Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1984-04-10 / 15. szám

■■■ WmmKmmSm ^ssss^m^ ;%Sv>XXX\W\WX<W^N”^^R Ä»«iSSi A vezérlőterem jainkban is élvezzük, és a jövőben is támogatjuk a fiatalok ilyen irá­nyú kezdeményezéseit. A kezdőknek, a tapasztalatlanoknak messzemenőkig segíteni akarunk, ezért újítási ta­nácsadó irodát nyitunk még ebben az évben. Itt a jogi normák megismerte­tésén kívül gyakorlati útmutatásokat is nyújtunk és itt készítjük el a terv­rajzokat. LELTÁRKÉSZÍTÉS A MEMÓRIÁBÓL Karpáty Máriával, a SZISZ üzemi csűcsbizottságának titkárával vallató- ra fogtuk a számítógépes adatrögzí­tőt, hogy a már sokat emlegetett fiatalokról néhány mennyiségi mu­tató révén is képet alkossunk. — A vállalatnál pillanatnyilag 70l3 harminc évnél fiatalabb szakmunkás dolgozik, ebből 245 a SZISZ-tag. A taglétszám gyarapítása a jövő első­rendű feladatai közé tartozik, főleg a kezdő szakmunkásoknak a bevoná­sáról van szó. Hat alapszervezetbe tömörül a tagság. A legnépesebbet, a villamossági karbantartók alapszer­vezetét az a Poroknovec János mér­nök vezeti, akivel a gyárat szemlél­ted. A párttagok, illetve tagjelöltek száma 52. A párttagjelölteket csúcs­bizottságunk javasolja és a jelöltség alatt kezességét is ő vállal értük. — Ami az aktivitásunkat illeti, csu­pán néhány adat: tavaly 155 tonna vasat, 1,6 tonna színesfémet és 300 kg hulladékpapírt írhattunk a SZISZ számlájára, ennyit gyűjtöttek a fiata­lok. A helyi szövetkezetben társa­dalmi munkában ledolgoztunk 1010, a környezetvédelemben 1100, a válla­lati pionírtábor építésében pedig 120 órát. Ötvennégy tagunk önkéntes vér­adó. Minden alapszervezetnek együtt­működési szerződése van a Nagyka- posi (Vef. KapuSany) Alapiskola pio­nírcsapatával. Kölcsönösen látogatjuk egymást, segítjük és gazdagítjuk a pionírrajok szervezeti életét. Tavaly három Zenit versenyt szerveztünk: az esztergályosok, az ívhegesztők és a laboránsok szakmai versenyét. Mivel továbbra sem vonjuk ki magunkat a tudományos-műszaki fejlesztésből, e téren is nagyobb lendülettel akarunk dolgozni. Tartalékaink kiaknázására törekszik majd az Ifjúsági Fényszó­ró. El kell érnünk, hogy az alap­szervezetek fényszórósaí küldetésü­ket ne csak formálisan töltsék be, hanem kézzelfogható eredményeket mutassanak fel. PQLGÄRI LÁSZLÓ A szerző felvételei Anton Adam munka közben Ács a darun T avaly decemberben át­adták Bratislava har­madik hídját, azaz annak egy részét. A mun­kálatok azóta is gyors ütem­ben folynak az építkezésén. Ottjártamkor éppen egy ha­talmas darut helyeztek át újabb szakaszra. Kezelőjével beszélgettem. — Kérlek, mutatkozz be! — Gódány József vagyok, huszonnégy éves, nőtlen. Bódafáról (Povoda) szárma­zom. Itt lakom az építkezés munkásszállóján, csak szer­dán és a hétvégeken járok haza. — Hogyan kerültél erre az építkezésre? — A Doprastavnál vagyok 1947-től. Az ácsszakmát is itt tanultam ki. Az építke­zésen kezdettől fogva részt veszek.t — Érdekes a munkád? — Igen, bár azért attól is függ, mit csinál az ember. Nagyon jó látni, ahogy nő a híd, alakul az egész a ke­zünk alatt. — Kitanult ács vagy, én mégis leggyakrabban a da­run szoktalak látni. — Ácsnak tanultam ki, s ácsként is kezdtem