Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-10 / 15. szám

V

&JTFJÜStiGd

Az amerikai paranoia

a kifejezést — amerikai paranoia — először a

£jL moszkvai olimpia évének tavaszán hallottam. Ottawában éltem, dolgoztam még, s kanadai meghívásra európai körutazása előtt odalátogatott néhány előkészületi mérkőzést játszani az Egyesült Államok vízilabda-válogatottja. Edzője, Monte Nitzkowskt barátom keserűen kommentálva Carter elnök olimpiai bojkottdöntését, mondta: „Az amerikai paranoia teszi lehetővé, hogy ilyen döntés szülessen.“

A tájékoztatás, a hírközlés, az oktatás manipulálására célzott. Arra, hogy ennek a következetes manipulálásnak az eredményeként az átlagamerikaiaban az a rögeszme él, hogy ami a világnak ezen a részén a mi oldalunkon történik, az helytelen, elítélendő, s a tisztességes jenki elsőrendű kötelessége a fellépés minden ellen, ami az úgynevezett kommunista országokból származik — legyen az áru, eszme vagy éppenséggel sportvezetési módszer.

A Kanadában és az Egyesült Államokban hivatalosan eltöltött évek, s közben a számos utazás során hasonló tapasztalatok erősítették meg bennem Monte Nitzkowski érzését.

Ehhez legfeljebb annyi kívánkozik, hogy az átlagember mindazonáltal a legkevésbé hibáztatható. Az átlagember — és nem csak az Egyesült Államokban — általában nem sok fáradságot áldoz azért, hogy személyes ügyeit, érdekeit nem kifejezetten érintő kérdések mélyére hatoljon. Hallgatja, amit a rádió mond, nézi, amit a tévé mutat, olvassa, amit az újság ír.

A sportot illetően sem fest másként a helyzet. A tájékoztatás homlokterében a profi sport eseményei, érdekességei állnak. Ezt kapja — ezt tudja tehát folyamatosan követni, mi más is érdekelné? Az olimpia rendkívüli esemény ugyan, de minden négy évben legfeljebb átm'enetileg és rövid ideig szerepel a hírközlő szervek fontos témái között. Eredete, története, eszmei fontossága kevésbé ismert, az amatőr sport viszonylag szűk köreit érinti csupán. Ez igen jellegzetes és lényeges különbség az európai és az amerikai sportfelfogás között.

Az említett beszélgetés óta négy esztendő telt el. Történelmi mércével, mondhatni, jelentéktelen idő. Közben azonban valami alapvetően változottmost nem Moszkva, hanem Los Angeles készül az olimpiai játékok megrendezésére.

Ettől, persze, az amerikai paranoia ma is létezik, hát megnyilvánulásaival időről időre lapunk is foglalkozott.

A hírközlés ellenben, a tömegtájékoztatás most — érthetően — szárnyára vette az olimpiát. Érdeklődést kelt, az átlagember egyre többet érezhet az ötkarikás mozgalom lényegéből. Hogy ebben üzleti meggondolás is felfedezhető? Természetesen, de mindamellett a lényeg az, hogy a közvélemény formálásában kedvező hatás is érvényesüljön. Az amerikai paranoia előítéleteinek küzdeniük kell az olimpiai gondolatokkal, eszmével. Ez nem pusztán logikai, elméleti következtetés, hanem maguk az amerikaiak igazolják.

Az olvasó nemcsak olvas — ír is. A napokban a LETTERS — Levelek — rovatban egy bizonyos Marba Hazzard (Whittier) a következőket írta a Los Angeles Ttmes-ben:

„Az átlagos amerikai agyába beégették, hogy kommunistaellenes legyen. S amikor ezt a szót hallja, paranoia keríti hatalmába. Vízióiban nincs hajlan megkülönböztetésre: minden rossz, gonosz, ami a kommunizmus világában van, s hajthatatlannak kell lenni a kommunistaellenes elkötelezettségben ... Fiatal katonáink Vietnamban döbbentek rá először, hogy akik ellen harcoltak, éppen olyan emberek, mint mi magunk, akik azonban történetesen egy más eszmében hisznek, s meggyőződésük, ez segíti őket a múltnál reménytelibb jövőbe. Ez az eszme olyan erős bennük, hogy arra is kénytelenek voltunk rájönni — az ellenük viselt háború megnyerhetetlen.... Túlnyomó többségünk könnyen hisz vezetőinknek. A most élőknek még sohasem kellett ugyanis hazánk földjén háborúzniok, nem ismerjük az ilyesfajta megpróbáltatásokat, szenvedést, nem ismerjük a nincstelenséget és az éhínséget. Ezért vagyunk képtelenek megérteni másokat — méginkább tisztelni , s ezért olyan könnyű bennünket félrevezetni."

