Új Ifjúság, 1984 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1984-03-06 / 10. szám
-------£?7 IFJÚSÁG 3 ÉV KÖTELEZ* Bevallom, nem a véletlen műve volt, hogy éppen február hónapban, amely 1948-tól a „győzelmes“ jelzőt viseli — a Losonci (Lucenec) Klement Gottwald Építőipari Szakközépiskolába látogattam. Hajtott a kíváncsiság, mit látok, mit tapasztalok abban az iskolában, amely hazánk első munkáselnökének nevét viseli. Az ő nevét viselni nemcsak megtiszteltetésbe kitüntetés is, érdekelt tehát — vajon mennyire érvényesül ez az iskola pedagógusainak, diákjainak tudatában? Bejáraton túl kaszárnyaudvarra emlékeztető térség fogad. A kézi- labdapálya is vékony hótakaró Blatt szunnyad. Szemembe ötlik az épület aszimmetrikus elrendezése — a jobb szárnyon előre fut, míg a bal oldali rész hiányzik. Jobban szemügyre véve fedezem fel, hogy a jobb oldali rész újabb, modernebb, ez a hozzáépített rész, az eredeti tömb homlokzata van a háttérben, és lehet, hogy idővel a bal oldal is felépül, amivel kiegészül az architektúra. Bent pedáns rend, tisztaság, kétnyelvű feliratok. A tablók 33 éves múltat idéznek mind szlovák, mind magyar nyelven. Holczer Ernő mérnök korábban pedagógusa volt, majd 1971-től igazgatója lett ennek az intézménynek. Az ő irányításával érte el eredményeit, fejlődött, gyarapodott elismert, megbecsült hírneves iskolává. '— Iskolánk 1952. november 22-én vette fel a Klement Gottwald Építőipari Szakközépiskola nevet. A névre főleg az építőiparnak nyújtott áldozatkész segítségünkkel szolgáltunk rá. Több alapiskola építésében is-aktív részt vállaltunk, diákjaink ott voltak az első szocialista ifjúsági és diáképítkezések kezdeményezői között. Tantestületünknek két, még ma is aktív tagja van a kezdeti gárdából, Kerekes Jolán és Fischer Ferenc személyében, akik az iskola fejlődésének élő krónikásai. Ók képviselik a fejlődés folyamatosságát, de a külső szemlélő számára rövidebb távokon is kézzelfogható az előrelépés. Bár az utóbbi években Komáromban (Komár- no) is nyílt építészeti szak az ottani gépipari szakközépiskolában, harminc évig mi voltunk Szlovákia egyetlen magyar tannyelvű építészeti középiskolája. !a gyakorlati élet szükségleteit figyelembe véve harmadik éve a „magasépítészet“ mellett új szakot is tanítunk, mégpedig a „földméréstant“.. Első földmérőink jövőre érettségiznek. A jövőben szlovákiai méretűvé szeretnénk fejleszteni ezt a szakot. Azt, hogy építészek vagyunk, nemcsak szóban hangoztatjuk, de tettekkel is bizonyítjuk. Épületünk jobb szárnyát Setény Lajos kolléga tervei alapján szinte önerőből építettük fel 1978-ban. Volt ugyan egy főberuházó — a Járási Építőipari Vállalat — de csak a nagyobb szereléseket végezte mintegy 1,5 millió korona értékben. A bal oldali szárny építését 1985-re tervezzük. A fejlődés tehát nem állt meg, to- .vább építjük, szépítjük iskolánkat. 