Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-08-23 / 34. szám

H osszabb tdelg Jártam egy fiúval, akivel már a házasságot ter­vezgettük. Kapcsolatunk a szü­leim miatt megszakadt. Ellenkezték őt kezdettől fogva, és én végül a szüléim­re hallgattam. Tizenkilenc éves vagyok, most léptem munkaviszonyba. Édes­anyám már előre kijelentette, hogy fi­zetésemből Jár neki a kosztpénz. Én ezt oda is adom, de ezek után is eltil­tanak engem a szórakozástól. A leg­utolsó kimaradásom óta nem engednek el, csak sötétedésig. Folyton csak szid­nom fér bele a magát teljes értékű embernek állító gyermek életébe. Kez­dődnek a bajok, sem a szülő (koránál, megkövetelt tisztelete, vagy más miatt J, sem a gyermek (kamasz mivolta miatt, dacból, lobbanékonyságból és másért) nem enged vélt igazából. A szülő egyre jobban belelovalja magát abba a tudat­ba, hogy gyermeke rossz, szemtelen, ja­víthatatlan, és ezt kezdi kész tényként elkönyvelni, és passzív marad, nem is nagyon igyekszik ezen segíteni. VERONIKA válaszol nak, hogy lusta vagyok, nem segítek semmit. Belőlem ez dacot vált ki, és csak azért sem csinálom, ahogy ők sze­retnék. Valóban én vagyok a rossz? A szüleim hibátlanok?“ „Tizenhét éves múltam. Nem tartom magam világszépének, és nem is volt eddig sok fiúm. Egy komolyabb barát­ságom volt, amely önfejűségem miatt most megszakadt. A szüleim a fiú ellen voltak, mert nincs hozománya, mond­ván, ilyen fiúhoz nem engednek. Ezt elmondtam neki, és ő választás elé ál­lított: hogy vagy a szüleim, vagy ő. Én a szüléimét választottam, ő pedig el­ment. Azóta nem levelezünk, nem ír­tam neki, de nem tudom öt elfelejteni. Otthon nagyon egyedül érzem magam, mert szüleim alkoholisták. Mindig csak a veszekedést és a kiabálást hallom. Gondoltam már arra Is, hogy elmegyek hazulról, de nincs merszem. Ezért is szeretnék annyira valakivel Járni.. „Tizenhét éves vagyok, és már egy éve Járok a fiúmmal, nagyon szeretjük egymást. De vannak akadályok is a sze­relmünkben. A szüleim tiltanak tőle, nem engedik, hogy beszéljek vele. Nem is ővele van bajuk, hanem a szüleivel. Már megpróbáltuk elfelejteni egymást, de nem megy. Ha beszélek a fiúval, akkor a szüleim veszekednek velem. Ha meg nem akarok vele beszélni, olyanokat művel, amit nem bírok néz­ni. Nem tudom, mit csináljak?“ Mindhárom levél azonos problémát tár fel, a gyermek és szülök közötti ellentétet, rossz viszonyt. A szülő — gyermek konfliktus nagyon gyakori, hosszabb-rövidebb időre minden csa­ládban jelentkezik. Az addigi családi harmónia képes az egyik napról a má­sikra kiéleződni, megbomlanl, ellenfe­lekké téve szülőt, gyermeket. Ennek oka különböző lehet, de a háttérben mindig a karaaszodó gyermek áll, aki keresi önállósodását, saját életformája kialakításának módját. És ekkor jön a féltő, szorongó avagy az akadékosko­dó szülő, aki olyat állít vagy tesz, ami A gyermek meglátását, cselekedetét megcáfolták a szülők, de esetleg nem indokolták meg, miért, vagy a gyermek számára Indokaik alaptalanok, ezért benne ellenszenvet, dühöt, zárkózottsá­got, kedvtelenséget vált ki a kitört el­lenségeskedés. Reménytelenné válik a gyermek helyzete, mikor látja, hogy szülei nem is hajlandók észrevenni az ő saját egyéniségét, személyiségét, aka­ratát, csak akkor, ha olyanná válhatna, mint amilyennek szülei szeretnék. Mikor világra jön a gyermek, három­féle tulajdonság határozza meg az éle­tét: az öröklött, a vele született és a