Különös módon a lapnak ugyanebben a számában — csak a sportrovat hasábjain — Scott Ostler, a nagy tekintélyű újság egyik vezető munkatársa szintén a paranoia körül futtatta a gondolatait.

„Mi gyanakvók, sőt, ellenségesek vagyunk a szovjet és a szocialista országok sportjával, sportrendszereikkel szemben. így alakult ki bennünk az érzés, mert soha más beállításban nem olvashattunk vagy hallhattunk róluk... Pedig sokkal igazabb lenne úgy vélni, hogy versenyzőik éppen úgy, olyan rajongással szeretik a sportot, mini a mi fiataljaink, s hogy éppen olyan tiszteletre méltó igyekezettel készülnek az olimpia nagy versenyeire, mtnt mi. Mi még sportolóinkat ts úgy neveljük. hogy ellenséget lássanak ellenfeleikben, s hogy hazafias kötelességnek tartsák a győzelmet az „ellenség“ felett, ahelyett, hogy a nemes ellenfélben egyúttal barátokat keresnénk ...

Nitkowski, Ostler, Hazzard... Gyarapodik a számuk erejük. A közelgő olimpia áramlatai hatásos tisztulást idéznek elő a fejekben és az ötkarikához méltó érzéseket keltenek a szivekben. Los Angeles nagy napjai majd, július 28-től augusztus 12-ig, közvetlen hatásukkal bizonyára még csak tovább erősítik ezt a folyamatot.

De a paranoia is, persze — főként, ha a hivatalos kormányszervek, s mindenekelőtt a külügyminisztérium intézkedéseit vesszük figyelembe — szívósan tartja magát.

Bjh

A szellemi frisseség a testi frisseség függvénye

A tömegsportok szükségességéről me mér anélkül beszélhetünk, bogy azzal kétségbe vonnánk a versenyszerűen űzött sportok fontosságát. Nem vitás, hogy egy-egy nemzetközi versenyen, netán világbajnokságon vagy olimpián szerzett érem fénye milliók szívét melengeti, a tömegsportok eredményei azonban sohasem születnek pazar külsőségek között, bár hasznuk felbecsülhetetlen. Erről a kérdésről beszélgettünk a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Komáromi (Komárno) járási Bizottságának elnökével, jozef H o m o 1 a mérnökkel, aki felvázolta azokat a lehetőségeket és formákat, amelyek a tömegsportok kibontakozását szolgálják.

— A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Komáromi járási Bizottsága az alapozó testneveléssel foglalkozó 35 szakosztály, valamint a turlstaszakosztályok által mozgósítja a járás fiataljait és felnőtt lakosságát sportolásra. E szakosztályokban együttvéve két-háromezer fiatal és felnőtt sportol többé-kevésbé rendszeresen. A teljesftménysportokon kívül tömegeket vonz a kisfutball, az asztalitenisz, a sakk, a kocogás, a röplabda stb. Különféle üzemek közötti versenyeket Is rendeznek, amelyek az Idősebb korosztálynak kínálnak sportolási lehetőséget, de úgyszólván mindenki számára adva vannak a sportolás legkülönfélébb formái. Míg a legkisebbek a rátermettségi jelvényszerző versenyeken ölthetnek sportmezt, a valamivel nagyobbak mér e jelvény bronz-, ezüst- és aranyfokozatáért vetélkedhetnek.

— Az a mondás, hogy a sportolást nem lehet eléggé korán elkezdeni, nem csupán a versenyszerűen sportoló fiatalokra érvényes. Hogyan nyilvánul meg ez a felfogás az önök munkájában?

— Az egészséges önbizalmat és kondíciót kölcsönző sportra korra és beosztásra való tekintet nélkül szüksége van

mindenkinek, mert fegyelmezettségre, küzdeni akarásra és kitartásra nevel. Az ókori görögöktől egészen napjainkig ezredévek tapasztalatai állnak' rendelkezésünkre azt bizonyítandó, hogy a sport egész sor kedvező tulajdonságot képes az emberben kifejleszteni. A tanulóknál és a szellemi munkát végzőknél elengedhetetlenül .fontos az egészséges testmozgás, az ésszerű sportolás, hiszen rég tudjuk már, hogy a szellemi frlsseség a testi frisseség függvénye. En- • nek tudatában rendezünk számos olyan versenyt, amely nem kizárólag versenysp.ortolokat vonz. Ide sorolhatók a legkülönfélébb üzemek közti sportvetélkedők, a jnb elnökének vagy valamelyik nemzeti bizottságnak a kupéjáért kiirt versenyek, a Hurbanovo — Komárom (Komárno) közti gyalogtúra a februári győzelem tiszteletére, a Barátság Szalagjáért kiirt utcai futóverseny csakúgy, mint a Komárom — : Komárno közti nemzetközi felszabadulási futóverseny és más hasonló, tömegeket mozgósító sportrendezvények; például összemérik erejüket röplabdában, birkózásban, asztaliteniszben, atlétikában, turisztikában. Hasonló megfontolásból szervez a jnb Iskolaügyi szakosztálya, az állami biztosító, a já- v rést Ifjúság! és plonírbáz számos más Intézménnyel és vállalattal karöltve úszótanfolyamot az ötödikes a-laplskolások- nak.

