Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-17 / 16. szám

ÜJ IFJÚSÁG 5 Kereszt iil-kasul Spanyolországon M egtekinteni Spanyolország régi fővárosát nagy élmény, mert egész Toledo védett műemlék. A Tajo folyó jól sike­rült hurokkal szakítja ki a kopár kasztíliai sziklavidékből, itt torló­dik össze , ház, templom, kolostor, bástya, kapu, kórház, palota, ke­resztény, zsidó és arab negyed. Ebben a városkában alakultak azok a fordítói iskolák, amelyek­nek köszönhetjük, hogy a görög filozófusok, orvosok, természettu­dósok — arabok által közvetített — munkái fennmaradtak. A város ékessége a katedrális. A spanyol gótika e remekműve hatalmas tömbként magasodik a domb tete­jén épült Toledo szűk utcái, terei fölé. Szomszédságában található El Greco festőművész háza. Bár a prospektusok így hirdetik, való­jában a nagy művész csak bérelte ezt a házat. A házhoz múzeum” is csatlakozik, ahol végigkövethet­jük El Greco munkásságának fon­tosabb mozzanatait. Nem feledkezhetünk meg a to- ledói pengéről sem. A damaszku­szival vetélkedő fegyverkovács- -művészet évszázadokon át foga­lom volt Európában. — De mitől „toledól“ egy to- ledói penge? — érdeklődöm egy régiségbolt tulajdonosától. ' — Az acélba belekovácsoljuk a díszítő rajzolat szerint tekergő réz-, illetve ezüstszálat — hang­zik a válasz, s Boabdil máris meg­vételre ajánlja az utolsó granadai szultán kardjának másolatát. Il­lendőségből megnézegetem, majd udvariasan távozom, azt remélve, hogy a toledói acélkisipar attól még nem megy tönkre, hogy én nem vásárolok. A város 1561 után fokozatosan kezd veszíteni politikai és gazda­sági erejéből, ekkor ugyanis II. '»»WII 11)11 l»l«l>l! A Prado múzeum fMadrid) Madrid régi negyede mm 'A Királyi Palota Fülöp uralkodó átteszi, az ország székhelyét Madridba. A MAI FŐVÁROS A közel 3,5 milliós Madrid mo­dern, lüktető világváros. Iparának jelentősége hamarosan vetekszik Spanyolország jelenlegi legjelen­tősebb ipari városáéval, Barcelo­náéval. Finommechanikai, repülő­gép- és autóipart találunk itt. E fontos gazdasági szerepe mellett kiemelkedik Madrid kulturális élete. Itt találni a spanyol művé­szet leggazdagabb tárházát, a Pra­do múzeumot, amely a művészet iránt érdeklődő turista szemében fogalom. A legtöbb képet spanyol festő alkotta, de látni itt flamand és olasz festők képeit is. A Pradótól néhány perces ké­nyelmes séta, és a leglátogatot­tabb műemlék a Királyi Palota előtt találjuk magunkat. Helyén egykor mór erődítmény állt, a-, mely az idők folyamán teljesen leégett. A mostani Királyi Palo­tát V. Károly építtette francia stí­lusban. Kétezer-nyolcszáz terme közül vagy ötven a látogatók ren­delkezésére áll, legemlékezete­sebb a 145 főt befogadó ünnepi ebédlőterem, ahol még ma is tar­tanak fogadásokat. Királyi könyv­tára 24 termet foglal el, s ezek egyikében megható kegyelettel őriznek két eredeti Stradívári-he- gedűt. Ma már a palota nem ál­lamfői székhely, csak hivatalos követfogadások alkalmával ját­szik szerepet. DÉL GYÖNGYE ANDALÚZIA Aki nem látta Sevillát, az még nem látott csodát — tartja a köz­mondás. S valóban nem lehet tel­jes a Spanyolországról alkotott képünk, ha nem járunk Andalú­ziában, ha nem keressük fel sa­játos hangulatú városait, mint a- milyen Sevilla, Cordóba, Granada, vagy nem járunk a sokarcú félszi­get e csodálatos délvidékének fe­hérlő falvaiban, városkáiban. A flamenco csak Sevillában az igazi — hirdeti minden sarkon egy plakát. Nem tudok ellenállni a csábításnak, s az élményt soha­sem felejtem el. Szertartással tán­colják; magasba ívelő karok, egyenes testtartás, apró kecses lé­pések ... Miközben szemlélem, nem firtatom, milyen eredetű is a flamenco: spanyol, cigány, arab vagy föníciai? Minden nép adott hozzá valamit, s így lett tökéletes. Kasztanyetta, gitár és ütemes taps kíséri. Többezer éves Cordóba törté­nelme, műemlékei. A város meg­őrizte mór jellegét (keskeny ut­cácskák, parányi terek, sikáto­rok). Különösen szépek a fehér falú, virágokkal díszített erkélyes házacskák belső udvarai, patiói. A patió szimbólum; tikkasztó déli hőségben lakóhelyiséggé válik, ebéd után itt pihennek, családi beszélgetések, vendégfogadások, kertészkedés színhelye. Utám utolsó állomása Granada. Fő látványossága, az Alhambra egyszerűen lenyűgöz. Alhambra arabul annyit jelent: vörös, ami egyben a mór palota színére utal. Mi adja tehát az Alhambra világ­raszóló szépségét? Talán az, hogy építtetői a palotákba mindazt be­leálmodták, amit a gazdag keleti