szerzett tulajdonságok. Az első csoport­ba tartozó tulajdonságokat a szülőktől, nagyszülőktől, vérrokonoktól örökli. A szerzett tulajdonságokat nevelés folya­mán a környezetében nyeri: a család­ban, szülőktől, testvérektől, az iskolá­ban, a barátok körében, a munkahe­lyen stb. A veleszületett tulajdonságok, adottságok azok, amelyekkel elnyeri saját mivoltát, ami csakis rá Jellemző, amjért minden ember más és más. Ezért szélmalomharc az, amikor a szülők sa­ját magukat akarják ráerőszakolni gyermekükre. Tisztelnünk kell tehát már a gyermek személyiségét is. Ez nem Jelenti azt, hogy a gyermek a szü­lő fölé kerekedhet, mert a szülő az ilyen nevelés mellett is megkaphatja a neki kijáró tiszteletet, szeretetet, ra­gaszkodást gyermekétől. Nem kell mindjárt a két szélsőséges példára gon­dolni, mikor a szülő a zsarnok a gyer­mek felett, vagy fordítva. A szülök gyorsan elfeledkeznek sa­ját kamaszkori gondjuk-bajukról, az el­ső szerelmek, kimaradások tiltásáról. A levelekben olvashatjuk, hogy mind­három esetben a szülők ellenzik a fiút. Egyik levél sem részletezi, hogy miért. Érdekes volna ezt is figyelni, hogy sok­szor a szülők maradi kifogása ma már mennyire alaptalan, például ami­kor elvárják a fiútól a hozományt. Ter­mészetes, hogy az ilyen indok a fiatal­nak kevés, és továbbra is kitart sze­relme mellett. Ingerelve ezzel a szülő­ket. Minden ilyen esetben a békülést, a kiegyezést a fiatalnak kell kezdemé­nyeznie. Lehet, hogy már az első köl­csönös beszélgetés is eredményt hoz. Ha nem, akkor kisebb-nagyobb lelki- ismeret-furdalásokkal lehet ellenkezni a .szülői tilalommal. Tudatosítani kell, hogy a szülők ok­kal hivatkoznak tapasztalataikra, ezért sokszor helyes meglátással elleneznek valamit vagy valakit. Szintén megfon­tolandó a fiatal életkora, mert kisko­rút nem lehet arra biztatni, hogy a szü­lők ellenkezése mellett is csak folytas­sa a megkezdett ismeretséget. Ritka, ha valaki már ebben a korban megtalálja a nagy Ö-t (de előfordul). Másképp kell megítélni az első levél­író helyzetét, aki már erkölcsileg, anyagilag független, de érzelmeiben szabadságában gátolják, függ szüleitől. Itt a problémák zömét a munkába ál­lás, a dolgos hétköznapok megoldják. Okkal kifogásolták a késői kimaradást," ezért egy időre maradj otthon, ne kö­vetelőzz, és később, lehet, hogy már szüleid fognak küldeni szórakozni. A provokálás, a felesleges szembeszegü­lés, dac csak olaj a tűzre. Jobb sokszor tízig számolni, és utána cselekedni, fő­leg a tizenéveseknél ajánlatos, akik úgy is híján vannak a türelemnek. A második levélírónk a tilalmak mel­lé még rossz példaképet is kap szülei­től. Ezért okosan teszed, ha azt latol­gatod, hogyan önállósulhatnáL Ehhez azonban nem kell mindenáron férjhez menned. A fiúk gyorsan kiérzik, hogy ezzel a lánnyal nagyon kell vigyázni, mert rájuk csimpaszkodik. És ez is le­het visszafogó tényező. Inkább elke­rülnek ... Az említett fiúnál pedig várd ki, hogy hazajöjjön a katonai szolgálat­ból, lehet, ő is úgy gondol rád, mint te rá. Jobb őrá várnod, mint másoknál próbálkozni. Ezt akkor tedd csak, ha látod, hogy a réginek nem kellesz. A harmadik levélírónak nemcsak a szüleivel vannak problémái, de megér­tés helyett a fiú is zsarolással vála­szol. Nem szabad, hogy ennyire befo- lyásoljön: Neki is meg kell értenie, hogy vannak tilalmak, amelyek ellen nem tehet semmit, tudomásul kell ven­nie. VERONIKA Zolczer felvétele F iatalok figyelmébe