dolgoz­ni. De az előző darukezelő külföldre ment dolgozni, és megüresedett a helye. A vállalat vezetői megkértek, próbáljam meg. Csábított á magasság, elvégeztem a tanfolyamot, és már majd­nem egy éve a darun va­gyok. — Hányán vagytok daru­kezelők? — Ketten, de gyakorlati­lag csak én egyedül vagyok ott fenn, mert a társam fél. — És te nem félsz? — Kezdetben furcsa volt, de hamar megszoktam. — Mennyi ideig vagy ott fenn? — Egész nap, csak enni jövök le. — Nem unatkozol egye­dül? — Néha igen, de hát ha valaki ott lenne velem é^ beszélgetnénk, nem tudnék figyelni a munkámra. — Nehéz a munkád? — Nem nehéz, de óriási a felelősség. — Mi a véleményed erről az építkezésről? — Nagyon kellett már ez a híd, hiszen Petíalka ha­talmassá nőtt az utóbbi években. A városi közleke­désnek ez az egy átadott sáv és a vasút is nagy se­gítség, hát még ha teljesen elkészül! — Mikor lesz az? — 1985 végére kell el­készülnünk a híddal. — ÉS meglesz? — Biztosan. Ha másho­gyan nem, hát majd túl­órákkal behozzuk a lemara­dást. — Eszedbe jut hirtelen valamilyen izgalmas ese­mény, amely az építkezésen történt? — Katonákkal dolgoztunk, és a másfél tonnás acél tartószerkezeteket szedtük szét. Az egyik darabot rá­akasztották a darura. Fel­emeltem, mire a daru két hátsó „lába“ kijött a sín­ből. Húzott a teher, így megbillent a daru, de sze­rencsére nem borult fel. Si­került lekerülnöm épségben, de időbe telt, míg szóhoz jutottam. Mindenesetre sze­rencsém volt. — Szeretsz itt dolgozni, nem bántad meg, hogy da­rus lettél? Érdekel az építkezés, az új technika meg minden, szeretek dolgozni. Nagyon jó a társaság és sokan va­gyunk itt, akik beszélünk magyarul Is. A darut hamar megszoktam, és nagyon megtetszett. Változatos mun­ka, de ott fenn nagyon fon­tos, hogy az embernek jó idegei legyenek, és odafi­gyeljen. Pihenésképpen pe- dg itt lenn a hídon ácsmun­kát végzek. Az a fű, hogy az ember szeresse, amit csinál, és jól érezze magát a munkahelyén. Én nem pa­naszkodhatok. TAKÁCS ÉVA, (tj IFJÜSfiGS ü / / f» m 1 ■ ■ Az erőmű fiataljai DuSan Palkó, a SZISZ üzemi csúcs­bizottságának elnöke K ét hatalmas kémény mered az égnek, és szelíden, méltóság- teljesen pöfékelve felkiáltójel­ként illeszkedik a tájba. Alattuk hosszan, elnyúló, sokablakos épület­tömb. Az országút felől érkezve, el­ső látásra .talán még az iparágak avatott ismerője sem sejtené, milyen üzembe, gyárba vezetnek léptei. — Ez Vaján — mutatja karjával az irányt egy éppen munkába siető pirospozsgás férfi. Ha az ott Vaján (Vojany), ak­kor már nem nehéz kitalálni, hogy ez meg a hőerőmű, amely fogalom, hiszen nagy szerepet játszik az or­szág villamos, energiával való ellá­tásában. Diákéveim alatt már jártam itt egyszer, de azóta a felismerhetet- lenségig megváltozott az erőmű: szin­te óriássá fejlődött a bővítés, fejlesz­tés, korszerűsítés révén. Az annak idején 660 MW-os teljesítménnyel üzemelő .erőmű látta el többek között a Kelet-szlovákiai Vasműt energiával — sorolom magamban az adatokat. KIBERNETIKA ERÖMÜVI KÖNTÖSBEN Amikor azt mondták, hogy Dusán Palkó mérnököt, a SZISZ üzemi csúcsbizottságának elnökét a számí­tóközpontban keressem, ugyancsak meglepődtem, vajon mire alkalmazzák itt