pompában és szépségben csak el lehet képzelni. Akármerre nézünk, a táj, a kertek és az épületek cso­dálatos harmóniájával találjuk magunkat szemben. Mindezt szö­kőkutak, vízesések, többszintes műtavak, tündéri patiók s más gondosan megtervezett alkotások teszik színesebbé. Elmondhatjuk, hogy Alhambra mesevilág, mert egyesül benne mindaz a szép, a- mit a természet és az emberi íz­lés, lelemény, művészi tökély te­remthet. A termek, tornyok farag­ványaiban olyan mérvű fantázia testesül meg, hogy önkénytelenül az Ezeregyéjszaka meséinek vilá­ga jut eszembe. BEFEJEZÉSÜL EGY KIS TÖRTÉNELEM A XIX. században egy sor libe­rális forradalom söpör végig az országban. 1873-ban kikiáltják köztársasággá, egy évvel később már a Bourbonok királya uralja a trónt. Az elkövetkezendő időkben Spanyolország sorra elveszíti gyarmatait. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom hatására a forradalmi erők fokozott mozgása vehető észre itt is, amelyek szó­szólója 1920-ban a Spanyol Kom­munista Párt lett. Ezután követ­kezik Miguel de Rivera katonai diktatúrája, hogy elnyomják a nép ellenállását. Dicstelen hatalmának 1930-ban a király feloszlatással vet véget. Nem sokkal később ma­ga a király is távozásra kénysze­rül, s másodszor lesz köztársaság Spanyolország, de ekkor már a Spanyol Kommunista Párt áll a nemzeti mozgalom élére. Az 1936. évi választások meghozzák a mun­kás- és a demokratikus pártok győzelmét. Az ország baloldali kormányt kap. Ez a kormány sem oldja meg azonban a legfontosabb kérdéseket, s ez le­hetővé teszi a reakció színre lé­pését. A fasiszta Németország és Itália segítségével 1936-ban a ha­zai reakció fegyveres felkelést szervez, amelynek élére Franco tábornok kerül. A világ munkás- osztályai szolidárisak a spanyol néppel. A fasiszták elleni harc­ban segítenek az interbrigádisták, soraikban 3000 cseh és szlovák önkéntes is. BÁNYÁSZ ÉVA Diákolvasóink figyelmébe Lehetőség a módosításra Az SZSZK Oktatási Minisztériumának tájékoztatója Ebben az esztendőben feb­ruár 28-án járt le a határ­idő, ameddig jelentkezni le­hetett a felsőoktatási intéz­ményekbe. A benyújtott je­lentkezések alapján nyilván­való, hogy a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban eb­ben a tanévben is nagy az érdeklődés az egyetemi és a főiskolai tanulmányok iránt Kétszeres a túljelent­kezés. ugyanis a következő tanévben 12 ezer diákot ve­hetnek föl elsőéves hallga­tónak, s több mint huszon- négyezren adták be jelent­kezésüket. A jelentkezés aránya az idén sem megfe­lelő, vannak olyan egyete­mek, ahol ötször annyi a jelentkező, mint amennyit fölvehetnek. A Komensky Egyetem Böl­csészettudományi Karára több mint ötszörös, a bra- tislavai és a kassai (Koái- ce) jogi karra, a Banská Bystrica-í Közgazdasági Fő­iskola Idegenforgalmi Kará­ra, a zvoleni Erdészeti Kar­ra, a Komensky. Egyetem martini Orvosi Karára több mint négyszeres, a nyitrai (Nitrá) Agrártudományi Fő­iskola Üzemgazdasági Kará­ra pedig háromszoros a túl­jelentkezés. Sokkal többen jelentkeznek a Komensky Egyetem bratislavai Orvos- tudományi Karára és Gyógy­szerészeti Karára. A jelentkezők száma le­hetővé teszi, hogy már a felvételik első szakaszában (június 11-től kezdődően) kiválasszák a legrátermet­tebbeket, ezért pótfelvételi­ket ebben a tanévben ^se­hol sem tartanak. Éppen ezért az SZSZK Ok­tatási Minisztériuma úgy döntött: lehetővé teszi a je­lentkezők számára, hogy még egyszer mérlegeljék a helyzetet és a lehetőségei­ket, s ennek alapján módo­síthatják eredeti elképzelé­süket. Utólag változtathat­nak döntésükön, s olyan egyetemre, főiskolára pá­lyázhatnak, ahol viszonylag alacsony a jelentkezők szá­ma. Ilyen a Kassai Műszaki Főiskola Építészmérnöki és Gépészmérnöki Kara, a bra­tislavai Szlovák Műszaki Fő­iskola Építészmérnöki, Gé­pészmérnöki és Villamos­mérnöki Kara, a Komensky Egyetem Matematika-Fizikai Kara, a kassai Safárik Egye­tem Természettudományi Kara. a Zilinai Közlekedési Főiskola Gépészmérnöki és Villamosmérnöki Kara. A módosítást tartalmazó kérvényeket két példányban arra az agyetemre, illetve főiskolára kell küldeni, aho­vá a tanuló eredetileg je­lentkezett, legkésőbb ápri­lis 30-ig. Ez a felsőoktatási intézmény megküldi a be­nyújtott hivatalos okmányo­kat az újonnan megjelölt egyetemre vagy főiskolára. A rendelettel, s az egyete­mi tanulmányokkal kapcso­latos kérdésekről a közép­iskolák igazgatói is tájékoz­tatást nyújtanak. Diákolvasóink figyelmébe

Next

/
Thumbnails
Contents