Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-01-10 / 2. szám
'I I KOMMENTÁLUNK Fontos tanácskozások előtt A kommunista párt vezető szerepének gyakorlati megvalósítása nőikül lehetetlen lenne elérni szocialista céljainkat. Ezért a pártépítés egyik legfontosabb elve. hogy a munkahelyeken: az iparban, a mezőgazdaságban, az építészetben, a közlekedésben, a kereskedelemben, a kultúra és az oktatás' intézményeiben alapszervezeteket létesít, hogy ezek működési területükön a párt politikai irányvonalát érvényesítsék. A meggyőzés eszközeivel dolgoznak az alapszervezetek annak érdekében, hogy a párt programját minden dolgozó a sajátjának tekintse. Az elkövetkező néhány héten ezt a tényt majd annál is inkább érezni fogjuk, hogy minden alapszervezet megtárgyalja 1984. évi feladatait, miközben saját feltételeit szem előtt tartva alkalmazza majd a CSKP nemrég megtartott 9, ülésének határozatait. Zárszavában ezen az ülésen Husák elvtárs így határozta meg a feladatot: ..Minden párttagnak és tagjelöltnek munkájában és a mindennapi életben a szocializmus, a kommunizmus, a marxízmus-leninizmus eszméi valódi harcosaként, a XVI. pártkongresszus határozatai és a párthatározatok végrehajtásáért küzdő emberként kell fellépnie és eljárnia.“ Az 1984. év feladatai bizonyára egy szervezetben sem lesznek könnyűek, de a XVI. kongresszus óta eltelt esztendő eredményei Jó alapul szolgálnak majd a további előrelépéshez. A termelőüzemekben így előtérbe kerül a jobb szervezés és irányítás, valamint a vezetők felelősségteljesebb hozzáállásának kérdése. Ugyancsak van mit javítani a munkafegyelem terén is, hogy a munkaidő minden perce hasznosítva legyen. A pártélet demokratizmusa magával hozza az egészséges kritikai légkör kialakítását. Az ilyen légkörben a tagság jobban érzi felelősségét az eredményekért, valamint azt, hogy minden tag aktivitásának van gyakorlati értelme. A pártszervezetek vezetőségei egyébként röviddel taggyűléseik után nyilvános gyűléseken számolnak be határozataikról, elképzeléseikről. Várható az is, hogy az alapszervezetek nagy figyelmet szentelnek majd a káderutánpótlás és ezzel kapcsolatban a fiatal szakemberek érvényesülése kérdéseinek is. A CSKP Központi Bizottsága már többször bírálta, hogy sok helyen a fiatalok vezetői posztra állítása nem tervszerű, és céltudatos. Ez pedig ma, amikor annyira fontossá vált a tudomány és á legújabb műszaki ismeretek bevezetése, valóban káros az egész társadalom szempontjából. Tartalékaink vannak a párttaggá való nevelésben is, különösen a fiatal munkások között. Sokan a párttaggá nevelést a fiata'- lok körében nem tartják elég körültekintőnek. Ebben a pontban a felelősség egy része a SZISZ-szervezetekre hárul, mert következetesebben kell. hogy betöltsék ajánlói küldetésüket. Nem kétséges, hogy az ifjúsággal való foglalkozás sokrétű problémaköre minden szervezetben felmerül majd. Továbbra is pártmegbízatásokat kapnak a fiatal 'kommunisták, hogy a SZISZ-bera dolgozzanak. Általuk teljesíti majd a pártszervezet a kitűzött feladatokat, de ugyanakkor ők lesznek azok, akik a politikai döntések előkészítésekor tolmácsolják a fiatalok véleményét és igényeit. A korszerűsítés igényével lépnek majd fel bizonyára a szervezetek az agitációs és propagandamunka fejlesztésében is. Ez a kérdés gyakorlatilag érinti az ifjúsági szövetség szervezeteit is, mivel a politikai képzés a SZISZ-ben a propagandisták kiválasztásával és felkészítésével a legtöbb helyen a pártalapszervezetek révén folyik. STRASSER GYÖRGY Hetvenegy éve született Gustáv Husák, Csehszlovákia Kemmunisfa Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, akinek egész élete összefonódott népünk és pártunk harcával a szebb holnapért, függetlenségünk kivívásáért és a