Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1983-08-09 / 32. szám
2 íM TEIJESITETTÉK IGÉRETOKET Alig egy éve, hogy Bratislava új, hatalmas kiterjedésű ligetfalul (Petríalka) lakótelepének parkosítása fölött a Szocialista Ifjúság! Szövetség városi bizottsága vállalt védnökséget, és ifjúsági építkezéssé nyilvánította. A nagyszabású terv megvalósítását, a 25 hektár Jobbára sivatagra emlékeztető terület parkosítását a tavaszi hónapokban kezdték el. Bratislava 15 legnagyobb üzemének SZISZ-tagjai és 3 tanulóifjúság vállalta e feladatot. Nyár eleje óta hazai és külföldi főiskolások, középiskolások segítenek nekik tizenöt napos turnusokban. Az építés első szakaszában, amely április 5-étől június 30-ig tartott, a fiatalok mintegy másfélmillió korona értékű munkát végeztek, ugyanennyivel járultak hozzá a vakáció első hónapjában a nyári építőtáborok lakói. Elkészült az első, 20 hektár parkosított terület, ami azt jelenti, hogy kis híján elvégezték az egész évre tervezett munkát. A lelkesedés a napokban, sőt a legközelebbi időszakban sem hagy alább, s ennek elsősorban az új városnegyed lakói látják Javát. Ugyanakkor jólesik, hogy a fiatalok teljesítették ígéretüket, és dere- kas munkát végeztek. FIATALOK építették A Jednota fogyasztási szövetkezet a napokban nyitotta meg a tapolcsányl (Topolöany) járás Uhrovec községében a hatmillió korona beruházással épült bevásárlóközpontot. A 452 négyzetméter eladási területű boltban élelmiszert, húst és hentesárut, textilt, készruhát, cipőt és iparcikkeket kínálnak a vásárlóknak. A bolt érdekessége az, hogy miután hatalmas tervcsú- száséai küzdöttek, tavaly márciusban Ifjúsági építkezéssé nvUvénftották. Attól kezdve, mint varázsoálca suhintására, gyökeres változás állt be. A Topolcsányi Járást Építövállalat csupa ifjúsági munkacsapatot küldött Uhrovecbe, a fiatalok pedig kitettek magukért. Ha nem sikerült Is behozni a tervcsúszást, rövid idó alatt befejezték a bevásárlóközpont építését. CKM-IVYARALÄS Az Idén mintegy 13 000 fiatal nyaral a SZISZ Ifjúsági Utazási irodája, a CKM közvetítésével. Ebből hatezren külföldre utaznak, a legtöbben a Szovjetunióba. Az utazási iroda itthon, Szlovákiában 27 helyen kínál üdülést lehetőséget. Köztük hazánk legszebb tájain; az Ala- csony-Táfrában. a Kis-Fátrában, a Kls-Kárpátokban. Pös- tyénben fPieSfany) és máshol. Különösen nagy az érdeklődés a tematikus nyaralás Iránt, amelynek a részvevői teniszezni, lovagolni, úszni, Jögáznl, vízislelnl stb. tanulnak. ENERGIAGAZDÁLKODÁS • ENERGIÁD NAPENERGIÁVAL A párkányi fStürovo) termálfürdőt a nyári hónapokban sokan felkeresik. A fürdő vezetősége igyekszik a látogatóknak a lehető legjobb szolgáltatásokat nyújtani, s közben a gazdaságosság kérdését Is szem előtt tartja. Legutóbb például üzembe helyezte a napenergiával működő berendezést, amely a zuhanyok vizét melegíti. A köbölkúti (Gbelcel szövetkezetben is érdekes megoldáshoz folyamodtak az energiatakarékosság érdekében. A haszonvlzet azzal a hőenergiával melegítik majd fel, amelyet a tej hűtésénél nyernek. Naponta így mintegy ezer liter meleg vízhez jutnak. MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁS Energiaszegény világunkban minden kínálkozó forrást a lehető legmesszemenőbben ki kell használni. Ilyen energiaforrás a gázvezetékek szivattyúállomásainak fáradt meleg vize. Csehországban, TuStmlce és Kadan környékén már hosszabb ideje használják üvegházak fűtésére. Az utóbbi Időben Kelet-Szlovákiában, ahol a legtöbb szivattvűállomás működik, szintén hozzáláttak a másodlagos energiaforrás felhasználásához. A csehszlovák- -szovjet határon, Nagvkapos fVeIké Kapuäanyj környékén már felépült 12 üvegház, és további tíz építése folyamatban van. Legkésőbb az év végén megkezdik 5,7 hektáron a zöldségtermesztést