15 osztályban 445 tanulónk van, nemzetiségi megoszlásuk arányos, a kétnyelvűség nemcsak az oktatásban jut kifejezésre, hanem közös összejövetelek, ünnepségek, vetélkedők, versenyek és minden hivatalos akció alkalmával érvényesül. Egységes, homogén kollektíva, írja az iskolakrónika, melyet a 25 éves évfordulónkon indítottunk emlékidézőként. A diákok között S diákok bemutatása, megszólaltatása nélkül nehéz összképet alkotni az iskoláról, ezért benéztem néhány osztályba, végigjártam a folyosókat, beszélgettem a legilletékesebbekkel — a negyedikesekkel, az iskola SZlSZ-bizottságá- nak elnökével. A folyosók önmagukért beszélnek, és ha végigmegy rajtuk az ember, mindjárt látja, milyen iskolába is érkezett. A folyosókon üvegszekrényekbe gondosan elhelyezett modellek, makettek, építkezési anyagok, előregyártott elemek Sárkány Mária megannyi válfaja üdvözli a látogatót. A falakat műszaki rajzok, diákok készítette tervrajzok díszítik. A negyedikesek évfolyammunkájukon dolgoznak a rajzteremben. A feladat: egy megadott épület teljes tervdokumentációja. Óriási rajztáblák fölé hajolva, lepedőnyi pauzpapírra koncentrálnak, számolnak, rajzolnak. Égy leendő magasépítőt, a rokonszenves Sárkány Máriát kérdezem, hol és mikor barátkozott meg az építészettel? — Én a galántai járási Kismácséd (Malá Maca) községből indultam az építészeti pályára és főleg azért, mert szeretem a geometriát, meg aztán sok szépet és jót hallottam erről az iskoláról. Előítéleteim voltak ugyan..az iparággal kapcsolatosan, de fűtött a vágy, hogy ezen lehet és kell is változtatni. A jobb munkaszervezésben, az irányítás javítáLengyel István sában és a munkaerkölcs megszilárdításában látom a tartalékokat és a fel- emelkedés zálogát. Nemsokára érettségizünk, s jeles tanuló lévén, gondolom kisebb lámpalázzal ezen is eredményesen túljutok. Az itt szerzett ismereteket járásunkban szeretném a gyakorlatban is kamatoztatni, vagy mint tervező vagy mint mester. Losonc (Lucenec) szép város, a négy év alatt ugyancsak a szívünkhöz nőtt. Az ejtőernyős világbajnokság nagy fordulatot jelentett a város arculatának alakulásában. Nagyon sok új, modern létesítmény született, a régiek pedig új, köntösben pompáznak. Én azt vallom, hogy a mai modern építészeti alkotások mellett meg kell őriznünk őseink alkotásait is, hiszen ezek felújítva értékes emlékei a múltnak. Szerintem akkor szenvedett itt városunkban csorbát az urbanisztika és architektúra, amikor az egykori zsinagóga monumentális épülete mellé építették a modern stílusú Pelikán Szállót. ' Kicsengettek már, a folyosók megteltek diákokkal, de Lengyel István készségesen vallott eddigi iskolaéveiről. Pavlíková Adriana, a SZISZ iskolai szervezetének elnöke Én Kolárovóból kerültem az építészetibe. Igaz, hogy akkor nyílt Komáromban (Komárno) is hasonló szak, de a családból, rokonságból már többen is itt érettségiztek, így én sem maradtam hűtlen a hagyományokhoz. Mindig is építész akartam lenni. Jártam építkezésekre, dolgoztam nyári táborokban, figyeltem és igyekeztem ellesni a szakma csínját-bínját, mindig is mester vagy építésvezető szerettem volna lenni, de úgy néz ki, hogy pz élet más útra visz. Egyszer ugyanis a Járási Katonai Parancsnokság képviselője, Comán alezredes ellátogatott iskolánkba és elmondta, hogy a katonaságnak .szüksége van magyar nemzetiségű tisztekre. Mesélt a katonaélet színes, gazdag világáról. Iskolánk volt növendékei közül többen is a Brnói Antonín Zápotocky Katonai Akadémián folytatják tanulmányaikat, el-ellátogatnak hozzánk, és tőlük pontos tájékoztatást kaptunk. Végül úgy döntöttem többedmagammal, hogy