szocializmus felépítéséért. A szociális viszonyok, a környezet és a marxista-leninista irodalom tanulmányozása alakította ki politikai szemléletét, emberi magatartását. Már ifjú korában bekapcsolódott a haladó mozgalomba, 16 éves korában belépett a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1933-ban mint a bratislavai Komensk? Egyetem Jogtudományi Karának hallgatója Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja lett, és főleg az ifjúság körében, valamint a haladó sajtóban munkálkodott. Vonzalma az ifjú nemzedék iránt mindmáig megmaradt. Mindennapi elfoglaltsága mellett ma is talál időt és lehetőséget arra, hogy a fiatalok és a Szocialista Ifjúsági Szövetség ügyeivel foglalkozzék. Alább a Szocialista Ifjúsági Szövetség III. kongresszusán elhangzott beszédéből idézünk: „A mai fiatal nemzedék a szocializmusban született és a szocializmusban nő fel. A szocialista vívmányok számára magától értetődőek. Nem ismeri a tömeges munka- nélküliséget, a kilátások ködbeveszésének, a reménytelenségnek nyomasztó terhét, amely a tőkés világban élő kortársait sújtja. Jó dolog, hogy önök ezt már nem ismerhették meg saját tapasztalataikon. Annál inkább szükséges azonban, hogy a fiatalok tüzetesen megismerjék eddig megtett utunkat, hogy tudják, szocialista jelenünket milyen sok harc és áldozatos munka előzte meg. Az évek során számos nehézséget kellett leküzdenünk, perbe kellett szállnunk tévedésekkel és fogyatékosságokkal is. A szocializmus győzelméért folytatott harc tapasztalatai és tanulságai tartós érvényűek és a fiatal nemzedék számára fontos vezérfonalat képeznek. Ehhez szervesen hozzátartozik az, hogy a fiatalokat nemzeti büszkeségre és internacionalizmusra, a nemzeteink történelmi múltja, a népünk által a szocialista építés időszakában elért eredmények iránti büszkeségre, csehszlovák szocialista hazafíság- ra neveljük. Az életben való helyes tájékozódás megNépink szolgilaiian kívánja, hogy a fiatalokat szocialista öntudatra, a CSKP politikája és a marxizmua- leninizmus eszméi helyességével kapcsolatos szilárd meggyőződésre, a szocializmus történelmi műve nagyságának és bonyolultságának megértésére neveljük. Már V. I. Lenin figyelmeztetett arra, hogy az ifjúság más úton, más formában és eltérő helyzetben jut el a szocializmushoz, mint az ' apák nemzedéke. Más gyakorlati tapasztalatok és forradalmi feladatok alapján győződik meg a márxizmus-leninizmus helyességéről és igazáról. Korunk fiatal nemzedéke számára ez elsősorban egyet jelent azzal, hogy gyakorlatilag nap nap után közvetlenül részt vesz a szocializmus további felvirágzásáért folyó munkában, a békéért és haladásért folyó küzdelemben.“ A gondos, népét szolgáló államférfi és pártharoos nyilvánul meg azokban a gondolatokban is, amelyeket köztársasági elnökünk újévi beszédében fogalmazott meg. Ebben többek között a következőket mondta: „Ezzel az évvel abba az időszakba lépünk, amelyben fokozatosan megemlékezünk a csehek és szlovákok nemzeti felszabadító harcának dicső mérföldköveiről, a Szlovák Nemzeti Felkelésnek, a duklai harcoknak 40. évfordulójáról. Ezek a történelmi események megnyitották népünk előtt az utat a nemzeti szabadság és az állami önállóság helyreállításához, Csehszlovákia függetlenségének megbízható nemzetközi garantálásához, a nagy szociális, gazdasági és kulturális fejlődéséhez. A háború utáni csaknem négy évtized eredményei teljes mértékben alátámasztották és bebizonyították szocialista utunk helyességét, ez az út teljes egészében megfelel a nép érdekeinek és szükségleteinek, s ezért a nép teljes támogatását élvezi. Következetesen ezen az úton haladunk tovább. “ Hetvenegyedik születésnapján a párt első harcosát, a bölcs államférfit köszöntjük egész ifjúságunk nevében. {p) Mérlegelés