a szivattyúállomások fáradt meleg vizének a felhasználásával. ENERGIATERVEK Hazánkban az energetikai fejlesztés egyik fő törekvése; a hazai erőforrások lehető legteljesebb kiaknázása. Az energiahordozók-felhasznáiása az előirányzatok szerint 1981—1985 között mintegy 10—11 millió tonna (egységes fOtőértékben számttottl tüzelőanyaggal növekszik. s e többletnek csak a negyedét szándékozzák fedezni behozatalből. A cél az, hogy az importarány a következő években se emelkedjék. Noha nem építenek már több széntüzelésű erőművet, ezzel szemben 1990-ig az atomerömOvl teljesítőképességet a jelenleg! 800-röt 7200 megawattra növelik, a meglévő „klasszikus“ áramtermelő üzemek nagy szerepe miatt továbbra is a szén marad hazánk népgazdaságának legfontosabb energetikai nyersanyaga. Ennek az energiatermeiésböl való jelenlegi részesedése 60 százalékrój 1990-lg csak 58 százalékra mérséklődik, s úgy számítják, hogy az évezred végén Is 50 százaléknyi lesz. (hgyl ENERGIAGAZDÁLKODÁS • ENERGIAG IPARI TANULÖK NYARA Alighogy utolsót csengettek az 1982—83-as tanévben, máris megnyitották kapuikat az Ifjúsági építőtáborok, amelyekben főleg közép- és főiskolás fiatalok dolgoznak két-bárom hetet a népgazdaság és természetesen maguk javára. Az Ipari tanulók ezelőtt nem vehettek részt az építőtáborokban, mert a tanrend értelmében egy hónapot abban az üzemben kellett a kötelező gyakorlat gyanánt ledolgozniuk, amelyikkel még tanulmányaik megkezdése előtt szerződést kötöttek. E téren nem sok változást hozott az Idei nyár sem, bár most az elsős szakmunkástanulókat nem kötelezték az egyhónapos szakmai gyakorlatra. Így szórványosan bár, de néhány ipari tanulóval is találkozhattunk az építőtáborokban. Természetesen a többségük ez alatt a vakáció alatt is egy hónapot az anyaüzemében tölt. A Dunaszerdahelyl (Dun. Streda) Középfokú Szakmunkásképző Iskolában hét szakmára készítik fel a fiatalokat. Az Ister járási Ipari vállalat bútorgyárában az asztalos Iparltanu- lók gyakorlatoztak két csoportban. Ottjártamkor javában tombolt a nyár. Még dél sem lehetett, de kínt már harminc fok körül mozgott a hőmérő hlganyszála. A műhelyben talán még ennél is melegebb volt, A hatalmas üvegtetös csarnok üvegházként gyűjtötte és tartotta magában a högutás meleget. Stifter Jenő mester- részlegén néhány szerelSruhás fiatal törölgette homlokáról az Izzadságot, miközben a rájuk bízott munkadarab megmunkálAsával foglalatoskodtak. Ágh György másodikos és Gútal György harmadikos tanulók örömest ráálltak, hogy néhány szót váltsunk a valamivel kellemesebb irodák egyikében. — Nem akarlak bosszantani benneteket, de ugye, jobb lenne oáost valahol a strandon? — Jobb lenne, de mit lehet csinálni ... Másodikosoknak és a harmadikosoknak kötelező a gyakorlat, hozzátartozik a szakmai képzéshez. Talán jobb lett volna, ha augusztusban kerül rám a sor, mert akkor általában már nincsenek Ilyen nayv melegek. Könnyeb lett volna a munka is, meg a nyarat is jobban kihasználhattam volna, de hát mipdeti- kl nem kerülhet be a második turnusba. Én már csak Ilyen belétörő- dös vagyok — válaszolta Ágh György. — Milyen munkákat végeztél a gyakorlat alatt? — Ahogy jött. Általában bűtoreie- mek megmunkálását kaptuk feladatul, de voltak más megbízások Is. A nagy meleget leszámítva nekem tetszett a munka. — Tudom, ilyenkor nyáron illetlenség az elmúlt Iskólaévet firtatni, de azért hadd kérdezzem meg, milyen volt a bizonyítvány? — Hat hármasom volt, a többi egyes, kettes. — Gyuri, te már féUg-meddig búcsút Intettél az iskolának, most fejezted be a harmadik évfolyamot, ugye? — fordultam a másik Gyurihoz. — Igen, de ez még nem jelenti azt, hogy végleg búcsút inthetek a tanú- lóáveknek. Decemberben lesznek a szóbeli vizsgák. — Tartasz tőlük? — Nem olyen nagyon, mert