a technika sokat emlegetett vív­mányát. Nem csak a számítástechni­ka túlzásba vitt, de kis gyakorlat^ haszonnal járó alkalmazásáról van-'é sző? — fogalmazódott meg bennem a kérdés. A számítógépek háza tá­ján éppen festettek, takarítottak, de azért találtunk egy nyugodt zugot, ahol az elnökkel beszélgethettünk. Előbb a számítóközpont létjogosultsá­gát és küdetését elemeztük. — Vállalatunk rég kinőtt a gyerek­cipőből, és az általad említett adat már a múlté. Jelenleg kétszeres tel­jesítménnyel üzemelünk, hiszen tizen­két darab, egyenként 110 MW-os blokkunk van. Természetesen nem­csak az erőmű teljesítménye lett na­gyobb, hanem a dolgozók száma is. Jelenleg kétezer enjber dolgozik ná­lunk. Gondolom, nem kell különöseb­ben hangsúlyoznom, micsoda hatal­mas nyilvántartást, könyvelést kell itt vezetni a dolgozókról, a ‘ forgó- és állóeszközökről, készletekről és' egyebekről, de azt hiszem, példákkal szemléltetve jobban megérthető a számítástechnika itteni alkalmazásá­nak időszerűsége és létjogosultsága. — ' számítógépek harmadik ge­nerációjába tartozó EC 1040 géppel, mondhatom, tökéletesen feltérképez­zük a gyárat. A személyi adatoktól a bérig szinte pillanatok alatt részle­tes információkat nyerhetünk minden munkásról. Óriási a jelentősége a raktárkészletekről és állóeszközökről vezetett számítógépes nyilvántartás­nak, ami nagyban segít a hiányzó készletek feltöltésében és az elfek­vő készletek kiaknázásában, esetleg további értékesítésében. A hatalmas géppark karbantartási ütemtervét is a számítógép állítja össze. A termelé­si értekezletekre is aktuális anyago­kat szolgáltat, ugyanis részletes és pontos áttekintést és nyilvántartást vezet a feladatok, tervek teljesítésé­ről, határidejéről. Külön örömmel tölt el engem és a SZISZ üzemi csúcsbizottságának többi tagját, hogy a mi munkánkat is segíti a számító­gép. A nagykaposi (Vei. Kapusany) szaktanintézetből szép számban jön­nek hozzánk a végzősök, s bizony az­előtt elkallódtak, ha elfelejtettek át­jelentkezni a hőerőmű SZISZ-szerve- zetébe. Most érkezésükkor a személy­zeti osztállyal együttműködve betáp­láljuk a számítógépbe az illető ada­tait, s így már is pontos nyilvántar­tási hálóba kerül. A tagdíj pontos fizetésén kívül azt is megtudhatjuk bármikor, melyik részlegesen hányán vannak, kit lehet még beszervezni, vagy kinek esedékes a távozása. A stastisztikai kimutatások is pár per­cen belül elkészülnek. Az ifjúsági munkabrigádok kötelezettségvállalá­sait, azok teljesítését is figyelemmel kísérjük a számítógép segítségével. De még sok ágazatban, sok ember­nek vagyunk a hasznára, és a 32 ta­gú kollektívánkat a gyárban minde­nütt megbecsüléssel emlegetik. E lel­kiismeretes, szorgos munka pedig elsősorban az Albert Margit vezette aranyjelvényes szocialista munkabri­gád érdeme. TÍZ KÖZÜL A LEGJOBB Bár nagy vonásokban tájékoztatott ' csak az ifjúsági munkakollektívákról bevezetőjében az elnök, mégis a hő­erőmű fiataljaira tereltem a témát, sőt látni is akartam őket munka közben, és elbeszélgetni velük. Egy hatalmas szerelőcsarnokban felállított böhöm háromfázisú trafó mellett fogadott Vladislav Bednár, az élcsapat vezetője. Azért írom, hogy élcsapat, mert a tíz