Új Ifjúság, 1983. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1983-12-20 / 51. szám

pg 5 HORVÁTH RUDOLF £S ZOLCZER JÄNOS NDK-BELI RIPORTJA D ecember valahogy összefonó­dott a készülődéssel, a bé­kesség ünnepének várásával. Latolgatjuk, kit milyen ajándékkal lepjünk meg, gyakrabban betérünk az üzletekbe, tervezgetjük, miként' tölt­sük el legcélszerűbben az ünnepi na­pokat. A városok, utcák arculata Is meg­változik. 'A kirakatokban színes füzé­rek, csillogó díszek, fenyőfaágak jel­zik az eljövendő ünnepeket. Minden országnak megvannak a sa­játos, ünnepek előtti, a meghitt han­gulatot előkészítő hagyományai. De talán csak kevés országban olyan szembetűnő, színes ez, mint a Német Demokratikus Köztársaságban. Ha valaki a decemberi napokban, sötétedés után végigmegy az NDK bármelyik városának — falujának az utcáin, érdekes látvány tanúja lehet. Csak kevés olyan ablakot talál, amely nem „öltött“ volna ünnepi díszt. Szin­te mindegyikben színes füzérek, kivi­lágított égők és ami a legkülönösebb, sok-sok színes fabáhu. A szebbnél szebb, fából faragott népmese! ala­kok, az NDK déli részén elterülő Érc- liegység falvainak évszázados népmű- íiszetl hagyományainak termékei. Ha az ember megáll egy lakóházakkal beépített utcán, olyan érzése támad, mintha mesebirodalomba csöppent volna. Persze nemcsak az ablakokban le­het észlelni a közeledő ünnepek han­gulatát. A falvak és városok közte­rei is alkalomnak megfelelő díszben tündökölnek. Legszembetűnőbbek a „mesetornyok“, bár lehet, nem ez a pontos nevük, csak az Idegennek su­gallják ezt az elnevezést. Ezek, néha tíz méter magasságot is elérő, fából faragott toronyszerű építmények, amelyekben több emeleten ismét az érc-hegységl mesebábok. A torony te­tején egy hatalmas szélkerék. A to­rony megvilágítására szolgáló lámpák felmelegítik a levegőt, s az felfelé áramolva forgásba hozza a szélkere­ket és az egész tornyot. Lenyűgöző látvány, ahogy lassan, hangtalanul forogva elvonulnak a mesevilág leg­ismertebb alakjai. Nem ritkaság az embernél is magasabb mesebábu. A legnagyobb ünnep előtti attrak­ció azonban a Weihnachtsmarkt, az ünnepi vásár. Nos, vásárok a mi tájainkon is vannak, ám ha azt mondjuk, „vásár“, azonnal az ormótlan ponyvabódék so­rai és a közöttük szeméttel teli utak jutnak eszünkbe. A Weihnachtsmarkt nem ilyen! Inkább amolyan mesevároskához hasonlít a célt szolgáló hangulatot árasztva. Az elárusítás tájjellegű fa­házikókban folyik. A házikók között széles (és tiszta] terek, hogy a láto- ,gató ne érezze ügy magát, mintha szardfntásdebazbaft lenne. Peístse^ltt sem hiányozhatnak az ismert nagy bábuk és a „mesetornyok“. Lehet itt vásárolni mindent. Ta- ' Ián nincs is olyan ága a kiskereske­delemnek, amelj/ ne lenne képvisel­ve, sőt többszörösen, úgyhogy tolako­dás, hosszú sorbanállás nélkül juthat az ember a kívánt áruhoz. A szervezők gondoskodnak azokról is, akik megéheznek, megszomjaznak. Amott az egyik házikó előtt jó ét­vággyal fogyasztják a közkedvelt Brockwurstot — ez amolyan kolbász­féle —, bőven öblögetve forralt bor­ral vagy jó ízű sörrel. Mellette a ,, Vitaminbazár“ táblával ellátott há­zikó előtt egy gondos mama diktálja csemetéjébe a narancsot. Van itt táj­jellegű kalács, cukrászsütemény, sze­szes és alkoholmentes ital, hentes­áru, vattacukor és ki tudna mindent felsorolni. Mindez ízlésesen és higié­nikusan tálalva és bő mennyiségben. Az „elfogyott“ sző meglehetősen is­meretlen ezen a vidéken. No meg aztán van itt sok-sok em­ber. Olyanok, akik egyik elárusítótól a másikhoz cikáznak, válogatnak, mér­legelnek, próbálják megítélni, jő lesz-e a pulóver, a nadrág vagy a ru­ha, elmélkednek, melyik háztartási gép lenne a legcélszerűbb. Ezek a vásárlók nyilván azért jöttek ide, mert az ajándékkészletük még nem komplett. Vannak olyanok, akik csak valamit harapni, meginni tévedtek ide, megszakítva az éppen erre ve­zető útjukat. Sok a fiatal, főleg pár­ban. űk leginkább csak nézelődnek, szemlélik a sokaságot, ezzel tarkítva nyilván a szokásos randevújukat. A legtöbb látogató azonban csa­ládos házaspár. Egy, két vagy akár több gyerekkel. Ennek pedig az a kö­vetkezménye, hogy a játékárusok előtt az átlagnál nagyobb a vásárló- közönség. Gondolom, itt adódnak a legnagyobb vásárlási dilemmák. El­végre nem egyszerű dolog eldönteni, mi legyen az ünnepi ajándék; vil­lanyvasút, autópálya, síróbaba vagy más játék a gazdag kínálatból. Akad­hatnak akár „összetűzések“ is, ame-- lyek a papa pénztárcájának és a gyerek elképzelésének az ellentmon­dásából származnak. De örömmel ál­lapítottuk meg, hogy