jó volt a bizonyítványom, kitüntetéssel végeztem el a harmadik évet, és az írásbeli vizsgám is jól sikerült. — Szakembernek érzed már magad Itt 8 gyárban? TOVÁBB KORSZERŰSÍTIK PRÁGA REPÜLŐTERÉT Prága mind a kelet-nyugati, mind az észak-déli irányú nemzetközi légi- forgalomban központi helyet foglal el. S minthogy a légiközlekedésben nő a gépek mérete, így a ruzynéi repülőtér korszerűsítésre szorult. A munkák első szakaszát még 1981- ben befejezték, amikor 2950 méter hosszúságban korszerűsítették az első kifutópálya burkolatát. A rekonstruk- clő tavaly és az idén Is folytatódott, Illetve folytatódik. A kifutópályák közül valamennyi korszerű burkolatot kap, a felszállópályát 600 méterrel meghosszabbítják, így az alkalmas lesz az II 62-es gépeknél nagyobbak fogadására és indítására, s ami ugyancsak nem mellékes, ezzel számottevő üzemanyag-megtakarításra is mód nyílik. Oj le- és felszállójálya Is épül, ami növeli a repülőtér kapacitását. A tervek azzal is számolnak, hogy korszerűsítik a repülőtér karbantartó létesítményeit. A repülőtér egyik legégetőbb gondja, hogy a forgalom követelményeinek már nem felel meg sem a várócsarnok, sem a raktár kapacitása. Csúcsidőben óránként 530 belföldi és 850 határokon túlra utazót képes az indító- és fogadócsarnok eflátni, s minthogy a nagy gépek esetleg 300 utast Is szállítanak, a csarnok átbocsátóképessége már kicsi. Még a jelenlegi ötéves tervidőszakban bővítik, s ennek eredményeként a repülőtér évente 315 ezer belföldi és több mint kétmillió külföldi utas ellátására és csaknem ötvenezer tonnányi csomag továbbítására lesz képes. BŐVÜLŐ HATÁRMENTI ÁRUCSERE A szocialista országok közötti határmenti árucseré-forgalom egyre jelentősebb szerepet tölt be az említett államok kereskedelmében. Általában bővítik az áruválasztékot, keresett divatholmikat Juttatnak el egymáshoz, és esetenként megoldhatják a hiánycikkek problémáját. Különösen nagy határmenti á- rucsere-forgalmat bonyolítunk le Magyarországgal a szövetkezeti kereskedelem és vendéglátóipar. Illetve az áruházak révén. A magyar partner mindenekelőtt azt dicséri, hogy ez az üzletkötés rugalmas és nem igényel hosszadalmas előkészítést. A Magyarországra beérkező árut Illetően a határ- menti árucserében magasan Csehszlovákia vezet. Hazánkból mintegy 31 millió rubel értékű árut szállítunk déli szomszédainknak, s mivel ez a kereskedelem úgyszólván a teljes kölcsönösség elvére épül, körülbelül ugyanennyi értékű árut hozunk be. Csupán az összehasonlítás kedvéért említjük, hogy Románia 4, a Szovjetunió pedig 2,3 ■ millió rubel értékű árut szállít llyképpen Magyarországra. Két év alatt 20 százalékkal növekedett a határmenti árucsere országaink között. Az Idén egy év alatt növekszik ugyanennyivel. A KONSUMEX magyar vállalat szervezésében hazánk kereskedelmi szervezetei Györ-Sopron és Komárom megyékben 38, Borsod, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyékben pedig 65 vállalattal tartanak fenn ilyen kapcsolatot. Különösen gyümölcsöző a kelet- szlovákla kerület és Borsod-Aba- úJ-Zemplén megye együttműködése. Tavaly hatmillió rubel értékű forgalmat bonyolítottak le a kis- határmenti árucsere keretében. A kapcsolatok természetesen nemcsak kereskedelmi Jellegűek. A különböző vállalatok. Intézmények, települések közvetlen e- gyüttműködése ölt testet abban a megállapodásban, amelyet az említett megye tanácsa kötött a Ke- let-szlovökiai Kerületi Nemzeti Bizottsággal. Legutóbb 1982-ben foglalták írásba az együttműködés lehetőségeit azzal, hogy két év múlva újból áttekintik, mit vé- .geztek, s az aktuális feladatokat szem előtt tartva hogyan fonhatnák még szorosabbra a kapcsolatokat. L. L. — Semmiképpen sem, mert nem elég az elméleti tudás. Gyakorlat nélkül nincs szakmunkás. Decemberig még