a- jánljuk ezt a gyorsan elkészíthető, divatos kánikulablúzt, amelyhez csu­pán egy 180x180 cm nagy­geket a derekunk fölött elöl keresztezzük (mindenhol szépen elrendezzük a kelet­kező ráncokat), és hátul kö­zépen is megcsomózzuk. KIS TRÜKK NAGY KENDŐVEL ságú négyszögletes kendő szükséges. Anyaga bármi­lyen nyári maradék kelme vagy olcsó karton, selyem, batíszt lehet. Akár két da­rabbői is összegépelhető, csupán körül be kell szeg­ni. A megkötés mődja: 1. A kész kendő két végét elöl, a mell fölött egyszer (nem csomóra) megkötjük. 2. Ezután a kéf kendő- csücsköt hátravisszük és a nyakunkban csomóra kötjük 3. Most az alsó kendővé­V íz melletti nyaraláskor a szervezetnek először alkalmazkodnia kell az új viszonyokhoz, ami ter­mészetesen a bőrre is vo­natkozik. Csak lassanként szoktassuk magunkat a fény hez, levegőhöz, í|y a barnu lás Is tartósabb lesz. Kezdetben legfeljebb 10 percnyi napozást engedő, lyezzünk magunknak, s hogy a napsugarak egyenletesen érjék testünket, gyakran vál toztassunk testhelyzetet. A világos bőrűek Jobban teszik, ha árnyékban kezdik a bámulást. Ugyanez vonat­kozik az érzékeny börüekre is. Aki mégis tűző napot a kar, az se perzseltesse ma­gát a széltől védett strand­kosárban, vagy a part va­lamely szélárnyékos helyén, hanem mozogjon. Természetesen a barna bő­rűek sincsenek védve az é. gés ellen. A bőrnek előbb védőköpenyhez kell Jutnia a pigmentfelszaporodás és á bőrszövet megvastagodása által. Napozó csodaszerek al­kalmazása helyett sokkal Jobb, ha gondosan b'eolajoz, zuk, bekrémezzük mindazo­kat a testrészeket, amelyek különösen könnyen leéghet­nek: az arcot, a vállat, a combot. Az orr különösen ki van téve a sugárzásnak, ezért állandóan krémezni kell. A krémet, olajat min­dig vékony rétegben, több­ször kenjük fej testünkre. S egy Jó tanács: soha ne a na­pon olajozzuk, krémezzük magunkat, hanem mindig ár­nyékos helyet válasszunk. Ha szabadságunkat nem vízparton, hanem közepes magasságú hegységben tölt­jük, a túrákra és a napo­zásra ugyanaz érvényes, mint a víz mellett: előbb akkllmatizálódjunk, s csak azután próbáljuk ki a nap­sugarak hatását. A hegyi sé­tákon gyakran még az erdő oltalmát Is élvezhetjük. Kétezer méter fölött már veszélyesebb a helyzet. Itt csakugyan szükséges az 6- vatosság. Ilyen magasságok­ban a levegő Jóvaj ritkább, mint a tenger szintjén. Pe­dig a levegő védelmet ad, mert megszűri a világűrből érkező sugarakat, így a napsugarakat Is, különösen a bámulást előidéző Ibo­lyántúli sugarakat. Ez utób­biak azonban nemcsak bar­nítani, hanem égetni Is ké­pesek. Nagy magasságokban különösen intenzív a napsu. gárzás, és károsíthatja a szervezetet. A nyaralás alatt tehát pi­henjünk sokat, de egy per­cig se feledkezzünk meg bő­rünk védelméről. A Sioclalblo Kjásdgl Szöirabég Silevöklal KSiponll BizoHsdgánek lopja. Klodjoi o Stnano Ktodóváltalat Szericeszt&is és odmlnlszlrácli 312 84 Bratlslovoi Protskó Ili Telelőn: 468 19 FőszerkasztS-helyettei: N. ZACSEK ERZSEBE1 312 62 Brotlslovoi P£sierke>zU CSIKMAK IMRE Nyomja o Zápedeslouensk6 tloFIaraei Ouktlonsko 41i EIőHmMsI dlji egy évi* Kis, Ml évre 26.- KEi, (eilesitti o Poite Hlrlopsiolgélato. Eléfiietheté minden postohlvotolnél voov kérbesltófMI. A lep költőidre e PNS, Usnednó expedíció o dovez lloíei 313 81 BroUslevoi Gettwaldpve námestle & 6 Ötjén rendelhető meg. Kéziratokat nem SrzOnk meg és nem kOldOnk vlsizo. Indexi 49802

Next

/
Thumbnails
Contents