és célkitűzés (Folytatás az 1. oldalról) ták a SZISZ-ben és Pionírszervezetében, s nem téveszthető szem elől az sem, hogy a vezetőségben megfelelő arányban legyenek képviselve a munkás- és földmü- vesfiatalok, tehát azok, akik a termelésben dolgoznak. A pártszervekkel megbeszélve javasolni kell több párttag és -jelölt fiatalt vezető tisztségbe. No és a káderelőkészítés során értékelni kell a szikra- és pionírvezetők munkáját, a pionírszervezetek és -csapatok szükségleteihez mérten további rátermett SZISZ-tagokat megbízni ezzel a feladattal. — Ami a szervezési előkészületeket illeti, fontos, hogy mindezt legalább két vezetőségi gyűlésen megbeszéljék. Az elsőn meg- egye*n«,v az előkészületek sorrendjében és időrendi beosztásában, beleértve azt is, hogy a vezetőségből ki miért felelős. A második vezetőségi gyűlésen kell dönteni a tartalomra és a káderekre vonatkozó dokumentumokról. Fontos továbbá, hogy a tartalmi, káder- és tervezési előkészületek kérdéseit megtárgyalják az illetékes iskolai, üzemi csúcsbizottsággal, vagy a SZISZ járási bizottságával. Az évzáró taggyűlések és konferenciák tartalmi előkészületeit pedig fontos megbeszélni az illetékes gazdasági vezetőségekkel, a Nemzeti Front társadalmi szervezeteivel, a nemzeti bizottságokkal, mégpedig avégett, hogy a munkaterVe- zetbe belefoglalják a munka- és lakóhelyek szükségleteit érintő feladatokat is. — Milyen fő feladatok várnak 1984-ben a SZISZ re, s mi minden határozza majd meg tevékenységét? — Az 1984-es évben szövetségünk további fejlődését több jelentős évforduló és esemény motiválja majd. Ilyen többek között a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulója, a szocializmus építése fő irányvonalának kitűzése 35 évvel ezelőtt, a CSKP IX. kongresz- szusán, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és Pionírszervezete megalakulásának 35. évfordulója; ez utóbbi kiváló alkalom lesz arra, hogy a fiatalok megismerjék haladó gyermek- és ifjúsági mozgalmunk útját, hogy megszilárduljon a SZISZ-tagok kapcsolata a szervezetükkel. Elvárjuk, hogy az alapszervezetek és pionírcsapatok aktívan bekapcsolódjanak az „Emlékidéző“ elnevezésű nemzetközi játékba. Idén is fontosnak tartjuk növelni a gyerekek és fiatalok részvételét a tudományos-műszaki haladásban, kiterjeszteni és fokozni a fiatalok aktivitását, valamint hogy hasznosan töltsék szabadidejüket. Elvárjuk, hogy szervezeteinkben és szerveinkben javul a vezetés rendszere, ami azt jelenti, jobb lesz a távlati tervezés, a megismerő tevékenység, a fiatalok részvétele a terv teljesítésében, javulnak a szervezés formái, a káder- és az ellenőrző munka. Egyszóval úgy kell dolgozni a SZISZ- -alapszervezetekben, hogy mind több fiatal teret kapjon egyéni vágyai, elképzelései, érdekei és szükségletei kielégítésére. — Ügy gondolom, tennivaló akad bőven. E hosszúra nyúlt beszélgetés is bizonyítja ezt. — Még valamit szeretnék elmondani befejezésül. Örülök, hogy létrejött ez a beszélgetés, és ha kicsit megkésve is, hadd köszöntsem az újesztendő alkalmából közkedvelt lapotoknak, az Oj Ifjúságnak minden olvasóját, kívánva nekik erőt, egészséget. A beszélgetést köszönj: CSIKMÁK IMRE 1 A REPÜLÉS A FÖLDÖN KEZDŐDIK... Örömmel mutatja a külföldi főiskolára készülő tanulók névsorát a Zselizi (Zeliezovce) Gimnáziumban Zábremszky Imre igazgató és Nyus- tyln Ferencné igazgatóhelyettes. Az örömük jogos, mert végzős diákjaik közül hatan már a negyedik évfolyamot Banská Bystricában végzik, s jövőre .eddigi kiváló munkájuk folytatásaként a Szovjetunióban, Magyarországon és az \DK-ban tanulnak majd. A hat negyedikes közül Danis Ilona lány létére igazán férfias szakot választott: repülőtértervezést. Icu megszokta már, hogy ha pályaválasztása felől érdeklődnek, neki