— Aligha tévedek, ha úgy vélem, hogy hazánkban a nemzetközi viszonylatban is kivételesnek számító spartekiád- mozgalom hamarosan újra nekilendül, hogy hirdesse a szépség, az erő és ügyesség diadalát.

— Valóban, az Ifjúság tömegeinek sporttevékenysége jelenleg az 1985. évi spartakiádra való felkészülésben nyilvánul meg a legmarkánsabban. A spartakiádbtzottság két alapgyakorlat kidolgozását szorgalmazza, hogy a terveknek megfelelően megkezdhessék a gyakorlatok betanulását, hogy aztán 1985 májusában sor kerülhessen a tömeggyakorlatók járási bemutatójára, és az egyes sportágakban is külön járást bemutatók lesznek majd. E fellépések legjobbjai aztán Prágában az országos seregszemlén képviselhetik járásunkat. •

— Hogyan viszonyul az ifjúság a tömegsportokhoz, és mennyire támogatják az egyes vállalatok?

— A fiatalok, tapasztalataink szerint, gyakran rosszul használják ki szabadidejüket, túlzottan sokat tartózkodnak a szórakozóhelyeken és nem sokat adnak saját épülésükre. A kérdés második felére válaszolva meg kell említenünk a Komáromi |árásl Nemzeti Bizottság Iskolaügvt osztályát, amely ingyen kölcsönzi számunkra az összes tornatermet, de példaként említhető néhány vállalat és szövetkezet Is, amelyek nem kis anyagi ráfordítással segítik járásunk tömegsportját. Ezek közül is hadd említsek meg néhányat: Ilyen a komáromi hajógyár, az őgyallai sörgyár, a Csehszlovák Duna-hajőzási Vállalat, a naszvadi (Nesvady), a perbetel (Pribeta) és a hurbanovól szövetkezet. Viszont azt. sem szabad elhallgatnunk, hogy számottevő tartalékok rejtenek még a Komáromi Járási Építóvállaiatnál, a Jednota, a CSAD és más vállalatoknál, holott sok embert foglalkoztatnak, s közöttük szép számban találni fiatalt.

— Épültek-e az utóbbi időben olyan létesítmények, amelyek előcsegítik a sportot, egyben az önök munkáját?

— Az utóbbi ötéves tervidőszakban állami- és pártszerveink megértése és támogatása eredményeképpen új műjégpálya létesült Komáromban és Hurbanovóban, Paton (Patin- ce). pedig teniszpálya. Elkészült továbbá a komáromi fedett uszoda is, de további sportlétesítmények szerepelnek tervünkben, így Komáromban készül egy egészségügyi sport- komplexum, s a lakótelepek környékén létesülnek az annyira szükséges gyermekjátszóterek.

— Az SZLKP Járás)' Bizottságának 1983 novemberében megtartott ülése megvitatta járásunk tömegsportja továbbfejlesztésének lehetőségeit. De már korábban, az október 6-1 ülésen

'is elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében,a párt- alapszervezetek elnökei feladatul kapták, hogy felmérjék a járásunk tömegsportja Iránti reális igényeket, és javaslatokat dolgozzanak ki azok kielégítésére.

CŰTH JÄNOS

Gyökeres György felvétele

GAZDAG SZLOVÁKIAI LÖVERSENYNAPTÁR 1984- BEN

Ojdmságok a Mslavai lOvwnpiifáfi

A lovassportok legnépszerűbb ága az ügető- és lóverseny. Ezt egyöntetűen bizonyítják a rendezvények látogatottságáról nyilvánosságra hozott statisztikai kimutatások. Szlovákiában 1983-ban összesen 29 lőversenynapot rendeztek (ebből 22 volt Bratislavában), a 203 versenyben 1765 ló indult, és csak Szlovákia fővárosában 116 400 ember tekintette meg a derék négylábúak és lovasaik küzdelmeit.