nekivágok, megpróbálom, és vállalom a katonaélet örömeit és gondjait. Úgy tudom, hogy matematikából és fizikából kell felvételizni, ezenkívül rátermettsé- gi vizsgát is kell tenni. Az utóbbitól különösebben nem tartok, hisz több éven keresztül az iskolai kézilabdacsapat tagja voltam. A honvédelmi versenyeken több serleget nyertünk; ott láthattad őket az igazgató elvtársnál. Ezek csapatunk eredményes szereplésének tárgyi bizonyítékai. Búcsűzáskor azt kívántam Istvánnak, hogy öt év múlva a csehszlovák néphadsereg építészmérnökeként találkozhassak vele. A földmérő SZISZ-elnöknő Á harmadikos Pavlíková Adrianát látva, úgy éreztem, az iskolai szépségversenyen rá adnám a voksomat. Kedves, barátságos, vígkedélyű a handlovái kislány, aki a 440 diákot képviselő xhétta- gú iskolai SZISZ-bizottság elnöke. Talán balszerenscéje volt, mikor három évvel ezelőtt a Turcianske Teplice-i Pedagógiai Szakközépiskolába felvételizett. Mintegy szükségmegoldásként a járások közötti irányszámok az itteni építészetibe vetették. Ma már cseppet sem sajnálja, sőt örömmel vallja, megtalálja a helyét, elégedett, és a jövőt tekintve optimista. A fiatalokról, a SZISZ-életről, a tevékenységről volt mit beszélni, a szép sikereket, eredményeket itt célszerű és tervszerű munkával érték el. — Ilyenkor februárban a hagyományos vetélkedőn kívül irodalmi emlékműsort is készítettünk Klement Gottwald és a Februári Győzelem tiszteletére. Minden ilyen jellegű műsorunk szócsöve az iskolarádió. Minden vetélkedő,Holczer Ernő iskolaigazgató kultúrműsor kétnyelvű. Rendszeresítettük iskolánkon a Puskin emlékversenyt orosz nyelven, Hviezdoslav Kubínját (Hviezdoslavov Kubín) szlovák nyelven, és a magyar diákoknak „Ismerd meg a szlovák nyelvet“ (Póznaj slovenskú rec) címen a szlovák költészet és prózairodalom remekeinek tolmácsolását. Az > ideológiai és politikai oktatás hatásfokát a „kis társadalmi akadémia“ keretében rendezett vetélkedő méri fel. Iskolai folyóiratunk is van, az „Ifjú építész“, mely évente kétszer jelenik meg szintén két nyelven. Sportolunk és versengünk, de főleg csak labdajátékokban, mivel megfelelő tornatermünk, sajnos, nincs. A honvédelmi versenyben értük el a legszebb eredményeket. Évek óta a kerületi verseny dobogósai vágyunk, de szlovákiai versenyen is voltunk már több ízben. Nagy súlyt fektetünk a „középiskolás szaktevékenységre“ (SOC). Ügy érezzük azonbaó, itt még hézagok vannak, mivel a központi szervek által kiadott tartalmi és szervezési útmutatók kevés fogódzót nyújtanak a, gyakorlati megvalósításhoz. Mi -aztán bizonyos házirend szerint valósítjuk meg az iskolai fordulót. Rendszerint három fő csoportba osszuk a versenymunkákat: a tematikai megoldások, számítások — az építészeti rajzok és architektúra — és í segédeszközök kategóriájára. Tavaly arattunk nagyobb sikert e téren, amikor a Kovács Károly, Sucík Roman készítette munkával kerületi második helyezést értünk el, amely az országos versenyen való részvételre is feljogosította a szerzőket. A szünidő alatt is aktívan tevékenykedünk. Minden diákunk részt vesz a' nyári építőtáborokban. Már ötödik éve dolgozunk a városfejlesztési program keretében épülő sportlétesítményeken. POLGÁRI LÄSZLÖ 'A szerző-felvételei