van egy kis Idő, hogy a szakma gyakorlati oldalát is jobban megismerjem. Utána már bátrabban nevezhetem magamat szakmunkásnak. — Érzésed szerint ez a nyári gyakorlat Is hozzásegít a szakma alaposabb elsajátításához, megismeréséhez? — Természetesen, hiszen többféle munkával bíznak meg bennünket. A mestereink is nagyon sokat segítenek, hogy megismerjOk az asztalos- mesterség csínját-bínját, de azért sok függ a hozzáállástól is. Aki jobban igyekszik, az biztosan többet fog tudni, mint aki félvállról veszi az egészet — Egy kicsit bosszantani akartalak benneteket az ele]é,n de most már komolyabbra fogva a szót, hadd kérdezzem meg, milyen lesz az tdel nyaratok? — Jüliust végigdolgoztuk, de augusE- tusban marad még Idő egy kis nyaralásra is. Én már megtakarítottam annyi pénzt, hogy bátran nekivághatok egy nagyobb túrának. Ki szeretném használni ezt az utolsó vakációt. — És a másodikos barátunk? — Én is szeretnék néhány napot teljes kikapcsolódással tölteni, de ráró még sok munka vár. Meglgér- tam 6. szU’aimnek, hogy segítek nekik a nyári leendőkben, hiszen jövőre Is lesz még szünidőm, azt biztosan Jobban kihasználom. KAMOCSAI IMRE H azánkban a vállalati szakszervezeti szervek kezelésében mintegy 9800 intézményben 262 ezer ágy várja a pihenni vágyó dolgozókat az ország minden részében. E vállalati üdülőkben évente hozzáva- töleg két és fél millió szakszervezeti tag üdül családtagjaival együtt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalatok üdülőinek befogadóképessége nagyobb, mint az utazási irodák, a gyógyfürdők, turisztikai központok kezelésében levő üdülők és szálláshelyek együttesen. A szakszervezetek szakemberei a- zonban — az imponáló számok ellenére — nem elégedettek a vállalati üdültetés és főként az üdülőhelyek színvonalával, amint arra a Hospo- dárske noviny című lap is rámutatott; területi, ágazati megoszlásban s az egyes üdülők felszereltségét te- kinitve is meglehetősen eltérőek a vállalati dolgozók pihenési lehetőségei. Vállalati üdültetés A szálláshelyeknek csupán 05 százaléka fűthető, 35 százalékuk csak a meleg nyári időszakban vehető igénybe, de ez utóbbiak közül nem egy az elemi higiéniai felszereltségeket is nélkülözi. Gondot okoz az is, hogy általában kicsik a vállalati üdülök, az ágyak száma átlagosan 26, és kicsi a kihasználtságuk; mindössze 64 nap évi átlagban, ami a naptári időalapnak csupán a 17 százaléka. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a vállalati üdülök fenntartására for. dftott eszközök azok tényleges használatához képest túlságosan nagyok. A nehéziparban példám huszonöt dolgozóra jut egy üdülőhelyi ágy, a kereskedelemben és az egészségügyben már ötvenöt, az oktatási ágazatban pedig kilencven szakszervezeti tagra jut egy ágy a vállalati, a munkahelyi üdülőkben. A kisebb vállalatok és Intézmények pénzalapjai ért' hetően nem elégségesek nagyobb befogadóképességű, jobban fölszerelt létesítmények építéséhez. E gondokon a vállalatok a szak- szervezeti központtal és az illetékes kormányszervekkel együttműködve, az üdülési célokat szolgáló eszközök közös felhasználásával igyekeznek se. gfteni. A hálózat bővítése és korsze- rűsltése során a vállalati és a központi szakszervezeti pénzalapokból együttesen koncentráltan fejlesztik az üdülőket. Ezzel hatékonyabbá vélik az eszközök felhasználása, ugyanakkor korszerűbb, jobb felszereléssel ellátott, fűthető, ilyenformán jobban kihasználható létesítmények várják a dolgozókat. Az eddigi tapasztalatok fölöttébb kedvezőek, a Magaa-Tátrában, a Bes- kydekben és a KrkonoSaban már több helyütt vannak ilyen közös befekte- léssel épült és közösen fenntartott üdülőközpontok, amelyekben sportpályák, úszómedencék, szauna és más közösségi szórakoztatási eszközök állnak a vendégek rendelkezésére.