az ilyen, ritkán előforduló konfliktusok végül is mindkét fél számára elfogadható kompromisszummal végződtek. Ha egyetlen szóval akarnánk jelle­mezni az NDK több városában látott Weihnachtsmarktot, így mondanám: gyermekcentríkus. Ez nem csak a gyermekek részére kínált bő áruválasztékból adódik. Ha már a csemeték kiválasztották a meg­felelő ajándékot, sikerült elrontani a gyomrukat a süteménnyel, és a va|ta- cukorral kellően (az anyuka legna­gyobb örömére] összemaszatolták tisz­ta ruhájukat, még nincs vége. Most jön (természetesen a gyermek szá­mára] a nagy attrakció. Minden Weihnachtsmarkt elválaszt­hatatlan része a Rummelplatz — vagyis a vurstli, a vidámpark. Hagyo­mányos körhinta, a korszerű techni­ka kihasználásával készült mindenfé­le elképzelhető ingó-, lengő- és hul­lámvasút,-szerencse- és ügyességi já­tékok — mindez megtalálható itt bő­ven, nagy választékban. Nehéz elképzelni, hogy gyermekek­kel levő szülők, a bevásárlás és ínyenckedés után ne itt fejeznék be a vásár látogatását. Szerintünk ez is hozzátartozik az ünnepi ajándékcso­maghoz. Az élvezetnek csak a türe­lem és a gyerekek bátorsága szab határt. Ellátogatni a Weihnachtsmarktba — ez már ünnepvárás, az ünnep elő­lege. Mindkét fél megelégedésére. Az üzletek eladják árujukat, a vevők megvehetik a kívánt árut loholás, tü­lekedés nélkül, kellemes környezet­ben. Itt a jó szórakozás ötvöződik a hasznossal. A Komszomol Központi Bi­zottsága jókívánságait fejez­te ki a csehszlovák ifjúság­nak a két ország közti ba­rátságról, a kölcsönös se­gítségről és háború utáni együttműködésről szóló szer­ződés aláírásának 40. évfor­dulója alkalmából. A lenini Komszomol az SZKP és a CSKP példáját követve a jövőben is mélyí­teni fogja a két ország né­pei közti testvériség és ba­rátság hagyományait, szilár­dítani fogja a Komszomol és a SZISZ akcióegységét — hangsúlyozza az üzenet. Az Egyesült Államok fo­kozatosan vonja ki katonái­nak egy részét Grenadából, ahol a világszerte felhábo­rodást keltett invázió nyo­mán új Amerika-barát báb­rezsimet ültettek hatalom­ra. Washingtoni jelentések szerint meghatározatlan időre a szigeten marad még egy 300 fős alakulat, amely azonban „nem katonai“ kül­detéssel tartózkodik ott. Az amerikai csapatkivo­nással párhuzamosan a ja­maicai fegyveres erők szó­vivője közölte, hogy decem­ber 17-töl Grenadán meg­kétszerezték a jamaicai ka­tonák számát, úgyhogy ezek után együttvéve, mintegy 500 katona és rendfőr fog tartózkodni a szigeten azok­ból a karibi országokból,'a- melyek támogatták az invá­ziót. Az ún. Ideiglenes grena- dai kormány a normallzál- lás látszatának keltése cél­jából döntött néhány fo­goly szabadon bocsátásáról. A meggyilkolt Bishop kormányfő kabinetjének né­hány tagját és híveinek többségét azonban továbbra is fogva tartják. Az Egyesült Államok, a- mínt a 'Los Angeles Times írja, még most december­ben kísérletet hajt végre műholdellenes fegyverrel. Hozzávetőlegesen huszon­négy kilométer magasság­ban egy F—15-ös vadász­gépről kibocsátanak egy, műholdak megsemmisítésé­re szánt, önmagát célba irá­nyító kétlépcsős rakétát. Ennek a műholdellenes fegyvernek a kipróbálása, írja a lap, új lépést jelent a világűr militarizálása fe­lé, amire a jelenlegi ame­rikai kormány aktívan tö­rekszik. Történik mindez ab­ban az időben, amikor Rea­gan elnöknek szándékában áll jóváhagyni a kozmikus fegyverek fejlesztésének és gyártásának nagyszabású tervét. Az amerikai elnök már elvi egyetértését fejez­te ki e programmal. Még az ütemterv, a költségek és az egész terv megvalósítá­sáért felelős Pentagon-funk­cionáriusok személyének a meghatározása van hátra. Az Egyesült Államok a következő öt évben 5—7 milliárd dollárt szán kozmi­kus fegyverek fejlesztésére. A lengyel biztonsági szer­vek Varsóban, Kielcében, Bydgoszczban és más váro­sokban letartóztatták egy magát lengyel parasztok el­lenállási bizottságának ne­vező illegális szervezet 13 aktivistáját. Vannak közöt­tük olyanok, akik 1981 de­cemberétől bujkáltak, és ha­mis személyazonossági iga­zolványt használtak. Az említett bizottság a lengyel televízió jelentése szerinti illegális tevékeny­séget fejtett ki vidéken a magángazdálkodók között. Sztrájkokat és tüntetéseket akart szervezni. A biztonsági szervek egy felforgató tevékenységet folytató másik csoportot is lelepleztek. Walbrzychban letartóztattak egy több mint tíztagú csoportot, amely il­legális rádióadásokat szer­vezett, Katowicében őrizet­be vettek három személyt, akik államellenes nyomtat­ványokat állítottak elő és terjesztettek.

Next

/
Thumbnails
Contents