Ifjúsági kollek­tíva közül ők a legjobbak. Eddigi ténykedésükről, eredményeikről egy vaskos krónika hasábjairól is meg­győződhetek. Ezelőtt tíz évvel alakult a 11 tagú csoport, amely az évek so­rán közösséggé edződött. A legfris­sebb bejegyzések önmagukért beszél­nek: a SZISZ kerületi bizottságától és a SZIS7 SZKB-tól köszönőlevelet, el­ismerő oklevelet kaptak „A hatékony­ság és minőség ifjúsági számlája a hetedik ötéves tervidőszakban“ elne­vezésű mozgalomban szerzett érde­meikért. — Kollektívánk sikereinek titka a közösségi szellem helyes értelmezé­se, az önzetlenség, a kölcsönös se­gítségnyújtás, az egymás iránti tisz­telet és szeretet. „Egy mindenkiért, mindenki egyért“ elvet valljuk, és a gyakorlatban is ehhez tartjuk ma­gunkat. Ha a helyzet megkívánja, szombat-vasárnap is dolgozunk a ma­gasfeszültségű berendezések karban­tartásán, javításán. Ilyenkor kisebb a hálózati fogyasztás, és egyes beren­dezéseket kiiktathatunk. A tavalyi májusi tűzvészkor több ezer korona értékű kár keletkezett a berendezé­seinken. Főleg a mi kollektívánk, vasár- és ünnepnapot nem ismerve, végezte a helyreállítási munkálato­kat, úgyhogy rövid időn belül he­lyettesítették a leégett transzformá­tort, helyreállították az üzemelést. Nemcsak az üzemben dolgozunk tervszerűen. Rajvezetőkként többen is foglalkoznak közülünk a Nagyka­posi Alapiskola pionírjaival, de ha kell, a vajáni Jövő Efsz-be is elláto­gatunk. Derekasan helytállunk az újí­tómozgalomban, itt is megmutatkozik kollegialitásunk. Közösen nyújtjuk be a javaslatokat, jóllehet azok szerzője sok esetben Anton Adam. Ő a kol­lektíva legjobb újítója, és az előre­jelzések szerint, az energetikusok napján ágazati kitüntetést kap több­éves újító munkásságáért. KÖRSÉTA A FEJLŐDÉSSEL Poroknovec Jánossal, a villamossá­gi karbantartók szakelőadójával in­dultunk üzemi körsétára. Miközben megszemléljük a kazánt, a turbinát, a generáfor blokkjait, közelebbről is megismertetett az itteni helyzettel, a tervekkel, a műszaki fejlesztés ed­digi eredményeivel. — Ez itt a fiatalabb, modernebb részlegünk, az EVŐ 2-es, amely már nem antracitporral üzemel, mint az első hat blokk, hanem mazuttal vagy földgázzal, tehát kazánja kétéltű. Ez a részjeg a „Béke“ eneregetlkai rend­szernek termel áramot, így a szocia­lista országok villamos hálózatának egyik fontos láncszeme. Blokkjaink természetesen állandó felújításon mennek át, és ezzel nemcsak a gene­ráljavításokra gondolok, hanem az innovációra is. Egyik ilyen fejlesz­tésünk az lesz, hogy az EVŐ 1-es' üzemrészleg hűtőkondenzátoraiból tá­vozó meleg vizet felfogjuk, ts egy távfűtési rendszer fűtőközegeként hasznosítjuk. Eddig ezt a vizet a fo­lyóba engedtük. A közeli városok me­legvízfűtése csekély beruházással megoldódik ezáltal. Szép eredménye­ket értünk el a számítógépes karban­tartásban is. Sokkal kevesebb lett az üzemzavar és a termeléskiesés azál­tal, hogy a kazán hőkicserélő csövein mért falvastagságok, anyagfolyások, kopások adatait a számítógép össze­hasonlítja az előírt paraméterekkel, és „megmondja“, melyik csöveket kell sürgősen kicserélni. — Az újító- és ésszerűsítő mozga­lomnak az anyagi hasznát már nap­\

Next

/
Thumbnails
Contents