépítéséhez“. Erre szükség van, már csak azért Is, mert a' gyereket neveli az iskola, a szülők, de ki nevelje a felnőtteket...?

'Vladimír Kubénkd Bratislava