nem elég egyszerűen megneveznie a választott foglalkozást, hanem hosszú magyarázatot is kell fűznie hozzá; elmondja, milyen ez a szakma, hogyan jutott erre az elhatározásra, sőt meg is kell győznie a kételkedőket, hogy döntése Igen komoly, életbevágóan komoly. Hogy a tanulnlvalót, a főiskolai tananyagot győzi majd, ebben senki sem kételkedik, hiszen eddig csak egyetlenegyszer, a gimnázium első évfolyamának félévi bizonyítványába „csúszott be“ egy kettes, egyébként tiszta egyes bizonyítványt vitt haza mindig. Csak hát az a repülőzés, ez a repü lőtértervezés, hogyan választhat egy lány Ilyet? — Nevetséges, hogy még mindig férfi- és női 'szakmákra osztják a foglalkozásokat. Millió szór bebizonyosodott már, hogy a nők ugyan úgy helytállnak munkájukban, mint a férfiak. Természetes, hogy vannak munkakörök, amelyek megterhelését a női szervezet nem bírja, de mint Ismeretes, a repülésre és az űrhajózásra is alkalmasak. Talán inkább csak az a szokatlan, hogy valakinek Zsellzen jut eszébe ilyen pályát választani — érvel Icu. > Közben felmerülhet a gyanú, hogy ez a lány is, mint annyian sajnos, úgy választott, hogy a lehetőségek listáján rábökött az egyik rubrikára, s mivel ott éppen az állt, hogy repülőtértervezés, hát ezt a szakot írta be a jelentkezési ívre. Szó sincs ilyesmlrőll — Régen kezdődött, még a csata! iskola hatodikosa voltam, amikor jelentkeztem a csillagászati szakkörbe. Olyan '6 társaság voltunk és olyan Jól éreztük magunkat együtt, hogy sokszor haza sem akartunk menni. De persze tanultunk Is, és nemcsak elméleti meg gyakorlati dolgokat, hanem szemléletet is, hogyan, miként lássuk állandó fejlődésében és változásában a világot. Járási versenyekre jártunk, tanfolyamokra, táborozásokra Ögyallára, Uhlis- kára, Marglta-Ilona fürdőre. Legjobb eredményünk egy járási negyedik hely volt. Aztán elkerültem a gimnáziumba, s mivel engem a csillagászat, s ezen belül is az űrhajózás rettenetesen érdekelt, javasoltam, alakítsunk itt is szakkört. Összetoboroztam' hat gyereket, Trnav- szky Béla tanár elvtárs pedig vállalta irányításunkat. Ekkor én már határozottan pilóta akartam lenni, s még az is megfordult a fejemben, hogy űrhajós. Beszéltem erről itt az iskolában, tanáraim ugyancsak tudtak terveimről, mígnem egyszer valamelyik megjegyezte, hogy ha teljesen egészséges vagyok, sikerülhet elképzelésem. Elmentem hát az orvoshoz, komplex kivizsgálást kértem, várakozón gyűjtögettem az eredményeket, s kiderült, hogy gyönge a szemem. No, nem annyira, hogy érez- zem, vagy különösebb gondot okozna a tanulásban, de annyira igen, hogy sem pilóta, sem űrhajós nem lehetek. Én azonban nem tágítottam eredeti elképzelésemtől, csak annyiban módosítottam, hogy a repüléssel kapcsolatos, vagy rokon szakmát választok. S mivel a következő tanévben, 1984-ben repülőirányítói, navigációs szakra nem vesznek fel senkit Szlovákiából, repülőtér-tervezőire viszont egyetlen hallgatót, így ezt választottam. Icu tehát ezekben a hetekben, hónapokban buzgón tanul oroszul, hiszen Moszkvában vagy Leningrádban lesz majd főiskolás, ha minden jól sikerül. — Nem, arra még gondolni is rossz, hogy nem sikerül — tiltakozik kitartóan. — De ha mégsem, megpróbálom újra és újra. Legutóbb, hogy Pesten jártam, kimentem a Ferihegyi repülőtérre, s ott már szakmai szemmel próbáltam körültekinteni. Vágyakozva szemléltem az utasokat, mert sajnos, én még repülőgépben nem ültem. Néztem a felszálló gépeket, aztán az irányítőtoronyt, a kifutópályát, a hangárokat, a villogó fényjelzéseket, és valahogy úgy éreztem, hogy nem csak a pilóta, hanem nagyon sok ember munkája közrejátszik abban, hogy a repülőgép felemelkedhessék a levegőbé. És nagyon nagy része van ebben a r’oülőtér- -tervezőnek is. BEN V AR MARIA Fotó: a szerző