Túlzás nélkül állítható, hogy ma Bratislava a szlovákiai lóversenysport központja. Igaz, máshol is foglalkoznak lótenyésztéssel, versenylovak képzésével, de a rendezvények többségére mégis Bratislavában kerül sor. Főleg azért, mert itt van a legmegfelelőbb versenypálya, de azért is, mert Itt érdeklődnek leginkább ez iránt a sport iránt, egyszóval Bratislavában vannak a legjobb feltételek. Így hát érthető is Pavol Zikav- skü mérnöknek, a helyi 16- versenypálya igazgatójának az elégedettsége; nem hiába fáradozott éveken át e sportág fellendítésén.

— A lóversenypálya mint öngazdálkodó vállalat megalakulásának tizedik évfordulójátünnepeljük az idén. Evek óta igyekszünk minden eszközzel tökéletesíteni a pályát, szépíteni a környezetet és javítani a látogatók ellátását. Hogy ez a törekvésünk nem maradt eredmények nélkül, bizonyítja az is, hogy a lóversenyeknek évről évre több aktív résztvevője van. Egyetlenegy problémával nem sikerült eddig megbirkóznunk: ellátni a pályát minden igényt kielégítő öntözőberendezéssel, de reméljük, a közeljövőben ezt a feladatot is megoldjuk.

—• Az új idényben, amely április 8-án kezdődött, számos újdonsággal várjuk a bratislavai lóversenyek résztvevőit, nézőit. Lényegesen jobb műszaki feltételek között folynak majd a versenyek, mint eddig. Az ügetök rajtját ezentúl csakis a bevált autóindítással kívánjuk megvalósítani. A lovak fiziológiai tesztelésen, röntgenvizsgálaton (sérülés esetén) és doppingellenőrzésen esnek át, s mindez nem csekély anyagi befektetéssel jár. A befutók, a sorrendek értékelését, kimutatását, számítógéppel végezzük majd. Mindez megkönnyíti a szervezők dolgát, ugyanakkor elősegíti a küzdelmek sportszerűbb lebonyolítását.

Az 1984-es idényben Szlovákiában összesen 28 lőversenynapot rendeznek, ebből

22 lesz Bratislavában. A maradék hatra más-más helyen kerül sort június 3-án So- tnorján (Samorín), június 17-én NovJ Tekovban, július 1-én Zilinában, augusztus 5-én Surányban (Surany), augusztus 12-én Senicában és augusztus 26-án pedig Topolöiankyban. Az idény a bratilsaval november 4-i lóversenynappal zárul. Csak Bratislavában 1850 ló rajtjára és legalább 120 000 nézőre számítanak a rendezők. Hogy a közönség jobban érezze magát a petrZal- kai lóversenypályán, több újdonsággal várják. Többek között megnyílt egy új csárda; ar Arany patkó, amelyben egyszerre 80 személyt szolgálhatnak ki. Továbbá 7 új büffé is várja a látogatókat. A rendezők fő gondja, hogy mindig legyen elegendő frissítő, többféle sör stb.

— Természetesen ez nem minden. A jövőben további céljaink vannak. Bővíteni szeretnénk az istállók befogadóképességét, a mostaniak már kicsinek bizonyulnak. A célban fotocellával állapítjuk majd meg a pontos sorrendet, és minél előbb elektronikus időmérőt szeretnénk használni. A jövő évtől kezdve már nagyobb parkolóhely áll az autósok

rendelkezésére, amelyet a nemzeti bizottsággal karöltve Z-akcióban építünk fel. Elkészült már az új, fedett nézőtér tervrajza, de az építkezés megkezdésének időpontja még nincs kijelölve. Az akadályversenyeken már a közeljövőben rajtbokszokból akarjuk indítani a résztvevőket, ezzel megoldódna a mindmáig tartó, már a rajtnál szerzett előnyök, illetve hátrányok kérdése. S hogy az edzéseken se történhessen összeütközés, kerítés választja majd el a pálya ügető- és akadályrészét,

Hosszú huzavona után végre Prága és Bratislava közöá nevezőre jutott, és egyeztetett lőversenynaptárt adtak ki, így az idén végre elkerülik, hogy a jelentősebb lóversenyek időpontjai egybeessenek. A bratislavai lóversenyidény kicsúcsoso- dása 1984-ben is a június 9—10-én megrendezendő nemzetközi verseny lesz, amelyen várhatóan a hazaiakon kívül magyar, lengyel. romániai, jugoszláv, szovjet és osztrák versenyzők is rajtolnak.

Mindent egybevetve a lóversenyek ismét jó szórakozást ígérnek.

K. G.

eawmmmm